TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Stratégiai partnerségek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén

A stratégiai partnerségek céljai és prioritásai

A stratégiai partnerségek célja innovatív gyakorlatok fejlesztésének, átadásának és/vagy megvalósításának támogatása, továbbá az együttműködést, a társaktól való tanulást és az európai szintű tapasztalatcserét támogató közös kezdeményezések megvalósítása.

A stratégiai partnerség célkitűzéseitől és összetételétől függően a projektek két típusba sorolhatók.

  • Az innovációt támogató stratégiai partnerségek

A projektek innovatív termékeket fejlesztenek, és/vagy már létező vagy új termékek, illetve innovatív ötletek intenzív terjesztését és hasznosítását vállalják. A pályázóknak van lehetőségük külön támogatást kérni szellemi termékekre és multiplikációs eseményekre, hogy a cselekvés innovatív szempontjai közvetlenül megjelenhessenek. Az ilyen típusú projektek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe számára nyitottak.

  • A bevált gyakorlatok cseréjét támogató stratégiai partnerségek

Az elsődleges cél az, hogy lehetővé váljon a szervezetek/intézmények számára, hogy hálózatokat hozzanak létre vagy megerősítsék azokat, növeljék transznacionális tevékenységükhöz szükséges kapacitásukat, valamint ötleteket, gyakorlatokat és módszereket osszanak meg és ütköztessenek egymással. A kiválasztott projektek kézzelfogható eredményekkel is járhatnak, és a tevékenységeik eredményeit a projekt céljával és méretével arányos módon terjeszteni kell. Az ilyen eredmények és tevékenységek társfinanszírozására a projektmenedzsmentre és megvalósításra rendelkezésre álló forrásokból kerül sor. A felsőoktatás területén megvalósuló stratégiai partnerségek esetében nem támogathatók az ilyen típusú projektek. Emellett néhány különleges stratégiai partnerségi forma megvalósítható az ilyen partnerségek keretében.

  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek: Az ilyen stratégiai partnerségekben csak iskolák vehetnek részt. A projektek a mobilitási lehetőségek révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók elősegítsék a résztvevő iskolák intézményi fejlődését és fokozzák a nemzetközi projektekben való részvételi képességüket. Ezenkívül, erősen ösztönözni kell a mobilitást és a fizikai csereprogramokat az eTwinningen keresztül történő virtuális együttműködéssel.
  • Transznacionális ifjúsági kezdeményezések: Ezek az ifjúsági stratégiai partnerségek a fiatalok társadalmi elkötelezettségét és vállalkozói szellemét támogatják. A stratégiai partnerségek ilyen formájának jellegzetessége, hogy az ifjúsági kezdeményezéseket maguk a fiatalok kezdeményezik, dolgozzák ki és valósítják meg. 

Az ilyen különleges projektformák jellemzőiről további információk találhatók a „A stratégiai partnerségek különleges formái” szakaszban.

Függetlenül a projekt által érintett területtől, a stratégiai partnerségben bármilyen, az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén vagy egyéb társadalmi-gazdasági ágazatokban tevékenykedő vagy több különböző szektort transzverzálisan érintő tevékenységet végző szervezet/intézmény (például helyi és regionális hatóságok, elismeréssel és érvényesítéssel foglalkozó központok, kereskedelmi kamarák, kereskedelmi szervezetek/intézmények, orientációs központok, kulturális szervezetek/intézmények) részt vehet. A projekt prioritásától és célkitűzéseitől függően a stratégiai partnerségekben a legkülönbözőbb és legmegfelelőbb partnereknek kell részt venniük annak érdekében, hogy egymás különböző tapasztalataira, profiljaira és szakértelmére építsenek, illetve releváns és kiváló projekteredményeket érjenek el.

A támogathatósághoz a stratégiai partnerségeknek a) legalább egy horizontális prioritást vagy b) legalább egy, speciálisan az oktatás, a képzés és az ifjúságügy szempontjából releváns prioritást kell célul kitűzniük, az alábbi leírásoknak megfelelően. Ezen prioritások közül a nemzeti irodák nagyobb súllyal vehetik figyelembe azokat, amelyek a nemzeti kontextusban különösen relevánsak („Európai prioritások nemzeti kontextusban”). A nemzeti irodáknak a hivatalos honlapjukon keresztül megfelelően tájékoztatniuk kell a potenciális pályázókat. 

Horizontális prioritások

  • Mindenki számára biztosított támogatási lehetőség a kulcskompetenciák, ennek részeként az alapkészségek megszerzésében és fejlesztésében: a foglalkoztathatóság és a társadalmi-oktatási és személyi fejlődés, valamint a polgári és társadalmi életben való részvétel érdekében. Prioritást kapnak azok a projektek, amelyek minden egyén számára biztosítják korai gyermekkortól egész életen át a kulcsfontosságú készségek fejlesztését. A gyorsan változó világban ez magában foglalja a többnyelvűségi készségeket, a vállalkozói készségeket, a kritikai gondolkodást és a kreativitást, az együttműködést a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok, a művészet és a matematika (STE(A)M) területén, valamint az éghajlattal kapcsolatos fellépések és a mesterséges intelligencia területére vonatkozó, de a társadalmi és a tanulás elsajátítását szolgáló kompetenciákat is.  Ennek részét képezik a kutuatási és innovációs ágazat, a civil társadalom és a magán ill. az állami szektor szereplői közti együttműködés.
  • Társadalmi befogadás: A társadalmi befogadás a program minden ágazatát átfogó prioritás. Ösztönözni kell – főleg innovatív és integrált megközelítésekkel – a közös értékekért való felelősségvállalást, az egyenlőséget, a társadalmi befogadást, a sokféleséget és a megkülönböztetésmentességet. Prioritást kapnak azok a projektek, amelyek segítik és felmérik azokat az új megközelítési módokat, amelyekkel csökkennek a formális és nem formális oktatáshoz való hozzáférésben és az abban való részvételben az egyenlőtlenségek, valamint azokat a projekteket, amelyek kezelik a megkülönböztetést, a szegregációt és a fajgyűlöletet. A program támogatja a migráns háttérrel rendelkező személyek integrációját, ennek részeként összegyűjti és terjeszti az e területen meglévő bevált gyakorlatokat. Elsőbbséget élveznek továbbá azok a projektek, amelyek ösztönzik a fenntartható kapcsolatok kialakítását az oktatásban, képzésben, ifjúsági- és sportügyekben, ill. a társadalom egészében, ennek részeként a helyi és regionális szinten működő szervezetek között.
  • Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel: A program támogatja az egész életen át tartó tanulásban az aktív polgári szerepvállalást és erkölcsöt; ösztönzi a társadalmi és interszektorális kompetenciák és a kultúra-közi  készségek kialakítását, a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget. Prioritást kapnak azok a projektek is, amelyek a formális és nem-formális tanulással lehetővé teszik az emberek számára a demokratikus életben való részvételt, a társadalmi és polgári szerepvállalást. Központi figyelmet kap az európai uniós közeg, különösen a közös európai uniós értékek, az egység és sokféleség elveinek, ill. a társadalmi, kulturális és a történelmi örökség tudatosítása és megértése.
  • Környezeti és éghajlati célkitűzések: a program célja, hogy segítse minden ágazatban a környezeti és éghajlati kihívásokra irányuló figyelem felkeltését. Prioritást kapnak azok a projektek, melyek célja a fenntarthatóság szempontjából lényeges ágazatokban a készségek fejlesztése, a zöld ágazati készség-stratégiák és módszerek kialakítása, ill. olyan jövőorientált tantervek kidolgozása, amelyek jobban megfelelnek az egyén igényeinek. A program támogatja olyan innovatív gyakorlatok kipróbálását is, amelyek felkészítik a tanulókat, munkatársakat, ifjúsági munkásokat arra, hogy valóban ők lehessenek a változás igazi tényezői (pl. forrásokkal való takarékoskodás, energiafelhasználás és hulladék csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátásból eredő ökológiai lábnyom kompenzálása, fenntartható élelmiszerek és mobilitási lehetőségek választása stb.). Elsőbbséget kapnak azok a projektek is, amelyek – oktatás, képzés, ifjúsági és sporttevékenyégek útján – viselkedési változásokat tesznek lehetővé az egyéni preferenciákban, fogyasztási szokásokban és életstílusban.
  • Innovatív gyakorlatok a digitális korszakban: A program támogatja a digitális technológiák és az innovatív és nyitott pedagógiai módszerek felvételét az oktatásba, továbbképzésbe, az ifjúsági- és sportügyekbe. Különös figyelmet fordítunk a nemek közötti egyenlőségre és az alulképviselt csoportok hozzáférési és igénybevételi lehetőségeiben mutatkozó különbségek kezelésére. A program továbbá támogatja az oktatók, a polgárok és a szervezetek digitális kompetenciájára vonatkozó európai keretrendszerek alkalmazását, különös tekintettel a nyitott oktatási segédanyagokra, a nyitott tankönyvekre és az ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú oktatási szoftverekre. Elsőbbséget élveznek azok a fellépések, amelyek innovatív módszereket és eszközöket ösztönöznek az oktatásban, képzésben, tanulásban és értékelésben, ami az egész életen át tartó tanulás továbbfejlődésének a mozgatója.
  • Pedagógusok, ifjúságsegítők, oktatási vezetők és munkatársak támogatása: Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek erősítik az oktatók (pl. tanárok, trénerek, egyetemi tanárok, tanítók, mentorok, coachok, koragyermekkori nevelés és gondozás terén dolgozók), ifjúságsegítők, oktatási vezetők (pl. iskolaigazgatók, rektorok, tanszékvezetők) és a támogató személyzet (pl. tanári asszisztensek, pályaválasztási tanácsadók, vállalatok humán erőforrás szakemberei) felvételét és szakmai fejlődését. Külön figyelmet fordítunk az olyan intézkedésekre, amelyek révén, sokrétűbb és megfelelőbb oktatási, képzési és ifjúsági munka stílust alkalmazva, jobban kezelhető a befogadás és a sokféleség.
  • Készségek és képesítések átláthatósága és elismerése: elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek támogatják a tanulási célú és a munkavállalói mobilitást; azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot az oktatás és képzés különböző szintjei és típusai, az oktatás/képzés és a munka világa, valamint a különböző foglalkozások között. A program különösen támogatja a tanulóknak nyújtott jobb szolgáltatásokat és tájékoztatást, ill. tanácsadást, feltérképezve a formális vagy nem formális oktatás során szerzett készségek helyi, regionális, nemzeti, az európai vagy nemzetközi szinten történő automatikus kölcsönös elismerését és érvényesítését szolgáló digitális technológiák lehetőségeit. A program emellett támogatja az új Europass keretrendszer hatékony elindítását és végrehajtását, ill. a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
  • Fenntartható beruházás, az oktatás, a képzés és az ifjúsági rendszerek minősége és hatékonysága: Elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek támogatják a fenntartható finanszírozási modelleket, többek között feltárják az innovatív megközelítéseket annak érdekében, hogy biztosítható legyen az oktatásba, a képzésbe és az ifjúságba történő fenntartható beruházás, beleértve adott esetben a teljesítményalapú finanszírozást és a költségmegosztást is.
  • Az európai kulturális örökség társadalmi és oktatási értéke, a munkahelyteremtéshez, a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulása: elsőbbséget élveznek az oktatással, az egész életen át tartó tanulással, az informális és nem formális tanulással, az ifjúsággal és a sporttal kapcsolatos cselekvések, amelyek felhívják a figyelmet Európa kulturális örökségének fontosságára, beleértve a készségfejlesztés, a társadalmi befogadás, a kritikus gondolkodás és a fiatalkori szerepvállalás támogatására irányuló cselekvéseket is. Támogatást fognak élvezni az örökséggel kapcsolatos új, részvételen alapuló és interkulturális megközelítések, illetve a tanárok és – fiatal kortól kezdve – a tanulók közötti interkulturális párbeszéd elősegítésére irányuló oktatási kezdeményezések.

Területspecifikus prioritások

A felsőoktatás területén elsőbbséget élveznek azok a cselekvések, amelyek kulcsfontosságúak az Európai felsőoktatási térség, nevezetesen az új európai egyetemek kezdeményezés és az európai diákigazolvány célkitűzéseinek elérésében. Ez azt jelenti, egyebek között,  hogy megerősítik a nemzetközivé válást és a mobilitást, erősítik az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatokat, és adott esetben, végrehajtják a Tanács ajánlásait a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről. Az EU megújított felsőoktatási programjának megfelelően, támogatást kapnak azok a kezdeményezések, amelyek erősítik az európai felsőoktatás teljesítményét, ennek részeként a Tanács pályakövetésről szóló ajánlását és a digitális oktatási cselekvési tervet. A program támogatja a Bolognai folyamatról szóló miniszteri közlemény végrehajtását is.

  • A nemzetközivé válás elősegítése: A program célja a felősoktatási intézmények közötti stratégiai és strukturált együttműködés elősegítése: a) a különböző típusú együttműködési modellek, ennek részeként a legambíciózusabbak, mint az Európai egyetemek,  támogatásával; b) hozzájárulva a mobilitás akadályainak elhárításához a képesítések és tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerésének végrehajtásával és a mobilitás tantervi beágyazásával; c) a felsőoktatási intézményeknek a bolognai alapelvek bevezetésében való támogatásával és a mobilitás növelésével mindenki számára, ill. 2025-ig a sikeres többnyelvű európai oktatási térség kialakítása.
  • A készségek hiányosságainak és eltéréseinek kezelése a következő eszközökkel: a) új tanulmányi eredményorientált tantervek kidolgozása, amelyek jobban megfelelnek a diákok tanulási szükségleteinek, ugyanakkor a munkaerőpiacnak és a társadalmi igényeknek is; b) transzdiszciplináris megközelítések és innovatív pedagógia, pl. a diák-központú tanulás, megfordított tanulás és kutatás alapú tanulás, ami segíti  a szélesebb körben is hasznosítható előretekintő, készségek megszerzését;  c) a rugalmas, modulárrendszerű képzési formák  (részidős, online vagy vegyes) és megfelelő értékelési formák kidolgozása, tesztelése és bevezetése; d) nagyobb vonzerő és a tantervi reform, a STEM és a STEAM együttes megközelítésével, melynek részét képezik a valós világ alkalmazásai, a kutatás-alapú és IKT-bővített tanulás, a kollaboratív gyakorlatok, ezek között az egyetemek-vállalatok együttműködése.
  • A kiválóság jutalmazása a tanulásban, tanításban és a készségek fejlesztésében, többek között a következők révén: a) hatékony struktúrák és minőségi kultúra kidolgozása és megvalósítása a tanításban való kiválóság jutalmazására és ösztönzésére; b) a felsőoktatási szakemberek képzése új és innovatív pedagógiai módszerek keretén belül, beleértve a multidiszciplináris megközelítéseket, az új tanterv-kialakítást, a tudásátadási és értékelési módszereket, melyek szükség szerint összekapcsolják a kutatást és az innovációt; c) a vállalkozói gondolkodású, nyitott és innovatív felsőoktatási szektor kialakulásának ösztönzése; valamint a magánszektorban működő kereskedelmi és nem kereskedelmi partnerekkel való tanulási és oktatási partnerségek előmozdítása; e) új gyakorlatok kialakítása oktatáskutatás és kreativitás alapján.
  • Befogadó felsőoktatási rendszerek kialakítása: A program ösztönzi a befogadó mobilitási és együttműködési tevékenyégeket, mint a) az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok nagyobb hozzáférése, részvétele és a képzés sikeres befejezési aránya; b) rugalmas és moduláris tanterv-kialakítás kidolgozása, tesztelése és megvalósítása (részidős, online vagy kevert); c) a belépő mobil résztvevők aktív segítése a szálláskeresés folyamatában, ennek részeként az érintettekkel való együttműködés megfelelő és megfizethető lakhatási lehetőség biztosítása érdekében. Külön figyelmet fordítunk a nemek közötti megfelelő egyensúlyra.
  • A polgári szerepvállalás ösztönzése: a diákok, kutatók és egyetemek polgári és a társadalmi felelősségének erősítése tanterven kívüli tevékenységekkel és adott esetben, az önkéntes és a közösségi munka az egyetemi eredményekben való elismerésével.
  • Az Európai diákigazolvány bevezetésének támogatása a diákok adatainak biztonságos továbbításával a felsőoktatási intézmények között,  a személyes adatok védelmének teljes tiszteletben tartásával és ahol lehetséges, az Europass-al való összekapcsolással. A cél, hogy a    hallgatók a külföldi mobilitásuk minden adminisztratív lépését online intézhessék (a kiválasztásától az ECTS kreditek elismeréséig), ugyanakkor könnyebb legyen a hozzáférés a különböző  hallgatói szolgáltatáshoz – ezek között a könyvtár, étkezés és szállás – akkor, ha külföldi egyetemen vannak. Az európai diákigazolvány kezdeményezés főbb elemeit a 2. kulcstevékenység: Stratégiai partnerségek és a 3. kulcstevékenység: Előremutató projektek keretében az Erasmus+ projektek finanszírozzák.
  • A felsőoktatási adateszközök és adatforrások megszilárdítása1  és továbbfejlesztése az európai felsőoktatási térség célkitűzéseinek elérése és az EU megújított felsőoktatási programja érdekében.
  • Az eredményes és hatékony, rendszerszintű finanszírozási és irányítási modellek használatának előmozdítása, a kiváló oktatás, az innováció és a közösségi fontosság jutalmazása.

Az iskolai oktatás területén elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • A kulcskompetenciák fejlesztésének segítése  (Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásoknak megfelelően), például az interdiszciplináris együttműködés, kreativitás és innovatív tanulási megközelítések és környezet ösztönzésével, a helyi és külföldi érdekelt felekkel való együttműködéssel, a tanárok segítésével a kompetencia-alapú oktatás biztosításában és a kulcsfontosságú készségek értékelésének és elismerésének fejlesztésében.
  • A tanári szakma profiljának erősítése, ennek részeként a tanárokat, az iskolai vezetőket és a pedagógusképzőket, például a következők útján: a karrierek vonzóbbá és változatosabbá tétele; a kiválasztás, a toborzás és az értékelés erősítése (a személyi állomány véleményezése, értékelése és visszajelzés); a pedagógusok alapképzésének és folyamatos szakmai fejlődésének fokozása és a különböző fázisok összekapcsolása; a tanári mobilitás elősegítése, ennek részeként a még meglévő akadályok elhárítása; a tanárok támogatása az innovatív oktatási és értékelési módszerek kidolgozásában, különösen a kompetenciaközpontú oktatásban és tanulásban; az oktatásirányítás erősítése, beleértve az elosztott vezetést és a tanári vezetést
  • Átfogó megközelítés előmozdítása a nyelvtanítás és a nyelvtanulás terén az iskolák növekvő nyelvi sokszínűségére (a Tanács nyelvtanításról és nyelvtanulásról szóló ajánlásának megfelelően), az iskolákban a nyelvi sokféleség növelésével, például: a korai nyelvtanulás és tudatosság ösztönzése; kétnyelvű oktatási lehetőségek kidolgozása, különösen a határ menti régiókban és/vagy olyan területeken, ahol a lakosság több nyelvet használ; az új technológiák felhasználása a nyelvtanulás támogatására; a nyelvi dimenzió integrálásának támogatása az egész tantervben; kiemelt figyelmet fordítva a kötelező oktatás lezárásáig a megfelelő készszintek elérésére; a nyelvtudatos iskolák kialakításának ösztönzése2
  • A tudomány, technológia, mérnöktudományok és matematika (STEM) eredményszintjeinek és e területek iránti érdeklődésnek a növelése. E prioritás része egyebek között: a nemzeti STEM stratégiák ösztönzése; az iskolák, vállalatok, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a társadalom széles körei közti együttműködés fejlesztése; hatékony és innovatív pedagógiai gyakorlatok és értékelési módszerek ösztönzése; a STE(A)M megközelítés előmozdítása az oktatásban a STEM interdiszciplináris oktatásával a kultúra, környezet, gazdaság, tervezés és egyéb területeken.
  • A korai iskolaelhagyás és a hátrányos helyzetű tanulók kezelése, hogy minden diák számára lehetővé váljon a sikeres tanulás, beleértve a migráns háttérrel rendelkező diákokat is, például a következők útján: az együttműködés erősítése minden iskolai szereplő között, valamint a családokkal és más külső érdekelt felekkel; az oktatás különböző szakaszai közötti átmenet fejlesztése; az oktatás és tanulás együttműködő és holisztikus megközelítését támogató iskolák hálózatépítésének támogatása; az értékelés és a minőségbiztosítás fejlesztése.
  • A megfizethető és kiváló minőségű kisgyermekkori nevelési és gondozási lehetőségekhez való hozzáférés fokozása (a Tanács ECEC (kisgyermekkori nevelés és gondozás) ajánlásának megfelelően), például a következők útján: a kisgyermekkori nevelés és gondozás szervezésében, vezetésében és biztosításában részt vevő összes munkatárs szakmai alap- és továbbképzésének támogatása; a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő minden gyermekek, közöttük a különleges segítséget igénylő gyermekek részvételének növelése (pl. hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, vagy migráns hátterű gyermekek); az EU minőségbiztosítási keretrendszer végrehajtása a minőségi kisgyermekkori nevelés és gondozás érdekében.
  • A külföldi tanulási időszakok megszervezésére és elismerésére szolgáló kapacitás kiépítése (ennek részeként a Tanács ajánlása az automatikus kölcsönös elismerés nyomonkövetéséről), ideértve a regionális és formális oktatás valamint a nem formális és informális tanulással kifejlesztett transzverzális kompetenciák elismerésének ösztönzését, például a következők révén: az iskolák adminisztratív kapacitásának kiépítése a diákok transznacionális projektekben való részvételének és az iskolák közötti csereprogramok támogatására; a transznacionális mobilitásban résztvevő tanulók részére megfelelő biztonsági normák biztosítása, ennek részeként a közvetítő testületek lehetőségeinek feltárása különböző iskolák kapacitásának összekapcsolása terén; a határokon átnyúló tanulási csereprogramokat szervező szervezetek közötti fenntartható partnerség kialakítása az általános oktatásban; az iskolai programokban a beépített diákcsere és diákmobilitás ösztönzése; a transznacionális mobilitásban részt vevő diákok megfelelő biztonsági normáinak biztosítása; az előkészítés, nyomonkövetés és elismerés során alkalmazott  eszközök és mechanizmusok kidolgozása és terjesztése; a bevált gyakorlatok megosztása és előmozdítása.
  • Erős minőségbiztosítási rendszerek kidolgozása a  kiváló minőségű befogadó oktatás elérése és az országok között az iskolai oktatási rendszerek minősége iránti bizalom erősítésére, például a következők útján: az országok segítése a belső és külső étékelések közti szinergiák kialakításában, az érdekelt felek bevonása a minőségbiztosításai folyamatokba vagy a minőségbiztosítási stratégiák kidolgozása oly módon, hogy az segítse a kompetenciák széles körének fejlesztését.

A szakoktatás és szakképzés területén (beleértve az alapképzést és a folytatódó képzést is) elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • A szakképzési szolgáltatókra vonatkozó nemzetköziesedési stratégiák kialakítását és végrehajtását elősegítő partnerségek fejlesztése3, amelyek célja a szakképző személyzet és a tanulók minőségi mobilitásának előmozdítását szolgáló szükséges támogatási mechanizmusok és szerződéses keretek kialakítása4, beleértve a szakképesítések és tanulási eredményeik automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzését is; diák-támogatási szolgáltatások fejlesztése a szakképzés nemzetközivé válásának és a tanulók mobilitásának előmozdítása érdekében a szakképzésben tanulók tájékoztatására olyan célirányos intézkedésekkel, amelyek megkönnyítik a szakképzésben tanulók motiválását, felkészítését és a befogadó országban való társadalmi beilleszkedését, miközben fokozzák interkulturális tudatosságukat és aktív polgári szerepvállalásukat;
  • A munkaalapú tanulás minden formájának előmozdítására irányuló partnerségek kialakítása mind fiatalok és/vagy felnőttek számára, különösen a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás végrehajtása céljából5. Ezek a partnerségek arra is törekedhetnek, hogy olyan új képzési tartalmakat és közös szakképzési képesítéseket fejlesszenek ki, amelyek integrálják a munkaalapú tanulás időszakait, a tudás gyakorlati munkahelyi helyzetekben való alkalmazásának lehetőségeit, és beépítik a nemzetközi mobilitási tapasztalatot;
  • A szakképzés minőségének javítása érdekében visszajelzési utak kialakítása, melyekkel a szakképzés a minőségbiztosítási rendszerek részeként az eredmények alapján módosítható, többek között a pályakövetési rendszerek kidolgozásával vagy tesztelésével, összhangban a pályakövetésre vonatkozó tanácsi ajánlással és a Szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretére (EQAVET) vonatkozó ajánlással6;
  • A képzéshez és a képesítésekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára, különös tekintettel az alacsony végzettségűekre, a folyamatos szakképzés révén, nevezetesen a folyamatos szakképzés minőségének, kínálatának és hozzáférhetőségének növelése, a nem formális és informális tanulás jóváhagyása, a munkahelyi tanulás elősegítése, a hatékony és integrált irányítási szolgáltatások, valamint a rugalmas és átjárható tanulási utak biztosítása révén; ez magában foglalja a mikro-, kis- és középvállalkozások és a szakképzési szolgáltatók közötti partnerségek kialakítását, amelyek célja a közös kompetenciaközpontok, a tanulási hálózatok támogatása, az erőforrások összevonásának támogatása, valamint a munkatársaik számára alapképzés és/vagy folyamatos képzés biztosítása;
  • Az alapképzés és a folyamatos szakképzés során a kulcskompetenciák további erősítése az alapszintű és azt követő szakképzésben, különösen az írástudás, a számolni tudás, a digitális tudás, a vállalkozói szellem és a nyelvtudás terén, beleértve ezen kompetenciáknak a tantervekbe való integrálására szolgáló közös módszereket, valamint ezen tantervek tanulási eredményeinek megszerzését, átadását és értékelését;
  • A Digitális oktatási cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően, az innovatív megközelítések és digitális technológiák felhasználásának támogatása az oktatásban és a tanulásban, ideértve a SELFIE önreflexiós eszköz hatékony felhasználását az innováció átfogó megközelítésének támogatására, valamint a digitális technológiák pedagógiai, adminisztratív, technikai és szervezeti változások céljára való felhasználása;
  • Rendszerszintű megközelítések és lehetőségek bevezetése a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó tanárok, oktatók és mentorok alapképzése és folyamatos szakmai fejlődése érdekében mind az iskolai, mind a munkahelyi közegben (beleértve a gyakorlati képzéseket), a hatékony digitális, nyitott és innovatív oktatásra és pedagógiai módszerekre, valamint a gyakorlati eszközökre összpontosítva; a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó tanárok, oktatók, mentorok és vezetők szakmai vonzerejének növelése;
  • Fenntartható partnerségek kialakítása a nemzeti, regionális és ágazati szakképzési versenyeket szervező szervezetek létrehozására és/vagy továbbfejlesztésére, a szakképzés vonzereje és kiválósága növelésének egyik formájaként. Ezek a partnerségek képesek lehetnének a szakképzésben résztvevő tanulók és alkalmazottak nemzetközi, nemzeti, regionális és ágazati szakképzési versenyeken való részvételének előkészítésére, gyakorlati felkészítésére, valamint a részvételre vonatkozó szervezési keretek kialakítására és támogatására, miközben szorosan együttműködnek a vállalkozásokkal, szakképző intézményekkel, kamarákkal és más érdekelt felekkel.

A felnőttoktatás terén, elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • A felnőttek számára nyújtott kiváló tanulási lehetőségek fejlesztése és bővítése rugalmas oktatási kínálattal, mely megfelel tanulási szükségleteiknek (pl. vegyes tanulás, digitális tanulási alkalmazások) és az informális és nem formális tanulás során megszerzett készségek érvényesítése vagy a magasabb fokú képesítések felé történő előrelépés révén;
  • Segíteni kialakítani és hozzáférést  biztosítani az alacsonyan képzett, alacsony ismeretei szinnttel és képességekkel rendelkező felnőtteknek olyan kompetemciafejlesztési útvonalakhoz, amelyekkel emelhetik az írás-olvasási, számolási és digitális készségek és más kulcsfontosságú készségek  szintjét, segíteni a magasabb képzettség megszerzését, ennek részeként a készségigények azonosítását és a készségek szűrését, valamint a személyre szabott tanulási lehetőségeket;
  • A tanulási igény és oktatásban való részvétel növelése hatékony tájékoztatási, irányítási és motiválási stratégiákkal, melyek segítik a  Kompetenciafejlesztési pályákat egyebek között az alacsony képzettségű és/vagy alacsony végzettségű felnőttek ösztönzésével és támogatásával vagy szolgáltatásként útmutatók kidolgozásával, ami biztosítja, hogy a felnőttek egész életük során elérjék a  megfelelő tanulmányi lehetőségeket;
  • A felnőttoktatást támogató pedagógusok és más személyzet kompetenciáinak bővítése és fejlesztése, különösen arra vonatkozóan, hogy felmérjék a meglévő ismereteiket és készségeiket és a felnőtteket a tanulásban való részvételre motiválják; az innovatív megoldások és a digitális technológiák hatékony használatával fejlesszék a tanítási módszereket és eszközöket;
  • A felnőttképzési politikák hatékonyságának, illetve a minőségbiztosítás előrehaladásának és a felnőttoktatásban tanulók előrehaladásának nyomon követésére szolgáló mechanizmusok kidolgozása.
  • Az Erasmus+ népszerűsítése a lakosság körében, nemzedékeken átívelően, többek között az időseknek szóló oktatási tevékenységek és tapasztalatcsere-lehetőségek kínálatával, mely az európai identitás kialakítását és megerősítését szolgálja.

Az ifjúsági oktatás területén, az EU Ifjúsági stratégiájának megfelelően elsőbbséget élveznek az alábbiak:

  • a fiatalok bevonása, összekapcsolása és szerepvállalása: az ágazatközi együttműködés erősítése, lehetővé téve a fiatalok számára fontos, különböző területeken megvalósított fellépések közti nagyobb szinergiák kialakulását. Külön figyelmet kell fordítani a részvételre – ennek részeként az alternatív és innovatív részvételi formákra – és a fiatalok aktív polgári szerepvállalására, különös tekintettel a szociális kirekesztés kockázatácval szembesülő fiatalokra.

Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek célja:

  • minden fiatal aktív részvételének erősítése az európai demokratikus és civil életben; 
  • lehetővé tenni a fiatalok számára, hogy kapcsolatba lépjenek a politikai döntéshozókkal, a közigazgatással, érdekcsoportokkal, a civil társadalmi szervekkel és az életüket befolyásoló politikai és társadalmi folyamatokban aktív személyekkel, nekik véleményüket elmondják és azt meghallgassák;
  • a fiatalok kritikus gondolkodásának és médiaműveltségének mélyítése a demokrácia erősítése, a manipuláció, propaganda és félretájékoztatás elleni fellépés érdekében; 
  • a fiatalok politikai és társadalmi életben való részvételének kiszélesítése és elmélyítése helyi, regionális, nemzeti, európai vagy globális szinten; 
  • az aktív polgári szerepvállalás, nevezetesen az önkéntesség és a szolidaritás előmozdítása a fiatalok körében; 
  • minden fiatal társadalmi befogadottságának növelése az európai értékek alapján
  • az interkulturális párbeszéd ösztönzése és a társadalomban a sokféleség és a tolerancia elfogadásának ismerete és támogatása;
  • a fiatalok kezdeményezőkészségének megerősítése, főként társadalmi és a közösségek támogatásának területén;
  • megerősíteni a politika, a kutatás és a gyakorlat közti kapcsolatot és mélyíteni a fiatalok és az ifjúságpolitika helyzetéről való ismereteket.
  •   az ifjúsági munka minőségének és innovációjának segítése és az elismertetés
  • az ifjúságsegítők és az ifjúsági munka kapacitásépítésének támogatása;
  • az ifjúságsegítők támogatása abban, hogy hatékony módszereket dolgozzanak ki, és megosszák azokat a marginalizált fiatalok elérése, a fiatalok körében a fajgyűlölet és az intolerancia megakadályozása, illetve a digitalizációval kapcsolatos kockázatok, lehetőségek és következmények kezelése terénaz ifjúságsegítők támogatása abban, hogy hatékony módszereket dolgozzanak ki, és megosszák azokat a marginalizált fiatalok elérése, a fiatalok körében a fajgyűlölet és az intolerancia megakadályozása, illetve a digitalizációval kapcsolatos kockázatok, lehetőségek és következmények kezelése terén; 
  • a hátrányos helyzetű fiatalok (a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat is beleértve) befogadásának és foglalkoztathatóságának előmozdítása, különös figyelmet szentelve a marginalizációval fenyegetett fiatalokra, valamint a migráns háttérrel rendelkező fiatalokra; 
  • az ifjúsági munka megnyitása az ágazatközi együttműködések felé, ami hatékonyabb szinergiát tesz lehetővé a fiatalokat érintő cselekvések minden területén;
  • a fiatalok felnőttkorba való lépésének megkönnyítése, ennek részeként a munkaerő- piaci integrációjuk segítésére a kulcskompetenciáik fejlesztése és ifjúságsegítő munkát biztosító szervezeti támogatás;
  • az ifjúsági munka, illetve az informális és nem formális tanulás elismertségével és érvényesítésével kapcsolatos munka ösztönzése európai, nemzeti, regionális és helyi szinten.
  • a vállalkozói készségek valamint kreatív tanulás és szociális vállalkozói készségek előmozdítása a fiatalok körében

Elsőbbséget élveznek azok a transznacionális ifjúsági kezdeményezések formáját öltő projektek, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalok csoportjai megvalósítsák azokat az ötleteiket, egyebek között a szociális vállalkozások révén, amelyek célja a mindennapi életükben tapasztalt kihívások és problémák kezelése

Milyen tevékenységek támogathatók stratégiai partnerség keretében?

A projekt időtartama alatt, a stratégiai partnerség típusától függően, a projektekben jellemzően számos különböző tevékenység valósítható meg, például:

  • olyan tevékenységek, amelyek megerősítik a szervezetek közötti együttműködést és hálózatépítést;
  • olyan tevékenységek, amelyek előmozdítják az innovatív gyakorlatok tesztelését és/vagy megvalósítását az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén;
  • olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a formális, a nem formális és az informális tanulás során szerzett tudás, készségek és kompetenciák elismerését és érvényesítését;
  • oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerek fejlesztésére irányuló, regionális hatóságok közötti együttműködési tevékenységek, valamint ezek integrálása a helyi és regionális fejlesztési cselekvésekbe;
  • olyan tevékenységek, amelyek támogatják a fogyatékossággal élő/sajátos nevelési igényű tanulókat az egyes oktatási ciklusok elvégzésében, és megkönnyítik a munkaerőpiacra való bejutásukat, többek között a marginalizált közösségek oktatási szegregációja és hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem révén;
  • olyan tevékenységek, amelyek célja a szakemberek hatékonyabb felkészítése a tanulási környezetben jelentkező, a méltányossággal, a sokféleséggel és a befogadással kapcsolatos kihívásokra, és az ennek megfelelő oktatás és képzés biztosítása;
  • olyan tevékenységek, amelyek a menekültek, menedékkérők és az újonnan érkező migránsok integrációját segítik elő, és felhívják a figyelmet az európai menekültügyi válságra;
  • az aktív polgári szerepvállalást és a vállalkozói készségeket (a szociális vállalkozói készségeket is beleértve) ösztönző transznacionális – fiatalok két vagy több, különböző országokból származó csoportjai által közösen végrehajtott – kezdeményezések, amelyek támogatják a vállalkozói szellemet és a vállalkozói készségeket.

Stratégiai partnerség keretében transznacionális egyéni tanulási, oktatási és képzési tevékenységek is szervezhetők, amennyiben hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Egyes ilyen tevékenységek különösen fontos szerepet játszanak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több területén, ahogy az alábbi táblázat mutatja. A támogatott tevékenységek részletesebb leírása az I. mellékletben található.

Tevékenység típusa

Különösen fontos az alábbi területeken

Tanulók vegyes mobilitása

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe

Diákok rövid távú csereprogramjai

Iskolai oktatás

Intenzív tanulmányi programok

Felsőoktatás

Diákok hosszú távú tanulási célú mobilitása

Iskolai oktatás

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenységek

Felsőoktatás, szakoktatás és -képzés, iskolai oktatás és felnőttoktatás

Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása

Ifjúságügy

Munkatársak/szakemberek/oktatók rövid távú közös képzései

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy minden területe

Ki vehet részt stratégiai partnerségben?

Általános szabályként elmondható, hogy a stratégiai partnerségek célja a programországokban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények közötti együttműködés biztosítása. Partnerként (nem pályázóként) azonban partnerországokban működő szervezetek/intézmények is részt vehetnek stratégiai partnerségben, amennyiben részvételük jelentős hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából.

Azokon a szervezeteken/intézményeken kívül, amelyek formálisan részt vesznek a projektben és uniós támogatást kapnak, a magán- vagy közszférából is bevonhatók társult partnerek, amelyek hozzájárulnak konkrét projektfeladatok vagy projekttevékenységek megvalósításához, vagy támogatják a projekt eredményeinek terjesztését és a projekt fenntarthatóságát. A szerződésekkel kapcsolatos irányítás szempontjából a társult partnerek nem minősülnek projektpartnernek, és nem kapnak támogatást. A projektben és a különböző tevékenységekben való részvételüket és szerepüket egyértelműen meg kell fogalmazni.

A stratégiai partnerségek értékelésének szempontjai

A stratégiai partnerségeknek a következő formális szempontoknak kell megfelelniük, hogy az Erasmus+ program keretében támogathatók legyenek:

Általános támogathatósági szempontok

Támogatható résztvevő szervezetek/intézmények

Résztvevő szervezet/intézmény lehet bármely olyan állami vagy magánszervezet/magánintézmény, amelynek programországban vagy partnerországban van a székhelye (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” szakaszát).

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:

  • felsőoktatási intézmény;
  • iskola/intézet/oktatási központ (bármilyen szintű, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve);
  • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet;
  • állami vagy magánkézben lévő kis-, közép- vagy nagyvállalkozás (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmény;
  • szociális partner vagy a munka világának egyéb képviselője, a kereskedelmi kamarákat és az iparkamarákat, az ipari/szakmai egyesületeket és a szakszervezeteket is beleértve;
  • kutatóintézet;
  • alapítvány;
  • vállalatközi képzőközpont;
  • kollaboratív képzési lehetőséget nyújtó vállalkozások;
  • kulturális intézmény, könyvtár, múzeum;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szerv;
  • a nem formális és informális tanulás során szerzett tudás, készségek és kompetenciák érvényesítéséért felelős szerv;
  • európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek;
  • olyan fiatalok csoportjai, akik ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik (fiatalok informális csoportjai)7.

A programországokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) kell rendelkezniük. A partnerországok résztvevő felsőoktatási intézményeinek nem kell Chartával rendelkezniük, de el kell kötelezniük magukat annak alapelvei mellett.

Ki pályázhat?

Pályázó bármely, programországban székhellyel rendelkező részt vevő szervezet/intézmény lehet. Ez a szervezet/intézmény nyújtja be a pályázatot az adott projektben érintett valamennyi résztvevő szervezet/intézmény nevében.

A résztvevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A stratégiai partnerség transznacionális partnerség, amelyben három különböző programországból legalább három szervezet/intézmény működik közre. A részt vevő szervezetek/intézmények számának felső határa nincs korlátozva. A projektmenedzsmentre és a végrehajtásra fordítható támogatás mértéke (10 részt vevő szervezetben) azonban maximalizálva van. A pályázat benyújtásakor valamennyi részt vevő szervezetet/intézményt fel kell tüntetni.

Kivételesen más szabályok vonatkoznak az alábbi stratégiai partnerségekre:

  • az ifjúságügy területén létrejövő stratégiai partnerségekben legalább két különböző programországbeli szervezetnek/intézménynek kell részt vennie;
  • a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekben legalább két különböző programországban található, legalább 2 és legfeljebb 6 iskolának kell részt vennie8.

A tevékenységek helyszíne(i)

A stratégiai partnerség valamennyi tevékenységét a projektben résztvevő szervezetek/intézmények országában kell megvalósítani. Tanulási, oktatási és képzési tevékenységek a tanulók, illetve hosszú távú tevékenységek a munkatársak/szakemberek/oktatók számára csak programországokban szervezhetők.

Emellett megfelelően indokolt esetben a projekt célkitűzéseivel vagy végrehajtásával kapcsolatban: 

  • a tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, még akkor is, ha a projektben nem vesz részt szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található9
  • multiplikációs események a stratégiai partnerségbe bevont bármely társult partner országában szervezhetők.

A projekt időtartama

  • Partnerség a felsőoktatás területén: 24–36 hónap;
  • Partnerség a szakoktatás és -képzés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás területén: 12–36 hónap10;
  • Partnerségek az ifjúságügy területén: 6–36 hónap.

A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Kivételes esetben a stratégiai partnerség a kedvezményezett kérésére és a nemzeti iroda beleegyezésével legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, de teljes időtartama nem haladhatja meg a három évet. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik. A projekteknek legkésőbb 2023. augusztus 31-ig minden esetben le kell zárulniuk.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához11.

Egy konzorcium egy határidőre csak egy nemzeti irodához és csak egy pályázatot nyújthat be.

Mikor kell benyújtani a pályázatot?

Partnerségek a felsőoktatás, a szakoktatás és -képzés, az iskolai oktatás és a felnőttoktatás terén:

a pályázóknak brüsszeli idő szerint március 24-én déli 12 óráig kell benyújtaniuk az ugyanabban az évben szeptember 1. és december 31. között kezdődő projektekre vonatkozó pályázatot.

Partnerségek az ifjúságügy területén:

a pályázóknak a következő határidőkig kell benyújtaniuk a pályázatot:

  • brüsszeli idő szerint február 5-én déli 12 óráig az ugyanabban az évben június 1. és szeptember 30. között kezdődő projektekre;
  • brüsszeli idő szerint április 30-án déli 12 óráig a következő év szeptember 1. és a következő év január 31. között kezdődő projektekre;
  • brüsszeli idő szerint október 1-jén déli 12 óráig a következő év február 1. és május 31. között kezdődő projektekre.

Stratégiai partnerségek az ifjúságügy területén: a nemzeti irodák a stratégiai partnerségek mindkét típusára (az innováció támogatása és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása) megnyithatják mind a három beadási határidőt, vagy csak az egyik projekttípus esetében kerül sor erre. Részletesebb információkért a pályázóknak érdemes ellátogatniuk a nemzeti irodájuk honlapjára.

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

További támogathatósági szempontok

Továbbá, amennyiben a stratégiai partnerség az alábbi transznacionális tanulási, oktatási vagy képzési tevékenységek bármelyikét tartalmazza, további támogathatósági szempontok vonatkoznak rá:

Rövid távú közös képzés munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak.

TÁMOGATHATÓ résztvevők

A program- és partnerországokban működő résztvevő szervezeteknél/intézményeknél dolgozó egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, oktatási és adminisztratív munkatársak.12 A program- és partnerországokból származó ifjúságsegítők.

A tevékenység időtartama 3 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Intenzív tanulmányi programok

Támogatható résztvevők

  • Tanulók: Valamely programország résztvevő felsőoktatási intézményébe beiratkozott hallgatók.
  • Oktatók: Valamely program- vagy partnerország résztvevő felsőoktatási intézményének oktatói.
  • Meghívott oktatók: nem résztvevő felsőoktatási intézmények oktatói, és a program- vagy partnerországokban működő vállalkozások vagy egyéb szervezetek/intézmények szakértői/specialistái/az érintett szakmák képviselői.

A tevékenység időtartama

  • Tanulók: 5 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele. 
  • Oktatók (beleértve a meghívott oktatókat): 1 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Tanulók, hallgatók és fiatalok vegyes mobilitása (a rövid távú fizikai mobilitás és a virtuális mobilitás egyesítése)

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK

  • Tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanulók, szakképzésben résztvevő tanulók, felsőoktatási hallgatók13, felnőttoktatásban tanulók, valamint a programországokban működő résztvevő intézmények tanulói. A programországokból származó fiatalok. 
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 5 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.

Diákok rövid távú csereprogramjai (beleértve a szakképzésben résztvevő tanulókat)

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevőrésztvevő iskolák (beleértve a szakképző iskolákat) beiratkozott tanulói és a szakképzésben résztvevő tanulók, kortól függetlenül, egy iskolai dolgozó kíséretében.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 3 nap és 2 hónap között, amibe az utazással töltött idő nem számít bele.
Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenységek
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevő intézményeknél dolgozó egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, oktatási és adminisztratív munkatársak.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap
Diákok hosszú távú tanulási célú mobilitása
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A programországokban működő résztvevő iskolák legalább 14 éves beiratkozott tanulói. 
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap
Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása
TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐK A program- és partnerországokban dolgozó ifjúságsegítők.
A TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA 2–12 hónap

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási szempontok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Odaítélési szempontok

A projekt célkitűzéseitől, a résztvevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatásoktól és további elemektől függően a stratégiai partnerségek különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítják tevékenységeiket. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy e cselekvéseknek köszönhetően a résztvevő szervezetek/intézmények tapasztalatokat szerezhetnek a nemzetközi együttműködés terén, megerősíthetik kapacitásaikat, ugyanakkor pedig kiváló és innovatív eredményeket érhetnek el. A projektek tartalmi értékelésekor figyelembe veszik az együttműködés célkitűzéseit és a résztvevő szervezetek/intézmények jellegét.

A projektek értékelése a következő szempontok szerint történik:

A projekt relevanciája

(maximum 30 pont)

  • A pályázat relevanciája a következők szempontok alapján:
    • a cselekvés célkitűzései és prioritásai (lásd „A stratégiai partnerségek céljai és prioritásai” szakaszt);
    • ha a pályázat a „társadalmi befogadás” horizontális prioritáshoz kötődik, különösen relevánsként kezelendő;
    • ha a pályázat egy vagy több, a nemzeti iroda által meghirdetett „Európai prioritások nemzeti kontextusban” kategóriához kötődik, különösen relevánsként kezelendő.
  • Milyen mértékben
    • képezi a pályázat alapját hiteles és megfelelő igényfelmérés;
    • egyértelműek és reálisak a célkitűzései, és azok milyen mértékben vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek relevánsak a résztvevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
    • alkalmas a pályázat az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területei közötti szinergiák megvalósítására;
    • innovatív a pályázat, és/vagy milyen mértékben egészít ki más, a résztvevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
    • hoz létre a pályázat uniós szintű hozzáadott értékeket olyan eredmények révén, amelyek egyetlen országban végrehajtott tevékenységekkel nem lennének teljesíthetők.

A projektterv és a megvalósítás minősége

(maximum 20 pont)

  • A munkaprogram áttekinthetősége, teljessége és minősége, ennek részeként a megfelelő szakaszok (előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés és terjesztés) megléte.
  • A projekt célkitűzései és a tervezett tevékenységek közötti összhang.
  • A tervezett módszertan minősége és megvalósíthatósága.
  • A minőség-ellenőrzési intézkedések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen.
  • Milyen mértékben költséghatékony a projekt és különít el minden tevékenységhez megfelelő forrásokat.
  • Adott esetben az Erasmus+ online platformok (pl. eTwinning, EPALE, School Education Gateway) használata a projekttevékenységek előkészítésére, végrehajtására és nyomon követésére szolgáló eszközként.
  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén:
    • Milyen mértékben építenek a projektek a korábbi vagy folyamatban lévő eTwinning projektekre;
    • milyen mértékben használja a projekt az eTwinning rendszert a fizikai mobilitással együttesen, hogy a különböző országokban élő tanulók és tanárok között hosszabb, gyakoribb és gazdagabb eszmecserét hozzanak létre (kevert mobilitás).

    Ha a projekt képzési, oktatási vagy tanulási tevékenységeket is tartalmaz:

    • a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége a tanulási, tanítási vagy képzési tevékenységek során;
    • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
    • a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A projektcsapat és az együttműködési megállapodások minősége

(maximum 20 pont)

  • Milyen mértékben
    • alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
    • tanúskodik a felelősségek és a feladatok elosztása valamennyi részt vevő szervezet/intézmény kötelezettségvállalásáról és aktív részvételéről;
    • vesznek részt a projektben az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és egyéb társadalmi-gazdasági ágazatok területén tevékenykedő szervezetek/intézmények, amennyiben ez a szempont releváns az adott projekttípus esetében14;
  • Milyen mértékben von be a pályázat újoncokat a cselekvésbe.
  • Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén: milyen mértékben vonja be a projekt az eTwinning iskolákat, és teremt lehetőséget számukra az eTwinning bevált gyakorlatainak elterjesztésére, valamint nyújt mentorálást az eTwinning használatában kevésbé tapasztalt más iskolák számára.
  • A résztvevőrésztvevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekelt felek közötti együttműködés és kommunikáció hatékony mechanizmusainak megléte.
  • Adott esetben milyen mértékben képvisel egy partnerország résztvevő szervezetének/intézményének bevonása lényeges hozzáadott értéket a projekt szempontjából (Ha ez a feltétel nem teljesül, a projektet nem választható ki támogatásra.)

Hatás és terjesztés (maximum 30 pont)

  • A projekt eredményeinek értékelésére szolgáló intézkedések minősége.
  • A projekt várható hatása:
    • a résztvevőkre és a résztvevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • a projektben közvetlenül résztvevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túl, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szinten.
  • A terjesztési terv minősége: a projekt eredményeinek a résztvevő szervezeteken/intézményeken belül és kívül történő megosztására irányuló intézkedések alkalmassága és minősége.
  • A pályázat adott esetben milyen részletesen írja le, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiaanyagokat, illetve hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek elérhetőségét.
  • A projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatóak legyenek. Az odaítélési szempontok minden fent említett kategóriája esetében ezen kívül el kell érniük a maximálisan adható pontok legalább felét (azaz „A projekt relevanciája” és a „Hatás és terjesztés” kategóriában legalább 15, „A projektterv és a megvalósítás minősége”, valamint „A projektcsapat és az együttműködési megállapodások minősége” kategóriában pedig legalább 10 pontot). Csak azok a pályázatok kapnak támogatást, amelyek a cselekvés legalább egy prioritásával foglalkoznak.

A stratégiai partnerségek különleges formái

A stratégiai partnerségek a tevékenységek széles és sokféle típusát támogatják a kiváló minőségű projektek megvalósítása, a szervezetek/intézmények fejlesztésének és korszerűsítésének előmozdítása, valamint az európai, nemzeti és regionális fejlesztéspolitika támogatása érdekében.

A projekt célkitűzéseitől, a résztvevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatásoktól és további elemektől függően a stratégiai partnerségek különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítják tevékenységeiket.

A sokféle tevékenység és projektforma között az alábbi stratégiai partnerségek sajátos jellemzőkkel bírnak.

Diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek

A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek fő célja az európai dimenzió erősítése a résztvevőrésztvevő iskolákban, a kapacitásuk építése a határokon átnyúló együttműködés érdekében és az új kihívások kezelésének fokozott képessége. A tanulók számára szervezett mobilitási tevékenységekkel ezek a partnerségek továbbá előmozdítják a 2015. márciusi Párizsi Nyilatkozatban kiemelt szabadság, befogadás, tolerancia és diszkriminációmentesség közös értékét.

A diákcsereprogramra vonatkozó stratégiai partnerségek különböző tevékenységeket hajthatnak végre a munkatársak/szakemberek/oktatók és tanulók cseréjét illetően.

  • Diákok rövid távú csereprogramjai (3 naptól 2 hónapig): a különböző országokból származó tanulók együttműködhetnek a partnerség céljaihoz kapcsolódó tevékenységek során. A rövid távú csereprogramok célja, hogy nemzetközi tanulási tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítson a diákok számára, felhívja a figyelmüket az európai kultúrák és nyelvek sokféleségére, és segítsen nekik megszerezni a személyes fejlődésükhöz szükséges társadalmi, polgári és interkulturális kompetenciákat. 
  • Diákok hosszú távú csereprogramjai (2–12 hónap): a 14. életévüket betöltött tanulók a külföldi fogadó iskolában és a fogadó családnál tölthetnek egy adott időszakot. A küldő és fogadó iskolákkal szemben elvárás a kiváló tanulási eredmények biztosítása, az érintett tanulók megfelelő elismerésének biztosítása, valamint az érintett tanulók folyamatos támogatása a mobilitási időszak során. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekben való részvételre pályázók teljes egészében a hosszú távú tanulói mobilitás megszervezésére mint a résztvevő iskolák nemzetközi együttműködési potenciáljának kifejlesztésére szolgáló eszközre összpontosíthatnak.
  • Rövid távú közös képzések munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak (3 naptól 2 hónapig): az oktatási és nem oktatási munkát végző munkatársak/szakemberek együttműködhetnek a tapasztalatcsere és a know-how cseréje céljából, vagy azért, hogy közös képzésben vegyenek részt.
  • Hosszú távú oktatási vagy képzési feladatok (2–12 hónap): a partneriskolában eltöltött hosszabb idő révén ez a tevékenység lehetővé teszi, hogy a munkatársak/szakemberek/oktatók bővítsék a más országok oktatási és képzési rendszereivel kapcsolatos ismereteiket és tudásukat, valamint szakmai kompetenciákat, módszereket és gyakorlatokat sajátítsanak el és osszanak meg egymással.

eTwinning a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetén

A mobilitás és a fizikai diákcserék virtuális együttműködéssel történő kombinálása fontos eleme lehet diákcsereprogramra vonatkozó partnerségeknek. A projekteknek nyomatékosan ajánljuk az eTwinning használatát annak érdekében, hogy a projekttevékenységek előtt, alatt és után is együtt tudjanak dolgozni.

A pályázat eTwinning használatával kapcsolatos erősségeinek bemutatásához a pályázóknak ismertetniük kell a pályázatukban szereplő releváns elemeket. Különösen fontos elemek a következők:

  • Az eTwinning iskolacímkével rendelkező iskolák bevonása15 a projektbe, és lehetőség teremtése számukra az eTwinning bevált gyakorlatainak elterjesztésére, valamint mentorálás nyújtása az eTwinning használatában kevésbé tapasztalt más iskolák számára;
  • A korábbi vagy folyamatban lévő eTwinning projektekre építő konkrét tervek bemutatása;
  • Az eTwinning használata a fizikai mobilitással együttesen, hogy a különböző országokban élő tanulók és tanárok között hosszabb, gyakoribb és gazdagabb eszmecserét hozzanak létre (kevert mobilitás).

A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek speciális támogathatósági szempontjai

A más jellegű stratégiai partnerségekkel összehasonlítva erre a formára az alábbi speciális szabályok vonatkoznak: 

  • a partnerségekben legalább 2 és legfeljebb 6 iskolának kell részt vennie16;
  • csak a programországokban működő iskolák vehetnek részt bennük;
  • a projektek időtartama általában 12–24 hónap. Kizárólag a hosszú távú diákcserére irányuló projektek tarthatnak 36 hónapig, amennyiben munkatervük indokolja;
  • a munkatársak/szakemberek/oktatók és a tanulók (beleértve a kísérő tanárok vagy egyéb képesített személyek) mobilitási tevékenységeivel, az általános projektmenedzsmenttel és a végrehajtással kapcsolatos költségei támogatottak. A szellemi termékek, a multiplikációs események és a transznacionális projekttalálkozók költségei nem támogatottak. Indokolt esetben további támogatás kérhető a speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a kivételes költségek finanszírozására. A részletekért lásd a lenti „Finanszírozási szabályok” szakaszt;
  • a támogatás összege legfeljebb 16 500 EUR/résztvevő iskola/év. Ezt az értékhatárt projekt szinten kell alkalmazni17. A speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a magas utazási költségeket fedező kivételes költségek finanszírozására szolgáló összeg nem számít bele ebbe.

A diákcsereprogramokra vonatkozó sikeres partnerségek a többi stratégiai partnerséggel összehasonlítva sajátos szerződésmintát használnak. A pályázati szakaszban a pályázó iskola vállalja a vezető szerepet, és benyújtja a pályázatot valamennyi résztvevő iskola nevében. A partnerség kiválasztását követően azonban mindegyik résztvevő iskola külön támogatási megállapodást ír alá az országában működő nemzeti irodával. A pályázó iskola koordinátori szerepben marad a projekt végéig, és az ő feladata megírni a jelentést a projekt eredményeiről, míg a partneriskolák csak a saját költségeikről készítenek jelentést.

Transznacionális ifjúsági kezdeményezések18

Ezek az ifjúsági stratégiai partnerségek a fiatalok társadalmi elkötelezettségét és vállalkozói szellemét támogatják. Ilyen kezdeményezések lehetnek például:

  • szociális vállalkozások, egyesületek, klubok, nem kormányzati szervezetek (hálózatainak) létrehozása;
  • a vállalkozói készség oktatásával (különösen a társadalmi vállalkozói készséggel és az IKT használatával) kapcsolatos kurzusok és képzések fejlesztése és megtartása;
  • információ, médiaműveltség, érzékenyítő akciók, vagy olyan tevékenységek, melyek a polgári kötelezettségvállalást ösztönzik a fiatalok körében (például viták, konferenciák, rendezvények, konzultációk, európai témákhoz kapcsolódó kezdeményezések, stb.);
  • a helyi közösségek számára hasznos cselekvések (például sérülékeny csoportok – idősek, kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, stb. – támogatása);
  • művészi és kulturális kezdeményezések (színházi előadások, kiállítások, zenei előadások, vitafórumok, stb.).

A stratégiai partnerségek ilyen formájának jellegzetessége, hogy az ifjúsági kezdeményezéseket maguk a fiatalok kezdeményezik, dolgozzák ki és valósítják meg.

Mit kell még tudni erről a cselekvésről?

A regionális együttműködés támogatása az iskolai oktatásban

Az iskolai oktatás területén létrehozott stratégiai partnerségeknek lehetőségük nyílik olyan projektekre pályázni, amelyek a más országokban található régiókkal vagy önkormányzatokkal való, határokon átnyúló együttműködésen alapulnak. Az ilyen partnerségek fontos jellegzetessége a helyi és/vagy regionális iskolai hatóságok stratégiai bevonása. A sikeres pályázat érdekében a helyi vagy regionális hatóságoknak vezető szerepet kell vállalniuk a tevékenységek megtervezésében, amelyeknek egy közös probléma megoldására kell irányulniuk az iskolákon kívül a magánszektorbeli és civil szervezetek/intézmények közösségbe történő bevonásával.

Magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek
A tanulási, oktatási és képzési tevékenységeket szervező stratégiai partnerségek pályázói pénzügyi támogatást kérhetnek a „Rendkívüli költségek” költségvetési sorban (az összes elszámolható költség legfeljebb 80%-áig; lásd „Finanszírozási szabályok”), többek között olyan esetekben, amikor a résztvevők tisztább, alacsonyabb széndioxid-kibocsátású közlekedési eszköz (például vonat) igénybe vétele mellett döntenek, ami magas utazási költségeket eredményez. Erre akkor van lehetőség, ha a pályázók igazolni tudják, hogy a szokásos támogatási szabályok (amelyek a távolsági sávok szerint megállapított egységköltség-hozzájáruláson alapulnak) nem fedezik a résztvevők utazási költségeinek legalább 70%-át. Ha megítélik, a magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek helyettesítik a szokásos utazási támogatást

Egyéb információ

A fenti információkon túl erre a cselekvésre vonatkozóan további kötelező feltételek, hasznos kiegészítő információk, valamint projektpéldák a pályázati útmutató I. mellékletében találhatók. Az érdeklődő szervezeteknek/intézményeknek javasoljuk, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőzően tanulmányozzák az I. melléklet idevágó szakaszait.

Finanszírozási szabályok

A stratégai partnerségek igen széles skálát fednek le, a kisméretű szervezetek/intézmények/csoportok (például iskolák vagy fiatalok informális csoportjai) közötti egészen egyszerű együttműködéstől az olyan bonyolultabb és nagyobb léptékű projektekig, amelyek az oktatás, a képzés és az ifjúságügy valamennyi terén innovatív eredmények elérésére és cseréjére irányulnak. A különböző projekttípusoknak megfelelően a felmerülő kiadások is szükségképpen eltérnek.

Ezért a tervezett finanszírozási modell olyan költségtétellistát tartalmaz, amelyből a pályázók az általuk tervezett tevékenységeknek és elérni kívánt eredményeknek megfelelően választanak. Az első költségvetési sorra („Projektmenedzsment és végrehajtás”) valamennyi stratégiai partnerség pályázhat, mivel ezek az összes projekt esetében felmerülő költségekhez történő hozzájárulást foglalják magukban. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek kivételével a stratégiai partnerségek „transznacionális projekttalálkozók” szervezése céljából is pályázhatnak támogatásra. A többi költségtételre csak azok a projektek pályázhatnak, amelyek a szellemi termékek, a terjesztés vagy a beágyazott oktatási, képzési és tanulási tevékenységek vonatkozásában megalapozottabb célkitűzéseket tartalmaznak. Emellett, ha a projekttevékenységek/eredmények indokolják, a rendkívüli költségek és a speciális nevelési igényű résztvevők költségei is finanszírozhatók. 

A projekttámogatás teljes összege változó: 12 500 EUR és a projekt (hónapokban mért) időtartamának szorzata, amely legfeljebb 450 000 EUR lehet 36 hónapos projekt esetén. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetében a támogatás összege kivételesen legfeljebb 16 500 EUR/résztvevőrésztvevő iskola/év, amely projekt szinten értendő. A speciális nevelési igényű résztvevők támogatására, illetve a magas utazási költségeket fedező kivételes költségek finanszírozására szolgáló összeg nem számít bele ebbe.

A projekt költségvetését a következő finanszírozási szabályok alapján kell megtervezni (euróban):

Maximálisan megítélhető támogatás:

változó összeg, 12 500 EUR és a projekt (hónapokban mért) időtartamának szorzata, amely legfeljebb 450 000 EUR lehet 36 hónapos projekt esetén.

(Kivétel: a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek esetében legfeljebb 16 500 EUR/résztvevő iskola/év, projekt szinten alkalmazva, amibe nem számít bele a speciális nevelési igényű résztvevők támogatása és a magas utazási költségeket fedező kivételes költség)

A lenti táblázatban szereplő maximális összegek között vannak olyanok, amelyek havi bontásban vannak maximálva és időarányosan kerültek meghatározásra, így a megítélt támogatás és a hónapok számának hányadosa legfeljebb 12 500 EUR lehet. A kedvezményezettek a projekthez elnyert teljes uniós támogatást azonban a projekt teljes időtartama alatt a lehető legrugalmasabb módon, a munkaterv szerinti sorrendben végrehajtandó tevékenységeknek megfelelőn költhetik el.

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

A kiszámítás módja

Projektmenedzsment és megvalósítás

Projektmenedzsment (például tervezés, pénzügyek, partnerek közötti koordináció és kommunikáció stb.); kisebb tanulási/oktatási/képzési anyagok, eszközök, megközelítések stb.; virtuális együttműködés és helyi projekttevékenységek (például tanórai projektmunka tanulókkal, ifjúsági tevékenységek, beágyazott tanulási/képzési tevékenységek szervezése és mentorálása stb.); tájékoztatás, népszerűsítés és terjesztés (például brosúrák, szórólapok, interneten közzétett információk stb.). 

A transznacionális ifjúsági kezdeményezések és a diákcsereprogramokra vonatkozó partnerségek megvalósításához kapcsolódó költségek.

Egységköltség-hozzájárulás

Hozzájárulás a koordináló szervezet/intézmény tevékenységeihez:

500 EUR/hónap

Legfeljebb 2750 EUR/hónap

A stratégiai partnerség időtartama és a résztvevő szervezetek/intézmények száma alapján.

Egységköltség-hozzájárulás

Hozzájárulás a többi résztvevő szervezet/intézmény tevékenységeihez:

250 EUR/szervezet vagy intézmény/hónap

Transznacionális projekttalálkozók

Projektpartnerek – valamely résztvevő szervezet/intézmény által szervezett – olyan találkozóin való részvétel, amelyek a projekt megvalósítását és koordinációját szolgálják. Hozzájárulás az utazási és ellátási költségekhez.

Ez a költségvetési sor nem elérhető a diákcsereprogramokra vonatkozó partnerségek esetében.

Egységköltség-hozzájárulás

100–1999 km közötti távolság esetén:

575 EUR/résztvevő/találkozó

2000 km és annál nagyobb távolság esetén:

760 EUR/résztvevő/találkozó

Feltételhez kötött: a pályázónak indokolnia kell a találkozók szükségességét a találkozók és a résztvevők száma tekintetében. A távolságokat az Európai Bizottság által támogatott távolságkalkulátorral kell kiszámítani.

Rendkívüli költségek

Hozzájárulás az alvállalkozók bevonásához vagy áruk és szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó tényleges költségekhez.

Pénzügyi garancia nyújtásának költségei, amennyiben a nemzeti iroda kéri.

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 75%-a

Maximum 50 000 EUR/projekt (a pénzügyi garancia nyújtásának költségeit kivéve)

Feltételhez kötött: az alvállalkozók bevonásának olyan szolgáltatásokhoz kell kapcsolódnia, amelyeket közvetlenül a résztvevő szervezetek/intézmények kellően indokolt okokból nem tudnak kivitelezni. Nem igényelhető támogatás szokásos irodai felszerelésekre vagy egyéb olyan felszerelésekre, amelyeket a résztvevő szervezetek/intézmények egyébként is használnak

Sajátos nevelési igények fedezésére adható támogatás

Fogyatékossággal élő résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek19

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 100%-a

Feltételhez kötött: e költségek igénylését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

Kiegészítő támogatás az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén az innovációt támogató stratégiai partnerségekhez

Szellemi termékek

A projekt szellemi termékei/kézzelfogható eredményei (például tantervek, pedagógiai és ifjúsági munkával kapcsolatos anyagok, nyitott oktatási segédanyagok, IT-eszközök, elemzések, tanulmányok, a társaktól való tanulás módszerei stb.).

Egységköltség-hozzájárulás

B1.1 /menedzser/projektben töltött munkanap

Feltételhez kötött: a vezetők és adminisztratív munkatársak költségeit a „Projektmenedzsment és megvalósítás” költségsornak kell fedeznie. A két költségsor közötti esetleges átfedések megelőzése érdekében a pályázóknak indokolniuk kell az egyes tervezett szellemi termékekkel kapcsolatosan megpályázott személyi költségek típusát és mértékét.

Csak kiváló és jelentős mennyiségű szellemi termék támogatható az ilyen költségvetési sor vonatkozásában. A szellemi termék legyen potenciálisan szélesebb körben is használható és hasznosítható, valamint tudjon hatást kifejteni.

B1.2 /kutató, tanár, oktató, ifjúságsegítő/projekttel töltött munkanap

B1.3 /technikus/projekttel töltött munkanap

B1.4 /adminisztratív munkatárs/projekttel töltött munkanap

Multiplikációs események

Hozzájárulás olyan nemzeti és transznacionális konferenciákkal, szemináriumokkal és eseményekkel kapcsolatos költségekhez, amelyek a projekt által létrehozott szellemi termékek megosztásához és terjesztéséhez kapcsolódnak (kivéve a résztvevő szervezetek/intézmények eseményen résztvevő képviselőinek utazási és ellátási költségeit).

Egységköltség-hozzájárulás

100 EUR/helyi résztvevő

(az esemény rendezési országából érkező résztvevők)

Maximum 30 000 EUR/projekt

Feltételhez kötött: multiplikációs események csak akkor támogathatók, ha közvetlenül kapcsolódnak a projekt szellemi termékeihez. Ha a projekt a „Szellemi termékek” költségvetési sorban nem kap támogatást, akkor multiplikációs eseményekre sem kaphat támogatást.

200 EUR/nemzetközi résztvevő (más országból érkező résztvevők)

Stratégiai partnerség keretében végrehajtott transznacionális tanulási, oktatási és képzési tevékenységek finanszírozási szabályai (opcionális finanszírozás)

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

A kiszámítás módja

Utazás

Az indulási helytől a tevékenység helyszínéig történő utazásra, illetve a visszaútra fizetett, a résztvevők (beleértve a kísérő személyeket) utazási költségeihez való hozzájárulás.

Egységköltség-hozzájárulás

10–99 km közötti távolság esetén:

20 EUR/résztvevő

Feltételhez kötött: a pályázóknak indokolniuk kell, miért szükségesek a mobilitási tevékenységek a projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek eléréséhez.

A távolságokat az Európai Bizottság által biztosított távolságkalkulátorral kell kiszámítani20. A pályázónak az oda- és visszaút támogatására adható uniós támogatás összegének kiszámításához az egyirányú út távolságát kell feltüntetnie21.

100–499 km közötti távolság esetén:

180 EUR/résztvevő

500–1999 km közötti távolság esetén:

275 EUR/résztvevő

2000–2999 km közötti távolság esetén:

360 EUR/résztvevő

3000–3999 km közötti távolság esetén:

530 EUR/résztvevő

4000–7999 km közötti távolság esetén:

820 EUR/résztvevő

8000 km és annál nagyobb távolság esetén:

1500 EUR/résztvevő

Személyi támogatás

A résztvevők, köztük a kísérő személyek tevékenység alatti ellátását fedező napi egységköltség.

Egységköltség-hozzájárulás

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenység

Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása

a tevékenység 14. napjáig: B1.5 /résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: B1.6 /résztvevő/nap

+

a tevékenység 61. napjától a 12. hónap végéig: B1.7 /résztvevő/nap

Rövid távú közös képzések munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak

Oktatás és szakértői tevékenység intenzív tanulmányi programokban

Kísérő személyek valamennyi tevékenységben22

a tevékenység 14. napjáig: 106 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: 74 EUR/résztvevő/nap

Diákok hosszú távú mobilitása

B1.8 /résztvevő/hónap

Rövid távú tanulói tevékenységek

(vegyes mobilitás, diákok rövid távú mobilitása, intenzív tanulmányi programok):

a tevékenység 14. napjáig: 58 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: 42 EUR/résztvevő/nap

Nyelvi támogatás

Az oktatás vagy a munkavégzés nyelve tekintetében a résztvevők nyelvtudásának fejlesztése érdekében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó költségek. 

Egységköltség-hozzájárulás

Csak a 2–12 hónap közötti időre szóló tevékenységekre:

150 EUR/nyelvi támogatásra szoruló résztvevő

Feltételhez kötött: a pénzügyi támogatás igénylését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

Rendkívüli költségek

A résztvevők magas utazási költségei, ideértve a tisztább, alacsonyabb széndioxid-kibocsátású közlekedési eszközök igénybe vételének költségeit (bővebben lásd a „Mit kell még tudni erről a cselekvésről?” szakaszt)

Tényleges költségek

Magas utazási költségek: az elszámolható költség legfeljebb 80%-a

Feltételhez kötött: a rendkívüli költségek fedezésére szolgáló pénzügyi támogatás kérelmezését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

A. táblázat – Szellemi termékek (EUR/nap)

Ez a támogatás csak olyan szervezetek/intézmények személyi költségeire használható fel, amelyek részt vesznek a szellemi termékek létrehozására irányuló projektben23. Az összeg az alábbiaktól függ: a) a projektben résztvevő munkatárs/szakember/oktató profilja, és b) a résztvevő munkatárs/szakember/oktató szervezetének országa.

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak

B1.1

B1.2

B1.3

B1.4

Dánia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország, Liechtenstein, Norvégia

294

241

190

157

Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Egyesült Királyság, Izland

280

214

162

131

Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Málta, Portugália, Szlovénia

164

137

102

78

Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Észak-Macedónia Köztársaság, Törökország

88

74

55

39

B. táblázat – Szellemi termékek (EUR/nap)

Ez a támogatás csak olyan szervezetek/intézmények személyi költségeire használható fel, amelyek részt vesznek a szellemi termékek létrehozására irányuló projektben24. Az összeg az alábbiaktól függ: a) a projektben résztvevő munkatárs/szakember/oktató profilja, és b) a résztvevő munkatárs/szakember/oktató szervezetének országa.

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak

B1.1

B1.2

B1.3

B1.4

Ausztrália, Kanada, Kuvait, Makaó, Monaco, Katar, San Marino, Svájc, Amerikai Egyesült Államok

294

241

190

157

Andorra, Brunei, Japán, Új-Zéland, Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek, Vatikán

280

214

162

131

Bahama-szigetek, Bahrein, Hongkong, Izrael, Koreai Köztársaság, Omán, Szaúd-Arábia, Tajvan

164

137

102

78

Afganisztán, Albánia, Algéria, Angola, Antigua és Barbuda, Argentína, Azerbajdzsán, Banglades, Barbados, Belize, Benin, Bhután, Bissau-Guinea, Bolívia, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brazília, Burkina Faso, Burundi, Chile, Comore-szigetek, Cook-szigetek, Costa Rica, Csád, Dél-Afrika, Dél-Szudán, Dominika, Dominikai Köztársaság, Dzsibuti, Ecuador, Egyenlítői-Guinea, Egyiptom, Elefántcsontpart, Eritrea, Eswatini, Etiópia, Fehéroroszország, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Grúzia, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, India, Indonézia, Irak, Irán, Jamaica, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Kamerun, Kazahsztán, Kelet-Timor, Kenya, Kína, Kirgizisztán, Kiribati, Kolumbia, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Koszovó, Közép-afrikai Köztársaság, Kuba, Laosz, Lesotho, Libanon, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malajzia, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Marokkó, Marshall-szigetek, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Mianmar, Mikronézia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Mozambik, Namíbia, Nauru, Nepál, Nicaragua, Niger, Nigéria, Niue, Oroszország nemzetközi jog által elismert szektor, Örményország, Pakisztán, Palau, Palesztina, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Peru, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Săo Tomé és Príncipe, Salamon-szigetek, Salvador, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Srí Lanka, Suriname, Szamoa, Szenegál, Szíria, Szomália, Szudán, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Tunézia, Tuvalu, Türkmenisztán, Uganda, Ukrajna nemzetközi jog által elismert szektor, Uruguay, Üzbegisztán, Vanuatu, Venezuela, Vietnam, Zambia, Zimbabwe, Zöld-foki-szigetek

88

74

55

39

C. táblázat – A transznacionális tanulási, oktatási és képzési tevékenységek résztvevőinek ellátása (EUR/nap vagy hónap)

Az egységköltség-hozzájárulás pontos összege a következőktől függ: a) a mobilitás típusa, és b) a tevékenység megvalósításának országa:

Hosszú távú oktatási vagy képzési tevékenység – ifjúságsegítők mobilitása

(EUR/nap)

Diákok hosszú távú tevékenységei

(EUR/hónap)

B1.5

B1.6

B1.7

B1.8

1. csoport:

Norvégia, Dánia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Izland, Svédország, Írország, Finnország, Liechtenstein

125

88

63

168

2. csoport:

Hollandia, Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Ciprus, Görögország, Málta, Portugália

110

77

55

147

3. csoport:

Szlovénia, Észtország, Lettország, Horvátország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Litvánia, Törökország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észak-Macedónia Köztársaság, Szerbia

90

63

45

105

  • 1. Például: U-Multirank https://www.umultirank.org/ ; ETER https://www.eter-project.com/#/home ; Graduate Tracking  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52017DC0249&...; ;  HEInnovate https://heinnovate.eu/en
  • 2. A Tanácsi ajánlás a nyelvtanulás és nyelvtanítás megközelítéséről {SWD(2018) 174 végleges} rendelkezéseinek megfelelően https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2018%3A272%3AFIN
  • 3. Útmutató "Go international: Practical Guide on Strategic Internationalisation in VET" (Nemzetközi szintre lépni: gyakorlati útmutató a aszakképzés nemzetközivé tételének stratégiai megközalítéséhez) http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/sites/erasmusplus2/files/eac...
  • 4. A szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási tevékenységeivel kapcsolatban a pályázati útmutató I. mellékletében ismertetett konkrét szabályok és információk alkalmazandók.
  • 5. Javaslat a Tanács ajánlására a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (COM(2017) 563 final).
  • 6. OJ C 155, 8.7.2009, p. 1–10
  • 7. Informális csoport esetében a csoport egyik tagja vállalja a képviselő szerepét, és ezzel felelősséget vállal a csoport nevében.
  • 8. Attól az országtól függően, ahol az iskola regisztrálva van, a támogatható iskolák speciális fogalommeghatározása érvényes az ilyen típusú partnerségre. A támogatható iskolák fogalommeghatározása és/vagy jegyzéke megtalálható az egyes nemzeti irodák honlapján. Emellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek szerződésmintája eltér a stratégiai partnerségek szerződésmintájától, és az egy kedvezményezettre vonatkozó támogatási szerződésen alapul. További részletekért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét vagy lépjen kapcsolatba az országa szerinti nemzeti irodával.
  • 9. Az Európai Unió intézményeinek székhelyei Brüsszelben, Frankfurtban, Luxemburgban, Strasbourgban és Hágában találhatók.
  • 10. A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekre további feltételek vonatkoznak. Lásd „A diákcsereprogramra vonatkozó partnerségek” szakaszt.
  • 11. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a más ország nemzeti hatóságának felügyelete alatt álló iskoláknak (például lycée français, Deutsche Auslandsschulen, UK „Forces” schools) a felügyelő ország nemzeti irodájához kell benyújtaniuk pályázatukat.
  • 12. Az iskolai oktatás területén, idesorolhatók az iskolai munkában résztvevő oktatási szakemberek, mint például a tanfelügyelők, iskolai tanácsadók, pedagógiai tanácsadók, pszichológusok stb.
  • 13. A felsőoktatási hallgatónak egy résztvevő felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójának kell lennie, és olyan tanulmányokat kell folytatnia, amelyek révén elismert oklevelet vagy egyéb elismert felsőfokú képesítést (beleértve a doktori címet is) szerez.
  • 14. Ezek a feltételek a diákcsereprogramra vonatkozó partnerségekre nem alkalmazhatóak.
  • 15. Többet tudhat meg az eTwinning iskolai címkéről a következő oldalon: https://www.etwinning.net/en/pub/highlights/the-etwinning-school-label---.htm
  • 16. Attól az országtól függően, ahol az iskola regisztrálva van, a támogatható iskolák speciális fogalommeghatározása érvényes az ilyen típusú partnerségre. A támogatható iskolák fogalommeghatározása és/vagy jegyzéke megtalálható az egyes nemzeti irodák honlapján. További részletekért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét vagy lépjen kapcsolatba az országa szerinti nemzeti irodával.
  • 17. Például három olyan iskola, amely két éven keresztül partnerséget folytat, legfeljebb 99 000 eurót kaphat a teljes projektre. Ezt a pénzösszeget a három iskola között bármilyen módon fel lehet osztani
  • 18. A transznacionális ifjúsági kezdeményezésekre pályázó projektgazdák a bevált gyakorlatok cseréjét támogató stratégiai partnerségek keretében pályáznak.
  • 19. A transznacionális tanulási, oktatási vagy képzési tevékenységekben részt vevő speciális nevelési igényű résztvevőkhöz és a kísérő személyekhez közvetlenül kapcsolódó költségek. Ez magában foglalhatja az utazási és ellátási költségeket, amennyiben az indokolt, és amennyiben az érintett résztvevőkre nem kérelmeztek támogatást az „Utazás” és a „Személyes támogatás” költségvetési sorban).
  • 20. https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/distance-calculator_hu
  • 21. Ha például egy madridi személy Rómában szervezett tevékenységben vesz részt, a) a pályázónak ki kell számítania a Madrid és Róma közötti távolságot (1365,28 km); b) ki kell választania az utazási távolságnak megfelelő sávot (500–1999 km közötti távolság), majd c) ennek alapján ki kell számítania a Madrid és Róma közötti oda-vissza út költségeihez való hozzájárulásra adható uniós támogatás összegét (275 EUR).
  • 22. A kísérő személyek, függetlenül azoktól a rövid vagy hosszú távú tevékenységektől, amelyekben részt vesznek, ugyanekkora összegre jogosultak. Kivételes esetben, ha a kísérő személynek több mint 60 napig kell külföldön tartózkodnia, a 60. nap utáni további ellátási költségek fedezésére szolgáló támogatás biztosítandó a „Sajátos nevelési igények fedezésére adható támogatás” költségvetési sor értelmében.
  • 23. Felsőoktatás esetében az Erasmus Felsőoktatási Charta által akkreditált egyetemek által alkalmazott munkatársak/szakemberek/oktatók költségei támogathatók a „Szellemi termékek” költségvetési sorban
  • 24. Felsőoktatás esetében az Erasmus Felsőoktatási Charta által akkreditált egyetemek által alkalmazott munkatársak/szakemberek/oktatók költségei támogathatók a „Szellemi termékek” költségvetési sorban