TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Stratégiai partnerségek

1. Projektformák

A stratégiai partnerségek az innovatív gyakorlatok megvalósítása, a szervezetek/intézmények fejlesztésének és korszerűsítésének előmozdítása, valamint az európai, nemzeti és regionális szintű szakpolitikai reformok segítése érdekében különféle típusú és sokrétű tevékenységet támogatnak.

A projekt célkitűzéseitől, a résztvevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatástól és további tényezőktől függően a stratégiai partnerségek különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítják ki tevékenységeiket. Egyszerűbben fogalmazva: ez a cselekvés lehetővé teszi, hogy a résztvevő szervezetek/intézmények tapasztalatokat szerezzenek a nemzetközi együttműködés terén és megerősítsék kapacitásaikat, ugyanakkor kiváló és innovatív eredményeket érjenek el. A projektpályázatok minőségi szempontú értékelése arányos az együttműködés célkitűzéseivel és a résztvevő szervezetek/intézmények jellegével.

Az alábbi szakasz ötletekkel szolgál akár az ágazatközi stratégiai együttműködést előmozdító, akár egy adott oktatási, képzési vagy ifjúságügyi területtel foglalkozó stratégiai partnerség keretében megvalósítható tevékenységtípusokra vonatkozóan. Ez a szakasz csupán szemléltető jellegű, és nem akadályozza meg, hogy a résztvevő szervezetek/intézmények ettől eltérő módon tervezzék meg projektjüket.

Tevékenységek

  • tantervek, kurzusok, közös tanulmányi programok, közös modulok (az elektronikus modulokat is beleértve); tanulási módok nagyobb választékának integrációja (távoktatás, részidős oktatás, moduláris tanulás);
  • tanulással, tanítással, képzéssel, ifjúsági munkával kapcsolatos segédanyagok és módszerek, pedagógiai megközelítések és eszközök;
  • projektalapú együttműködés, társaktól való tanulás, műhelyfoglalkozások, virtuális laboratóriumok, virtuális együttműködési terek;
  • kapacitásépítési és hálózatépítési tevékenységek;
  • stratégiai együttműködési tervek kidolgozása és megvalósítása;
  • tájékoztatási, pályaorientációs, személyre szabott felkészítési és tanácsadási tevékenységek;
  • felmérések, összehasonlító elemzések, adat- és információgyűjtés, esettanulmányok;
  • minőségi standardok és kompetenciaalapú/foglalkozási profilok meghatározása;
  • a képesítési keretrendszerek, a kreditátvitel, a minőségbiztosítás, az elismerés és az érvényesítés javítása;
  • tanulási, tanítási és képzési tevékenységek (lásd alább a 2. bekezdést).

Ezenfelül várhatóan minden stratégiai partnerség célirányosan és széles körben terjeszteni fogja az elért eredményeit a szélesebb körű felhasználásuk ösztönzése, valamint a projektben közvetlenül résztvevő szervezeteken/intézményeken kívül kifejtett hatásuk növelése érdekében. A terjesztésre vonatkozó követelmények arányosak a projekt célkitűzésével és hatókörével.

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein, valamint más társadalmi-gazdasági ágazatokban tevékenykedő szervezetek és intézmények együttműködést folytathatnak annak érdekében, hogy projektjeikkel az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több területére vonatkozó célkitűzéseiket megvalósítsák. A tevékenységek alábbi módon történő tipologizálása minden egyes területen különös jelentőséggel bír az útmutató B. részében ismertetett – ágazatokon belüli vagy ágazatközi – szakpolitikai célkitűzések megvalósítása szempontjából.

Ágazatközi együttműködés

Az alábbiakhoz kapcsolódó innovatív gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása és megvalósítása: 

  • a különböző oktatási ágazatok és a helyi/regionális vállalkozások közötti stratégiai együttműködés, például a foglalkoztathatóság, vagy annak felmérésére, hogy mennyire könnyű a munkaerőpiacra kerülés vagy az egyes oktatási szintek közötti átmenet felmérésére;
  • például a transzverzális kompetenciák értékeléséről vagy az azokhoz kapcsolódó tanulási eredményekről szóló, felsőoktatási intézmények és az oktatás más szintjeinek intézményei közötti partnerségek keretében megvalósított közös kutatási projektek;
  • a formális és nem formális/informális oktatási szolgáltatók közötti stratégiai együttműködés, például az ikt-alapú oktatáshoz vagy a tanulás területén megvalósítandó digitális integráció javításához kapcsolódóan;
  • különböző oktatási ágazatok együttműködésével létrejött, koherens pedagógiai megközelítések és módszertanok felmérése és elemzése, különös tekintettel az egyes oktatási ágazatokban kidolgozott, transzverzális kompetenciákat (például vállalkozói készségeket) kialakító megközelítésekre és módszertanokra;
  • különböző oktatási ágazatokon (például az iskola előtti nevelés területén, valamint a felső középfokú oktatáson) belüli partnerek közötti, projektalapú transznacionális együttműködés, amely felméri a CLIL1 vagy a kölcsönös tanulás alkalmazásának lehetőségeit az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein különböző életkorú tanulók – többek között a migráns hátterűek – nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére;
  • együttműködés és gyakorlatcsere az oktatás különböző szintjein a támogatási szolgáltatásokért felelős szakemberek között (például pályaorientációs, tanácsadási, személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök, a diákok által elért eredmények nyomon követését szolgáló rendszerek fejlesztése), illetve a diákokat támogató szolgáltatásokért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók között, az egyes gazdasági ágazatok minőségének és koherenciájának javítása érdekében;
  • oktatási szinteken átnyúló partnerségek, amelyek a bevált gyakorlatok megosztásával és nyitott oktatási segédanyagok különböző oktatási szinteken történő kidolgozásával elősegítik a nyitott oktatási segédanyagokhoz való hozzáférést és az azokból történő tanulást;
  • az oktatási és az ifjúságügyi ágazaton átnyúló partnerségek keretében megvalósított közös kutatási projektek, amelyek felmérik, hogy a tanulási adatelemzés és a felhasználói értékelés javíthatja-e a tanulás minőségét;
  • iskolák, szakképzési szolgáltatók és felsőoktatási intézmények közötti együttműködés az átláthatóságot és az elismerést támogató különböző uniós és nemzeti eszközök koherenciájának erősítését célzó tevékenységek felmérése érdekében;
  • az ifjúságügyi ágazat és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés a nem formális és informális tanulás elismerésének és érvényesítésének, a formális oktatási útvonalakkal való átjárhatóságának, valamint a különböző területekkel való átjárhatóságának megkönnyítése érdekében.

Felsőoktatás

  • Az alábbiakhoz kapcsolódó innovatív gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása és megvalósítása: 
  • a különböző országokban működő partnerek, tudományágak és gazdasági szektorok (a köz- és a magánszektor) közötti közös tantervek, intenzív programok és közös modulok, többek között e-modulok a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés biztosítása érdekében;
  • vállalkozások és felsőoktatási hallgatók, illetve munkatársak/szakemberek/oktatók közötti, projektalapú transznacionális együttműködés esettanulmányok folytatása érdekében;
  • különösen olyan pedagógiai megközelítések és módszertanok, amelyek transzverzális kompetenciákat, vállalkozói készségeket és kreatív gondolkodást alakítanak ki, többek között multi-, transz- és interdiszciplináris megközelítések bevezetésével, a tanulási mobilitás tantervekbe történő módszeresebb beépítésével („beágyazott mobilitás”), valamint az ikt hatékonyabb hasznosításával;
  • többféle tanulási mód integrációja (távoktatás, részidős oktatás, moduláris tanulás), mégpedig új, személyre szabott tanulásformákkal, a nyitott oktatási segédanyagok, valamint a virtuális mobilitás és a virtuális tanulási platformok stratégiai alkalmazásával;
  • az oktatási ágazatok közötti átjárhatóság előmozdításának új megközelítései (például korábbi tanulmányok érvényesítése, rugalmas tanulási lehetőségek: moduláris tanulmányok, vegyes tanulás stb.);
  • pályaorientációs, tanácsadási és személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök;
  • a felsőoktatási intézmények helyi/regionális hatóságokkal és más érdekelt felekkel nemzetközi keretek között folytatott együttműködése a különböző formális és informális oktatási és képzési ágazatok közötti kapcsolatépítés és tudásmegosztás előmozdítását ösztönző regionális fejlesztés és ágazatközi együttműködés támogatása érdekében;
  • együttműködés és gyakorlatcsere a támogatási szolgáltatásokért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók között (pályaorientációs, tanácsadási, személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök, a hallgatók által elért eredmények nyomon követését segítő rendszerek fejlesztése), illetve a hallgatók támogatására irányuló szolgáltatásokat nyújtó munkatársak/szakemberek/oktatók között, a minőség javítása érdekében;
  • a készségek és kompetenciák nemzeti szintű elismerésének és igazolásának megkönnyítése hatékony, tanulási eredményeken alapuló minőségbiztosítással, valamint az európai és nemzeti képesítési keretrendszereknek való megfeleltetésükkel;
  • a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a diplomások számára rugalmas tanulási útvonalak kialakítása, a korábbi tanulmányaik érvényesítését is beleértve.

Szakoktatás és -képzés

  • Az alábbiakhoz kapcsolódó innovatív gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása, integrálása és megvalósítása:
  • a kompetenciákra vonatkozó standardok meghatározása/újradefiniálása a tanulási eredményeknek megfelelően; ennek alapján a szakképzési tantervek és a kurzusok, valamint a tanulási segédanyagok és eszközök adaptálása vagy fejlesztése;
  • különösen a kulcskompetenciákra és az alapkészségekre, a nyelvi készségek kialakítására, valamint az ikt alkalmazására összpontosító tanulási és oktatási módszertanok és pedagógiai megközelítések;
  • gyakorlati képzési rendszerek új formái, valamint az üzleti és az ipari szektorban végzett esettanulmányok; vállalkozások és szakképzési intézmények tanulói és munkatársai/szakemberei/oktatói közötti, projektalapú transznacionális együttműködés kialakítása és megvalósítása;
  • új szakképzési oktatási és képzési segédanyagok és módszerek kidolgozása és rendelkezésre bocsátása, a munkaalapú tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat és az ikt-kban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását is beleértve, például munkaerőpiaci igényekhez igazított virtuális laboratóriumok/munkahelyek létrehozásával;
  • pályaorientációs, tanácsadási és személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök;
  • a szakképzésben résztvevő tanárok, oktatók és munkatársak szakmaorientáltságának kialakítását és szakmai fejlődését szolgáló eszközök és módszerek; külön hangsúlyt helyezve a szakképzésben résztvevő tanárok és oktatók alap- és továbbképzésének fejlesztésére;
  • szakképzési szervezetek/intézmények irányítása és vezetése;
  • szakképzési szolgáltatók és a helyi/regionális üzleti világ – a gazdaságfejlesztési ügynökségek – közötti stratégiai együttműködés;
  • a kreativitás és az innováció fejlesztésére irányuló, a szakképzési szolgáltatók, a felsőoktatási intézmények, a tervező-, a művészeti, a kutató- és az innovációs központok közötti együttműködés.
  • Készségek és kompetenciák nemzeti szintű elismerésének és igazolásának megkönnyítése az európai és nemzeti képesítési keretrendszereknek való megfeleltetésükkel, illetve uniós eszközök alkalmazásával; a szakképzésben tanulók és végzettek számára rugalmas tanulási útvonalak kialakítása, korábbi tanulmányaik érvényesítését is beleértve.
  • Kreditátvitel (ECVET) és minőségbiztosítás (EQAVET) szakképzési szolgáltatók általi megvalósítása.

Közoktatás

  • Az alábbiakhoz kapcsolódó innovatív gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása, integrálása és megvalósítása: 
  • új tantervek, kurzusok, tanulási segédanyagok és eszközök;
  • különösen a kulcskompetenciák és az alapkészségek, a nyelvi készségek kialakítására irányuló, és az ikt alkalmazására összpontosító tanulási és oktatási módszertanok és pedagógiai megközelítések;
  • gyakorlati képzési rendszerek új formái, valamint az üzleti és az ipari szektorban végzett esettanulmányok;
  • a tanulás, oktatás és képzés új formái, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális mobilitás, a nyitott oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az ikt-kban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása;
  • pályaorientációs, tanácsadási és személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök;
  • a tanárok, oktatók és más munkatársak szakmaorientáltságának kialakítását és szakmai fejlődését ösztönző eszközök és módszerek; külön hangsúlyt helyezve a tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztésére;
  • oktatási és képzési intézmények irányítása és vezetése;
  • az oktatási, képzési és ifjúságügyi ágazatok intézményeit érintő tájékoztató tevékenységek;
  • oktatási/képzési szolgáltatók és helyi/regionális hatóságok közötti stratégiai együttműködés;
  • tapasztalatcsere és bevált gyakorlatok cseréje, társaktól való tanulásra irányuló tevékenységek és műhelyfoglalkozások;
  • közös kutatás, felmérések, tanulmányok és elemzések elvégzése;
  • a készségek és kompetenciák nemzeti szintű elismerésének és igazolásának megkönnyítése az európai és nemzeti képesítési keretrendszereknek való megfeleltetésükkel, valamint uniós validálási eszközök alkalmazásával;
  • a különböző programországok helyi és/vagy regionális oktatásügyi hatóságai közötti együttműködés előmozdítása a stratégiai fejlesztés olyan projektekkel történő támogatása érdekében, amelyekben iskolák, valamint a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén tevékenykedő helyi magánszektorbeli és civil társadalmi szervezetek vesznek részt.

Felnőttoktatás

  • Az alábbiakhoz kapcsolódó innovatív gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása, integrálása és megvalósítása:
  • új tantervek és kurzusok, valamint az ezekhez kapcsolódó, a felnőtt tanulóknak szánt tanulási segédanyagok és eszközök;
  • különösen a kulcskompetenciák és az alapkészségek, a nyelvi készségek kialakítására irányuló, és az ikt alkalmazására összpontosító tanulási és oktatási módszertanok és pedagógiai megközelítések;
  • a felnőttkori tanulás és a felnőttoktatás új formái, mégpedig a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális mobilitás, a nyitott oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az iktk-ban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázása;
  • pályaorientációs, tanácsadási és személyre szabott felkészítési módszerek és eszközök a felnőttoktatásban tanulók számára;
  • a tanárok, oktatók és más munkatársak szakmaiságát és szakmai fejlődését ösztönző eszközök és módszerek; külön hangsúlyt helyezve a felnőttoktatásban oktató tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztésére;
  • felnőttoktatási szervezetek/intézmények irányítása és vezetése;
  • az oktatási, képzési és ifjúságügyi ágazatok intézményeit érintő tájékoztató tevékenységek;
  • egyrészt a felnőttoktatással foglalkozó szolgáltatók, másrészt a helyi/regionális hatóságok közötti stratégiai együttműködés;
  • a felnőtt tanulók számára rugalmas tanulási útvonalak lehetővé tétele, a korábbi tanulmányaik érvényesítését is beleértve:
  • az irányítási vagy megvalósítási modellek és megközelítések összehasonlító elemzése;
  • informális és nem formális tanulás révén szerzett ismeretek és kompetenciák értékelésére irányuló módszerek gyakorlati alkalmazása és tesztelése;
  • a felnőttek tanulási lehetőségekhez való hozzáférésének javítása:
  • többcélú tanulási központok és oktatási/képzési szolgáltatók regionális hálózatainak kialakításának előmozdítása;
  • az elsődlegesen nem oktatással foglalkozó szervezetek/intézmények (például kulturális szervezetek/intézmények) tanulással kapcsolatos dimenziójának fejlesztésére irányuló intézkedések;
  • tanfolyamok kidolgozása a felnőttoktatásban dolgozó tanárok, vezetők, illetve más munkatársak/szakemberek/oktatók számára elérhető európai tanfolyamok elérhetőségének és minőségének javítása érdekében;
  • a készségek és kompetenciák nemzeti szintű elismerésének és igazolásának megkönnyítése az európai és nemzeti képesítési keretrendszereknek való megfeleltetésükkel, valamint uniós eszközök alkalmazásával;

Ifjúságügy

  • Együttműködési tevékenységek az ifjúsági munka terén innovatív ifjúságsegítői gyakorlatok kidolgozása, tesztelése, adaptálása és/vagy megvalósítása céljából. Ezek a tevékenységek a következőkre irányulhatnak:
  • fiatalok kulcskompetenciáinak és alapkészségeinek, valamint nyelvi és ikt-készségeinek javítását célzó módszerek, eszközök és segédanyagok;
  • az ifjúságsegítők szakmaorientáltságának kialakítását és szakmai fejlődését célzó módszerek, eszközök és segédanyagok (például tantervek, képzési modulok, forrásanyagok, bevált gyakorlatok, validálási eszközök stb.);
  • az ifjúsági munka, a képzés és a segítségnyújtás új formái, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális mobilitás, a nyitott oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az ikt-kban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázása;
  • a társadalmi kirekesztés és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet célzó ifjúságimunka-programok és eszközök;
  • ifjúsági szervezetek közötti és/vagy az oktatás és a képzés területén, valamint a munkaerőpiacon tevékeny szervezetekkel folytatott stratégiai hálózatépítés és együttműködés;
  • stratégiai együttműködés a helyi/regionális hatóságokkal;
  • a készségek és kompetenciák nemzeti szintű elismerése és igazolása az európai és nemzeti képesítési keretrendszereknek való megfeleltetésükkel, valamint uniós validálási eszközök alkalmazásával;
  • Transznacionális ifjúsági kezdeményezések: különböző országbeli fiatalokból álló legalább két csoport által közösen végrehajtott, a társadalmi kötelezettségvállalást és a vállalkozói szellemet elősegítő együttműködési tevékenységek (lásd alább).

Középpontban

  • a kreativitás, az innováció és a korszerűsítés;
  • az információs és kommunikációs technológiák (ikt), módszertanok és virtuális együttműködés stratégiai alkalmazása;
  • a nyitott oktatási segédanyagok;
  • az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka minősége;
  • a vállalkozói készségek oktatása (a szociális vállalkozásra kiterjedően is);
  • a méltányosság és a befogadás;
  • az alapkészségek és a transzverzális készségek (nyelvi készségek, digitális készségek és vállalkozói készségek);
  • a formális, a nem formális és az informális tanulás során szerzett tanulási eredmények elismerése és érvényesítése;
  • a rugalmas tanulási útvonalak népszerűsítése;
  • a szakmaorientáltság kialakítása és szakmai fejlődés az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka területén;
  • az irányítási és a vezetői készségek;
  • a fiatalok aktív társadalmi részvétele;
  • az intézményközi együttműködés;
  • régiók közötti együttműködés;
  • a szakpolitika és a gyakorlat közötti szinergiák.

Célcsoportok és résztvevők

  • szakemberek;
  • oktatásban és képzésben dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók;
  • ifjúságsegítők;
  • szakértők, szakemberek, az érintett szakmák képviselői;
  • hallgatók, gyakornokok, tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevő tanulók, diákok, felnőtt tanulók, fiatalok, önkéntesek;
  • NEET-fiatalok (foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevők);
  • hátrányos helyzetű fiatalok;
  • korai iskolaelhagyók;
  • döntéshozók;
  • kutatók.

Az ugyanazon projektben résztvevő partnerek 

  • oktatási, képzési és ifjúsági szervezetek/intézmények;
  • olyan szervezetek/intézmények, amelyek tevékenysége több területre és ágazatra kiterjed (például készségközpontok, kereskedelmi kamarák stb.), közigazgatási szervek;
  • vállalkozások, vállalatok, az üzleti világ és a munkaerőpiac képviselői;
  • közösségi szervezetek;
  • kutatással és innovációval foglalkozó testületek;
  • civil társadalmi szervezetek;
  • szociális partnerek.

Stratégiai partnerségekbe beágyazott képzés, oktatás és tanulás

A stratégiai partnerségek egyéni képzési, oktatási vagy tanulási tevékenységeket is szervezhetnek, amennyiben ezek hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. E tevékenységek közül néhány különösen releváns az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több területén, mégpedig a következők:

Tevékenységtípus

Az alábbiak szempontjából különösen releváns

A tanulók vegyes mobilitása

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy valamennyi területe

Diákcsoportok rövid távú csereprogramjai

Közoktatás, szakképzés és szakoktatás

Intenzív tanulmányi programok

Felsőoktatás

Diákok hosszú távú tanulmányi célú mobilitása

Közoktatás

Hosszú távú oktatási vagy képzési feladatok

Felsőoktatás, szakoktatás és -képzés, közoktatás és felnőttoktatás

Ifjúságsegítők hosszú távú mobilitása

Ifjúságügy

Munkatársak/szakemberek/oktatók rövid távú közös képzései

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy valamennyi területe

Az alábbi szakaszokban részletesebb leírás található a fenti táblázatban felsorolt tevékenységekről.

Tanulók

Intenzív tanulmányi programok (hallgatók: 5 naptól 2 hónapig terjedő programok; oktatók/meghívott tanárok: 1 naptól 2 hónapig terjedő programok)

Az intenzív tanulmányi program olyan rövid tanulmányi program, amely a résztvevő felsőoktatási intézmények hallgatóit és oktatóit, illetve az érintett témák szakértőit/szakembereit/az érintett szakmák képviselőit a következők érdekében tömöríti:

  • szaktantárgyi témakörök hatékony és multinacionális oktatásának ösztönzése;
  • annak lehetővé tétele, hogy a hallgatók és a tanárok multinacionális és multidiszciplináris csoportokban dolgozzanak együtt, és ezáltal sajátos, egyetlen intézmény keretein belül nem megvalósítható tanulási, illetve oktatási feltételek mellett tanulhassanak, illetve oktathassanak, valamint új szemléletet alakítsanak ki a tanult témakörrel kapcsolatban;
  • az oktatók számára annak lehetővé tétele, hogy véleményt cseréljenek az oktatási környezetről, a tantervvel kapcsolatos új megközelítésekről, valamint olyan innovatív oktatási módszereket teszteljenek, amelyek esetlegesen nemzetközi oktatási környezetben végrehajtható, újonnan kidolgozott, közös kurzus vagy tanterv részévé válhatnak.

Az intenzív tanulmányi programok kívánt jellemzői:

  • az intenzív tanulmányi programoknak lényegesen új tanulási lehetőségeket, készségfejlesztést segítő anyagokat, az információkhoz, a legkorszerűbb kutatási eredményekhez és egyéb ismeretekhez való hozzáférési módokat kell kínálniuk a résztvevő tanároknak és a hallgatóknak;
  • a résztvevő hallgatók által elvégzett munkát ECTS (vagy azzal egyenértékű rendszer) szerinti kreditekkel kell elismerni;
  • az intenzív tanulmányi programok előkészítése és nyomon követése során elvárható az ikt-eszközök és szolgáltatások használata, ami hozzájárul ahhoz, hogy az adott tantárgyterületen fenntartható tanulási közösség alakuljon ki;
  • az oktatók és hallgatók arányának garantálnia kell az aktív osztálytermi részvételt;
  • a külföldi és hazai hallgatók és oktatók részvételének egyensúlyban kell lennie;
  • az intenzív tanulmányi programoknak határozott multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazniuk, ezzel elősegítve a különböző felsőoktatási szakok hallgatói közötti interakciót;
  • az intenzív tanulmányi programok tanulási eredményei között az adott tudományterülethez kapcsolódó kompetenciákon kívül transzverzális kompetenciáknak is szerepelniük kell.

Az intenzív tanulmányi programok résztvevőinek (oktatók és hallgatók) kiválasztását a stratégiai partnerség konzorciuma végzi.

Az oktatási és képzési órák számának biztosítania kell, hogy a külföldön töltött idő többsége oktatással és képzéssel teljen el, ne pedig kutatással vagy egyéb tevékenységgel.

Hallgatók, gyakornokok, felnőtt tanulók, diákok, fiatalok vegyes mobilitása (5 naptól 2 hónapig terjedő fizikai mobilitása)

Olyan tevékenységek, amelyek egy vagy több rövid fizikai mobilitási időszakot (összesen legfeljebb 2 hónapot) ötvöznek virtuális mobilitással (azaz a fizikai mobilitás tanulási eredményeit kiegészítik vagy meghosszabbítják olyan információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával, mint a kollaboratív munkaterületek, az élő adatfolyam, a videokonferencia, a közösségi média stb.).

A virtuális mobilitás a fizikai mobilitás előkészítésére, támogatására és utánkövetésére alkalmazható. Vegyes mobilitás a sajátos nevelési igényű vagy a hátrányos helyzetű személyek megszólítása érdekében is szervezhető annak elősegítése céljával, hogy leküzdjék a hossz távú fizikai mobilitási akadályokat.

Diákcsoportok rövid távú (3 naptól 2 hónapig terjedő) csereprogramjai

A diákcsoportok (ideértve a szakképzésben résztvevő tanulókat) rövid távú csereprogramjait az egyazon stratégiai partnerségben résztvevő, különböző országokban működő iskolák szervezhetnek. Ezeken az eseményeken a diákok az egyik partneriskolában végeznek közös munkát, és egymás családjainál szállásolhatók el. A kiutazások során zajló közös projektmunkának kapcsolódnia kell a stratégiai partnerség céljaihoz.

Megjegyzés: a stratégiai partnerségben résztvevő iskolák együttműködése nem korlátozódhat csak ezekre az eseményekre, hanem közös online és helyi tevékenységeket is tartalmaznia kell. Az iskoláknak érdemes az eTwinning platformot használniuk, hogy a mobilitási események előtt és után is együtt dolgozzanak a projekten.

A rövid távú csereprogramokban résztvevő diákok kizárólag felnőtt kísérettel utazhatnak, hogy a mobilitási tapasztalatsorán biztosított legyen a védelmük és a biztonságuk, valamint a hatékony tanulási folyamatuk.

A kiutazások során megvalósuló közös projektmunkának lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a különböző országbeli diákok és tanárok a közös érdeklődési körükbe tartozó egy vagy több témán együtt dolgozzanak. A projektmunka során a diákok és a tanárok nemcsak a projekt témájával vagy tantárgyterületével kapcsolatos készségeket, hanem a csapatmunkával, az interkulturális tanulással, a szociális kapcsolatokkal, a projekttevékenységek tervezésével és megvalósításával, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt) használatával kapcsolatos készségeket is elsajátíthatják, illetve fejleszthetik.

A különböző országok partneriskoláinak diákcsoportjai által végzett közös projektmunkában való részvétel az idegen nyelvek gyakorlására is lehetőséget nyújt a diákok és a tanárok számára, és növeli a nyelvtanulási motivációjukat.

A projekttevékenységeket lehetőleg be kell építeni az iskola mindennapi tevékenységeibe és a résztvevő diákok tantervébe. Lehetőségnek kell lennie arra, hogy a diákok a projekt valamennyi szakaszába bekapcsolódhassanak, beleértve a tevékenységek tervezését, lebonyolítását és értékelését is.

Diákok hosszú távú (2-től 12 hónapig terjedő) tanulmányi célú mobilitása

A tevékenység célja az ugyanabban a stratégiai partnerségben résztvevő iskolák közötti együttműködés megerősítése. A mobilitási tevékenységeknek kapcsolódniuk kell a stratégiai partnerség céljaihoz, és illeszkedniük kell a projekttervbe. Az iskoláknak érdemes az eTwinning platformot használniuk, hogy a diákok a mobilitási tevékenységeik előtt, alatt és után is együtt dolgozzanak a projekten.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak a résztvevő iskolákra gyakorolt hatás maximalizálásához. A tevékenység továbbá lehetővé teszi, hogy a diákok jobban megértsék az európai kultúrák és nyelvek sokszínűségét, emellett segíti őket a személyes fejlődésükhöz szükséges kompetenciák elsajátításában.

A partnerségben résztvevő iskoláknak együtt kell működniük a tanulmányi megállapodások kidolgozásában, a külföldi partneriskolában elvégzett tanulmányok elismerésében és a közoktatás európai dimenziójának megerősítésében. A tevékenységnek emellett a részt vevő tanárok számára is értékes nemzetközi pedagógiai tapasztalatot kell jelentenie.

A résztvevőket az iskolák választják ki. Az ösztöndíjat a stratégiai partnerségben résztvevő iskola nappali tagozatos, legalább 14 éves diákjai kaphatják meg. A kiválasztott diákok 2–12 hónapot tölthetnek a külföldi fogadó iskolában és fogadó családnál.

A fogadó iskolák, illetve a fogadó családok közötti kölcsönös diákcsere javasolt, de nem kötelező.

A tanulmányi célú mobilitásban érintett szereplőknek – az iskoláknak, a diákoknak, a szülőknek és a fogadó családoknak – tanulmányozniuk kell a diákoknak szóló, tanulmányi célú mobilitási útmutatót, amely arra hivatott, hogy segítse őket a tevékenység megvalósításában, és biztosítsa az érintett diákok biztonságát és jóllétét.

Az útmutató meghatározza a szerep- és felelősségi köröket, iránymutatással szolgál az érintetteknek, és minden szükséges mintadokumentumot és formanyomtatványt tartalmaz. Az útmutató angol nyelven az Európai Unió Európa honlapján, fordításai pedig a megfelelő nemzeti irodák honlapjain érhetők el.

Online nyelvi támogatás

A stratégiai partnerségen belül megvalósuló, hosszú távú (2–12 hónapig terjedő) mobilitási tevékenységek résztvevői nyelvi felkészítésen vehetnek részt. Ehhez kapcsolódóan a program során fokozatosan vezetnek be online nyelvi támogatást. Az Európai Bizottság a kiválasztott diákok számára elérhetővé teszi ezt az online támogatást a külföldi tanulmányok során használandó nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felméréséhez.

Az online eszköz szükség esetén a nyelvismeret fejlesztését is lehetővé teszi a mobilitási időszak előtt és/vagy során.

Az online nyelvi támogatás az iskolák esetében a következőképpen valósul meg:

  • A nemzeti irodák az Európai Bizottság által meghatározott általános feltételekkel összhangban online licenceket bocsátanak az iskolák rendelkezésére.
  • Az online szolgáltatásra jogosult kiválasztott diákok (az anyanyelvi beszélők kivételével) online tesztet töltenek ki a külföldi tanulmányok során használandó nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felmérésére. A teszt eredményét tudatják a diákokkal és az iskolával.
  • A nyelvtanfolyamokhoz rendelkezésre álló online licencek számának figyelembevételével az iskolák az igényeknek megfelelően osztják ki a licenceket.
  • A mobilitási időszak végén a diákok egy második tesztet is kitöltenek az idegen nyelv ismerete terén elért haladásuk felmérése érdekében.

Az online nyelvi támogatásról az Európai Bizottság és a nemzeti irodák honlapján találhatók további információk.

A Bizottság által rendelkezésre bocsátott szolgáltatással nem elérhető nyelvek tekintetében nyelvi támogatásra irányuló finanszírozás biztosítható erre a célra.

Oktatásban és képzésben dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők

Munkatársak/szakemberek/oktatók rövid távú (3 naptól 2 hónapig terjedő) közös képzése

A munkatársak rövid távú közös képzése lehetővé teszi, hogy a stratégiai partnerségben résztvevő szervezetek/intézmények a stratégiai partnerség témájához vagy hatóköréhez kapcsolódó, rövid ideig tartó képzési eseményeket szervezzenek az oktatásban/képzésben dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók vagy az ifjúságsegítők számára. Ezeket az eseményeket úgy kell a különböző országok kis csoportjai számára megszervezni, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki a résztvevő szervezetekre/intézményekre.

A képzési eseményekre különböző formában, például a megfelelő szervezeteknél/intézményeknél tett tanulmányi látogatások, valamint helyszíni látogatások, prezentációk, vitafórumok, képzések formájában kerülhet sor. A külföldi és hazai résztvevők számának egyensúlyban kell lennie.

Oktatási és képzési megbízatások (2–12 hónap)

A tevékenység célja az ugyanabban a stratégiai partnerségben résztvevő szervezetek/intézmények közötti együttműködés megerősítése. A tevékenység lehetővé teszi, hogy a munkatársak/szakemberek/oktatók bővítsék az európai oktatási és képzési rendszerrel kapcsolatos ismereteiket és tudásukat, valamint szakmai kompetenciákat, módszereket és gyakorlatokat sajátítsanak el és osszanak meg egymással.

Ez a tevékenység lehetővé teszi, hogy a stratégiai partnerségben résztvevőoktatási intézményben – közoktatásban, felsőoktatásban, szakképzésben vagy felnőttoktatásban – dolgozó tanárok/egyetemi tanárok vagy más munkatársak/szakemberek/oktatók 2–12 hónapot külföldön töltsenek, és partnerintézménynél tanítsanak, vagy másik partnerintézménynél lássanak el a saját szakterületükhöz kapcsolódó szakmai tevékenységet.

Ez a tevékenység jelenthet oktatási intézményben/központban vagy más megfelelő szervezetnél/intézménynél (például vállalkozásoknál, nem kormányzati szervezeteknél, oktatásügyi hatóságoknál stb.) végzett munkát, szervezett tanfolyamokon vagy szemináriumokon való részvételt (például tanárképző főiskolán vagy kutatóintézetnél), szakmai gyakorlatot vagy megfigyelési időszakot az oktatás, képzés vagy az ifjúságügy területén tevékenykedő vállalatnál vagy intézménynél.

A küldő intézménynek tisztességes, átlátható és nyitott kiválasztási eljárást kell biztosítania, a tevékenység tartalmát a résztvevővel közösen kell kidolgoznia, valamint gondoskodnia kell a hosszú távú külföldi mobilitás belső – és lehetőség szerint – külső elismeréséről.

Ami az oktatási és képzési feladatok ellátására irányuló felsőoktatási mobilitást illeti, a következő küldő és fogadó szervezetek/intézmények támogathatók:

  • Munkatársak/szakemberek/oktatók hosszú távú, oktatási célú mobilitása esetén a küldő szervezet/intézmény bármely résztvevő szervezet/intézmény lehet, míg a fogadó szervezetnek/intézménynek résztvevő felsőoktatási intézménynek kell lennie.
  • Munkatársak/szakemberek/oktatók hosszú távú, képzési célú mobilitása esetén a küldő szervezetnek/intézménynek résztvevő felsőoktatási intézménynek kell lennie, míg a fogadó szervezet/intézmény bármely résztvevő szervezet/intézmény lehet.
  • A küldő és a fogadó szervezetnek/intézménynek különböző országban kell lennie, és a fogadó szervezet/intézmény országának a résztvevő lakóhely szerinti országától eltérő országnak kell lennie.

A stratégiai partnerségben résztvevő szervezetek/intézmények együttműködnek a mobilitási megállapodások kidolgozásában, a külföldi partnerszervezetnél/-intézménynél végzett munka elismerésében és az oktatás és képzés európai dimenziójának megerősítésében. A mobilitási tevékenység szervezésében és megvalósításában résztvevő küldő és a fogadó szervezetek/intézmények munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak is értékes nemzetközi tapasztalatokkal kell gazdagodniuk.

Ifjúságsegítők hosszú távú (2-től 12 hónapig terjedő) mobilitása

Ez a tevékenység lehetővé teszi, hogy az ifjúságsegítők a saját országukra jellemző munkakörnyezettől eltérő környezetben szerezzenek tapasztalatokat, növelve szakmai, személyes és interkulturális kompetenciáikat. Az ifjúságsegítőknek lehetőségük nyílik arra, hogy 2–12 hónapig külföldön dolgozzanak, és ez alatt az idő alatt aktívan részt vegyenek a fogadó szervezet/intézmény napi munkájában, ugyanakkor pedig bővítsék szakmai profiljukat.

Ezek a tevékenységek – új szemléletmódok és tapasztalatok felhasználásával – a résztvevő szervezetek/intézmények kapacitásainak bővítését is célozzák. A mobilitási tevékenységekre sor kerülhet egyéni tevékenység (például ifjúságsegítők fogadó szervezethez/intézményhez küldése) vagy csereprogram (ifjúságsegítők egyidejű vagy nem egyidejű, a két partnerszervezet/intézmény közötti kölcsönös csereprogramja) formájában.

Online nyelvi támogatás

A stratégiai partnerségen belül megvalósuló, hosszú távú mobilitási tevékenységek résztvevői nyelvi felkészítésben részesülhetnek. A nyelvi felkészítést szolgáló online nyelvi támogatást fokozatosan vezetik be a program során. Az Európai Bizottság a kiválasztott munkatársak/szakemberek/oktatók és ifjúságsegítők számára elérhetővé teszi ezt az online támogatást a külföldi tanulmányok során használandó nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felméréséhez.

Az online eszköz szükség esetén a nyelvismeret fejlesztését is lehetővé teszi a mobilitási időszak előtt és/vagy során.

Az online nyelvi támogatást a következő módon teszik elérhetővé a munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők számára:

  • A nemzeti irodák az Európai Bizottság által meghatározott általános feltételekkel összhangban online licenceket bocsátanak a szervezetek/intézmények rendelkezésére.
  • Az online szolgáltatásra jogosult kiválasztott résztvevők (az anyanyelvi beszélők kivételével) online tesztet töltenek ki a külföldi tanulmányok során használandó nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felméréséhez. A teszt eredményét tudatják a résztvevőkkel.
  • A nyelvtanfolyamokhoz rendelkezésre álló online licencek számának figyelembevételével az intézmények az igényeknek megfelelően osztják ki a licenceket.
  • A mobilitási időszak végén a résztvevők egy második tesztet is kitöltenek az idegen nyelv ismerete terén elért haladásuk felmérése érdekében.

Az online nyelvi támogatásról az Európai Bizottság és a nemzeti irodák honlapján találhatók további információk.

A Bizottság által rendelkezésre bocsátott szolgáltatással nem elérhető nyelvek tekintetében nyelvi támogatásra irányuló finanszírozás biztosítható erre a célra.

Transznacionális ifjúsági kezdeményezések

Az ifjúságügyi stratégiai partnerségek olyan transznacionális ifjúsági kezdeményezések kidolgozását is támogatják, amelyeket a különböző országbeli fiataloknak legalább két csoportja hajt végre közösen, és amelyek erősítik a társadalmi kötelezettségvállalást és a vállalkozói szellemet.

Ezek a kezdeményezések például a következőkre vonatkozhatnak:

  • szociális vállalkozások, egyesületek, klubok, nem kormányzati szervezetek (hálózatainak) létrehozása;
  • a vállalkozói készségekre (nevezetesen a szociális vállalkozásra és az ikt-k alkalmazására) vonatkozó kurzusok és képzések kidolgozása és megvalósítása;
  • tájékoztatás, médiaműveltség, a szociális érzékenység kialakítását célzó intézkedések, vagy a fiatalok körében az állampolgári szerepvállalást ösztönző tevékenységek (például viták, konferenciák, rendezvények, konzultációk, európai témákhoz kapcsolódó kezdeményezések stb.);
  • a helyi közösségeknek (pl. kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportoknak, például időseknek, kisebbségeknek, bevándorlóknak, fogyatékossággal élőknek, stb.) szánt intézkedések;
  • művészi és kulturális kezdeményezések (színházi előadások, kiállítások, zenei előadások, vitafórumok, stb.).

Az ifjúsági kezdeményezés a fiatalok által kezdeményezett, létrehozott és végrehajtott projekt. A fiatalok így kezdeményezése segítségével próbálhatnak ki ötleteket, ezáltal közvetlenül és aktívan részt vehetnek a projektek tervezésében és megvalósításában.

Az ifjúsági kezdeményezésben való részvétel fontos nem formális tanulási tapasztalatot jelent. Az ifjúsági kezdeményezés megvalósítása során a fiataloknak lehetőségük nyílik a közösségeikben felmerülő kihívások vagy problémák kezelésére. Az általuk kiválasztott témát európai keretek között vitathatják meg és európai összefüggésbe helyezhetik, ezáltal hozzájárulhatnak Európa építéséhez.

Az ifjúsági kezdeményezésnek transznacionálisnak kell lennie: különböző országok legalább két csoportja által közösen végrehajtott helyi tevékenységek hálózatba szervezését kell jelentenie. A transznacionális ifjúsági kezdeményezések keretében nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés a gyakorlatok megosztása és a társaktól való tanulás érdekében hasonló igényeken, illetve érdekeken alapul.

Az ifjúsági kezdeményezések sok fiatal számára teszik lehetővé, hogy innovatívak és kreatívak lehessenek a hétköznapokban, szóvá tehessék helyi igényeiket és érdekeiket, és véleményt nyilváníthassanak a saját közösségük kihívásaival kapcsolatban.

A fiatalok az élet különböző területeihez kapcsolódó projektek kezdeményezésével, előkészítésével és kivitelezésével tehetik próbára ötleteiket. Az ifjúsági kezdeményezések önfoglalkoztatás megvalósításához, a szociális gazdaság területén tevékenykedő egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más szervezetek létrehozásához is vezethetnek.

A transznacionális ifjúsági kezdeményezéseket végrehajtó fiatalokat személyre szabott tanácsadással foglalkozó szakember (ún. coach) támogathatja. A coach olyan szaktanácsadó, aki az ifjúsági munka és/vagy az ifjúsági kezdeményezések terén tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a fiatalokat végigkísérve megkönnyítse a tanulási folyamatokat és támogassa a részvételüket. Fiatalok adott csoportjának igényeitől függően különböző szerepeket tölt be.

A coach az ifjúsági kezdeményezésen kívül marad, de a csoport igényei alapján támogatást nyújt a fiatalokból álló csoportnak a projekt előkészítésében, megvalósításában és értékelésében. A coach támogatja a tanulási folyamat minőségét, és folyamatosan partnerként jár el, hogy eredményekhez segítse a csoportokat vagy az egyéneket a projektjeik során.

A coach nem projektvezető, nem tanácsadó; a projektet végrehajtó csoport tagja; olyan hivatásos tréner/szakértő, aki mindössze technikai jellegű támogatást nyújt az adott területen; a projekt jogi képviselője. Amennyiben az ifjúsági kezdeményezést kiskorúak hajtják végre, a coach általi támogatás kötelező.

Stratégiai partnerségekre vonatkozó példák

Rugalmas tanulási útvonalak ösztönzése

A gyakorlati és elméleti ismeretek felsőoktatási intézmények tantervébe történő beépítése lehetőséget nyújthat a hallgatók számára arra, hogy elsajátítsák azokat a készségeke, amelyekre aktuálisan és a jövőben, a munkaerőpiacon szükségük lesz, így javítják a jövőbeli foglalkoztathatóságukat. A stratégiai partnerség támogatja a vállalkozások, a hallgatók és a felsőoktatási munkatársak/szakemberek/oktatók közötti projektalapú együttműködést, a résztvevő felsőoktatási intézmények közös tanterveinek kidolgozását, tesztelését és adaptálását, amelynek átfogó igényfelmérésen és a valós helyzeteket figyelembe vevő transznacionális megközelítésen kell alapulnia.

Ennek keretében oktatási/tanulási tevékenységekre, többek között a felsőoktatási intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói és a vállalkozások alkalmazottai közötti csereprogramokra, valamint integrált „beágyazott” mobilitásra is sor kerül, melynek során a hallgatók közös programokat végeznek el; azok komponenseit különböző partnerek eltérő helyszíneken oktatják.

A projekt végső eredménye a közös tanterv kidolgozása, valamint az eredményeknek a partnerségben résztvevő szervezeteken/intézményeken kívüli terjesztése. A partnerség felsőoktatási intézményekből és vállalkozásokból (többek között kkv-kból és szociális vállalkozásokból) áll, a szükséges kompetenciák biztosítása, valamint a közös tanterv keretében kialakított készségek megfelelőségének garantálása érdekében.

Integrált helyi/regionális fejlesztés

Az integrált helyi/regionális fejlesztési tervek kidolgozása során messzemenően kihasználható a megfelelő érdekelt felek részvétele. A stratégiai partnerség innovatív kurzuscsomagokat dolgoz ki, tesztel és valósít meg, kettős bizonyítványok vagy kettős oklevél kiadásával bővíti a felsőoktatási partnerintézmények minden tantervét. A projektben a legfontosabb érdekelt felek vesznek részt, és a projekt különösen a projektirányító csoport közreműködésével biztosított folyamatos felügyeletre épül annak biztosítása érdekében, hogy a helyi/regionális szereplők igényeit problémamentesen ki lehessen elégíteni.

A projekt oktatási/tanulási tevékenységeket is magában foglal, többek között a felsőoktatási intézmények közötti, munkatársakat/szakembereket/oktatókat érintő csereprogramokat és a hallgatók „vegyes” mobilitását. A projekt végső eredménye a kurzuscsomagok tantervbe való beépítése és kettős bizonyítványok/oklevelek kiállítása. A partnerségben felsőoktatási intézmények, helyi szereplők és helyi szintű hatóságok vesznek részt.

A kevésbé tapasztalt partnerek fokozatosan is bevonhatók a tevékenységekbe, ezzel biztosítva, hogy legkésőbb a projekt utolsó évére minden partner bekapcsolódjon a teljes tevékenységcsomagba.

Kreativitás és innováció

A kis- és középvállalkozásoknak gyakran van szükségük készségfejlesztésre és innovációra, ugyanakkor nem feltétlenül rendelkeznek a megfelelő erőforrásokkal vagy stratégiai jövőképpel a kiélezett piaci versenyben való fennmaradáshoz. A stratégiai partnerség a szervezetfejlesztést és a termékinnovációt elősegítő módszertanok, eszközök és koncepciók átadásával és megvalósításával támogatja a kreativitás és az innováció kultúrájának kisvállalkozásokon belüli terjesztését. A kreatív ágazatokat és a felsőoktatási intézményeket képviselő partnerek segítséget nyújtanak a többi partnernek annak elsajátításában, hogy szervezeteikben hogyan alkalmazzák sikeresen a kreatív gondolkodást, és hogyan fejlesszék innovációs képességüket.

A partnerség egyik kézzelfogható eredménye az egyedi igényekre szabott, kreatív és innovatív fejlesztésre vonatkozó, korábbi sikeres esetek és bevált módszerek elemzésén alapuló cselekvési tervek kidolgozása. A partnerségben a kreatív ágazatok képviselői, kis- és középvállalkozások, munkáltatói szövetségek, kereskedelmi, ipar- vagy kézműves kamarák vesznek részt.

Az oktatás színvonala

Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság helyi oktatásügyi hatóságai közösen tettek javaslatot stratégiai partnerség létrehozására. A helyi hatóságok megállapították, hogy a természettudományok, a matematika és a technológia oktatása terén szükség van az oktatás színvonalának javítására, és projekttervet hoztak létre a diákok tanulásba való bevonását támogató közös keretrendszer kidolgozása érdekében. A projekt célkitűzése a matematika és a természettudományok oktatása terén az oktatás színvonalának javítása, valamint az, hogy a felső középfokú oktatásban és a felsőoktatásban minél többen válasszák ezeket a tantárgyakat.

A projektet a két illetékes helyi hatóság irányítja, és részt vesz benne az érintett terület valamennyi alap- és középfokú oktatási intézménye. A helyi hatóságok más partnereket is bevontak a helyi közösségeikből: egyetemeket, egy médiaközpontot, valamint több, a technológia, a természettudományok és a környezetvédelem területén tevékenykedő vállalkozói szövetséget. A projekt keretében folytatott tevékenységek többek között a résztvevő szervezetek/intézmények közötti, munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitására irányuló csereprogramokat foglalnak magukban a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréje céljával.

A partnerek segédanyagokat és erőforrásokat osztanak meg egymással, és kidolgozzák a matematika, a természettudományok és a technológia területén folytatandó munka alap- és a középfokú oktatási intézményekben tesztelt/bevezetett tantárgyközi egységeit. Az üzleti szektorbeli partnerek iskolai osztályokat hívnak meg tanulmányi látogatásra, hogy betekintést nyújtsanak a diákoknak az iskolai tananyag különféle gyakorlati alkalmazásaiba. Az egyetemi hallgatók amellett, hogy „tanulótársként” tanórákon kívüli magánórák keretében segítik a diákokat az adott tantárgyakban való felkészülésben, követendő példának is tekinthetők, mivel természettudományos és műszaki tanulmányokra ösztönözik a diákokat. A projekt a tanári alapképzésre irányuló egyetemi együttműködést, valamint további pedagógiai együttműködést és új projekteket eredményez a résztvevő iskolák között.

Az iskolai végzettség javítása

Számos országban jelentős kihívás a felsőfokú végzettség szintjének javítása, a felsőoktatásba való bejutás szélesebb körű elterjesztése és a felsőfokú tanulmányok befejezésének megkönnyítése. A stratégiai partnerség innovatív megközelítések átvitele és tesztelése révén támogatja a felsőoktatásba való bejutás és a felsőfokú végzettséghez vezető utak fejlesztését a tanulók nem hagyományos csoportjainak – például alulreprezentált csoportok vagy hátrányos helyzetű csoportok – középpontba helyezésével. A partnerség felsőfokú intézmények, iskolák és szakképző intézmények közötti együttműködés útján teszteli, hogy a felső középfokú oktatásban résztvevő, sajátos hátterű diákokat hogyan készítik fel és hogyan orientálják a felsőoktatásba kerülés előtt.

A partnerség teszteli a tanulók e csoportjainak nyomon követését és támogatását is, mindenekelőtt olyan egyéni igényekre szabott szolgáltatásokkal (pályaorientáció, tanácsadás, személyre szabott felkészítés stb.), amelyek a korai iskolaelhagyás megelőzését és a felsőfokú végzettség várt időn belüli megszerzésének ösztönzését szolgálják. A projektben felsőoktatási intézmények, valamint általános oktatást és szakképzést nyújtó középfokú oktatási intézmények vesznek részt, biztosítva, hogy a nyújtott szolgáltatások megfelelőek legyenek és igazodjanak a feltárt igényekhez.

A projekt oktatási/tanulási tevékenységekre, többek között a hallgatók „vegyes” mobilitására is kiterjed. A végeredmény a modell adaptálása, a résztvevő felsőoktatási intézmények általi végrehajtása, valamint a partnerségen kívüli szervezetek/intézmények – különösen egyéb oktatási szolgáltatók és a legfontosabb politikai döntéshozók – körében történő terjesztése.

Innováció

A stratégiai partnerség támogatja új pedagógiai megközelítések kidolgozását, különös tekintettel az elektronikus távoktatási eszközökre és az olyan online együttműködési platformokra, amelyeket a diákok, a hallgatók és a tanárok tanulási és oktatási segédanyagként használhatnak, és amelyek révén közös kurzustartalmakat hozhatnak létre. Az egyetemekből, iskolákból, kutatással foglalkozó szervezetekből/intézményekből és/vagy vállalkozásokból álló partnerség közösen dolgozza ki az iskolák és a felsőoktatási intézmények által bizonyos tantárgyak/tudományterületek különböző szintű oktatása/tanulása terén alkalmazandó eszközöket.

A kutatással foglalkozó szervezetek/intézmények és/vagy a vállalkozások jelentős szerepet töltenek be az eszközök kifejlesztésében, a tartalmak relevánsabbá és konkrétabbá tételében. A partnerség ezenfelül intenzív tanulmányi programokat szervez a hallgatókkal és a tanárokkal együtt kifejlesztett eszközök tesztelésére. A munkatársak/szakemberek/oktatók továbbá közös képzéseken sajátíthatják el az eszközök használatát.

Nyelvi készségek

Az egynél több nyelvet beszélő családok támogatását célzó, ágazatközi stratégiai partnerség, melynek keretében gyermekeknek szánt nyelvi erőforrások kifejlesztésére kerül sor azzal a céllal, hogy a gyermekek megismerjék a két- vagy többnyelvűség előnyeit, egyrészt az ebben rejlő értéket, másrészt a konkrét hasznosítási lehetőségét.

A projekt kitér a kétnyelvű családokkal foglalkozó érdekelt felekre, hogy ők terjesszék a projekt erőforrásait e családok körében. Mind az iskolai, mind az informális tanulás tekintetében kutatásokat végeznek a többnyelvű gyermekek nyelvi kompetenciáinak megerősítését célzó pedagógiai megközelítések hatékonyságának tesztelésére. A stratégiai partnerség egy egyetemből, több iskolából, egy kis- és középvállalkozásból (kkv), egy nem kormányzati szervezetből és egy felnőttoktatási intézményeket tömörítő egyesületből áll.

Információs és kommunikációs technológiák

Azzal kapcsolatos közös szemléletmód kialakítását célzó ágazatközi projekt, hogy valós életből vett forgatókönyvek és információk alapján az információs és kommunikációs technológiák hogyan segíthetik elő az egész életen át tartó tanulás megvalósítását. Európában a tanuláshoz egyre szélesebb körben használnak információs és kommunikációs technológiákat, de ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a bennük – mint gazdaságaink és társadalmaink változásaihoz hozzájáruló eszközökben – rejlő lehetőségeket, a széttagolt, kísérleti alkalmazás helyett tagolt és rendszerszintű alkalmazásra kell törekedni. A projektben különféle felsőoktatási intézmények és készségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek/intézmények vesznek részt, amelyek számos különböző oktatási ágazaton átívelő tevékenységet folytatnak.

Régiók közötti együttműködés

Egy spanyol, egy portugál, egy olasz és egy cseh helyi hatóság partnerséget hozott létre a régiójukban jelentkező korai iskolaelhagyás okainak felderítésére és a probléma új megoldásainak kidolgozására. A partnerségben a kiválasztott régiók középfokú oktatási intézményei, valamint két tanárképző intézmény vesz részt. A partnerség a korai iskolaelhagyás problémáját szélesebb összefüggésben vizsgálja, és a fiatalok életének több aspektusával akar foglalkozni. Ezért helyi ifjúsági szervezeteket és a szülői munkaközösségeket is felkérik a stratégiai partnerséghez csatlakozásra. Maguk a helyi hatóságok oktatási, ifjúságügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó intézményi egységeik bevonásával széles körben, ágazatközi részvétellel képviseltetik magukat a partnerségben.

A partnerség célja, hogy minden régióban olyan állandó hálózatot hozzon létre, amely a különböző szereplők és intézményi egységek együttműködése révén elősegíti a fiatalok hatékony támogatási mechanizmusának megteremtését.

A partnerintézmények rendszeres projekttalálkozókon és online közösségben folytatnak együttműködést. Először is azt akarják megállapítani, hogy a térségükben milyen mértékű a korai iskolaelhagyás, és fel akarják tárni ennek okait. Ezután az a céljuk, hogy megtalálják és megvalósítsák azokat a hatékony eszközöket, amelyekkel támogathatóak a kirekesztés kockázatának kitett fiatalok. A projekt keretében folytatott tevékenységek során diákoknak, tanároknak és családoknak szánt felméréseket készítenek a korai iskolaelhagyás helyi okainak feltárására. Ezenkívül különféle témákkal (például az informális tanulási lehetőségek hatásával) foglalkozó műhelyfoglalkozásokat és szemináriumokat szerveznek.

Mindezek eredményeképpen a két régióban végrehajtásra kerülő közös módszertant dolgoznak ki. Ennek támogatása érdekében tanároknak, oktatóknak és helyi hatóságoknak szóló útmutatót tesznek közzé. A projekt honlapján – papíralapú kiadványok formájában és az egyes régiókban tartott konferenciákon – minden eredményt és anyagot közzétesznek. Ily módon a projekt segítségével kidolgozott módszertant és forrásokat más iskolákban és más helyi hatóságoknál is bevezethetik.

Méltányosság és befogadás

Ifjúsági szervezetek, intézmények, iskolák, szakképzési szolgáltatók, valamint NEET-fiatalokkal (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokkal) és iskolaelhagyókkal foglalkozó ifjúságügyi hatóságok együttműködése egy olyan módszertan tökéletesítése érdekében, amelynek segítségével több fiatal visszakerülhet az oktatás vagy a munka világába. A stratégiai partnerség keretében transznacionális találkozókat szerveznek, amelyek keretében a munkatársak/szakemberek/oktatók bevált gyakorlatokat cserélnek egymással és megtervezik a projektet, továbbá szakmai látogatásokat és az ifjúságsegítők szakmai fejlődését segítő tevékenységeket bonyolítanak.

Ezen túlmenően összegyűjtik és transznacionális találkozó keretében megvitatják a területre vonatkozó kutatásokat; a találkozón kidolgozzák egy kézikönyv végeges változatát, továbbá megtervezik a tökéletesített módszertan tesztelését és értékelését. A projekteredmények fenntarthatóságának és terjesztésének biztosítása érdekében a stratégiai partnerség helyi, nemzeti és európai szintű konferenciákat tart, valamint közös utánkövetési stratégiát dolgoz ki.

Nyitott oktatási segédanyagok

A tűzoltók életüket veszthetik, vagy súlyosan megsérülhetnek munka közben, amikor lángokban álló épületekbe mennek be tüzet oltani. Az égő épületekben várható kritikus helyzetekre felkészítő gyakorlati képzéssel megelőzhetők a halálos balesetek. A stratégiai partnerség a legkorszerűbb módszertanra és technológiákra alapozva dolgozza ki tanulási programcsomagját. A végeredmény egy olyan vegyes elektronikus távoktatási program létrehozása, amely a beavatkozások korai szakaszának kezelését célzó tűzoltási stratégiára és taktikára vonatkozó kiegészítő képzést biztosít az időben és hatékonyan végzett vészhelyzet-elhárításra való képesség kialakítása érdekében. Az elektronikus távoktatást gyakorlati feladatokkal ötvözik. A stratégiai partnerségben tűzoltók, mentőszolgálatok, közbiztonságért felelős hatóságok és természetesen szakképzési szolgáltatók vesznek részt.

Fiatalok aktív társadalmi részvétele

Egy finn, egy német és egy holland felső középfokú oktatási intézmény az eTwinning platformon talált egymásra annak köszönhetően, hogy mindhárom intézmény iskolai demokráciával foglalkozó projekt iránt érdeklődött. A három iskola úgy döntött, hogy stratégiai partnerséghez kapcsolódó támogatásra pályázik. A projekt célja, hogy a tanárok, a diákok és a szülők iskolai döntéshozatalba való bevonásával fejlessze az iskola vezetését. A projekt időtartama három év; a résztvevő iskolák minden évben áttekintik, hogy az egyes csoportok aktuálisan hogyan vesznek részt az iskolai döntéshozatalban, és a részvételük reálisan hogyan javítható a partnereiktől tanultak alapján.

A projektet az iskolavezetés, a tanárok és a szülők támogatják, és abban aktívan részt vesznek. A résztvevő diákok kifejlesztik az önállósághoz és a kritikus gondolkodáshoz szükséges készségeket, valamint jobban tudnak értelmezni olyan fogalmakat, mint a szabadság, a jogok és a kötelezettségek. Arról is eszmecserét folytatnak, hogy hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az iskolájuk megfelelőbb legyen számukra. A projekt keretében folytatott tevékenységek során a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, meghallgassák mások véleményét, megfelelő érvekkel folytassanak vitát, és érvényes indokokkal adjanak magyarázatot a döntéseikre.

A projekt keretében folytatott tevékenységek megvalósítására egyrészről az eTwinning honlapon létrehozott TwinSpace projekten keresztül, másrészről két személyes találkozón kerül sor, amelyen iskolánként egy-egy diákcsoport vesz részt a tanáraik kíséretében. A találkozókon az iskolavezetés, valamint a szülők képviselői is részt vesznek.

A két projekttalálkozó között a partnerek az eTwinning honlap segítségével működnek együtt a projekttevékenységek kidolgozása, megvitatása és a források megosztása érdekében. A diákok közös blogot vezetnek, amelyben képeket és aktualitásokat posztolnak a projekt keretében folytatott tevékenységekről, valamint leírják véleményüket és gondolataikat a munkájuk során tárgyalt témákról. Az eTwinning honlapon közzéteszik a blogot, a projekt során kidolgozott tanterveket és tananyagokat, valamint egyes diákok munkáit, és a hasonló projektet lebonyolítani szándékozók számára tanulmányozható forrásként elérhetővé teszik.

Transzverzális készségek/alapkészségek

A felnőttoktatási szervezetek/intézmények a hátrányos helyzetű felnőttek csoportjai (migránsok, alacsony képzettségű személyek, társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű személyek stb.) számolni tudásának és pénzügyi jártasságának javítása érdekében a helyi/regionális hatóságokkal és a szociális partnerekkel együttműködésben, új és megfelelő képzési módszerek és források felhasználásával naprakész képzéseket dolgoznak ki. A partnerszervezetek/-intézmények tesztelik, a megfelelő érdekelt felek pedig érvényesítik a forrásokat, így többek között a tanterveket, az oktatóknak szánt kézikönyveket, a felnőtt tanulóknak szánt eszközkészleteket/eszköztárakat.

A célirányos terjesztési tevékenység nemcsak a felnőtt tanulók kompetenciáira kifejtett hatásnak, hanem a helyi/regionális szinten kifejtett hatásnak is előfeltétele, mivel a projekt a hátrányos helyzetű csoportok igényeihez igazított, a helyi társadalomba való integrálódásukat eredményező tanulási lehetőségeket is nyújthat.

A tanulási eredmények elismerése és érvényesítése

A partnerszervezetek/-intézmények jelentősen hozzájárulhatnak a nem formális és informális tanulás érvényesítésének folyamatához. A stratégiai partnerség a résztvevő partnerek eltérő helyzetének, valamint az ötletek és tapasztalatok cseréjének figyelembevételével elemezheti az aktuális helyzetet, és ajánlásokat tehet a partnerországokban történő érvényesítésre vonatkozóan.

Szakmai fejlődés és szakmaorientáltság kialakítása az ifjúsági munkában

Tapasztalt ifjúságsegítők egy csoportja az uniós ifjúsági stratégia prioritásaiból ihletet merítve stratégiai partnerséget hozott létre az ifjúsági munkáért intézményi szinten felelős személyekkel, ifjúságügyi „agytrösztökkel”, ifjúsági munkára szakosodott oktatási intézményekkel és kutatókkal közösen; a stratégiai partnerség célja a fiatalok mentális egészségével foglalkozó ifjúságsegítők tevékenységeit támogató referenciadokumentumok összeállítása.

A projekt keretében a partnerek együtt térképezik fel és elemzik a kutatásuk alapját képező kulcsfogalmakat. Szakértők bevonásával szemináriumokat szerveznek, munkájukat találkozók és tanulmányi látogatások keretében dokumentálják, lehetőséget teremtenek a fiataloknak és a mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekben tapasztalattal rendelkező ifjúságsegítőknek a bevált gyakorlatok és ötletek cseréjére azzal az elsődleges céllal, hogy a projekt lezárulását követően könyvet jelentessenek meg, és azt az ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek körében terjesszék.

  • 1. Tartalom és nyelv alapú integrált képzés.