TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Az Erasmus+ program felépítése

Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket támogatja:

1. pályázati kategória: Egyéni mobilitás

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok és fiatalok, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára;
  • Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben résztvevő, világszinten legjobb hallgatók;
  • Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelre pályázhatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk.

2. pályázati kategória: Együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • olyan, programországokat érintő nemzetközi stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
  • felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek ;
  • olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul;
  • olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos fejlesztési projektek mobilitási tevékenységeket is támogathatnak, amennyiben azok hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
  • olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a School Education Gateway, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül. Emellett, 2018 óta az Erasmus+ virtuális csereprogram kezdeményezés interkulturális tanulási tapasztalatokat kínál a fiatalok számára Európában és a dél-mediterrán országokban.

3. pályázati kategória: Szakpolitikai reformok támogatása

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés érdekében, különös tekintettel a következőkre:
  • országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén;
  • társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint;
  • szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét;
  • a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is;
  • az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés;
  • az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az európai szakpolitikai menetrendekkel, különösen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával, valamint az európai oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. Ezek a tevékenységek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményeinek hasznosításával és kézzelfogható eredmények generálásával – aktívan támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását. 

Jean Monnet tevékenységek

A Jean Monnet tevékenységek keretében a következő terület támogatható:

  • Felsőoktatási modulok, tanszékek, kiválósági központok, annak érdekében, hogy előmozdítsák az európai integrációval kapcsolatos ismeretek felsőoktatási intézmények hivatalos tantervében történő oktatását, valamint az Unióval kapcsolatos tartalmakra vonatkozó kutatások irányításának, ellenőrzésének és felügyeletének lebonyolítását az oktatás más szintjein, például a tanárképzésben vagy a közoktatásban is. Ezeknek a tevékenységtípusoknak többek között az is céljuk, hogy lehetővé tegyék az európai integrációval kapcsolatos ismeretek átfogó oktatását a munkaerőpiacon egyre keresettebb szakmák jövőbeli képviselőinek, ugyanakkor bátorítsák, támogassák, segítsék és ösztönözzék az európai integrációval kapcsolatos témákkal foglalkozó fiatal tanárokat és kutatókat.
  • Szakpolitikai vita a felsőoktatás képviselőivel, a következők segítségével: a) hálózatok, amelyek fokozzák az Európában és a világ többi részén működő egyetemek közötti közös munkavégzést, támogatják az együttműködést, valamint magas szintű ismeretcserét lehetővé tévő platformot hoznak létre a közszereplők és a bizottsági szolgálatok között a legfontosabb uniós témákkal kapcsolatban; b) az innovációt, a kölcsönösen egymást ösztönző együttműködést és az Unióval kapcsolatos témák terjesztését szolgáló projektek , amelyek célja az uniós témák megvitatásának, valamint az azzal kapcsolatos gondolkodás ösztönzése és az Unióra, illetve az uniós folyamatokra vonatkozó ismeretek fokozása.
  • Egyesületek támogatása abban, hogy az uniós tanulmányokkal és uniós témákkal foglalkozó egyesületekre nézve jogszabályban előírt tevékenységeket szervezzenek és hajtsanak végre, és a nyilvánosság körében az aktív európai polgári szerepvállalást elősegítő, az Unióra vonatkozó ismereteket terjesszenek.

A Jean Monnet tevékenységek keretében európai érdekeket szolgáló, kijelölt intézmények is kaphatnak működési támogatást, melyek olyan tanulmányokat és konferenciákat szerveznek, amelyek új szempontokra hívják fel a politikai döntéshozók figyelmét és konkrét javaslatokat fogalmaznak meg.

Sport

A sport terén a következő tevékenységtípusok támogathatók:

  • A sport integritásának (küzdelem a dopping és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása ellen, kiskorúak védelme), a „jó kormányzás a sportban” uniós elv megvalósítására vonatkozó innovatív megközelítések, a társadalmi befogadásra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós stratégiák, a sportban és testmozgásban való részvétel (a testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatások megvalósításának, valamint a sport terén végzendő önkéntesség és foglalkoztatás, illetve oktatás és képzés támogatása), valamint a sportolók kettős karrierjéről szóló uniós iránymutatások megvalósításának támogatására irányuló együttműködési partnerségek. Ezek kis együttműködési partnerségek is lehetnek, amelyek célja a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség ösztönzése a sportban, a hagyományos európai sportok népszerűsítése, a nonprofit sportegyesületekben dolgozó önkéntesek, edzők, menedzserek és egyéb dolgozók mobilitásának támogatása, illetve az edzések és a versenyek körülményeinek javítása a sportolók, különösen a legfiatalabbak, egészsége és biztonsága érdekében
  • Nonprofit európai sportesemények; a konkrét események előkészítéséért, szervezéséért és nyomon követéséért felelős intézmények támogatást kapnak. A tevékenységek körébe tartozik az eseményt megelőző felkészülési időszak megszervezése a sportolók és önkéntesek számára, a nyitó- és záróünnepségek, a sportversenyek, a sportesemény kísérőrendezvényei (konferenciák, szemináriumok), valamint az eseményt követő tevékenységek (például kiértékelések vagy nyomon követési tevékenységek) lebonyolítása.
  • A szakpolitikai döntéshozatalt segítő adatok összegyűjtése tanulmányok révén; adat- és információgyűjtés, felmérések készítése; hálózatok létrehozása; konferenciák és szemináriumok szervezése, amelyek hozzájárulnak programországok és sportintézmények bevált gyakorlatainak terjesztéséhez, és megerősítik az uniós szintű hálózatokat, hogy a hálózatok nemzeti szintű tagjainak hasznukra váljanak a szinergiák és a partnereikkel folytatott ismeretcserék.
  • Párbeszéd az érintett európai érintett szereplők között; ennek fő fóruma az éves uniós sportfórum; az uniós elnökséget betöltő tagállam által intézményt „sportelnökségi események” támogatása. Szükség szerint esetenként egyéb olyan ülések és szemináriumok is szervezhetők, amelyek hozzájárulnak a sportban érintett szereplők közötti optimális párbeszéd biztosításához.