TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Stratégiai partnerségek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén

A stratégiai partnerségek céljai és prioritásai

A stratégiai partnerségek célja innovatív gyakorlatok fejlesztésének, átadásának és/vagy megvalósításának támogatása, továbbá az együttműködést, a társaktól való tanulást és az európai szintű tapasztalatcserét támogató közös kezdeményezések megvalósítása.

A stratégiai partnerség célkitűzéseitől és összetételétől függően a projektek két típusba sorolhatók.

  • Az innovációt támogató stratégiai partnerségek

A projektek innovatív termékeket fejlesztenek, és/vagy már létező vagy új termékek, illetve innovatív ötletek intenzív terjesztését és hasznosítását vállalják. A pályázóknak van lehetőségük külön támogatást kérni szellemi termékekre és multiplikációs eseményekre, hogy a cselekvés innovatív szempontjai közvetlenül megjelenhessenek. Az ilyen típusú projektek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe számára nyitottak.

 

  • A bevált gyakorlatok cseréjét támogató stratégiai partnerségek

Az elsődleges cél az, hogy lehetővé váljon a szervezetek/intézmények számára, hogy hálózatokat hozzanak létre vagy megerősítsék azokat, növeljék transznacionális tevékenységükhöz szükséges kapacitásukat, valamint ötleteket, gyakorlatokat és módszereket osszanak meg és ütköztessenek egymással. A kiválasztott projektek kézzelfogható eredményekkel is járhatnak, és a tevékenységeik eredményeit a projekt céljával és méretével arányos módon terjeszteni kell. Az ilyen eredmények és tevékenységek társfinanszírozására a projektmenedzsmentre és megvalósításra rendelkezésre álló forrásokból kerül sor. A felsőoktatás területén megvalósuló stratégiai partnerségek esetében nem támogathatók az ilyen típusú projektek. Emellett néhány különleges stratégiai partnerségi forma megvalósítható az ilyen partnerségek keretében.

  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek: Az ilyen stratégiai partnerségekben csak iskolák vehetnek részt. A projektek a mobilitási lehetőségek révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók elősegítsék a résztvevő iskolák intézményi fejlődését és fokozzák a nemzetközi projektekben való részvételi képességüket. Ezenkívül, erősen ösztönözni kell a mobilitást és a fizikai csereprogramokat az eTwinningen keresztül történő virtuális együttműködéssel.
  • Transznacionális ifjúsági kezdeményezések: Ezek az ifjúsági stratégiai partnerségek a fiatalok társadalmi elkötelezettségét és vállalkozói szellemét támogatják. A stratégiai partnerségek ilyen formájának jellegzetessége, hogy az ifjúsági kezdeményezéseket maguk a fiatalok kezdeményezik, dolgozzák ki és valósítják meg. 

Az ilyen különleges projektformák jellemzőiről további információk találhatók a „A stratégiai partnerségek különleges formái” szakaszban.

 

Függetlenül a projekt által érintett területtől, a stratégiai partnerségben bármilyen, az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén vagy egyéb társadalmi-gazdasági ágazatokban tevékenykedő vagy több különböző szektort transzverzálisan érintő tevékenységet végző szervezet/intézmény (például helyi és regionális hatóságok, elismeréssel és érvényesítéssel foglalkozó központok, kereskedelmi kamarák, kereskedelmi szervezetek/intézmények, orientációs központok, kulturális szervezetek/intézmények) részt vehet. A projekt prioritásától és célkitűzéseitől függően a stratégiai partnerségekben a legkülönbözőbb és legmegfelelőbb partnereknek kell részt venniük annak érdekében, hogy egymás különböző tapasztalataira, profiljaira és szakértelmére építsenek, illetve releváns és kiváló projekteredményeket érjenek el.

A támogathatósághoz a stratégiai partnerségeknek a) legalább egy horizontális prioritást vagy b) legalább egy, speciálisan az oktatás, a képzés és az ifjúságügy szempontjából releváns prioritást kell célul kitűzniük, az alábbi leírásoknak megfelelően. Ezen prioritások közül a nemzeti irodák nagyobb súllyal vehetik figyelembe azokat, amelyek a nemzeti kontextusban különösen relevánsak („Európai prioritások nemzeti kontextusban”). A nemzeti irodáknak a hivatalos honlapjukon keresztül megfelelően tájékoztatniuk kell a potenciális pályázókat. 

 

Horizontális prioritások

  • Az egyének támogatása az alapkészségek és a kulcskompetenciák megszerzésében és fejlesztésében1, a foglalkoztathatóság és a társadalmi-oktatási és személyi fejlődés, valamint a polgári és társadalmi életben való részvétel érdekében; a gyorsan változó világban ez magában foglalja a nyelvi készségeket, a vállalkozói készségeket, a kritikai gondolkodást és a kreativitást, valamint az előretekintő készségeket olyan területeken, amelyek az intelligens gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából stratégiai fontosságúak. Ez a prioritás magában foglalja többek között az alábbi intézkedéseket: partnerségek kialakítása az oktatási intézmények, a vállalkozások és a közvetítő testületek között; a munkaalapú tanulás támogatása; a tanulási mobilitási tapasztalatok minőségének és eredményességének javítása; a hatékony és innovatív pedagógiai módszerek, oktatási, értékelési és tanulási környezetek támogatása; kompetencia-alapú megközelítések alkalmazása, és azok minőségének, hatásának és relevanciájának értékelése; az interdiszciplináris együttműködés elősegítése a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok, a művészeti és a matematikai (STE(A)M) területeken; a nemzeti és a határokon átnyúló ágazati készségstratégiák kidolgozásának támogatása.  Ez hozzájárulhat az oktatás és a képzés magasabb színvonalához, valamint támogatja a különböző oktatási és képzési utak közötti átjárhatóságot.
  • Társadalmi befogadás: prioritást élveznek azok a cselekvések, amelyek – főleg innovatív és integrált megközelítésekkel – a sokféleséget, a közös értékekért való felelősségvállalást, az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást támogatják – a megromlott egészségi állapotú emberek tekintetében is – az oktatáson, a képzéseken, illetve az ifjúsági és sporttevékenységeken keresztül. A program olyan projekteket támogat, amelyek célja a társadalmi, állampolgári és interkulturális kompetenciák, az online biztonság és a digitális jólét fejlesztésének elősegítése, valamint a megkülönböztetés, a szegregáció, a rasszizmus, a zaklatás (beleértve a kibertérben előforduló zaklatást), az erőszak, a hamis hírek és az online félretájékoztatás más módszereinek visszaszorítása. A program továbbá támogatja és értékeli a digitális technológiákhoz való hozzáférésben és a digitális technológiákhoz való kötődésben tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését célzó új megközelítéseket a formális és nem formális oktatásban. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti különbözőségek kezelésére a digitális technológiákhoz való hozzáférés és használat tekintetében, valamint a női hallgatók tanulmányi és szakmai pályafutásának ösztönzésére az IKT terén.
  • Nyílt oktatás és innovatív gyakorlatok a digitális korszakban: előnyben részesítjük azokat az intézkedéseket, amelyek támogatják az innovatív pedagógiai módszereket, valamint oktatási, tanulási és értékelési módszereket, és amelyek támogatják a pedagógusokat és a tanulókat a digitális technológiák kreatív, együttműködő és hatékony módokon történő felhasználásában2. Elsőbbséget élvez az oktatási és képzési intézmények támogatása a digitális technológiák elfogadása terén, a Digitálisan kompetens oktatási szervezetekre vonatkozó európai keretrendszerben3, valamint a Digitális oktatási cselekvési tervben meghatározottak szerint, ideértve különösen a SELFIE önreflexiós eszköz használatát az általános oktatásban és a szakképző iskolák minden szintjén. További prioritást élvez a digitális tananyagok és eszközök korszerűsítése és kidolgozása – különös tekintettel a nyitott oktatási segédanyagokra, a nyitott tankönyvekre és az ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú oktatási szoftverekre –, valamint a digitális technológiák és a nyitott pedagógia hatékony alkalmazásának előmozdítása az oktatásban, a képzésben, valamint az ifjúsági és sporttevékenységekben. Ez magában foglalja a kutatási és innovációs tevékenységekkel való szinergiák támogatását, illetve a nyílt tudomány és az új technológiák ösztönzését az oktatás, a képzés, valamint az ifjúság- és a sportpolitika és gyakorlat fejlesztése érdekében. A program szintén támogatni fogja az új oktatási módszereket és eszközöket, valamint az oktatók, a polgárok és a szervezetek digitális kompetenciájára vonatkozó európai keretrendszerek használatát is.
  • Oktatók támogatása: elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek elősegítik az oktatók (pl. tanárok, trénerek professzorok, tanítók, mentorok, coachok), ifjúságsegítők, oktatási vezetők (pl. iskolaigazgatók, rektorok, tanszékvezetők) és a támogató személyzet (pl. tanári asszisztensek, pályaválasztási tanácsadók, vállalatok humán erőforrás szakemberei) toborzását, kiválasztását és szakmai fejlődését, valamint amelyek elősegítik a magas színvonalú és innovatív tanítást és ltanulóértékelést. Ez magában foglalja a szakmai fejlődést olyan területeken, mint a kommunikáció, az oktatók közötti együttműködés és tapasztalatcsere, az oktatás összekapcsolása a kutatással és az innovációval, a munkahelyi és az informális tanulás, a korai iskolaelhagyás kezelése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség kezelése.
  • Készségek és képesítések átláthatósága és elismerése: elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek elősegítik a tanulási célú és a munkavállalói mobilitást, és lehetővé teszik az átjárhatóságot az oktatás és képzés különböző szintjei és típusai, az oktatás/képzés és a munka világa, valamint a különböző foglalkozások között. Elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek lehetővé teszik és ösztönzik a képesítések és a tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerését, valamint azok átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, beleértve azokat, amelyek ezt a szolgáltatások javítása vagy a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos jobb tájékoztatás/útmutatás segítségével érik el. Ez magában foglalja azoknak az innovatív megoldásoknak a népszerűsítését, amelyek az informális és nem formális tanulás útján szerzett kompetenciák elismerését fokozzák, és támogatják az érvényesítésüket helyi, regionális, nemzeti vagy európai/nemzetközi szinten.
  • Az oktatás, a képzés és az ifjúsági rendszerek fenntartható befektetése, minősége és hatékonysága: elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek az Európai beruházási terv végrehajtását támogatják, többek között magánfinanszírozók és tőke vonzására irányuló finanszírozási modellek ösztönzésével, mint az európai diákhitel-garanciaeszköz; a bizonyítékokon alapuló politikák és reformok fejlesztésének támogatásával, amelyek célja a minőségi oktatás és képzés hatékonyabb megvalósítása; innovatív módszerek feltárása az oktatásba, a képzésbe és az ifjúságba történő fenntartható befektetések biztosítására, beleértve adott esetben, a teljesítményalapú finanszírozást és a költségmegosztást is.
  • Az európai kulturális örökség társadalmi és oktatási értéke, a munkahelyteremtéshez, a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulása: elsőbbséget élveznek az oktatással, az egész életen át tartó tanulással, az informális és nem formális tanulással, az ifjúsággal és a sporttal kapcsolatos cselekvések, amelyek felhívják a figyelmet Európa kulturális örökségének fontosságára, beleértve a készségfejlesztés, a társadalmi befogadás, a kritikus gondolkodás és a fiatalkori szerepvállalás támogatására irányuló cselekvéseket is. Támogatást fognak élvezni az örökséggel kapcsolatos új, részvételen alapuló és interkulturális megközelítések, illetve a tanárok és – fiatal kortól kezdve – a tanulók közötti interkulturális párbeszéd elősegítésére irányuló oktatási kezdeményezések.

Területspecifikus prioritások

A felsőoktatás területén elsőbbséget élveznek a nemzetközivé válást és a mobilitást erősítő intézkedések, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok, összhangban az EU megújított felsőoktatási programjában azonosított kihívásokkal, a pályakövetésre vonatkozó tanácsi ajánlással, „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleménnyel, és a Digitális oktatási cselekvési tervvel:

  • A nemzetközivé válás elősegítése, többek között a képesítések és a tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerése útján, a felsőoktatási intézményeknek a bolognai alapelvek bevezetésében való támogatása útján, valamint a mobilitást mindenki számára elősegítő és a sikeres európai oktatási térséget kialakító eszközök útján;
  • A készségek hiányosságainak és strukturális eltéréseinek kezelése a következő eszközökkel: a) új innovatív pedagógiai módszerek támogatása a tanulás olyan eredményeinek megtervezéséhez és fejlesztéséhez, amelyek megfelelnek a tanulók tanulási igényeinek, ugyanakkor a munkaerőpiacnak és a társadalmi igényeknek is megfelelnek, többek között a nyitott és az online, kevert, munkaalapú és több tudományterületet érintő tanulás jobb alkalmazásával; a rugalmasabb tanulás lehetővé tétele, az egyetemi előadások sokszínűségének növelése, továbbá az oktatók és hallgatók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében; b) olyan tevékenységek, amelyek fokozzák azon tantárgyak felvételét, amely területeken munkaerőhiány tapasztalható, és javítják a pályaválasztási tanácsadást, c) olyan tevékenységek, amelyek támogatják az átruházható, vállalkozói és digitális készségeket;
  • A kiválóság előmozdítása és jutalmazása a tanításban és a készségek fejlesztésében, többek között a következők révén: a) hatékony ösztönző struktúrák és emberi erőforrás politikák nemzeti és intézményi szinten történő előmozdítása; b) a felsőoktatási szakemberek képzése és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése (például együttműködő platformokon keresztül) új és innovatív pedagógiai módszerek keretén belül, beleértve a multidiszciplináris megközelítéseket, az új tanterv-kialakítást, a tudásátadási és értékelési módszereket; c) az intézmények számára annak lehetővé tétele, hogy nagyobb változatossággal rendelkező (online) kurzusokat biztosítsanak a teljes képzési idős, részidős vagy élethosszig tanuló hallgatók számára; d) az oktatás összekapcsolása a kutatással és az innovációval, a vállalkozói gondolkodású, nyitott és innovatív felsőoktatási szektor kialakulásának ösztönzése; valamint a magánszektorban működő kereskedelmi és nem kereskedelmi partnerekkel való tanulási és oktatási partnerségek előmozdítása;
  • Befogadó felsőoktatási rendszerek kialakítása, a környező közösségekhez kapcsolódva, a hozzáférés méltányosságának, valamint az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok és a menekültek részvételének és képzés befejezési arányának növelésével; rugalmas és moduláris tanterv-kialakítás kidolgozása, tesztelése és megvalósítása (részidős, online vagy kevert); a hallgatók, a kutatók és az egyetemek polgári és társadalmi felelősségének előmozdítása, valamint az önkéntes és közösségi munka elismerése az egyetemi eredményekben;
  • A felsőoktatás megalapozásának erősítése és javítása a felsőoktatási politikák, rendszerek és egyéni intézmények teljesítményének mérésével; megalapozott felmérések készítése a gazdaság és a társadalom készségigényeiről a készségek előrejelzésével, pályakövetési rendszerek és előrejelző tanulmányok segítségével, beleértve a programországokban a pályakövetési rendszerek továbbfejlesztésének támogatását, összhangban az európai pályakövetésre és a végzett hallgatók teljesítményével kapcsolatos összehasonlító adatok rendelkezésére állásának javítására vonatkozó résztvevőtanácsi ajánlással;
  • eredményes és hatékony, rendszerszintű finanszírozási és irányítási modellek használatának előmozdítása, a helyes oktatás, az innováció és a közösségi fontosság jutalmazása;
  • Az EU diákigazolvány bevezetésének támogatása a hallgatói mobilitás egyszerűsítésére és megkönnyítésére Európában azáltal, hogy ez jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket az idő, a ráfordítás és az erőfeszítések tekintetében, a fizikai bejegyzési folyamathoz kapcsolódóan; amely egyúttal biztosítja a diákok adatainak biztonságos továbbítását a felsőoktatási intézmények között, a hallgatók kiválasztásától az ECTS kreditek elismeréséig, a személyes adatok védelmének teljes körű tiszteletben tartásával.

Az iskolai oktatás területén elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • A tanári szakmák profiljának megerősítése, beleértve különösen a tanárokat, az iskolai vezetőket és a pedagógusképzőket, például a következők útján: a karrierek vonzóbbá és változatosabbá tétele; a kiválasztás, a toborzás és az értékelés erősítése; a pedagógusok oktatásának és szakmai fejlődésének fokozása és a különböző fázisok összekapcsolása; a tanári mobilitás elősegítése; a tanárok támogatása az innovatív oktatási és értékelési módszerek kidolgozásában; az oktatásirányítás erősítése, beleértve az elosztott vezetést és a tanári vezetést.
  • Átfogó megközelítés előmozdítása a nyelvtanítás és a nyelvtanulás terén az iskolák növekvő nyelvi sokszínűségére építve, például a korai nyelvtanulás és tudatosság ösztönzésével; kétnyelvű oktatási lehetőségek kidolgozása, különösen a határ menti régiókban és/vagy olyan területeken, ahol a lakosság több nyelvet használ; a divatos új technológiák felhasználása a nyelvtanulás támogatására; a nyelvi dimenzió integrálásának támogatása az egész tantervben.
  • Az iskolák támogatása a korai iskolaelhagyás és a hátrányos helyzetű tanulók kezelésében, hogy minden diák számára lehetővé váljon a sikeres tanulás, beleértve a migráns háttérrel rendelkező diákokat is, például a következők útján: az együttműködés támogatása minden iskolai szereplő között, valamint a családokkal és más külső érdekelt felekkel; az oktatás különböző szakaszai közötti átmenet fejlesztése; az oktatás és tanulás együttműködő és holisztikus megközelítését támogató iskolák hálózatépítésének támogatása; az értékelés és a minőségbiztosítás fejlesztése.
  • A megfizethető és kiváló minőségű kisgyermekkori nevelési és gondozási lehetőségekhez való hozzáférés fokozása, valamint a rendszerek és szolgáltatások javítása annak érdekében, hogy biztosítsák a gyermekek életkornak megfelelő fejlődését, a jobb tanulási eredményeket és az iskolai oktatás sikeres megkezdését mindenki számára, például a következők révén: az EU minőségbiztosítási keretrendszer továbbfejlesztése; annak biztosítása, hogy a kisgyermekkori nevelés eredményei érezhetőek legyenek az oktatás magasabb szintjein; valamint a megvalósításra, irányításra és finanszírozásra szolgáló új modellek kifejlesztése.
  • A külföldi tanulási időszakok megszervezésére és elismerésére szolgáló kapacitás kiépítése, ideértve a formális oktatás elismerését, valamint a nem formális és informális tanulással kifejlesztett transzverzális kompetenciák elismerését, például a következők révén: az elismerési eszközök és mechanizmusok kidolgozása és terjesztése; a bevált gyakorlatok megosztása és előmozdítása; az iskolák adminisztratív kapacitásának kiépítése a diákok transznacionális projektekben való részvételének és az iskolák közötti csereprogramok támogatására; a transznacionális mobilitásban résztvevő tanulók részére megfelelő biztonsági normák biztosítása; valamint a határokon átnyúló tanulási csereprogramokat szervező szervezetek közötti fenntartható partnerség kialakítása az általános oktatásban.

A szakoktatás és szakképzés területén (beleértve az alapképzést és a folytatódó képzést is) elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • résztvevőrésztvevőrésztvevőrésztvevőrésztvevőA szakképzési szolgáltatókra vonatkozó nemzetköziesedési stratégiák kialakítását és végrehajtását elősegítő partnerségek fejlesztése4, amelyek célja a szakképző személyzet és a tanulók minőségi mobilitásának előmozdítását szolgáló szükséges támogatási mechanizmusok és szerződéses keretek kialakítása5, beleértve a tanulási eredményeik elismerését is; diák-támogatási szolgáltatások fejlesztése a szakképzés nemzetközivé válásának és a tanulók mobilitásának előmozdítására a szakképzésben tanulók tájékoztatására, motiválására, felkészítésére és a befogadó országban való társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére, miközben fokozzák interkulturális tudatosságukat és aktív polgári viselkedésmódjukat;
  • A munkaalapú tanulás minden formájának előmozdítására irányuló partnerségek kialakítása, különösen a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás végrehajtása céljából6. Ezek a partnerségek arra is törekedhetnek, hogy olyan új képzési tartalmakat és közös szakképzési képesítéseket fejlesszenek ki, amelyek integrálják a munkaalapú tanulás időszakait, ideértve a tudás gyakorlati munkahelyi helyzetekben való alkalmazásának lehetőségeit, és lehetőség szerint beépítik a nemzetközi mobilitási tapasztalatot;
  • A szakképzés magasabb minősége érdekében visszajelzési utak kialakítása, hogy a szakképzést az eredmények alapján módosítsák, többek között a pályakövetési rendszerek kidolgozásával vagy tesztelésével - a minőségbiztosítási rendszerek részeként - a pályakövetésre vonatkozó tanácsi ajánlással és a Szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretére (EQAVET) vonatkozó ajánlással összhangban 7;
  • A képzéshez és a képesítésekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára, különös tekintettel az alacsony végzettségűekre, a folyamatos szakképzés révén, nevezetesen a folyamatos szakképzés minőségének, kínálatának és hozzáférhetőségének növelése, a nem formális és informális tanulás jóváhagyása, a munkahelyi tanulás elősegítése, a hatékony és integrált irányítási szolgáltatások, valamint a rugalmas és áteresztő tanulási utak biztosítása révén; ez magában foglalja a mikro-, kis- és középvállalkozások és a szakképzési szolgáltatók közötti partnerségek kialakítását, amelyek célja a közös kompetenciaközpontok, a tanulási hálózatok támogatása, az erőforrások összevonásának támogatása, valamint a munkatársaik számára alapképzés és/vagy folyamatos képzés biztosítása;
  • Az alapképzés és a folyamatos szakképzés során a kulcskompetenciák (különösen az írástudás, a számolni tudás, a digitális tudás és a nyelvtudás) további erősítése, beleértve ezen kompetenciáknak a tantervekbe való integrálására szolgáló közös módszereket, valamint ezen tantervek tanulási eredményeinek megszerzését, átadását és értékelését;
  • A Digitális oktatási cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően, az innovatív megközelítések és digitális technológiák felhasználásának támogatása az oktatásban és a tanulásban, ideértve a SELFIE önreflexiós eszköz hatékony felhasználását az innováció átfogó megközelítésének támogatására, valamint a digitális technológiák pedagógiai, adminisztratív, technikai és szervezeti változások céljára való felhasználása;
  • Rendszerszintű megközelítések és lehetőségek bevezetése a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó tanárok, oktatók és mentorok alapképzése és folyamatos szakmai fejlődése érdekében mind az iskolai, mind a munkahelyi közegben (beleértve a gyakorlati képzéseket), a hatékony digitális, nyitott és innovatív oktatásra és pedagógiai módszerekre, valamint a gyakorlati eszközökre összpontosítva;
  • Fenntartható partnerségek kialakítása a nemzeti, regionális és ágazati szakképzési versenyeket szervező szervezetek létrehozására és/vagy továbbfejlesztésére, a szakképzés vonzereje és kiválósága növelésének egyik formájaként. Ezek a partnerségek képesek lehetnének a szakképzésben résztvevő tanulók és alkalmazottak nemzetközi, nemzeti, regionális és ágazati szakképzési versenyeken való részvételének előkészítésére, gyakorlati felkészítésére, valamint a részvételre vonatkozó szervezési keretek kialakítására és támogatására, miközben szorosan együttműködnek a vállalkozásokkal, szakképző intézményekkel, kamarákkal és más érdekelt felekkel.

A felnőttoktatás terén, az Oktatás és képzés 2020 keretrendszernek/a Felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program prioritásainak8 és „A kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” tanácsi ajánlásnak megfelelően elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • Az alacsony képzettségű felnőttek igényeire szabott kiváló tanulási lehetőségek fejlesztése és bővítése annak érdekében, hogy fejlesszék írástudásukat, számolni tudásukat és digitális kompetenciáikat, kulcskompetenciáikat és/vagy felgyorsítsák a magasabb fokú képesítések felé történő előrelépést, többek között az informális és nem formális tanulás során megszerzett készségek érvényesítése vagy a magasabb fokú képesítések felé történő előrelépés révén;
  • A kompetenciafejlesztési pályák kialakításának és az azokhoz való hozzáférésnek azáltal való elősegítésével, hogy elérhetővé teszik a meglévő képességek azonosítását és szűrését, az egyéni tanulási igényekhez igazodó tanulási ajánlatokat, elismerik a rugalmas tanulási módokat (pl. szabadegyetemek – MOOC), valamint jóváhagyják az informális és nem formális tanulás útján szerzett készségeket;
  • Az igény és az oktatásban való részvétel növelése olyan hatékony tájékoztatási, iránymutatási és motivációs stratégiák által, amelyek arra ösztönzik az alacsony végzettségű vagy alacsony képzettségű felnőtteket, hogy fejlesszék írástudásukat, számolni tudásukat, valamint digitális kompetenciáikat, kulcskompetenciáikat és/vagy felgyorsítsák a magasabb fokú képesítések felé történő előrelépést;
  • A felnőttoktatást támogató pedagógusok és más személyzet kompetenciáinak bővítése és fejlesztése, különösen arra vonatkozóan, hogy a felnőtteket a tanulásban való részvételre motiválják, valamint az írástudást, a számolni tudást és a digitális készségeket hatékonyan oktassák az alacsony képességű vagy alacsony képzettségű felnőttek számára, beleértve a digitális technológiák hatékony használatát a tanulási élmény javítása érdekében;
  • a felnőttképzési politikák hatékonyságának, illetve a felnőttoktatásban tanulók előrehaladásának nyomon követésére szolgáló mechanizmusok kidolgozása.

Az ifjúság területén, a javasolt 2019–2027 közötti uniós ifjúsági stratégiával összhangban elsőbbséget élveznek az alábbiak:

Azon projektek, amelyek hozzájárulnak az EU ifjúsági munkára vonatkozó programjához a következők elősegítésével:

  • minőség, innováció és az ifjúsági munka elismérese. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek célja: 
    • az ifjúságsegítők és az ifjúsági munka kapacitásépítésének támogatása; 
    • az ifjúságsegítők támogatása abban, hogy hatékony módszereket dolgozzanak ki, és megosszák azokat a marginalizált fiatalok elérése, a fiatalok körében a rasszizmus és az intolerancia megelőzése, illetve a digitalizációval kapcsolatos kockázatok, lehetőségek és következmények kezelése terén; 
    • a hátrányos helyzetű fiatalok (a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat is beleértve) befogadásának és foglalkoztathatóságának előmozdítása, különös figyelmet szentelve a marginalizációval fenyegetett fiatalokra, valamint a migráns háttérrel rendelkező fiatalokra;
    • az interkulturális párbeszéd támogatása, a tudás megerősítése, és a sokféleség elfogadása a társadalomban; 
    • az ifjúsági munka megnyitása a szektorközi együttműködések felé, ami hatékonyabb szinergiát tesz lehetővé a fiatalokat érintő cselekvések minden területén; 
    • a fiatalok felnőttkorba való lépésének megkönnyítése, különös tekintettel a munkaerő-piaci integrációjukra; a kompetenciáik fejlesztése; minőségi szabványok, valamint etikai és szakmai kódexek kidolgozása; 
    • a szakpolitika, a kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolat megerősítése; fokozott tájékoztatás a fiatalok helyzetével és az ifjúsági szakpolitikákkal, valamint az ifjúsági munka, illetve az informális és nem formális tanulás elismertségével és érvényesítésével kapcsolatban európai, nemzeti, regionális és helyi szinten; 
  • A fiatalok bevonására, összekapcsolására és képességeinek kibontakoztatására irányuló projektek támogatása. Elsőbbséget élveznek a szektorközi együttműködést megerősítő projektek, amelyek hatékonyabb szinergiát tesznek lehetővé a fiatalokat érintő cselekvések minden területén, különös figyelmet fordítva a jogokhoz, az autonómiához és a részvételhez – az online részvételt is beleértve – való hozzáférésre, valamint a fiatalok aktív polgári szerepvállalására, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett fiatalokra, olyan projektekkel, melyek célja:
    • minden fiatal aktív részvételének erősítése az európai demokratikus és civil életben, többek között a 2019. évi európai választásokkal kapcsolatban; 
    • a fiatalok politikai és társadalmi életben való részvételének kiszélesítése és elmélyítése helyi, regionális, nemzeti, európai vagy globális szinten; 
    • az önkéntesség előmozdítása a fiatalok körében; 
    • minden fiatal társadalmi befogadottságának növelése, figyelembe véve az erre vonatkozó európai értékeket; 
    • a sokféleség, az interkulturális és a vallások közötti párbeszéd, a szabadság, a tolerancia, valamint az emberi, társadalmi és gazdasági jogok tiszteletben tartásának támogatása; 
    • a fiatalok között a kritikus gondolkodás és médiaműveltség erősítése a demokrácia megerősítése, továbbá a manipuláció, a propaganda és a hamis hírek elleni küzdelem érdekében;
    • a fiatalok kezdeményezőkészségének megerősítése, főként társadalmi területen;
    • annak lehetővé tétele, hogy a fiatalok a saját életüket érintő politikai vagy társadalmi kérdésekben felvegyék a kapcsolatot a megválasztott döntéshozókkal, a közigazgatási dolgozókkal, az érdekcsoportokkal, a civil szervezetekkel vagy a polgárokkal, és elmondják nekik a véleményüket, illetve befolyást gyakoroljanak rájuk;
  • a vállalkozói készségekkel kapcsolatos oktatás, a szociális vállalkozói készségek és a nonprofit tevékenységek előmozdítása a fiatalok körében. Elsőbbséget élveznek azok a transznacionális ifjúsági kezdeményezések formáját öltő projektek, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalok csoportjai megvalósítsák azokat az ötleteiket, köztük a szociális vállalkozásokat, amelyek célja a mindennapi életükben tapasztalt kihívások és problémák kezelése.

Milyen tevékenységek támogathatók stratégiai partnerség keretében?

A projekt időtartama alatt, a stratégiai partnerség típusától függően, a projektekben jellemzően számos különböző tevékenység valósítható meg, például:

  • olyan tevékenységek, amelyek megerősítik a szervezetek közötti együttműködést és hálózatépítést;
  • olyan tevékenységek, amelyek előmozdítják az innovatív gyakorlatok tesztelését és/vagy megvalósítását az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén;
  • olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a formális, a nem formális és az informális tanulás során szerzett tudás, készségek és kompetenciák elismerését és érvényesítését;
  • oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerek fejlesztésére irányuló, regionális hatóságok közötti együttműködési tevékenységek, valamint ezek integrálása a helyi és regionális fejlesztési cselekvésekbe;
  • olyan tevékenységek, amelyek támogatják a fogyatékossággal élő/sajátos nevelési igényű tanulókat az egyes oktatási ciklusok elvégzésében, és megkönnyítik a munkaerőpiacra való bejutásukat, többek között a marginalizált közösségek oktatási szegregációja és hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem révén;
  • olyan tevékenységek, amelyek célja a szakemberek hatékonyabb felkészítése a tanulási környezetben jelentkező, a méltányossággal, a sokféleséggel és a befogadással kapcsolatos kihívásokra, és az ennek megfelelő oktatás és képzés biztosítása;
  • olyan tevékenységek, amelyek a menekültek, menedékkérők és az újonnan érkező migránsok integrációját segítik elő, és felhívják a figyelmet az európai menekültügyi válságra;
  • az aktív polgári szerepvállalást és a vállalkozói készségeket (a szociális vállalkozói készségeket is beleértve) ösztönző transznacionális – fiatalok két vagy több, különböző országokból származó csoportjai által közösen végrehajtott – kezdeményezések, amelyek támogatják a vállalkozói szellemet és a vállalkozói készségeket.

 

Stratégiai partnerség keretében transznacionális egyéni tanulási, oktatási és képzési tevékenységek is szervezhetők, amennyiben hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Egyes ilyen tevékenységek különösen fontos szerepet játszanak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több területén, ahogy az alábbi táblázat mutatja. A támogatott tevékenységek részletesebb leírása az I. mellékletben található.

Tevékenység típusa

Különösen fontos az alábbi területeken

Tanulók vegyes mobilitása

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe

Diákok rövid távú csereprogramjai

Iskolai oktatás

Intenzív tanulmányi programok

Felsőoktatás

Diákok hosszú távú tanulási célú mobilitása

Iskolai oktatás

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenységek

Felsőoktatás, szakoktatás és -képzés, iskolai oktatás és felnőttoktatás

Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása

Ifjúságügy

Munkatársak/szakemberek/oktatók rövid távú közös képzései

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe

 

Ki vehet részt stratégiai partnerségben?

Általános szabályként elmondható, hogy a stratégiai partnerségek célja a programországokban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények közötti együttműködés biztosítása. Partnerként (nem pályázóként) azonban partnerországokban működő szervezetek/intézmények is részt vehetnek stratégiai partnerségben, amennyiben részvételük jelentős hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából.

Azokon a szervezeteken/intézményeken kívül, amelyek formálisan részt vesznek a projektben és uniós támogatást kapnak, a magán- vagy közszférából is bevonhatók társult partnerek, amelyek hozzájárulnak konkrét projektfeladatok vagy projekttevékenységek megvalósításához, vagy támogatják a projekt eredményeinek terjesztését és a projekt fenntarthatóságát. A szerződésekkel kapcsolatos irányítás szempontjából a társult partnerek nem minősülnek projektpartnernek, és nem kapnak támogatást. A projektben és a különböző tevékenységekben való részvételüket és szerepüket egyértelműen meg kell fogalmazni.

 

A stratégiai partnerségek értékelésének szempontjai

A stratégiai partnerségeknek a következő formális szempontoknak kell megfelelniük, hogy az Erasmus+ program keretében támogathatók legyenek:

 

Általános támogathatósági szempontok

Támogatható résztvevő szervezetek/intézmények

Résztvevő szervezet/intézmény lehet bármely olyan állami vagy magánszervezet/magánintézmény, amelynek programországban vagy partnerországban van a székhelye (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” szakaszát).

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:

  • felsőoktatási intézmény;
  • iskola/intézet/oktatási központ (bármilyen szintű, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve);
  • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet;
  • állami vagy magánkézben lévő kis-, közép- vagy nagyvállalkozás (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmény;
  • szociális partner vagy a munka világának egyéb képviselője, a kereskedelmi kamarákat és az iparkamarákat, az ipari/szakmai egyesületeket és a szakszervezeteket is beleértve;
  • kutatóintézet;
  • alapítvány;
  • vállalatközi képzőközpont;
  • kollaboratív képzési lehetőséget nyújtó vállalkozások;
  • kulturális intézmény, könyvtár, múzeum;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szerv;
  • a nem formális és informális tanulás során szerzett tudás, készségek és kompetenciák érvényesítéséért felelős szerv;
  • európai ifjúsági nem kormányzati szervezet;
  • olyan fiatalok csoportjai, akik ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik (fiatalok informális csoportjai)9.

A programországokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. A partnerországok résztvevő felsőoktatási intézményeinek nem kell Chartával rendelkezniük, de el kell kötelezniük magukat annak alapelvei mellett.

Ki pályázhat?

Pályázó bármely, programországban székhellyel rendelkező részt vevő szervezet/intézmény lehet. Ez a szervezet/intézmény nyújtja be a pályázatot az adott projektben érintett valamennyi résztvevő szervezet/intézmény nevében.

A résztvevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A stratégiai partnerség transznacionális partnerség, amelyben három különböző programországból legalább három szervezet/intézmény működik közre. A részt vevő szervezetek/intézmények számának felső határa nincs korlátozva. A projektmenedzsmentre és a végrehajtásra fordítható támogatás mértéke (10 részt vevő szervezetben) azonban maximalizálva van. A pályázat benyújtásakor valamennyi részt vevő szervezetet/intézményt fel kell tüntetni.

Kivételesen más szabályok vonatkoznak az alábbi stratégiai partnerségekre:

  • az ifjúságügy területén létrejövő stratégiai partnerségekben legalább két különböző programországbeli szervezetnek/intézménynek kell részt vennie;
  • a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekben legalább két különböző programországban található, legalább 2 és legfeljebb 6 iskolának kell részt vennie10.

A tevékenységek helyszíne(i)

A stratégiai partnerség valamennyi tevékenységét a projektben résztvevő szervezetek/intézmények országában kell megvalósítani. Tanulási, oktatási és képzési tevékenységek a tanulók, illetve hosszú távú tevékenységek a munkatársak/szakemberek/oktatók számára csak programországokban szervezhetők.

Emellett megfelelően indokolt esetben a projekt célkitűzéseivel vagy végrehajtásával kapcsolatban: 

  • a tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, még akkor is, ha a projektben nem vesz részt szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található11
  • multiplikációs események a stratégiai partnerségbe bevont bármely társult partner országában szervezhetők.

A projekt időtartama

  • Partnerség a felsőoktatás területén: 24–36 hónap;
  • Partnerség a szakoktatás és -képzés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás területén: 12–36 hónap12;
  • Partnerségek az ifjúságügy területén: 6–36 hónap.

A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Kivételes esetben a stratégiai partnerség a kedvezményezett kérésére és a nemzeti iroda beleegyezésével legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, de teljes időtartama nem haladhatja meg a három évet. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik. A projekteknek legkésőbb 2022. augusztus 31-ig minden esetben le kell zárulniuk.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához13.

Egy konzorcium egy határidőre csak egy nemzeti irodához és csak egy pályázatot nyújthat be.

Mikor kell benyújtani a pályázatot?

 

  • Partnerségek a felsőoktatás, a szakoktatás és -képzés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás terén:
  • a pályázóknak brüsszeli idő szerint március 21-én déli 12 óráig kell benyújtaniuk az ugyanabban az évben szeptember 1. és december 31. között kezdődő projektekre vonatkozó pályázatot.

 

  • Partnerségek az ifjúságügy területén:
  • a pályázóknak a következő határidőkig kell benyújtaniuk a pályázatot:

 

  • brüsszeli idő szerint február 5-én déli 12 óráig az ugyanabban az évben június 1. és szeptember 30. között kezdődő projektekre;
  • brüsszeli idő szerint április 30-án déli 12 óráig az ugyanabban az évben szeptember 1. és a következő év január 31. között kezdődő projektekre;
  • brüsszeli idő szerint október 1-jén déli 12 óráig a következő év február 1. és május 31. között kezdődő projektekre.

 

Stratégiai partnerségek az ifjúságügy területén: a nemzeti irodák a stratégiai partnerségek mindkét típusára (az innováció támogatása és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása) megnyithatják mind a három beadási határidőt, vagy csak az egyik projekttípus esetében kerül sor erre. Részletesebb információkért a pályázóknak érdemes ellátogatniuk a nemzeti irodájuk honlapjára.

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

 

További támogathatósági szempontok

Továbbá, amennyiben a stratégiai partnerség az alábbi transznacionális tanulási, oktatási vagy képzési tevékenységek bármelyikét tartalmazza, további támogathatósági szempontok vonatkoznak rá:

 

Rövid távú közös képzés munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak.

TÁMOGATHATÓ résztvevők

A program- és partnerországokban működő résztvevő szervezeteknél/intézményeknél dolgozó egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, oktatási és adminisztratív munkatársak.14 A program- és partnerországokból származó ifjúságsegítők.

A tevékenység időtartama 3 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Intenzív tanulmányi programok

Támogatható résztvevők

  • Tanulók: Valamely programország résztvevő felsőoktatási intézményébe beiratkozott hallgatók.
  • Oktatók: Valamely program- vagy partnerország résztvevő felsőoktatási intézményének oktatói.
  • Meghívott oktatók: nem résztvevő felsőoktatási intézmények oktatói, és a program- vagy partnerországokban működő vállalkozások vagy egyéb szervezetek/intézmények szakértői/specialistái/az érintett szakmák képviselői.

A tevékenység időtartama

  • Tanulók: 5 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele. 
  • Oktatók (beleértve a meghívott oktatókat): 1 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Tanulók, hallgatók és fiatalok vegyes mobilitása (a rövid távú fizikai mobilitás és a virtuális mobilitás egyesítése)

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK

  • Tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanulók, szakképzésben résztvevő tanulók, felsőoktatási hallgatók15, felnőttoktatásban tanulók, valamint a programországokban működő résztvevő intézmények tanulói. A programországokból származó fiatalok. 
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 5 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.

Diákok rövid távú csereprogramjai (beleértve a szakképzésben résztvevő tanulókat)

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevőrésztvevő iskolák (beleértve a szakképző iskolákat) beiratkozott tanulói és a szakképzésben résztvevő tanulók, kortól függetlenül, egy iskolai dolgozó kíséretében.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 3 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenységek
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevő intézményeknél dolgozó egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, oktatási és adminisztratív munkatársak.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap
Diákok hosszú távú tanulási célú mobilitása
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevő iskolák legalább 14 éves beiratkozott tanulói. 
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap
Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A program- és partnerországokban dolgozó ifjúságsegítők.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap

 

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási szempontok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

 

Odaítélési szempontok

A projekt célkitűzéseitől, a résztvevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatásoktól és további elemektől függően a stratégiai partnerségek különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítják tevékenységeiket. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy e cselekvéseknek köszönhetően a résztvevő szervezetek/intézmények tapasztalatokat szerezhetnek a nemzetközi együttműködés terén, megerősíthetik kapacitásaikat, ugyanakkor pedig kiváló és innovatív eredményeket érhetnek el. A projektek tartalmi értékelésekor figyelembe veszik az együttműködés célkitűzéseit és a résztvevő szervezetek/intézmények jellegét.

A projektek értékelése a következő szempontok szerint történik:

A projekt relevanciája

(maximum 30 pont)

 

  • A pályázat relevanciája a következők szempontok alapján:
  • a cselekvés célkitűzései és prioritásai (lásd „A stratégiai partnerségek céljai és prioritásai” szakaszt);
  • ha a pályázat a horizontális „befogadó oktatás, képzés és ifjúságügy” prioritáshoz kötődik, különösen relevánsként kezelendő;
  • ha a pályázat egy vagy több, a nemzeti iroda által meghirdetett „Európai prioritások nemzeti kontextusban” kategóriához kötődik, különösen relevánsként kezelendő.
  • Milyen mértékben
  • képezi a pályázat alapját hiteles és megfelelő igényfelmérés;
  • egyértelműek és reálisak a célkitűzései, és azok milyen mértékben vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek relevánsak a résztvevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
  • alkalmas a pályázat az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területei közötti szinergiák megvalósítására;
  • innovatív a pályázat, és/vagy milyen mértékben egészít ki más, a résztvevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
  • hoz létre a pályázat uniós szintű hozzáadott értékeket olyan eredmények révén, amelyek egyetlen országban végrehajtott tevékenységekkel nem lennének teljesíthetők.

A projektterv és a megvalósítás minősége

(maximum 20 pont)

 

 

  • A megfelelő szakaszokat (előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés és terjesztés) tartalmazó munkaprogram áttekinthetősége, teljessége és minősége.
  • A projekt célkitűzései és a tervezett tevékenységek közötti összhang.
  • A tervezett módszertan minősége és megvalósíthatósága.
  • A minőség-ellenőrzési intézkedések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen.
  • Milyen mértékben költséghatékony a projekt és különít el minden tevékenységhez megfelelő forrásokat.
  • Adott esetben az Erasmus+ online platformok (eTwinning, EPALE, School Education Gateway) használata a projekttevékenységek előkészítésére, végrehajtására és nyomon követésére szolgáló eszközként.
  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén:
  • Milyen mértékben építenek a projektek a korábbi vagy folyamatban lévő eTwinning projektekre;
  • milyen mértékben használja a projekt az eTwinning rendszert a fizikai mobilitással együttesen, hogy a különböző országokban élő tanulók és tanárok között hosszabb, gyakoribb és gazdagabb eszmecserét hozzanak létre (kevert mobilitás).

Ha a projekt képzési, oktatási vagy tanulási tevékenységeket is tartalmaz:

  • a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége a tanulási, tanítási vagy képzési tevékenységek során;
  • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
  • a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A projektcsapat és az együttműködési megállapodások minősége

(maximum 20 pont)

 

 

  • Milyen mértékben
  • alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
  • tanúskodik a felelősségek és a feladatok elosztása valamennyi részt vevő szervezet/intézmény kötelezettségvállalásáról és aktív részvételéről;
  • vesznek részt a projektben az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és egyéb társadalmi-gazdasági ágazatok területén tevékenykedő szervezetek/intézmények, amennyiben ez a szempont releváns az adott projekttípus esetében16;
  • von be a pályázat újoncokat a cselekvésbe.
  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén: milyen mértékben vonja be a projekt az eTwinning iskolákat, és teremt lehetőséget számukra az eTwinning bevált gyakorlatainak elterjesztésére, valamint nyújt mentorálást az eTwinning használatában kevésbé tapasztalt más iskolák számára.
  • A résztvevőrésztvevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekelt felek közötti együttműködés és kommunikáció hatékony mechanizmusainak megléte.
  • Adott esetben milyen mértékben képvisel egy partnerország résztvevő szervezetének/intézményének bevonása lényeges hozzáadott értéket a projekt szempontjából (Ha ez a feltétel nem teljesül, a projektet nem választható ki támogatásra.)

Hatás és terjesztés (maximum 30 pont)

 

  • A projekt eredményeinek értékelésére szolgáló intézkedések minősége.
  • A projekt várható hatása:
  • a résztvevőkre és a résztvevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a projektben közvetlenül résztvevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túl, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szinten.
  • A terjesztési terv minősége: a projekt eredményeinek a résztvevő szervezeteken/intézményeken belül és kívül történő megosztására irányuló intézkedések alkalmassága és minősége.
  • A pályázat adott esetben milyen részletesen írja le, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiaanyagokat, illetve hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek elérhetőségét.
  • A projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

 

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatóak legyenek. Az odaítélési szempontok minden fent említett kategóriája esetében ezen kívül el kell érniük a maximálisan adható pontok legalább felét („A projekt relevanciája” és a „Hatás és terjesztés” kategóriában legalább 15, „A projektterv és a megvalósítás minősége”, valamint „A projektcsapat és az együttműködési megállapodások minősége” kategóriában pedig legalább 10 pontot). Csak azok a pályázatok kapnak támogatást, amelyek a cselekvés legalább egy prioritásával foglalkoznak.

 

A stratégiai partnerségek különleges formái

A stratégiai partnerségek a tevékenységek széles és sokféle típusát támogatják a kiváló minőségű projektek megvalósítása, a szervezetek/intézmények fejlesztésének és korszerűsítésének előmozdítása, valamint az európai, nemzeti és regionális fejlesztéspolitika támogatása érdekében.

A projekt célkitűzéseitől, a résztvevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatásoktól és további elemektől függően a stratégiai partnerségek különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítják tevékenységeiket.

A sokféle tevékenység és projektforma között az alábbi stratégiai partnerségek sajátos jellemzőkkel bírnak.

 

Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek

A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek fő célja az európai dimenzió erősítése a résztvevőrésztvevő iskolákban, a kapacitásuk építése a határokon átnyúló együttműködés érdekében és az új kihívások kezelésének fokozott képessége. A tanulók számára szervezett mobilitási tevékenységekkel ezek a partnerségek továbbá előmozdítják a 2015. márciusi Párizsi Nyilatkozatban kiemelt szabadság, befogadás, tolerancia és diszkriminációmentesség közös értékét.

A diákcsereprogramra vonatkozó stratégiai partnerségek különböző tevékenységeket hajthatnak végre a munkatársak/szakemberek/oktatók és tanulók cseréjét illetően.

  • Diákok rövid távú csereprogramjai (3 naptól 2 hónapig): a különböző országokból származó tanulók együttműködhetnek a partnerség céljaihoz kapcsolódó tevékenységek során. A rövid távú csereprogramok célja, hogy nemzetközi tanulási tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítson a diákok számára, felhívja a figyelmüket az európai kultúrák és nyelvek sokféleségére, és segítsen nekik megszerezni a személyes fejlődésükhöz szükséges társadalmi, polgári és interkulturális kompetenciákat. 
  • Diákok hosszú távú csereprogramjai (2–12 hónap): a 14. életévüket betöltött tanulók a külföldi fogadó iskolában és a fogadó családnál tölthetnek egy adott időszakot. A küldő és fogadó iskolákkal szemben elvárás a kiváló tanulási eredmények biztosítása, az érintett tanulók megfelelő elismerésének biztosítása, valamint az érintett tanulók folyamatos támogatása a mobilitási időszak során. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekben való részvételre pályázók teljes egészében a hosszú távú tanulói mobilitás megszervezésére mint a résztvevő iskolák nemzetközi együttműködési potenciáljának kifejlesztésére szolgáló eszközre összpontosíthatnak.
  • Rövid távú közös képzések munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak (3 naptól 2 hónapig): az oktatási és nem oktatási munkát végző munkatársak/szakemberek együttműködhetnek a tapasztalatcsere és a know-how cseréje céljából, vagy azért, hogy közös képzésben vegyenek részt.
  • Hosszú távú oktatási vagy képzési feladatok (2–12 hónap): a partneriskolában eltöltött hosszabb idő révén ez a tevékenység lehetővé teszi, hogy a munkatársak/szakemberek/oktatók bővítsék a más országok oktatási és képzési rendszereivel kapcsolatos ismereteiket és tudásukat, valamint szakmai kompetenciákat, módszereket és gyakorlatokat sajátítsanak el és osszanak meg egymással.

eTwinning a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén

A mobilitás és a fizikai diákcserék virtuális együttműködéssel történő kombinálása fontos eleme lehet diákcsereprogramra vonatkozó partnerségeknek. A projekteknek nyomatékosan ajánljuk az eTwinning használatát annak érdekében, hogy a projekttevékenységek előtt, alatt és után is együtt tudjanak dolgozni.

A pályázat eTwinning használatával kapcsolatos erősségeinek bemutatásához a pályázóknak ismertetniük kell a pályázatukban szereplő releváns elemeket. Különösen fontos elemek a következők:

  • Az eTwinning iskolacímkével rendelkező iskolák bevonása17 a projektbe, és lehetőség teremtése számukra az eTwinning bevált gyakorlatainak elterjesztésére, valamint mentorálás nyújtása az eTwinning használatában kevésbé tapasztalt más iskolák számára;
  • A korábbi vagy folyamatban lévő eTwinning projektekre építő konkrét tervek bemutatása;
  • Az eTwinning használata a fizikai mobilitással együttesen, hogy a különböző országokban élő tanulók és tanárok között hosszabb, gyakoribb és gazdagabb eszmecserét hozzanak létre (kevert mobilitás).

A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek speciális támogathatósági szempontjai

A más jellegű stratégiai partnerségekkel összehasonlítva erre a formára az alábbi speciális szabályok vonatkoznak: 

  • a partnerségekben legalább 2 és legfeljebb 6 iskolának kell részt vennie18;
  • csak a programországokban működő iskolák vehetnek részt bennük;
  • a projektek időtartama általában 12–24 hónap. Kizárólag a hosszú távú diákcserére irányuló projektek tarthatnak 36 hónapig, amennyiben munkatervük indokolja;
  • a munkatársak/szakemberek/oktatók és a tanulók (beleértve a kísérő tanárok vagy egyéb képesített személyek) mobilitási tevékenységeivel, az általános projektmenedzsmenttel és a végrehajtással kapcsolatos költségei támogatottak. A szellemi termékek, a multiplikációs események és a transznacionális projekttalálkozók költségei nem támogatottak. Indokolt esetben további támogatás kérhető a speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a kivételes költségek finanszírozására. A részletekért lásd a lenti „Finanszírozási szabályok” szakaszt;
  • a támogatás összege legfeljebb 16 500 EUR/résztvevő iskola/év. Ezt az értékhatárt projekt szinten kell alkalmazni19. A speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a magas utazási költségeket fedező kivételes költségek finanszírozására szolgáló összeg nem számít bele ebbe.

A diákcsereprogramokra vonatkozó sikeres partnerségek a többi stratégiai partnerséggel összehasonlítva sajátos szerződésmintát használnak. A pályázati szakaszban a pályázó iskola vállalja a vezető szerepet, és benyújtja a pályázatot valamennyi résztvevő iskola nevében. A partnerség kiválasztását követően azonban mindegyik résztvevő iskola külön támogatási megállapodást ír alá az országában működő nemzeti irodával. A pályázó iskola koordinátori szerepben marad a projekt végéig, és az ő feladata megírni a jelentést a projekt eredményeiről, míg a partneriskolák csak a saját költségeikről készítenek jelentést.

 

Transznacionális ifjúsági kezdeményezések20

Ezek az ifjúsági stratégiai partnerségek a fiatalok társadalmi elkötelezettségét és vállalkozói szellemét támogatják. Ilyen kezdeményezések lehetnek például:

  • szociális vállalkozások, egyesületek, klubok, nem kormányzati szervezetek (hálózatainak) létrehozása;
  • a vállalkozói készség oktatásával (különösen a társadalmi vállalkozói készséggel és az IKT használatával) kapcsolatos kurzusok és képzések fejlesztése és megtartása;
  • információ, médiaműveltség, érzékenyítő akciók, vagy olyan tevékenységek, melyek a polgári kötelezettségvállalást ösztönzik a fiatalok körében (például viták, konferenciák, rendezvények, konzultációk, európai témákhoz kapcsolódó kezdeményezések, stb.);
  • a helyi közösségek számára hasznos cselekvések (például sérülékeny csoportok – idősek, kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, stb. – támogatása);
  • művészi és kulturális kezdeményezések (színházi előadások, kiállítások, zenei előadások, vitafórumok, stb.).

A stratégiai partnerségek ilyen formájának jellegzetessége, hogy az ifjúsági kezdeményezéseket maguk a fiatalok kezdeményezik, dolgozzák ki és valósítják meg.

 

Mit kell még tudni erről a cselekvésről?

A regionális együttműködés támogatása az iskolai oktatásban

Az iskolai oktatás területén létrehozott stratégiai partnerségeknek lehetőségük nyílik olyan projektekre pályázni, amelyek a más országokban található régiókkal vagy önkormányzatokkal való, határokon átnyúló együttműködésen alapulnak. Az ilyen partnerségek fontos jellegzetessége a helyi és/vagy regionális iskolai hatóságok stratégiai bevonása. A sikeres pályázat érdekében a helyi vagy regionális hatóságoknak vezető szerepet kell vállalniuk a tevékenységek megtervezésében, amelyeknek egy közös probléma megoldására kell irányulniuk az iskolákon kívül a magánszektorbeli és civil szervezetek/intézmények közösségbe történő bevonásával.

Magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek
A tanulási, oktatási és képzési tevékenységeket szervező stratégiai partnerségek pályázói pénzügyi támogatást kérhetnek a „Rendkívüli költségek” költségvetési sorban (az összes elszámolható költség legfeljebb 80%-áig; lásd „Finanszírozási szabályok”). Erre akkor van lehetőség, ha a pályázók igazolni tudják, hogy a szokásos támogatási szabályok (amelyek a távolsági sávok szerint megállapított egységköltség-hozzájáruláson alapulnak) nem fedezik a résztvevők utazási költségeinek legalább 70%-át. Ha megítélik, a magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek helyettesítik a szokásos utazási támogatást.

 

Egyéb információ

A fenti információkon túl erre a cselekvésre vonatkozóan további kötelező feltételek, hasznos kiegészítő információk, valamint projektpéldák a pályázati útmutató I. mellékletében találhatók. Az érdeklődő szervezeteknek/intézményeknek javasoljuk, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőzően tanulmányozzák az I. melléklet idevágó szakaszait.

 

Finanszírozási szabályok

A stratégai partnerségek igen széles skálát fednek le, a kisméretű szervezetek/intézmények/csoportok (például iskolák vagy fiatalok informális csoportjai) közötti egészen egyszerű együttműködéstől az olyan bonyolultabb és nagyobb léptékű projektekig, amelyek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy valamennyi terén innovatív eredmények elérésére és cseréjére irányulnak. A különböző projekttípusoknak megfelelően a felmerülő kiadások is szükségképpen eltérnek.

Ezért a tervezett finanszírozási modell olyan költségtétellistát tartalmaz, amelyből a pályázók az általuk tervezett tevékenységeknek és elérni kívánt eredményeknek megfelelően választanak. Az első költségvetési sorra („Projektmenedzsment és végrehajtás”) valamennyi stratégiai partnerség pályázhat, mivel ezek az összes projekt esetében felmerülő költségekhez történő hozzájárulást foglalják magukban. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek kivételével a stratégiai partnerségek „transznacionális projekttalálkozók” szervezése céljából is pályázhatnak támogatásra. A többi költségtételre csak azok a projektek pályázhatnak, amelyek a szellemi termékek, a terjesztés vagy a beágyazott oktatási, képzési és tanulási tevékenységek vonatkozásában megalapozottabb célkitűzéseket tartalmaznak. Emellett, ha a projekttevékenységek/eredmények indokolják, a rendkívüli költségek és a speciális nevelési igényű résztvevők költségei is finanszírozhatók. 

A projekttámogatás teljes összege változó: 12 500 EUR és a projekt (hónapokban mért) időtartamának szorzata, amely legfeljebb 450 000 EUR lehet 36 hónapos projekt esetén. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetében a támogatás összege kivételesen legfeljebb 16 500 EUR/résztvevőrésztvevő iskola/év, amely projekt szinten értendő. A speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a magas utazási költségeket fedező kivételes költségek finanszírozására szolgáló összeg nem számít bele ebbe.

A projekt költségvetését a következő finanszírozási szabályok alapján kell megtervezni (euróban):

Maximálisan megítélhető támogatás:

változó összeg, 12 500 EUR és a projekt (hónapokban mért) időtartamának szorzata, amely legfeljebb 450 000 EUR lehet 36 hónapos projekt esetén.

(Kivétel: a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetében legfeljebb 16 500 EUR/résztvevő iskola/év, projekt szinten alkalmazva, amibe nem számít bele a speciális nevelési igényű résztvevők támogatása és a magas utazási költségeket fedező kivételes költség)

A lenti táblázatban szereplő maximális összegek között vannak olyanok, amelyek havi bontásban vannak maximálva és időarányosan kerültek meghatározásra, így a megítélt támogatás és a hónapok számának hányadosa legfeljebb 12 500 EUR lehet. A kedvezményezettek a projekthez elnyert teljes uniós támogatást azonban a projekt teljes időtartama alatt a lehető legrugalmasabb módon, a munkaterv szerinti sorrendben végrehajtandó tevékenységeknek megfelelőn költhetik el.

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

A kiszámítás módja

Projektmenedzsment és megvalósítás

Projektmenedzsment (például tervezés, pénzügyek, partnerek közötti koordináció és kommunikáció stb.); kisebb tanulási/oktatási/képzési anyagok, eszközök, megközelítések stb.; virtuális együttműködés és helyi projekttevékenységek (például tanórai projektmunka tanulókkal, ifjúsági tevékenységek, beágyazott tanulási/képzési tevékenységek szervezése és mentorálása stb.); tájékoztatás, népszerűsítés és terjesztés (például brosúrák, szórólapok, interneten közzétett információk stb.). 

A transznacionális ifjúsági kezdeményezések és a diákcsereprogramokra vonatkozó partnerségek megvalósításához kapcsolódó költségek.

 

Egységköltség-hozzájárulás

Hozzájárulás a koordináló szervezet/intézmény tevékenységeihez:

 

500 EUR/hónap

Legfeljebb 2750 EUR/hónap

 

 

 

A stratégiai partnerség időtartama és a résztvevő szervezetek/intézmények száma alapján.

Egységköltség-hozzájárulás

Hozzájárulás a többi résztvevő szervezet/intézmény tevékenységeihez:

 

250 EUR/szervezet vagy intézmény/hónap

Transznacionális projekttalálkozók

Projektpartnerek – valamely résztvevő szervezet/intézmény által szervezett – olyan találkozóin való részvétel, amelyek a projekt megvalósítását és koordinációját szolgálják. Hozzájárulás az utazási és ellátási költségekhez.

Ez a költségvetési sor nem elérhető a diákcsereprogramokra vonatkozó partnerségek esetében.

 

 

Egységköltség-hozzájárulás

100–1999 km közötti távolság esetén:

 

575 EUR/résztvevő/találkozó

 

 

2000 km és annál nagyobb távolság esetén:

 

760 EUR/résztvevő/találkozó

 

 

 

 

Feltételhez kötött: a pályázónak indokolnia kell a találkozók szükségességét a találkozók és a résztvevők száma tekintetében. A távolságokat az Európai Bizottság által támogatott távolságkalkulátorral kell kiszámítani.

Rendkívüli költségek

Hozzájárulás az alvállalkozók bevonásához vagy áruk és szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó tényleges költségekhez.

Pénzügyi garancia nyújtásának költségei, amennyiben a nemzeti iroda kéri.

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 75%-a

Maximum 50 000 EUR/projekt (a pénzügyi garancia nyújtásának költségeit kivéve)

Feltételhez kötött: az alvállalkozók bevonásának olyan szolgáltatásokhoz kell kapcsolódnia, amelyeket közvetlenül a résztvevő szervezetek/intézmények kellően indokolt okokból nem tudnak kivitelezni. Nem igényelhető támogatás szokásos irodai felszerelésekre vagy egyéb olyan felszerelésekre, amelyeket a résztvevő szervezetek/intézmények egyébként is használnak

Sajátos nevelési igények fedezésére adható támogatás

Fogyatékossággal élő résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek21

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 100%-a

Feltételhez kötött: e költségek igénylését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

 

Kiegészítő támogatás az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén az innovációt támogató stratégiai partnerségekhez

Szellemi termékek

A projekt szellemi termékei/kézzelfogható eredményei (például tantervek, pedagógiai és ifjúsági munkával kapcsolatos anyagok, nyitott oktatási segédanyagok, IT-eszközök, elemzések, tanulmányok, a társaktól való tanulás módszerei stb.).

Egységköltség-hozzájárulás

B1.1 /menedzser/projektben töltött munkanap

Feltételhez kötött: a vezetők és adminisztratív munkatársak költségeit a „Projektmenedzsment és megvalósítás” költségsornak kell fedeznie. A két költségsor közötti esetleges átfedések megelőzése érdekében a pályázóknak indokolniuk kell az egyes tervezett szellemi termékekkel kapcsolatosan megpályázott személyi költségek típusát és mértékét.

Csak kiváló és jelentős mennyiségű szellemi termék támogatható az ilyen költségvetési sor vonatkozásában. A szellemi termék legyen potenciálisan szélesebb körben is használható és hasznosítható, valamint tudjon hatást kifejteni.

B1.2 /kutató, tanár, oktató, ifjúságsegítő/projekttel töltött munkanap

B1.3 /technikus/projekttel töltött munkanap

B1.4 /adminisztratív munkatárs/projekttel töltött munkanap

Multiplikációs események

Hozzájárulás olyan nemzeti és transznacionális konferenciákkal, szemináriumokkal és eseményekkel kapcsolatos költségekhez, amelyek a projekt által létrehozott szellemi termékek megosztásához és terjesztéséhez kapcsolódnak (kivéve a résztvevő szervezetek/intézmények eseményen résztvevő képviselőinek utazási és ellátási költségeit).

Egységköltség-hozzájárulás

100 EUR/helyi résztvevő

(az esemény rendezési országából érkező résztvevők)

Maximum 30 000 EUR/projekt

Feltételhez kötött: multiplikációs események csak akkor támogathatók, ha közvetlenül kapcsolódnak a projekt szellemi termékeihez. Ha a projekt a „Szellemi termékek” költségvetési sorban nem kap támogatást, akkor multiplikációs eseményekre sem kaphat támogatást.

200 EUR/nemzetközi résztvevő (más országból érkező résztvevők)

 

Stratégiai partnerség keretében végrehajtott transznacionális tanulási, oktatási és képzési tevékenységek finanszírozási szabályai (opcionális finanszírozás)

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

A kiszámítás módja

Utazás

Az indulási helytől a tevékenység helyszínéig történő utazásra, illetve a visszaútra fizetett, a résztvevők (beleértve a kísérő személyeket) utazási költségeihez való hozzájárulás.

Egységköltség-hozzájárulás

10–99 km közötti távolság esetén:

20 EUR/résztvevő

Feltételhez kötött: a pályázóknak indokolniuk kell, miért szükségesek a mobilitási tevékenységek a projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek eléréséhez.

A távolságokat az Európai Bizottság által biztosított távolságkalkulátorral kell kiszámítani22. A pályázónak az oda- és visszaút támogatására adható uniós támogatás összegének kiszámításához az egyirányú út távolságát kell feltüntetnie23.

100–499 km közötti távolság esetén:

180 EUR/résztvevő

500–1999 km közötti távolság esetén:

275 EUR/résztvevő

2000–2999 km közötti távolság esetén:

360 EUR/résztvevő

3000–3999 km közötti távolság esetén:

530 EUR/résztvevő

4000–7999 km közötti távolság esetén:

820 EUR/résztvevő

8000 km és annál nagyobb távolság esetén:

1500 EUR/résztvevő

Személyi támogatás

A résztvevők, köztük a kísérő személyek tevékenység alatti ellátását fedező napi egységköltség.

Egységköltség-hozzájárulás

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenység

 

Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása

a tevékenység 14. napjáig: B1.5 /résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: B1.6 /résztvevő/nap

+

a tevékenység 61. napjától a 12. hónap végéig: B1.7 /résztvevő/nap

Rövid távú közös képzések munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak

 

Oktatás és szakértői tevékenység intenzív tanulmányi programokban

 

Kísérő személyek valamennyi tevékenységben24

a tevékenység 14. napjáig: 106 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: 74 EUR/résztvevő/nap

Diákok hosszú távú mobilitása

B1.8 /résztvevő/hónap

Rövid távú tanulói tevékenységek

(vegyes mobilitás, diákok rövid távú mobilitása, intenzív tanulmányi programok):

a tevékenység 14. napjáig: 58 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: 42 EUR/résztvevő/nap

Nyelvi támogatás

Az oktatás vagy a munkavégzés nyelve tekintetében a résztvevők nyelvtudásának fejlesztése érdekében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó költségek. 

Egységköltség-hozzájárulás

Csak a 2–12 hónap közötti időre szóló tevékenységekre:

150 EUR/nyelvi támogatásra szoruló résztvevő

Feltételhez kötött: a pénzügyi támogatás igénylését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

Rendkívüli költségek

A résztvevők magas utazási költségei (bővebben lásd a „Mit kell még tudni erről a cselekvésről?” szakaszt).

Tényleges költségek

Magas utazási költségek: az elszámolható költség legfeljebb 80%-a

Feltételhez kötött: a rendkívüli költségek fedezésére szolgáló pénzügyi támogatás kérelmezését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

 

A. táblázat – Szellemi termékek (EUR/nap)

Ez a támogatás csak olyan szervezetek/intézmények személyi költségeire használható fel, amelyek részt vesznek a szellemi termékek létrehozására irányuló projektben25. Az összeg az alábbiaktól függ: a) a projektben résztvevő munkatárs/szakember/oktató profilja, és b) a résztvevő munkatárs/szakember/oktató szervezetének országa.

 

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak

 

B1.1

B1.2

B1.3

B1.4

Dánia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország, Liechtenstein, Norvégia

294

241

190

157

 

Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Egyesült Királyság, Izland

 

280

214

162

131

 

Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Málta, Portugália, Szlovénia

 

164

137

102

78

 

Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Törökország

 

88

74

55

39

 

B. táblázat – Szellemi termékek (EUR/nap)

Ez a támogatás csak olyan szervezetek/intézmények személyi költségeire használható fel, amelyek részt vesznek a szellemi termékek létrehozására irányuló projektben26. Az összeg az alábbiaktól függ: a) a projektben résztvevő munkatárs/szakember/oktató profilja, és b) a résztvevő munkatárs/szakember/oktató szervezetének országa.

 

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak

 

B1.1

B1.2

B1.3

B1.4

Ausztrália, Kanada, Kuvait, Makaó, Monaco, Katar, San Marino, Svájc, Amerikai Egyesült Államok

294

241

190

157

Andorra, Brunei, Japán, Új-Zéland, Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek, Vatikán

280

214

162

131

Bahama-szigetek, Bahrein, Hongkong, Izrael, Koreai Köztársaság, Omán, Szaúd-Arábia, Tajvan

164

137

102

78

Afganisztán, Albánia, Algéria, Angola, Antigua és Barbuda, Argentína, Azerbajdzsán, Banglades, Barbados, Belize, Benin, Bhután, Bissau-Guinea, Bolívia, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brazília, Burkina Faso, Burundi, Chile, Comore-szigetek, Cook-szigetek, Costa Rica, Csád, Dél-Afrika, Dél-Szudán, Dominika, Dominikai Köztársaság, Dzsibuti, Ecuador, Egyenlítői-Guinea, Egyiptom, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Fehéroroszország, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Grúzia, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, India, Indonézia, Irak, Irán, Jamaica, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Kamerun, Kazahsztán, Kelet-Timor, Kenya, Kína, Kirgizisztán, Kiribati, Kolumbia, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Koszovó, Közép-afrikai Köztársaság, Kuba, Laosz, Lesotho, Libanon, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malajzia, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Marokkó, Marshall-szigetek, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Mianmar, Mikronézia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Mozambik, Namíbia, Nauru, Nepál, Nicaragua, Niger, Nigéria, Niue, Oroszország nemzetközi jog által elismert szektor, Örményország, Pakisztán, Palau, Palesztina, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Peru, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Săo Tomé és Príncipe, Salamon-szigetek, Salvador, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Srí Lanka, Suriname, Szamoa, Szenegál, Szíria, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Tunézia, Tuvalu, Türkmenisztán, Uganda, Ukrajna nemzetközi jog által elismert szektor, Uruguay, Üzbegisztán, Vanuatu, Venezuela, Vietnam, Zambia, Zimbabwe, Zöld-foki-szigetek

 

88

74

55

39

 

C. táblázat – A transznacionális tanulási, oktatási és képzési tevékenységek résztvevőinek ellátása (EUR/nap vagy hónap)

Az egységköltség-hozzájárulás pontos összege a következőktől függ: a) a mobilitás típusa, és b) a tevékenység megvalósításának országa:

 

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenység – ifjúságsegítők mobilitása

(EUR/nap)

Diákok hosszú távú tevékenységei

(EUR/hónap)

 

B1.5

B1.6

B1.7

B1.8

1. csoport:

Norvégia, Dánia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Izland, Svédország, Írország, Finnország, Liechtenstein

125

88

63

168

2. csoport:

Hollandia, Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Ciprus, Görögország, Málta, Portugália

110

77

55

147

3. csoport:

Szlovénia, Észtország, Lettország, Horvátország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Litvánia, Törökország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észak-Macedónia, Szerbia

90

63

45

105

 

  • 1. Ezenkívül, összhangban van az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlással. Ezt az ajánlást 2016-ban és 2017-ben felülvizsgálták, és javaslatot tettek egy felülvizsgált tanácsi ajánlásra. Lásd: Javaslat a Tanács ajánlására az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (COM(2018) 24 final).
  • 2. A 2018. január 17-i digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban (COM(2018) 22 final).
  • 3. Lásd: https://ec.europa.eu/jrc/en/digcomporg.
  • 4. Lásd a következő útmutató dokumentumot: „Válj nemzetközivé: gyakorlati útmutató a szakképzésben való stratégiai nemzetköziesedéshez”, http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/sites/erasmusplus2/files/eac-a06-go-international_en.pdf
  • 5. A szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási tevékenységeivel kapcsolatban a pályázati útmutató I. mellékletében ismertetett konkrét szabályok és információk alkalmazandók.
  • 6. Javaslat a Tanács ajánlására a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (COM(2017) 563 final).
  • 7. OJ C 155, 8.7.2009, p. 1–10
  • 8. A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról, OJ C 372/1, 20.12.2011.
  • 9. Informális csoport esetében a csoport egyik tagja vállalja a képviselő szerepét, és ezzel felelősséget vállal a csoport nevében.
  • 10. Attól az országtól függően, ahol az iskola regisztrálva van, a támogatható iskolák speciális fogalommeghatározása érvényes az ilyen típusú partnerségre. A támogatható iskolák fogalommeghatározása és/vagy jegyzéke megtalálható az egyes nemzeti irodák honlapján. Emellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek szerződésmintája eltér a stratégiai partnerségek szerződésmintájától, és az egy kedvezményezettre vonatkozó támogatási szerződésen alapul. További részletekért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét vagy lépjen kapcsolatba az országa szerinti nemzeti irodával.
  • 11. Az Európai Unió intézményeinek székhelyei Brüsszelben, Frankfurtban, Luxemburgban, Strasbourgban és Hágában találhatók.
  • 12. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekre további feltételek vonatkoznak. Lásd „A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek” szakaszt.
  • 13. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a más ország nemzeti hatóságának felügyelete alatt álló iskoláknak (például lycée français, Deutsche Auslandsschulen, UK „Forces” schools) a felügyelő ország nemzeti irodájához kell benyújtaniuk pályázatukat.
  • 14. Az iskolai oktatás területén, idesorolhatók az iskolai munkában résztvevő oktatási szakemberek, mint például a tanfelügyelők, iskolai tanácsadók, pedagógiai tanácsadók, pszichológusok stb.
  • 15. A felsőoktatási hallgatónak egy résztvevő felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójának kell lennie, és olyan tanulmányokat kell folytatnia, amelyek révén elismert oklevelet vagy egyéb elismert felsőfokú képesítést (beleértve a doktori címet is) szerez.
  • 16. Ezek a feltételek a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekre nem alkalmazhatóak.
  • 17. Többet tudhat meg az eTwinning iskolai címkéről a következő oldalon: https://www.etwinning.net/en/pub/highlights/the-etwinning-school-label---.htm
  • 18. Attól az országtól függően, ahol az iskola regisztrálva van, a támogatható iskolák speciális fogalommeghatározása érvényes az ilyen típusú partnerségre. A támogatható iskolák fogalommeghatározása és/vagy jegyzéke megtalálható az egyes nemzeti irodák honlapján. További részletekért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét vagy lépjen kapcsolatba az országa szerinti nemzeti irodával.
  • 19. Például három olyan iskola, amely két éven keresztül partnerséget folytat, legfeljebb 99 000 eurót kaphat a teljes projektre. Ezt a pénzösszeget a három iskola között bármilyen módon fel lehet osztani
  • 20. A transznacionális ifjúsági kezdeményezésekre pályázó projektgazdák a bevált gyakorlatok cseréjét támogató stratégiai partnerségek keretében pályáznak.
  • 21. A transznacionális tanulási, oktatási vagy képzési tevékenységekben részt vevő speciális nevelési igényű résztvevőkhöz és a kísérő személyekhez közvetlenül kapcsolódó költségek. Ez magában foglalhatja az utazási és ellátási költségeket, amennyiben az indokolt, és amennyiben az érintett résztvevőkre nem kérelmeztek támogatást az „Utazás” és a „Személyes támogatás” költségvetési sorban).
  • 22. https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/distance-calculator_hu
  • 23. Ha például egy madridi személy Rómában szervezett tevékenységben vesz részt, a) a pályázónak ki kell számítania a Madrid és Róma közötti távolságot (1365,28 km); b) ki kell választania az utazási távolságnak megfelelő sávot (500–1999 km közötti távolság), majd c) ennek alapján ki kell számítania a Madrid és Róma közötti oda-vissza út költségeihez való hozzájárulásra adható uniós támogatás összegét (275 EUR).
  • 24. A kísérő személyek, függetlenül azoktól a rövid vagy hosszú távú tevékenységektől, amelyekben részt vesznek, ugyanekkora összegre jogosultak. Kivételes esetben, ha a kísérő személynek több mint 60 napig kell külföldön tartózkodnia, a 60. nap utáni további ellátási költségek fedezésére szolgáló támogatás biztosítandó a „Sajátos nevelési igények fedezésére adható támogatás” költségvetési sor értelmében.
  • 25. Felsőoktatás esetében az Erasmus Felsőoktatási Charta által akkreditált egyetemek által alkalmazott munkatársak/szakemberek/oktatók költségei támogathatók a „Szellemi termékek” költségvetési sorban
  • 26. Felsőoktatás esetében az Erasmus Felsőoktatási Charta által akkreditált egyetemek által alkalmazott munkatársak/szakemberek/oktatók költségei támogathatók a „Szellemi termékek” költségvetési sorban