TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Az Európai Bizottság

Az Erasmus+ program megvalósítása végső soron az Európai Bizottság feladata. A Bizottság kezeli a költségvetést, és folyamatosan szabályozza a program prioritásait, céljait és kritériumait. Emellett iránymutatással szolgál és nyomon követi a program európai szintű általános megvalósítását, utólagos ellenőrzését és értékelését. A program nemzeti szintű megvalósításáért felelős struktúrák felügyeletéért és koordinációjáért is a Bizottság felel.

Az Erasmus+ program centralizált tevékenységtípusainak megvalósítása európai szinten az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségének (a továbbiakban: Végrehajtó Ügynökség) a feladata. A Végrehajtó Ügynökség felel a projektek teljes életciklust átfogó irányításáért a program népszerűsítésétől kezdve a támogatási kérelmek elemzésén és a projektek helyszíni ellenőrzésén át egészen a projektek és a program eredményeinek terjesztéséig. Azokért a külön pályázati felhívásokért is a Végrehajtó Ügynökség felel, amelyek a program Pályázati útmutatóban nem szereplő tevékenységtípusaira vonatkoznak.

Az Európai Bizottság – különösen a Végrehajtó Ügynökségen keresztül – a következő területekkel kapcsolatos feladatokat is ellátja:

  • tanulmányok készítése a program által támogatott területeken;
  • kutatások és tényeken alapuló tevékenységek megvalósítása az Eurydice hálózat bevonásával;
  • a program láthatóságának és rendszerszintű hatásának fokozása a program eredményeinek terjesztését és hasznosítását szolgáló tevékenységek révén;
  • az Erasmus+ program által támogatott szervek és hálózatok szerződés szerinti irányításának és finanszírozásának biztosítása;
  • a program keretében nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó ajánlati felhívások kezelése.

Nemzeti irodák

Az Erasmus+ program megvalósítása túlnyomó részben közvetett irányítással történik, azaz az Európai Bizottság a nemzeti irodákat bízza meg a költségvetés megvalósításával kapcsolatos feladatokkal; ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy az Erasmus+ így a lehető legközelebb vihető a kedvezményezettekhez, és jobban hozzáigazítható a különböző nemzeti oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerek sajátosságaihoz. A programországok e célból egy vagy több nemzeti irodát jelöltek ki (a nemzeti irodák kapcsolattartási adatai a Pályázati útmutató IV. mellékletében találhatók). Nemzeti szinten a nemzeti irodák mozdítják elő és hajtják végre a programot, és közvetítőként szolgálnak az Európai Bizottság, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű részt vevő intézmények között. A nemzeti irodák feladatai a következők:

  • megfelelő tájékoztatás az Erasmus+ programról;
  • tisztességes és átlátható kiválasztási eljárás lebonyolítása az adott ország támogatandó kérelmei esetében;
  • a program megvalósításának ellenőrzése és kiértékelése az adott országban;
  • segítségnyújtás a pályázó és részt vevő intézmények számára a projekt teljes életciklusa alatt;
  • hatékony együttműködés a nemzeti irodák hálózatával és az Európai Bizottsággal;
  • a program láthatóságának biztosítása;
  • a programeredmények terjesztésének és hasznosításának előmozdítása helyi és nemzeti szinten.

A nemzeti irodák közvetítő szervként emellett a következő tevékenységek megvalósítása révén fontos szerepet játszanak az Erasmus+ program minőségének javításában:

  • olyan tevékenységek végzése a projektek teljes életciklusát átfogó irányítási feladatokon kívül, amelyek előmozdítják a program minőségi megvalósítását, és/vagy szakpolitikai reformok bevezetésére ösztönöznek a program által támogatott területeken;
  • támogató magatartás annak érdekében, hogy az új résztvevők és a hátrányos helyzetű célcsoportok akadálytalanul és teljes mértékben részt tudjanak venni a programban;
  • külső szervekkel való együttműködésre törekvés annak érdekében, hogy fokozzák a program hatását az adott országban.

A nemzeti irodák támogató magatartása azt jelenti, hogy a program valamennyi szakaszában – azaz a programmal való első találkozástól kezdve a pályázati folyamaton át egészen a projekt megvalósításáig és végső kiértékeléséig – iránymutatást nyújtanak a résztvevőknek. Ez az elv nem ellentétes a tisztességes és átlátható kiválasztási eljárásokkal. A lényege inkább abban áll, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket kell teremteni, tehát a program bizonyos célcsoportjai számára több támogatást kell nyújtani tanácsadással, megbeszéléssel, ellenőrzéssel és az érintett résztvevők igényeire szabott segítségnyújtási rendszerekkel.