TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Kapacitásépítés a felsőoktatás területén

Ez a cselekvés, amely a partnerországok felsőoktatásának korszerűsítését, hozzáférhetőségét és nemzetköziesítését támogatja, az „Új európai konszenzus a  fejlesztési politikáról”1 és az „Az európai felsőoktatás a világban” közleményben meghatározott prioritások figyelembevételével hajtandó végre2.

Végrehajtása az Európai Uniónak a cselekvés támogatására szolgáló pénzügyi eszközei által meghatározott uniós külpolitikák keretében történik, amely pénzügyi eszközök a következők:

  • Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 3;
  • Fejlesztési Együttműködési Eszköz4
  • Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA)5
  • Európai Fejlesztési Alap.

Ez a cselekvés hozzájárul ahhoz, hogy a partnerországokban fenntartható és inkluzív társadalmi- gazdasági növekedés jöjjön létre, ezenkívül hozzá kell járulnia a fejlődéshez, és biztosítania kell az Unió külső fellépéseire vonatkozó célkitűzések és elvek megvalósulását, beleértve a nemzeti felelősségvállalást, a társadalmi kohéziót, a méltányosságot, a valódi földrajzi kiegyenlítettséget és a sokféleséget. Kiemelt figyelmet kapnak a legkevésbé fejlett országok, távolabb eső területeken működő egyetemek, a rossz társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, hátrányos helyzetű diákok és a sajátos nevelési igényű diákok.

A következő szakaszt a pályázati útmutató I. mellékletével (A felsőoktatási kapacitásépítésre vonatkozó szabályok és információk) együtt kell értelmezni.

 

Mit értünk kapacitásépítési projekten?

A kapacitásépítési projektek olyan transznacionális együttműködési projektek, amelyek a programországok és a támogatható partnerországok szervezetei/intézményei – elsősorban felsőoktatási intézményei – közötti, a fent felsorolt eszközök által finanszírozott többoldalú együttműködésen alapulnak. Felsőoktatáson kívüli partnerek is részt vehetnek bennük, ami erősíti a felsőoktatás és a társadalom, illetve a vállalkozások közötti kapcsolatokat, valamint a projektek rendszerszintű hatását. A strukturált együttműködés, a tapasztalatcsere, a bevált gyakorlatok cseréje és az egyéni mobilitás révén a kapacitásépítési projektek a következő célokat kívánják megvalósítani:

  • a támogatható partnerországok felsőoktatásának korszerűsítéséhez, hozzáférhetőségéhez és nemzetköziesítéséhez való hozzájárulás;
  • segítségnyújtás a támogatható partnerországoknak a felsőoktatási intézményeiket és rendszereiket érintő kihívások kezelésében, beleértve a minőséggel, a relevanciával, a hozzáférés méltányosságával, a tervezéssel, a megvalósítással, a menedzsmenttel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat;
  • hozzájárulás az Unió és a támogatható partnerországok közötti (valamint a támogatható partnerországok egymás közötti) együttműködéshez;
  • az uniós felsőoktatási fejlesztések önkéntes alapú bevezetésének támogatása;
  • a személyes kapcsolatok előmozdítása, az interkulturális tudatosság és megértés támogatása.

Ezeket a célkitűzéseket a támogatható partnerországokban olyan cselekvésekkel kell megvalósítani, amelyek:

  • javítják a felsőoktatás minőségét, valamint a munkaerőpiaci és társadalmi relevanciáját;
  • új és innovatív oktatási programok kidolgozásával javítják a kompetencia- és készségszintet a felsőoktatási intézményekben;
  • megerősítik a felsőoktatási intézmények menedzsmentjét, irányítását, innovációs kapacitásait és nemzetköziesítését;
  • a reformpolitikák meghatározásának, megvalósításának és nyomon követésének támogatásával bővítik a nemzeti hatóságoknak a felsőoktatási rendszerek korszerűsítését szolgáló kapacitásait;
  • közös kezdeményezések, a bevált gyakorlatok megosztása és az együttműködés révén támogatják a regionális integrációt és a világ különböző régiói6 közötti együttműködést.

A támogatható kapacitásépítési projektek két kategóriára oszthatók:

Közös projektek: olyan eredmények elérésére törekszenek, amelyek leginkább és közvetlenül a támogatható partnerországok projektben résztvevő szervezeteinek/intézményeinek javát szolgálják. Ezek a projektek jellemzően három tevékenységtípusra összpontosítanak:

  • tantervek kidolgozása;
  • a felsőoktatási intézmények irányításának, menedzsmentjének és működésének korszerűsítése;
  • a felsőoktatási intézmények és a szélesebb gazdasági-társadalmi környezet közötti kapcsolatok megerősítése.

Strukturális projektek: a felsőoktatási rendszerekre kívánnak hatást gyakorolni, és nemzeti és/vagy regionális szintű reformokat ösztönöznek a támogatható partnerországokban. Ezek a projektek jellemzően két tevékenységtípusra összpontosítanak:

  • a felsőoktatási rendszerek szakpolitikáinak, irányításának és menedzsmentjének korszerűsítése;
  • a felsőoktatási rendszerek és a szélesebb gazdasági-társadalmi környezet közötti kapcsolatok megerősítése.

A kapacitásépítési projekteket a következő módokon lehet megvalósítani:

  • nemzeti projektek: olyan projektek, amelyek csak egyetlen támogatható partnerországban működő szervezeteket/intézményeket vonnak be;
  • egy régión belül több országra kiterjedő projektek: olyan projektek, amelyek legalább két országot bevonnak az adott régióból;
  • egynél több régió több országára kiterjedő projektek: olyan projektek, amelyek legalább egy országot bevonnak mindegyik érintett régióból.

Mely tevékenységek támogathatók ennek a cselekvésnek a keretében?

Az Erasmus+ program rendkívül rugalmas a kapacitásépítési projektek keretében megvalósítható tevékenységek tekintetében, amennyiben a pályázat alapján a tervezett tevékenységek a legmegfelelőbbek a projektre vonatkozóan meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Közös projektek keretében jellemzően számos különböző tevékenység valósítható meg, például:

  • az alábbiak kidolgozása, tesztelése és átdolgozása:
    • tantervek, kurzusok, tanulási segédanyagok és eszközök;
    • különösen a kulcskompetenciákra, az alapkészségekre, a nyelvi készségekre, a vállalkozói készségek oktatására és az IKT alkalmazásának középpontba állítására vonatkozó tanulási és oktatási módszertanok, valamint pedagógiai megközelítések;
    • gyakorlati képzési rendszerek új formái és a vállalati és ipari környezetre jellemző valós helyzetek tanulmányozása;
    • egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés, az induló innovatív vállalkozások alapítását is beleértve;
    • a tanulás, oktatás és képzés új formái, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális mobilitás és a nyitott oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása, valamint az IKT-ban rejlő potenciál hatékonyabb kiaknázása;
    • az orientáció, a tanácsadás és a személyre szabott felkészítés módszerei és eszközei;
    • a felsőoktatási dolgozók és adminisztratív munkatársak szakmaiságát és szakmai fejlődését ösztönző eszközök és módszerek;
    • programszintű és intézményi szintű minőségbiztosítás;
    • az irányítás és a menedzsment új rendszerei és struktúrái;
    • korszerű egyetemi szolgáltatások, például a pénzügyi irányítás, a nemzetközi kapcsolatok, a hallgatók számára elérhető tanácsadás és orientáció, valamint a felsőoktatási tevékenységek és a kutatás terén;
  • a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének megerősítése, valamint a hatékony hálózatok megerősítése a kutatási, tudományos és technológiai innovációs kapacitás terén (tantervek nemzetközi nyitottsága, hallgatói szolgáltatások, intézményközi mobilitási rendszerek, tudományos együttműködés és tudástranszfer stb.);
  • az innovatív gyakorlatok megvalósításához szükséges eszközök korszerűsítése (például új tantervek és tanítási módszerek, új szolgáltatások kifejlesztése stb.);
  • a munkatársak/szakemberek/oktatók (tanárok, támogató munkatársak, technikusok, az egyetemi adminisztratív munkatársai és vezetői) képzésének szervezése.

 

Különösen a tantervek reformjára irányuló projektek esetében fontos, hogy tartalmazzanak az oktatóknak szóló képzést, és olyan kérdésekkel is foglalkozzanak, mint a minőségbiztosítás és a diplomások foglalkoztathatósága a munkaerőpiachoz való kapcsolódás révén. A tanulmányi programokat a projekt élettartamának lejárta előtt hivatalosan akkreditáltatni kell. Az új vagy módosított kurzusnak a megfelelő számú hallgatóval és továbbképzett tanárral még a projekt időtartama alatt el kell kezdődnie, és a projektidőtartam legalább egyharmada alatt folynia kell. A tantervek reformjára irányuló projektek során az adminisztratív munkatársak (például könyvtári és laboratóriumi dolgozók, informatikusok) számára is szervezhetnek képzéseket.

Strukturális projektek keretében jellemzően számos különböző tevékenység valósítható meg, például:

  • a felsőoktatási rendszerek nemzetköziesítésének megerősítése;
  • a bolognai folyamatot támogató reformok bevezetése (három ciklusból álló rendszer, minőségbiztosítás, értékelés stb.);
  • az átláthatóságot szolgáló eszközök (például kreditrendszer, akkreditációs eljárások, a korábbi és nem formális tanulás elismerésére vonatkozó iránymutatások stb.) alkalmazása;
  • nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása;
  • belső és külső minőségbiztosítási rendszerek/iránymutatások kidolgozása és megvalósítása;
  • a szakpolitikai döntéshozatal és a felügyelet új megközelítéseinek és eszközeinek kidolgozása és megvalósítása, a képviseleti szervek, szervezetek/intézmények vagy egyesületek létrehozását is beleértve;
  • az oktatás, a kutatás és az innováció integrációjának megerősítése.

Még konkrétabban meghatározva, ezek a tevékenységek például a következő elemeket tartalmazhatják:

  • konkrét reformokra vonatkozó felmérések és tanulmányok;
  • szakpolitikai és szakértői tanácsadás;
  • olyan konferenciák, szemináriumok, műhelyfoglalkozások és kerekasztal-konferenciák szervezése, amelyek operatív következtetésekhez és ajánlásokhoz vezetnek;
  • szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos képzések szervezése a munkatársak/szakemberek/oktatók számára;
  • képzések (magukban foglalhatják oktatási kézikönyvek és iránymutatások kidolgozását is) szervezése az oktatók, a támogató munkatársak, a technikusok, az egyetemi adminisztratív munkatársak és az egyetem vezetői számára;
  • tudatosságnövelő kampányok szervezése.

 

Mi a kapacitásépítési projektben résztvevőrésztvevő szervezetek szerepe?

A kapacitásépítési projektekben – a célkitűzésektől függően – a legkülönbözőbb és legmegfelelőbb partnereknek kell részt venniük annak érdekében, hogy egymás különböző tapasztalataira, profiljaira és szakértelmére építsenek, illetve releváns és kiváló projekteredményeket érjenek el. Fontos, hogy a feladatok partnerek közötti megfelelő szétosztásával és a hálózatépítési kapacitások figyelembevételével az egyes partnereket méltányos és aktív módon vonják be a projektbe. A hatás növelése érdekében fontos továbbá az is, hogy ne csak az egyéni részvételre, hanem a partnerség különböző szintjeire is lehessen építkezni.

A partnereknek a koordinátor és az egyes partnerek által aláírt felhatalmazást 7 kell benyújtaniuk, amelyben felhatalmazzák a koordinátort, hogy a nevükben és helyükben eljárjon, és a későbbiekben esetlegesen szerződést, illetve annak függelékeit írjon alá az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel.

A cselekvés hatókörével és célkitűzéseivel összhangban a kapacitásépítési projektek a támogatható partnerországok résztvevő intézményeire irányulnak. A pályázatban leírt tevékenységeknek és eredményeknek a támogatható partnerországok, azok felsőoktatási intézményei és rendszerei javát kell szolgálniuk.

A támogatható partnerországok felsőoktatási intézményeit arra kell ösztönözni, hogy pályázóként lépjenek fel, amennyiben rendelkeznek a szükséges pénzügyi és működési kapacitásokkal.

A programországok résztvevő szervezetei/intézményei a projekt célkitűzéseivel kapcsolatos szakértelmükkel és tapasztalataikkal járulnak hozzá a projekthez. Ezeknek a szervezeteknek/intézményeknek az a szerepük, hogy hozzájáruljanak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához, tehát a saját igényeik nem szerepelhetnek a projekttervben. Ezek a szervezetek/intézmények a szerepükből fakadóan felmerülő költségek vonatkozásában részesülhetnek a költségvetésből.

A felsőoktatási kapacitásépítési projektekben társult partnerek is részt vehetnek (nem kötelező). Ezek a szervezetek/intézmények (például a felsőoktatáson kívüli partnerek) közvetetten járulnak hozzá konkrét feladatok/tevékenységek megvalósításához és/vagy támogatják a projektek terjesztését és fenntarthatóságát. Erre például tudástranszfer és a készségek átadása, kiegészítő kurzusok szervezése, illetve a kirendelés vagy a szakmai gyakorlat lehetőségeinek megteremtése formájában is sor kerülhet. A társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium létrejöttéhez szükséges minimális felsőoktatási intézmények számába, illetve a résztvevő minisztériumok számába. A szerződésekkel kapcsolatos irányítás szempontjából a társult partnerek nem minősülnek a konzorcium tagjának, nem számítanak kedvezményezettnek, és költségeiket nem lehet figyelembe venni az uniós támogatás kiszámításakor.

 

Mi a felsőoktatás terén megvalósuló kapacitásépítési projektben résztvevő szervezetek/intézmények szerepe?

Pályázó/koordinátor: az a résztvevő szervezet/intézmény, amely valamennyi partner nevében benyújtja a pályázatot. A koordinátor viseli a teljes felelősséget azért, hogy a projekt megvalósítására a megállapodással összhangban kerüljön sor. A koordinátor a következő koordinációs feladatokat látja el:

  • képviseli a projektpartnereket és eljár a nevükben az Európai Bizottságnál;
  • pénzügyi és jogi felelősséget vállal az egész projekt megfelelő operatív, adminisztratív és pénzügyi megvalósításáért;
  • a projektpartnerekkel összhangban koordinálja a projektet.

Teljes jogú partnerek: azok a valamely program- vagy partnerországban működő részt vevő szervezetek/intézmények, amelyek aktívan hozzájárulnak a kapacitásépítési projekt céljainak eléréséhez. Minden teljes jogú partnernek felhatalmazást kell aláírnia, amelyben felhatalmazza a koordinátort, hogy a projekt megvalósítása során fő kedvezményezettként lépjen fel és a teljes jogú partner nevében eljárjon.

Társult partnerek (opcionális): A kapacitásépítési projektek olyan társult tagokat is bevonhatnak, amelyek hozzájárulnak konkrét projektfeladatok/projekttevékenységek megvalósításához vagy támogatják a projektek terjesztését és fenntarthatóságát. A szerződésekkel kapcsolatos irányítás szempontjából a társult partnerek nem tekinthetők a partnerség részének, nem részesülnek támogatásban, és a konzorcium minimális összetételét illetően sem számítanak. A projektben és a különböző tevékenységekben való részvételüket és szerepüket egyértelműen meg kell fogalmazni.

Kapcsolt jogalanyok (opcionális): olyan szervezetek/intézmények, amelyek hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek eléréséhez és a projekttevékenységek megvalósításához. A kapcsolt jogalanyokat meg kell nevezni a pályázatban, és eleget kell tenniük a pályázati útmutató III. mellékletében (Fogalmak magyarázata) foglalt követelményeknek.

 

A kapacitásépítési projektek értékelésének szempontjai

A felsőoktatási kapacitásépítési projekteknek a következő formális szempontoknak kell megfelelniük, hogy az Erasmus+ program keretében támogathatók legyenek:

 

Támogathatósági szempontok

Támogatható partnerországok

Partnerországok, az 1–4. és a 6–11. régió országait is beleértve (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” szakaszát).

Támogatható résztvevő szervezetek/intézmények8

Résztvevő szervezet/intézmény lehet:

  • felsőfokú oklevéllel és más elismert felsőfokú képesítéssel záruló teljes képzést nyújtó állami vagy magánintézmények, és (adott esetben) a kapcsolt jogalanyok,9 (amelyek az illetékes hatóságok által is elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek);

vagy

  • a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén működő állami vagy magánszervezetek/magánintézmények és (adott esetben) a kapcsolt jogalanyok. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:
    • állami vagy magánkézben lévő kis-, közép- vagy nagyvállalkozás (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
    • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmény (a minisztériumokat is beleértve);
    • szociális partner vagy a munka világának egyéb képviselője, a kereskedelmi kamarákat, az ipari/szakmai egyesületeket és a szakszervezeteket is beleértve;
    • kutatóintézet;
    • alapítvány;
    • iskola/intézet (bármilyen szinten, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve);
    • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet (a felsőoktatási intézmények nemzeti és nemzetközi egyesületeit és hálózatait, a hallgatói vagy oktatói egyesületeket stb. is beleértve);
    • kulturális intézmény, könyvtár, múzeum;
    • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szerv.

Minden résztvevő szervezetnek/intézménynek programországban vagy támogatható partnerországban kell székhellyel rendelkeznie.

A programországok felsőoktatási intézményeinek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) kell rendelkezniük. A támogatható partnerországok felsőoktatási intézményeinek nem kell Chartával rendelkezniük.

Támogathatók a felsőoktatási intézmények olyan egyesületei vagy szervezetei/intézményei, amelyek a felsőoktatás népszerűsítése, fejlesztése és reformja, valamint az Európán belüli, illetve az Európa és a világ többi részei közötti együttműködés érdekében végzik tevékenységüket. Ha ezek az egyesületek, szervezetek/intézmények vagy hálózatok a felsőoktatáson kívül más oktatási vagy képzési ágazatokat is érintenek, tevékenységük központi elemének a felsőoktatásnak kell lennie, amit az alapító dokumentumnak, illetve az irányítás struktúrájának is tükröznie kell. A felsőoktatási intézményeket tömörítő egyesület, szervezet/intézmény vagy hálózat egy jogalanynak/partnerszervezetnek/partnerintézménynek számít, és a székhelye szerinti ország jogalanyaként kezelendő. Ezek a szervezetek/intézmények nem tekinthetők felsőoktatási intézménynek. Csak a jogalany azon tagjai részesülhetnek a támogatásból, amelyek programországban vagy támogatható partnerországban rendelkeznek székhellyel.

Nemzetközi kormányzati szervezetek önfinanszírozásos alapon partnerként részt vehetnek a kapacitásépítési projektekben.

Ukrajnát érintő különös rendelkezés: Ukrajna esetében a támogatható felsőoktatási intézmények kizárólag azok, amelyeket az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium elismer (további információkért kérjük, hogy forduljanak az ukrajnai Erasmus+ Nemzeti Irodához).

Ki pályázhat?

A következő szervezettípusok/intézménytípusok pályázhatnak támogatásra: 

  • felsőoktatási intézmény;
  • felsőoktatási intézményeket tömörítő egyesület vagy szervezet;
  • csak strukturális projektre pályázhat: jogszerűen működő, nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezet.

amely programországban vagy támogatható partnerországban rendelkezik székhellyel.

Ez a szervezet/intézmény nyújtja be a pályázatot az adott projektben érintett valamennyi résztvevő szervezet/intézmény nevében.

Kivétel: Líbiában és Szíriában (3. régió), valamint az Oroszországban (4. régió) működő résztvevő szervezetek/intézmények nem nyújthatnak be pályázatot.

A résztvevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A kapacitásépítési projekteknek az összes alábbi feltételnek meg kell felelniük:

 

Az egyetlen partnerországra irányuló projektek (nemzeti projektek) esetében:

Egy támogatható partnerországnak és legalább két programországnak kell részt vennie a projektben.

Ezeknek a projekteknek legalább az alábbi számú felsőoktatási intézményt kell teljes jogú partnerként bevonniuk:

  • legalább egy-egy felsőoktatási intézmény legalább kettő, a projektben résztvevő programországból;
  • a projektben résztvevő partnerországból legalább három felsőoktatási intézmény;
  • a projektekben legalább annyi felsőoktatási intézménynek kell részt vennie a partnerországokból, mint a programországokból.

Kivétel: Ez alól a szabály alól mentesítést kapnak azok a partnerországok, amelyekben ötnél kevesebb felsőoktatási intézmény működik, vagy amelyekben az ország felsőoktatási hallgatóinak több mint 50%-a egyetlen intézménybe jár. Ilyen partnerországok esetében egyetlen felsőoktatási intézményre vonatkozó pályázatokat is elfogadunk.

 

A két vagy több partnerországra irányuló projektek (több országot érintő projektek) esetében:

Legalább két támogatható partnerországnak és legalább két programországnak kell részt vennie a projektben. A partnerországok a cselekvés által lefedett egyazon régióból10 vagy különböző régiókból kerülhetnek ki.

Ezeknek a projekteknek legalább az alábbi számú felsőoktatási intézményt kell teljes jogú partnerként bevonniuk:

  • legalább egy-egy felsőoktatási intézmény legalább kettő, a projektben résztvevő programországból;
  • legalább két-két felsőoktatási intézmény a projektben résztvevő partnerországokból;
  • a projektekben legalább annyi felsőoktatási intézménynek kell részt vennie a partnerországokból, mint a programországokból.

Kivétel: Ez alól a szabály alól mentesítést kapnak azok a partnerországok, amelyekben ötnél kevesebb felsőoktatási intézmény működik, vagy amelyekben az ország felsőoktatási hallgatóinak több mint 50%-a egyetlen intézménybe jár. Ilyen partnerországok esetében egyetlen felsőoktatási intézményre vonatkozó pályázatokat is elfogadunk, feltéve, hogy a projektben legalább annyi partnerországbeli felsőoktatási intézmény vesz rész, mint ahány programországbeli felsőoktatási intézmény.

 

További különleges feltételek:

  • Strukturális projektek: a projekteknek teljes jogú tagként be kell vonniuk minden egyes résztvevő partnerország felsőoktatásért felelős minisztériumát.
  • A 4. régióból (Oroszország) származó partnereket bevonó projektekbe legalább egy másik partnerországot be kell vonni.
  • A 8. régióból (Latin-Amerika) származó partnereket bevonó projektekbe legalább két másik, ugyanezen régióból származó partnerországot be kell vonni.

 

Egyéb feltételek

 

Ha felsőoktatási intézményeket tömörítő egyesület, szervezet/intézmény vagy hálózat is részt vesz a projektben, akkor a résztvevő szervezetek/intézmények minimális számára vonatkozó fenti kritériumok vonatkozásában az egyesület/szervezet/intézmény/hálózat egyetlen részt vevő partnernek minősül, amely a székhelye szerinti ország jogalanyaként kezelendő. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezek a szervezetek/intézmények nem tekinthetők felsőoktatási intézménynek.

A projekt időtartama

A kapacitásépítési projektek időtartama két vagy három év lehet. A pályázati szakaszban a projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően ki kell választani a kívánt időtartamot.

Csak kivételes körülmények fennállása esetén, egyetlen alkalommal (legfeljebb12 hónappal) hosszabbítható meg a támogatási időszak, amennyiben a koordinátor nem képes az eredetileg tervezett időszak alatt megvalósítani a projektet.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (Brüsszel).

Mikor kell benyújtani a pályázatot?

A pályázóknak brüsszeli idő szerint február 7-én déli 12 óráig kell benyújtaniuk az ugyanazon év november 15-én vagy a következő év január 15-én kezdődő projektekre vonatkozó pályázatot.

Hogyan kell pályázni?

A pályázatot a pályázati útmutató C. részében leírt feltételeknek megfelelően kell benyújtani.

 

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a kizárási és kiválasztási szempontok alapján is történhet. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

 

Odaítélési szempontok

A projekt értékelése kétlépéses eljárásban, a következő szempontok szerint történik:

1. lépés

A projekt relevanciája

 

(maximum 30 pont)

 

  • A pályázat és az előrelátható eredmények összhangban vannak a célország(ok) kapacitásépítési cselekvésének célkitűzéseivel;
  • A pályázat egyértelműen a program által az adott célország(ok)ra/célrégió(k)ra meghatározott tematikus nemzeti és regionális prioritásokat állítja középpontba;
  • A pályázat kifejti, miért éppen a tervezett tevékenységek és az elvárt eredmények felelnek meg leginkább a célcsoportok igényeinek;
  • A pályázat illeszkedik a célzott felsőoktatási intézmények modernizációs, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiájához, és összhangban áll a támogatható partnerországok felsőoktatási fejlesztési stratégiáival, ideértve a befogadásra, a sokféleségre és (ahol vannak) a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő résztvevőkre fordított nagyobb figyelmet;
  • A pályázat célkitűzései világosak, reálisak és megfelelőek, továbbá tényleges és megfelelő igényfelmérésen alapulnak;
  • A pályázat innovatív és/vagy kiegészítő jelleggel kapcsolódik a jelenleg folyó vagy múltbeli cselekvések során már végrehajtott egyéb kezdeményezésekhez vagy projektekhez;
  • A pályázat kifejti, miért nem lehetne hasonló eredményeket nemzeti, regionális vagy helyi finanszírozással elérni.

A projektterv és a megvalósítás minősége

 

(maximum 30 pont)

 

 

  • A projekt időtartamára tervezett tevékenységek kiváló minőségűek és a célkitűzések, illetve tervezett eredmények szempontjából megfelelők és relevánsak.
  • A tervezett módszertan innovatív, megvalósítható és megfelelő  a tervezett eredmények szempontjából.
  • A pályázat költséghatékony, és minden tevékenységre megfelelő forrásokat különít el.
  • A pályázat összességében biztosítja a projekt célkitűzései, módszertana, tevékenységei és a tervezett költségvetés közötti összhangot.
  • A munkaterv világos és reális, a tevékenységek megfelelően meg vannak benne határozva, az ütemterv reális, az elérendő eredmények és a kijelölt szakaszok világosak. Logikus és megfelelő tervezési kapacitás jellemzi, és megfelelő szakaszokat tartalmaz (előkészítés, megvalósítás, értékelés, nyomon követés és az eredmények terjesztése).
  • A pályázatban rejlő kihívások/kockázatok világosan meg vannak határozva, és az ezeket enyhítő lépések megfelelően ki vannak dolgozva. Mutatókat és referenciaértékeket is tartalmazó minőség-ellenőrzési lépések biztosítják a kiváló minőségű projektmegvalósítást, a határidők és a költségvetés betartását. Megbízható források biztosítják a cselekvés eredményeinek mérésére szolgáló mutatók hitelesítését.

A projektcsapat és az együttműködési megállapodások minősége

 

(maximum 20 pont)

 

 

  • A pályázatban felsőoktatási intézmények szilárd partnersége vesz részt, amelynek összetétele olyan, hogy a résztvevő intézmények egymást kiegészítik.
  • A projektcsapat rendelkezik a pályázat összes aspektusának sikeres megvalósításához szükséges készségekkel, tapasztalattal, szakértelemmel és irányítási támogatással.
  • Amennyiben releváns, a pályázatban a legkülönbözőbb és legmegfelelőbb felsőoktatáson kívüli partnerek vesznek részt annak érdekében, hogy kölcsönösen kamatoztathassák egymás különböző tapasztalatait, profiljait és szakértelmét.
  • A felelősségi körök és feladatok világosan és megfelelően vannak kiosztva, igazolva, hogy valamennyi résztvevő szervezet/intézmény a saját szakértelmének és kapacitásainak megfelelő kötelezettségvállalással és aktív részvétellel járul hozzá a projekthez.
  • A pályázat hatékony mechanizmussal biztosítja a megfelelő koordinációt, döntéshozatalt és kommunikációt a résztvevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és az egyéb kapcsolódó érdekelt felek között.
  • A támogatható partnerországok résztvevő szervezetei/intézményei kellő mértékben be vannak vonva a cselekvés megvalósításába és a döntéshozatalba (a konfliktusmegoldásra vonatkozó lépéseket is beleértve).
  • A pályázatban olyan felsőoktatási intézmények vesznek részt, amelyek korábban nem kaptak kapacitásépítési támogatást.

Hatás és fenntarthatóság

 

(maximum 20 pont)

 

 

  • A pályázat várhatóan jelentős hatást gyakorol a támogatható partnerországok résztvevő szervezeteinek/intézményeinek (nevezetesen felsőoktatási intézményeinek) kapacitásaira, különösen a felsőoktatás fejlesztésére és korszerűsítésére, hozzájárul a résztvevő szervezeteknek/intézményeknek a társadalom széles rétegei, a munkaerőpiac, valamint a nemzetközi színtér felé történő nyitásához, és megerősíti a résztvevő szervezetek/ intézmények nemzetközi együttműködési kapacitásait.
  • A pályázat sokszorosító hatása a résztvevő szervezeteken/intézményeken kívül, helyi/regionális/nemzeti vagy nemzetközi szinten is érzékelhető. A projekt hatásának értékelésére intézkedéseket terveznek.
  • A projekt időtartamára és az azt követő időszakra vonatkozó terjesztési terv világos és hatékony, és valamennyi résztvevő szervezet/intézmény vonatkozásában megfelelő forrásokat határoztak meg a terjesztésre, biztosítva a projekt tapasztalatainak és eredményeinek kiváló minőségű terjesztését az érdekelt felek körében.
  • A pályázat biztosítja a tervezett tevékenységek és eredmények tényleges fenntarthatóságát a projekt élettartamát követően, főként társfinanszírozás vagy egyéb finanszírozási formák révén. A projekt továbbá biztosítja a projekteredmények általános érvényesítését és hatékony alkalmazását/megvalósítását.

 

Az értékelés első lépése során a pályázatok legfeljebb 100 pontot érhetnek el. A pályázatoknak összesen legalább 60 pontot kell elérniük ahhoz, hogy finanszírozhatók legyenek. A finanszírozhatóság további feltétele, hogy „A projekt relevanciája” kategóriában legalább 15 pontot érjenek el.

Az értékelés 1. lépésében a fenti minőségi követelményeknek megfelelő pályázatokat az általuk elért teljes pontszám csökkenő sorrendjében rangsorolják. A 2. lépés megkezdése érdekében, régiónként összeállítják a projektek listáját, amelyre a (rendelkezésre álló regionális költségvetés alapján 11) finanszírozott projektek becsült száma kétszeresének megfelelő számú projekt kerül fel.

2. lépés

A 2. lépésben a projektek értékelése még egy további szempont szerint történik:

A projekt megvalósíthatósága a megcélzott régió(k)ban

I/N

  • A pályázat megvalósítható a pályázatban megcélzott partnerország(ok) helyi kontextusában. E szempont értékeléséhez az értékelő bizottságot az érintett országok EU-s küldöttségei segítik.

A 2. lépés eredményeképpen a megcélzott régiókban megvalósíthatónak tartott bizonyos számú pályázat formálisan ajánlásra kerül támogatás céljából, a csökkenő sorrendbe állított rangsor szerint a regionális keretösszegenként rendelkezésre álló költségvetés keretein belül, valamint pályázó szervezetenként legfeljebb három projektpályázat esetében. Ezenkívül, figyelmet fordítanak arra, hogy a megfelelő földrajzi képviselet biztosított legyen egy-egy régióban a projektek országonkénti számát tekintve.

A pályázat befogadása nem jelent kötelezettséget a pályázó által igényelt összegű támogatás odaítélésére. Az igényelt összeg a cselekvésre alkalmazandó finanszírozási szabályok és az értékelés eredménye alapján csökkenthető.

 

Prioritások

A projektben résztvevő országoktól függően a projektek mindkét típusára (közös projektek és strukturális projektek) nemzeti, regionális vagy horizontális prioritások határozhatók meg. Amennyiben meghatároztak ilyen prioritásokat, a projekteknek be kell mutatniuk, hogyan és milyen mértékben felelnek meg ezeknek.

Nem finanszírozhatók azok a pályázatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzeti és/vagy regionális prioritásokat. A kiválasztási szakaszban a hasonló minőségű pályázatok közötti döntést a horizontális prioritások befolyásolják.

A nemzeti/regionális prioritások három kategóriája van előirányozva:

  • az oktatás és képzés minőségének fejlesztése különböző tantárgyak/témakörök esetében (tantervek kidolgozása esetén);
  • a felsőoktatási intézmények irányításának és működésének fejlesztése;
  • a felsőoktatási ágazat fejlesztése a társadalom egészében.

A nemzeti projekteknek meg kell felelniük a nemzeti prioritásoknak, amennyiben az adott országban meghatároztak ilyeneket. Ha nem határoztak meg nemzeti prioritásokat, akkor a projekteknek a regionális prioritásoknak kell megfelelniük.

A több országot érintő projekteknek (azoknak a projekteknek, amelyekben legalább két támogatható partnerország szervezetei/intézményei vesznek részt) (adott esetben) meg kell felelniük a résztvevő támogatható partnerországok regionális vagy nemzeti prioritásainak. A projekt témájának szerepelnie kell valamennyi résztvevő partnerország regionális vagy nemzeti prioritásai között.

A kapacitásépítési projektekre vonatkozó prioritások részletes listáját a Végrehajtó Ügynökség honlapjain teszik közzé.

 

Mit kell még tudni a kapacitásépítési projektekről?

A felsőoktatási kapacitásépítési cselekvés végrehajtása az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról”12 programban lefektetett prioritások kontextusában történik.

 

Regionális együttműködés

A regionális (azonos régióhoz tartozó országok közötti) és a régiókon átnyúló (a világ különböző régiói közötti) együttműködés relevanciáját a közös igények és célkitűzések részletes felmérésével kell igazolni. Az országokat a kitűzött célok figyelembevételével kell kiválasztani, különösen azokban az esetekben, amikor különböző régiók országai vesznek részt a projektben. Régiókon átnyúló együttműködésre több országot átfogó projektek esetében van lehetőség, feltéve, hogy a pályázat témája szerepel valamennyi támogatható partnerország regionális vagy nemzeti prioritásai között (adott esetben).

 

Hatás és terjesztés

A kapacitásépítési projekteknek hosszú távú strukturális hatást kell gyakorolniuk a támogatható partnerországok rendszereire, szervezeteire/intézményeire és személyeire. Demonstrálni kell a projekt innovatív jellegét, továbbá a projekteredmények hatását és fenntarthatóságát. Be kell mutatni továbbá azt is, hogyan tervezik a projekteredményeket a projekt időtartama után is fenntartani vagy továbbfejleszteni. Adott esetben igazolni kell, hogy a projekt korábbi uniós finanszírozású projektek (például az Alfa, az Edulink, az Erasmus Mundus és a Tempus programok keretében finanszírozott projektek) eredményeire épül. A pályázatban mindig be kell mutatni, hogyan fogják terjeszteni a projekteredményeket az érintett célcsoportokban. Nem választják ki azokat a strukturális projekteket, amelyek célja elsősorban intézményi szintű hatás elérése anélkül, hogy igazolni tudnák a projekt nemzeti szintű hatását.

 

A (közös és strukturális) kapacitásépítési projektek finanszírozási szabályai

Az Erasmus+ kapacitásépítési projektek pénzügyi támogatása az egységköltség-hozzájárulást és a tényleges költségeket kombináló becsült költségvetésen alapul.

A felsőoktatási kapacitásépítési projektek esetében számos különböző költségtípus merül fel, ilyenek például a munkatársak/szakemberek/oktatók költségei, utazási és tartózkodási költségek, felszerelésekkel kapcsolatos költségek, alvállalkozói költségek, információterjesztési költségek, publikációs költségek, fordítási költségek, általános költségek stb.

A „támogatás” kifejezés alatt a program keretében igényelhető finanszírozási összeg, tehát az Európai Uniónak a projekt megvalósításához nyújtott pénzügyi hozzájárulása értendő, ami nem tévesztendő össze a projekt teljes költségével, mivel ez utóbbi a partnerszervezetek/partnerintézmények és a külső érdekelt felek általi társfinanszírozást is tartalmazza.

A projektek uniós támogatása úgy értelmezendő, mint a partnerszervezetek/partnerintézmények részéről a pályázatban/projektben tervezett tevékenységek megvalósítása során ténylegesen felmerülő költségek egy részének fedezéséhez való hozzájárulás. A kapacitásépítési projektben való részvétel szükségszerűen megköveteli a kedvezményezett szervezetek/intézmények által történő társfinanszírozást. A projektpartnereknek ezért a kezdeti időszakban, tehát a pályázat előkészítésekor meg kell becsülniük a társfinanszírozás mértékét.

A társfinanszírozás elvét figyelembe vették a finanszírozási megközelítés, illetve különösen a projekt költségvetésének/támogatásának kiszámításához alkalmazandó egységköltség-hozzájárulás szintjének meghatározásakor. A pályázóknak és a kedvezményezetteknek ezért fel kell tüntetniük a tájékoztatási és átláthatósági célból közzétett társfinanszírozási adatokat. A kiadások igazolására vagy igazoló dokumentumokra nincs szükség.

A projekt megvalósítása során számos olyan költségtípus felmerülhet (például a terjesztés, a publikáció és a fordítás – amennyiben nem alvállalkozó végzi ezeket a tevékenységeket – költségei, általános költségek), amelyet nem vesznek figyelembe az odaítélendő támogatás összegének kiszámításakor. Ezért ezeket társfinanszírozásból kell fedezni.

Az egységköltség-hozzájáruláson alapuló költségvetési sorokra (a munkatársak/szakemberek/oktatók költségeihez, az utazási költségekhez és a tartózkodási költségekhez való hozzájárulás) vonatkozó pénzügyi jelentésre a „kiváltó esemény” elv vonatkozik. A kedvezményezetteknek igazolniuk kell, hogy a tevékenységeket ténylegesen és megfelelő módon végrehajtották, és az eredményeket létrehozták, de nem kell jelentést tenniük a források felhasználásáról. A kedvezményezettek tehát rugalmas módon kezelhetik a projekt megvalósítása során felmerülő kiadások fedezésére odaítélt forrásokat, ha teljesülnek a tevékenységekre és eredményekre vonatkozó követelmények.

A tényleges költségeken alapuló költségvetési sorokra (felszerelések és alvállalkozók) vonatkozó pénzügyi jelentésnek a ténylegesen felmerülő költségeken kell alapulnia, amelyeket megfelelő módon dokumentálni kell (lásd lent).

Az odaítélt támogatási összeg soha nem lépi túl az igényelt támogatási összeget. Az odaítélt támogatás összege a következőktől függ:

  • a pályázó által igényelt támogatás összege, a tevékenységek támogathatósága és a projekt költséghatékonysága;
  • a kapacitásépítési projektekre odaítélhető összköltségvetés.

A projekt pénzügyi megvalósításának részleteiről a partnereknek a projekt kezdetekor aláírt partnerségi megállapodás keretében hivatalosan kell megállapodniuk.

 

Mit kell még tudni erről a cselekvésről?

Magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek

A pályázók pénzügyi támogatást kérhetnek magas utazási költségeikre a „Rendkívüli költségek” költségvetési sorban (az összes elszámolható költség legfeljebb 80%-ának fedezésére; lásd „Finanszírozási szabályok”). Erre akkor van lehetőség, ha a pályázók igazolni tudják, hogy a szokásos támogatási szabályok (amelyek a távolsági sávok szerint megállapított egységköltségeken alapulnak) nem fedezik a résztvevők utazási költségeinek legalább 65%-át. Ha megítélik, a magas utazási költségeket fedező rendkívüli költségek helyettesítik a szokásos utazási támogatást.    

 

A projekt költségvetését a következő finanszírozási szabályok alapján kell megtervezni (euróban):

Közös és strukturális projektek uniós támogatásának minimális összege: 500 000 EUR

Közös és strukturális projektek uniós támogatásának maximális összege: 1 000 000 EUR

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg/felső határérték

A kiszámítás módja

Személyi költségek

A projekt célkitűzéseinek teljesítéséhez közvetlenül szükséges feladatokat végző munkatársak/szakemberek/oktatók költségeihez való hozzájárulás.

Egységköltség-hozzájárulás

B4.1 /vezető/projekttel töltött munkanap

A teljes támogatás max. 40%-a

Feltételhez kötött: a pályázóknak indokolniuk kell a tervezett tevékenységek megvalósításával és a tervezett eredményekkel kapcsolatosan szükséges források típusát és mértékét. A hozzájárulás feltétele, hogy egy bizonyos feladatért járó fizetést csak egyszer lehet kifizetni.

B4.2 /kutató, tanár, oktató/projekttel töltött munkanap

B4.3 /technikus/projekttel töltött munkanap

B4.4 /adminisztratív munkatárs/projekttel töltött munkanap

Utazási költségek

Az indulási helytől a tevékenység helyszínéig történő utazásra, illetve a visszaútra fizetett, a projektben részt vevő hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók utazási költségeihez való hozzájárulás (beleértve a vízumköltségeket, a kötelező biztosítási költségeket, az utasbiztosítást és a visszalépési költségeket, amennyiben indokolható).

A tevékenységekre és a hozzájuk kapcsolódó utazásokra a projektben résztvevő országokban kell, hogy sor kerüljön. Ez alól a szabály alól csak az Ügynökség engedélyével lehet mentesítést kapni. A támogatható tevékenységek részletes listája a pályázati útmutató I. mellékletében található.

Egységköltség-hozzájárulás

10–99 km közötti távolság esetén:

20 EUR/résztvevő

Az egyes résztvevők utazásának távolsága alapján. A távolságokat az Európai Bizottság által biztosított távolságkalkulátorral kell kiszámítani13. A pályázónak az oda- és visszaút támogatására adható uniós támogatás összegének kiszámításához az egyirányú út távolságát kell feltüntetnie14. Csak olyan utazásokhoz adható pénzügyi támogatás, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a projekt célkitűzéseinek teljesítéséhez.

100–499 km közötti távolság esetén:

180 EUR/résztvevő

500–1999 km közötti távolság esetén:

 275 EUR/résztvevő

2000–2999 km közötti távolság esetén:

360 EUR/résztvevő

3000–3999 km közötti távolság esetén: 530 EUR/résztvevő

4000–7999 km közötti távolság esetén:

820 EUR/résztvevő

8000 km és annál nagyobb távolság esetén:

1500 EUR/résztvevő

Tartózkodási költségek

Ellátási költségek, szállásköltségek, helyi és tömegközlekedési költségek (például busz és taxi), személyes vagy választható egészségbiztosítás.

Egységköltség-hozzájárulás

Munkatársak/szakemberek/oktatók

a tevékenység 14. napjáig: 120 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–60. napja között: 70 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 61. napjától a 3. hónap végéig: 50 EUR/résztvevő/nap

A résztvevők tartózkodási időtartama alapján (az utazást beleértve).

Diákok

a tevékenység 14. napjáig: 55 EUR/résztvevő/nap

+

a tevékenység 15–90. napja között: 40 EUR/résztvevő/nap

Berendezések

A projekt megvalósításához szükséges felszerelések beszerzéséhez való hozzájárulás. Csak a partnerországok felsőoktatási intézményei javára beszerzett felszerelésekre adható támogatás.

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 100%-a

A teljes támogatás max. 30%-a

Feltételhez kötött: az ilyen költségek fedezésére szolgáló pénzügyi támogatás kérelmezését indokolni kell a pályázati formanyomtatványon.

Alvállalkozók bevonása

Az alvállalkozók bevonása kapcsán felmerülő költségek támogatása, amennyiben ezek szükségesek a projekt megvalósításához, különös tekintettel a kötelező pénzügyi vizsgálatok (vizsgálati tanúsítvány) és a külső minőségbiztosítási eljárás költségeire.

 

Projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok esetében nem támogatható az alvállalkozók bevonása.

Tényleges költségek

Az elszámolható költség 100%-a

A teljes támogatás max. 10%-a

Külső szervek alvállalkozóként történő bevonására csak eseti alapon kerülhet sor. A konzorciumnak rendelkeznie kell a projekt célkitűzéseinek megvalósításához szükséges kompetenciákkal és tapasztalatokkal, aminek alapvető szempontnak kell lennie a konzorcium összetételének meghatározásakor.

Rendkívüli költségek A résztvevők magas utazási költségei (bővebben lásd a „Mit kell még tudni erről a cselekvésről?” szakaszt). Tényleges költségek Magas utazási költségek: az elszámolható költség legfeljebb 80%-a  

 

A. táblázat – Személyi költségek (EUR/nap) programországok esetében

A munkatársakat/szakembereket/oktatókat a projektben elvégzendő munkájuk alapján sorolják be a lenti kategóriákba, nem pedig a státuszuk vagy beosztásuk alapján. Tehát az adminisztratív feladatok ellátásával kapcsolatos személyi költségek elszámolására az „Adminisztratív munkatársak” kategória szerint kerül sor akkor is, ha például tudományos munkatárs hajtja végre a feladatot. A projektben résztvevő munkatársak/szakemberek/oktatók tényleges díjazásának módját a projektben résztvevő szervezetek/intézmények együttesen határozzák meg, a munkatársak/szakemberek/oktatók foglalkoztatásáért felelős vezetők hagyják jóvá, és a partnerek által a projekt kezdetén aláírandó partnerségi megállapodás részét képezi.

A támogatás kiszámításakor – a feladat megvalósításának országától függetlenül – a munkatársak/szakemberek/oktatók foglalkoztatás szerinti országára vonatkozó egységköltség alkalmazandó (ha például a munkatárs/szakember/oktató A ország intézményében foglalkoztatott és (részben) B országban hajtja végre az adott feladatot, akkor rá nézve az A országra vonatkozó egységköltséget kell figyelembe venni).

 

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak15

B4.1

B4.2

B4.3

B4.4

Dánia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország, Liechtenstein, Norvégia

294

241

190

157

Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Egyesült Királyság, Izland

280

214

162

131

Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Málta, Portugália, Szlovénia

164

137

102

78

Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Törökország

88

74

55

39

 

B. táblázat – Személyi költségek (EUR/nap) partnerországok esetében

A munkatársakat/szakembereket/oktatókat a projektben elvégzendő munkájuk alapján sorolják be a lenti kategóriákba, nem pedig a státuszuk vagy beosztásuk alapján. Tehát az adminisztratív feladatok ellátásával kapcsolatos személyi költségek elszámolására az „Adminisztratív munkatársak” kategória szerint kerül sor akkor is, ha például tudományos munkatárs hajtja végre a feladatot. A projektben résztvevő munkatársak/szakemberek/oktatók tényleges díjazásának módját a projektben résztvevő szervezetek/intézmények együttesen határozzák meg, a munkatársak/szakemberek/oktatók foglalkoztatásáért felelős vezetők hagyják jóvá, és a partnerek által a projekt kezdetén aláírandó partnerségi megállapodás részét képezi.

A támogatás kiszámításakor – a feladat megvalósításának országától függetlenül – a munkatársak/szakemberek/oktatók foglalkoztatás szerinti országára vonatkozó egységköltség alkalmazandó (ha például a munkatárs/szakember/oktató A ország intézményében foglalkoztatott és (részben) B országban hajtja végre az adott feladatot, akkor rá nézve az A országra vonatkozó egységköltséget kell figyelembe venni).

 

Vezető

Tanár/oktató/kutató/

Technikus

Adminisztratív munkatársak16

 

B4.1

B4.2

B4.3

B4.4

Izrael

166

132

102

92

Albánia, Angola, Antigua és Barbuda, Argentína, Barbados, Bosznia és Hercegovina, Brazília, Kolumbia, Comore-szigetek, Cook-szigetek, Dominika, Gabon, Grenada, Elefántcsontpart, Koszovó17, Libanon, Líbia, Mexikó, Montenegró, Nigéria, Peru, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Săo Tomé és Príncipe, Seychelle-szigetek, Thaiföld, Ukrajna területe a nemzetközi jog által elismert formában, Venezuela, Zambia, Zimbabwe

108

80

57

45

Afganisztán, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Bolívia, Burkina Faso, Kamerun, Kína, Kongó, Costa Rica, Dzsibuti, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Grúzia, Guatemala, Bissau-Guinea, Haiti, Irán, Irak, Jamaica, Jordánia, Kazahsztán, Kenya, Mikronézia, Marokkó, Mozambik, Namíbia, Palesztina18, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Szenegál, Dél-Afrika, Suriname, Szváziföld, Oroszország területe a nemzetközi jog által elismert formában, Trinidad és Tobago, Vanuatu

77

57

40

32

Algéria, Örményország, Banglades, Fehéroroszország, Belize, Benin, Bhután, Botswana, Mianmar, Burundi, Kambodzsa, Zöld-foki-szigetek, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kuba, Észak-Korea, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Egyenlítői-Guinea, Fidzsi-szigetek, Gambia, Ghána, Guinea, Guyana, Honduras, India, Indonézia, Kiribati, Kirgizisztán, Laosz, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Malajzia, Maldív-szigetek, Mali, Marshall-szigetek, Mauritánia, Mauritius, Moldova, Mongólia, Nauru, Nepál, Nicaragua, Niger, Niue, Pakisztán, Palau, Fülöp-szigetek, Ruanda, Szamoa, Sierra Leone, Salamon-szigetek, Szomália, Dél-Szudán, Srí Lanka, Szudán, Szíria, Tádzsikisztán, Tanzánia, Kelet-Timor, Togo, Tonga, Tunézia, Türkmenisztán, Tuvalu, Uganda, Üzbegisztán, Vietnam, Jemen

47

33

22

17

  • 1. https://ec.europa.eu/europeaid/new-european-consensus-development-our-world-our-dignity-our-future_en
  • 2.Az európai felsőoktatás a világban”, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Brüsszel, 2013.07.11., COM(2013) 499 final.
  • 3. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 232/2014/EU RENDELETE (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2014:077:0027:0043:EN:PDF
  • 4. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 233/2014/EU RENDELETE (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásárólhttp://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2014:077:0044:0076:EN:PDF
  • 5. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 231/2014/EU RENDELETE (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (IPA II)http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2014:077:0011:0026:EN:PDF
  • 6. E cselekvés keretében a régió egy adott földrajzi makrotérséghez tartozó országok csoportja. A régióknak az Erasmus+ program értelmében vett csoportosítása megfelel a különböző külső uniós fellépési eszközök esetében alkalmazott csoportosításnak.
  • 7. A partnerszervezet/partnerintézmény jogi képviselője által megfelelően aláírt felhatalmazás a támogatási megállapodás melléklete lesz, így joghatással bír. Az Ügynökség által rendelkezésre bocsátott sablont minden esetben használni kell bárminemű módosítás nélkül. A felhatalmazást a pályázati felhívás hivatalos dokumentációjában közzétett sablon alapján kell kiállítani.
  • 8.

    A következő szervezettípusok/intézménytípusok nem támogathatók:

    • uniós intézmények és egyéb uniós szervek, beleértve a szakosodott ügynökségeket (részletes felsorolásukat lásd a következő honlapon: ec.europa.eu/institutions/index_en.htm);
    • nemzeti Erasmus+ irodák a támogatható partnerországokban (az esetleges összeférhetetlenség és/vagy kettős finanszírozás elkerülése érdekében);
    • Az uniós programokat irányító szervezetek/intézmények, például a programországokban működő nemzeti irodák kövessék az útmutató C. részét.
  • 9. Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED 2011), felsőfokú oktatás, legalább ISCED 5 szint. A nem felsőfokú posztszekunder képzés (ISCED 2013 ISCED 4 szint) nem elfogadható.
  • 10. E cselekvés keretében a régió egy adott földrajzi makrotérséghez tartozó országok csoportja. A régióknak az Erasmus+ program értelmében vett csoportosítása megfelel a különböző külső uniós fellépési eszközök esetében alkalmazott csoportosításnak.
  • 11. A rendelkezésre álló indikatív összegek régiónként a következő weboldalon találhatók: https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding_en
  • 12. https://ec.europa.eu/europeaid/new-european-consensus-development-our-wo...
  • 13. Távolságkalkulátor: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/distance-calculator_hu
  • 14. Ha például egy madridi személy Rómában szervezett tevékenységben vesz részt, a) a pályázónak ki kell számítania a Madrid és Róma közötti távolságot (1365,28 km); b) ki kell választania az utazási távolságnak megfelelő sávot (500–1999 km közötti távolság), majd c) ennek alapján ki kell számítania a Madrid és Róma közötti oda-vissza út költségeihez való hozzájárulásra adható uniós támogatás összegét (275 EUR).
  • 15. Dolgozhatnak tanulók a projekten és a fizetésük fizethető a személyi költségek (adminisztratív munkatársak) keretében, amennyiben munkaszerződést írtak alá a konzorciumhoz tartozó valamely intézménnyel.
  • 16. Dolgozhatnak tanulók a projekten és a fizetésük fizethető a személyi költségek (adminisztratív munkatársak) keretében, amennyiben munkaszerződést írtak alá a konzorciumhoz tartozó valamely intézménnyel.
  • 17. Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
  • 18. Ez a megnevezés nem jelenti Palesztina állam elismerését, és nem érinti az egyes tagállamok ebben a kérdésben képviselt álláspontját.