TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

A felsőoktatásban tanuló hallgatóknak és a felsőoktatási munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak k szánt mobilitási projekt

A mobilitást megelőzően

A: A résztvevő szervezetek/intézmények akkreditációja

Erasmus Felsőoktatási Charta

Az Erasmus Felsőoktatási Charta (ECHE) biztosítja az általános minőségi keretrendszert a program során a felsőoktatási intézmények európai és egyéb nemzetközi szintű együttműködéséhez. A program keretében az egyéni tanulási mobilitási projektekben és/vagy az innováció és a bevált gyakorlatok terén megvalósuló együttműködésben való részvételre hajlandó, programországbeli felsőoktatási intézmények számára előfeltétel, hogy számukra odaítéljék az Erasmus Felsőoktatási Chartát. A partnerországbeli felsőoktatási intézmények esetében nem követelmény az Erasmus Felsőoktatási Charta; a minőségi keretrendszert a felsőoktatási intézmények közötti intézményközi megállapodásokkal (lásd alább) hozzák létre.

A brüsszeli Végrehajtó Ügynökség évente tesz közzé pályázati felhívást a Charta odaítélésére. Az odaítélt Charta a program egész időtartamára érvényes. A Charta megszerzésére vonatkozó pályázati feltételeket a Végrehajtó Ügynökség honlapja ismerteti. https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/erasmus-charter-for-higher-education-2014-2020_en

A felsőoktatási intézményeknek a projekt megvalósítása során be kell tartaniuk a Charta valamennyi rendelkezését. A Charta betartását a nemzeti irodák követik nyomon, és monitoring stratégiájukat az ECHE Monitoring Guide című útmutatóra (https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/erasmus-charter-higher-education-monitoring-guide_en) alapozzák; ez egy olyan új kézikönyv, amely a Charta betartásának nyomon követése és javítása területén elfogadott iránymutatás-sorozatot és bevált gyakorlatokra vonatkozó példákat kíván felsorakoztatni. Az Erasmus+ szerinti projektekre pályázó vagy azokban résztvevő felsőoktatási intézményeknek célszerű tájékozódniuk a Charta betartásának kiemelt területeiről, valamint a rendelkezésre álló eszközökről, iránymutatásokról és internetes hivatkozásokról.

A Charta szerinti elvek és kötelezettségvállalások bármelyikének megsértése esetén az Európai Bizottság visszavonhatja a Chartát.

Konzorciumok akkreditációja

Nemzeti szintű mobilitási konzorciumok felsőoktatási mobilitási projekt keretében a négy támogatható mobilitási tevékenység bármelyikét támogathatják.

A mobilitási konzorciumok célja, hogy megkönnyítsék a mobilitási tevékenységek szervezését, és a tevékenységek minősége tekintetében az egyes küldő felsőoktatási intézmények által külön-külön megvalósítható minőséghez képest hozzáadott értéket teremtsenek. A nemzeti mobilitási konzorcium tagszervezetei/-intézményei a mobilitás szervezésével kapcsolatos szolgáltatásokat összevonhatják vagy meg is oszthatják egymás között. A közös tevékenységek közé tartozhat a mobilitás adminisztratív, szerződésekkel kapcsolatos és pénzügyi irányítása, a résztvevők közös kiválasztása és/vagy felkészítése és mentorálása, valamint adott esetben a vállalkozások felkutatásának, illetve a vállalkozások és résztvevők társításának központosított intézése. A nemzeti mobilitási konzorcium a bejövő hallgatók és gyakornokok facilitátoraként is eljárhat. Ennek keretébe tartozik a fogadó szervezetek/intézmények felkutatása abban a régióban, amelyben a mobilitási konzorcium társszervezetei működnek, valamint igény esetén megfelelő segítség nyújtása.

A konzorciumkoordinátor – esetleg más/közvetítő szervezetekkel/intézményekkel együtt – aktív szerepet játszhat a vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel elősegítésében, a szakmai gyakorlati lehetőségek és a munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak szánt képzési helyek felkutatásában, e tevékenységek népszerűsítésében és a tájékoztatásban stb.

A szakmai gyakorlatok elérhetőbbé és színvonalasabbá tétele, valamint az Erasmus+ szerinti hallgatói szakmai gyakorlatok támogatása érdekében a konzorciumkoordinátornak érdemes koordinációt folytatnia más országok konzorciumaival.

A mobilitási időszakok minőségéért, tartalmáért és elismeréséért a küldő felsőoktatási intézmény felel. A konzorcium minden tagjának megállapodást kell aláírnia a konzorciumkoordinátorral a szerep- és feladatkörök meghatározása, valamint az adminisztratív és pénzügyi szabályok meghatározása érdekében; az együttműködési feltételekben meg kell határozni például a mobilitási időszakok előkészítését, minőségbiztosítását és utánkövetését. Ezenkívül minden küldő felsőoktatási intézmény felelős a hallgatóit és a munkatársait/szakembereit/oktatóit fogadó felsőoktatási intézményekkel kötendő intézményközi megállapodások aláírásáért (lásd a következő szakaszt).

A nemzeti mobilitási konzorcium csak akkor részesülhet támogatásban, ha mobilitási konzorciumi akkreditációval rendelkezik. Ha a nemzeti mobilitási konzorcium nem megy át sikeresen ezen az értékelésen, akkor a következő évben újra kell pályáznia az akkreditációra és a támogatásra.

A nemzeti iroda nyomon követi, hogy a mobilitási konzorcium megfelel-e a mobilitási konzorciumi akkreditáció feltételeinek. Bármely súlyos probléma (például a pénzeszközökkel való visszaélés, kötelezettségek betartásának elmulasztása, nem megfelelő finanszírozási képesség) feltárása esetén, illetve amennyiben a konzorcium nem tesz eleget a kötelezettségvállalásainak, a nemzeti iroda visszavonhatja az akkreditációt. A nemzeti iroda köteles megkövetelni a konzorciumkoordinátortól, hogy haladéktalanul értesítse a konzorcium összetételében, helyzetében vagy jogállásában bekövetkezett bármely olyan változásról, amely szükségessé teheti az akkreditáció módosítását vagy visszavonását.

B: A. Intézményközi megállapodás

A felsőoktatási intézmények között a hallgatók tanulmányi célú mobilitása és a munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása a felsőoktatási intézmények között létrejött intézményközi megállapodás keretében zajlik. A dokumentumsablonok a https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/applicants/inter-institutional-agreement_en holnapon találhatók. Intézményközi megállapodás aláírására két vagy több felsőoktatási intézmény között kerülhet sor.

A programországok és a partnerországok közötti mobilitás esetében ez az intézményközi megállapodás megállapítja a Chartában követett általános elveket, és biztosítja, hogy valamennyi fél kötelezettséget vállaljon a végrehajtásukra.

Az intézményközi megállapodás hatálya kiterjeszthető oly módon is, hogy kiterjedjen a szakmai gyakorlatokat célzó hallgatói mobilitásra és/vagy a munkatársak/szakemberek/oktatók képzési célú mobilitására, azon információk alapján, hogy a partnerintézményeik milyen ismeretekkel rendelkeznek a vállalkozásokról a külföldi fogadó vállalkozások/szervezetek/intézmények meghatározása érdekében.

C: B. Mobility Tool+

A kedvezményezett szervezetnek/intézménynek – legkorábban a résztvevők kiválasztásakor – általános információkat kell betáplálnia a Mobility Tool+ rendszerbe a résztevőkre és a résztvevők által végrehajtandó mobilitási tevékenység típusára vonatkozóan (például meg kell adnia a résztvevő nevét, a mobilitás ét, a mobilitás időtartamát stb.). Szintén a kedvezményezett szervezet/intézmény felel azért, hogy a mobilitási projekt időtartama alatt legalább havonta egyszer frissítse a Mobility+ rendszert a résztvevőkre és a mobilitási tevékenységekre vonatkozó új információkkal.

A program- és partnerországok közötti mobilitási projektek esetén a partnerországbeli felsőoktatási intézményeket a résztvevő-azonosító kóddal (PIC-kóddal) kell azonosítani a Mobility Tool+ rendszerben. Ha a partnerországbeli felsőoktatási intézmény még nem rendelkezik uniós programokban való korábbi részvételen alapuló PIC-kóddal, a résztvevők számára fenntartott portálon keresztül regisztrálnia kell, és közölnie kell ezt a kedvezményezettekkel.

A Mobility Tool+ az Erasmus+ szerinti mobilitási tevékenységek irányításában támogatja a kedvezményezetteket. A kedvezményezettek az általuk megadott információk alapján automatikusan kitöltött jelentéseket tudnak generálni a Mobility Tool+ rendszerből. A Mobility Tool+ a mobilitási tevékenységekben résztvevők által kitöltendő jelentéseket is generál.

D: A hallgatók részvételének feltételei

Kiválasztás

A hallgatók saját felsőoktatási intézményükhöz nyújtanak be pályázatot, az intézmény pedig kiválasztja a mobilitási cselekvés résztvevőit. A hallgatók kiválasztását – valamint a támogatás hallgatók számára történő odaítélésének eljárását – tisztességes, átlátható, koherens és dokumentált módon kell lebonyolítani, és a kiválasztási eljárásban érintett valamennyi fél számára hozzáférhetővé kell tenni.

A felsőoktatási intézménynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a hallgatók kiválasztását végző testületekben vagy a kiválasztási eljárásban való részvételre felkérhető személyeket érintő összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Például a jelölt tanulmányi teljesítményére, a korábbi mobilitási tapasztalataira, motivációjára, a fogadó országban szerzett korábbi tapasztalataira vonatkozó kiválasztási szempontokat nyilvánosságra kell hozni. A partnerországbeli hallgatók esetében a kiválasztás elsődleges szempontja a tanulmányi teljesítmény, egyenértékű felsőoktatási szint esetén azonban a hátrányosabb társadalmi-gazdasági hátterű hallgatók (beleértve a menekülteket, menedékkérőket és a bevándorlókat) részesülnek előnyben. 

Alacsonyabb prioritást jelentenek azok a hallgatók, akik ugyanazon tanulmányi ciklusban már részt vettek mobilitási cselekvésben az Erasmus program, az Erasmus Mundus program vagy az Erasmus+ program egész életen át tartó tanulásra vonatkozó programja keretében. Az Erasmus Mundus mesterképzések és Erasmus Mundus közös mesterképzések esetén a korábbi részvételt csak az ösztöndíjas hallgatók esetén veszik figyelembe.

A kiválasztott hallgatóknak az őket küldő intézménytől meg kell kapniuk az Erasmus+ Hallgatói Chartát amely tartalmazza a hallgató külföldi tanulmányi vagy szakmai gyakorlati időszakával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, és kifejti a mobilitás előtt, közben és után teendő intézkedéseket.

Megállapodás a hallgatóval

A kiutazás előtt minden kiválasztott hallgatónak megállapodást kell aláírnia, amely tartalmazza a követendő tanulmányi programot és/vagy szakmai gyakorlatot megállapító, a hallgatóval, a küldő és a fogadó szervezettel/intézménnyel egyeztetett „tanulmányi megállapodást” is. A dokumentumsablon a https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/applicants/inter-institutional-agreement_en holnapon található.

A tanulmányi megállapodás meghatározza a külföldi tanulmányi időszak során elérendő tanulási eredményeket, és megállapítja a tanulási eredmények hivatalos elismerésére vonatkozó rendelkezéseket. A megállapodás a tanulmányi és/vagy a szakmai gyakorlati időszak helyét is rögzíti. A tanulmányi megállapodásban – a küldő és a fogadó intézmény közötti intézmény közötti megállapodásban rögzített, ajánlott szintnek megfelelően (illetve szakmai gyakorlatok esetében a vállalkozások elvárásainak megfelelően) – a küldő intézménynek és a hallgatónak meg kell állapodnia a hallgató által a tanulmányi időszak/a szakmai gyakorlati időszak kezdete előtt elérendő nyelvi szintről (az oktatás vagy a munkahely fő nyelve tekintetében).

A küldő intézmény és a hallgató adott esetben megállapodik a biztosítandó legmegfelelőbb nyelvi támogatásról, annak érdekében, hogy a hallgató elérhesse a megállapodás szerinti szintet (az online nyelvi támogatási szolgáltatásra vonatkozó következő szakaszt).

Hallgatóknak nyújtott támogatás

A hallgatók „hallgatói támogatásban” részesülhetnek a külföldi mobilitási időszakhoz kapcsolódó megnövekedett költségekhez való hozzájárulás érdekében. Ez a támogatás az alábbi tételek közül az egyiket vagy mindkettőt tartalmazza:

  • egy hónapra kiszámított és egységköltségként kifizetett uniós támogatás (lásd a pályázati útmutató B. részében található „Finanszírozási szabályok” című szakaszt), és/vagy
  • állami vagy magánszektorbeli donorszervezet által nyújtott nemzeti, regionális és helyi támogatás vagy hitelkonstrukció.

Létezhetnek uniós forrásokból támogatásban nem részesülő hallgatók, azaz az Erasmus-hallgatókkal kapcsolatos összes támogathatósági szempontnak megfelelő, és az Erasmus-hallgatók minden előnyét élvező, de uniós mobilitási támogatásban nem részesülő hallgatók (a tanulmányi célú és a szakmai mobilitási célú mobilitás esetén egyaránt). A pályázati útmutatóban foglalt szabályok – a támogatások elosztásával kapcsolatos szabályok kivételével – az uniós forrásokból támogatásban nem részesülő hallgatókra is vonatkoznak. Az uniós forrásokból támogatásban nem részesülő, a mobilitási időszak egészére vonatkoztatott hallgatói létszám beszámít az uniós költségvetés országok közötti elosztásához használt teljesítménymutatóhoz használt statisztikákba.

Az Erasmus+ program keretében megvalósuló felsőoktatási mobilitási projektekben résztvevő hallgatók – függetlenül attól, hogy a részvételükhöz részesülnek-e az Erasmus+ program szerinti uniós támogatásban – a fogadó intézménynél mentesülnek a tandíj, a beiratkozási díj, a vizsgadíj, valamint a laboratórium- és könyvtárlátogatási díj fizetése alól.

A helyi hallgatókra vonatkozó szabályoknak megfelelően azonban előfordulhat, hogy a hallgatóknak kisebb összegű díjat kell fizetniük például a biztosításért, a hallgatói önkormányzati tagságért, valamint különböző anyagok (fénymásolatok, laboratóriumi eszközök) használatáért. A kimenő hallgatóknak nem számolható fel a mobilitási időszak szervezésével vagy adminisztrációjával kapcsolatos kiegészítő díj vagy illeték.

A hallgató a külföldön töltött időszak során azokra a támogatásokra vagy hitelekre is jogosult marad, amelyeket a küldő intézményben folytatott tanulmányaival kapcsolatosan ítéltek oda neki.

Az Erasmus+ program szerinti uniós támogatással összeegyeztethető, hogy a szakmai gyakorlat során a fogadó vállalkozás//szervezet/intézmény bármilyen juttatást vagy javadalmazást nyújtson a hallgatónak.

A mobilitási időszak összeegyeztethető a részmunkaidős állással, és amennyiben a hallgató az Erasmus+ program szerinti uniós támogatásban részesül, összeegyeztethető azzal a jövedelemmel is, amelyet a hallgató kapna, amennyiben elvégzi a megállapodás szerinti mobilitási programban előirányzott tevékenységeket.

Felsőoktatási (külföldi tanulmányi vagy szakmai gyakorlati) mobilitási projektben résztvevő hallgatók egyidejűleg nem lehetnek Erasmus Mundus közös mesterképzés tanulmányi program ösztöndíjasai, és ugyanez a helyzet fordított esetben is.

Ha az Erasmus+ program szerinti uniós támogatásban részesülő hallgató nem tesz eleget a támogatási megállapodásban foglalt feltételeknek, részben vagy teljes egészében vissza kell térítenie az uniós támogatást (kivéve, ha vis maior miatt nem tudta végrehajtani tervezett külföldi tevékenységeit). Az uniós támogatást részlegesen vagy teljes egészében visszatéríttethetik azokkal, akik elmulasztják az online záróbeszámoló kitöltését és benyújtását.

Online nyelvi támogatás

Az Erasmus Felsőoktatási Chartát aláíró felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mobilitási projektek résztvevői számára minden szükséges támogatást megadnak a nyelvi felkészítés terén. Ehhez kapcsolódóan a program során fokozatosan vezetnek be online nyelvi támogatást a programországok közötti, két hónapig vagy hosszabb ideig tartó valamennyi mobilitási tevékenység esetén. Az Európai Bizottság a kiválasztott hallgatók számára elérhetővé teszi ezt az online támogatást a külföldi tanulmányok során használandó nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felméréséhez.

Az online eszköz szükség esetén a nyelvismeret fejlesztését is lehetővé teszi a mobilitási időszak előtt és/vagy során. Az oktatás vagy munka nyelvéből legalább B2 tudásszinttel rendelkező résztvevők dönthetnek úgy, hogy a fogadó ország nyelvén végeznek OLS (online nyelvi támogatás keretébe tartozó) kurzust, amennyiben az elérhető. A nyelvi támogatásnak a küldő és a fogadó intézmény közötti kölcsönös bizalomra kell épülnie. Az ajánlott nyelvi kompetenciákat megállapítják az intézményközi megállapodásokban és a tanulmányi megállapodásokban, és így mindhárom fél megegyezik azokról. Az Erasmus+ keretében a küldő felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy az általuk kiküldött hallgatók az előírt nyelvi szinttel rendelkeznek, és hogy az ilyen kölcsönös megállapodás elegendő.

A küldő felsőoktatási intézmények felelősek a hallgatóikat a legmegfelelőbb nyelvi támogatással ellátni – akár az OLS vagy bármely más, a szervezési támogatásból finanszírozható megközelítés alkalmazásával – annak érdekében, hogy a mobilitás kezdetére a hallgatóik elérjék a fogadó intézménnyel egyeztetett, ajánlott szintet. Ezért a küldő felsőoktatási intézmények nem kötelesek az OLS nyelvi kompetencia-felmérés eredményeit megküldeni a fogadó intézményeknek. A hallgatók maguk dönthetik el, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy az OLS nyelvi kompetencia-felmérésük eredményeit megosszák-e a fogadó intézményükkel.

Az online nyelvi támogatás a következőképpen valósul meg:

  • A nemzeti irodák az Európai Bizottság által meghatározott általános feltételekkel összhangban online licenceket bocsátanak a felsőoktatási intézmények rendelkezésére.
  • A felsőoktatási intézmény által támogatásra kiválasztott, az online szolgáltatás használatára jogosult hallgatóknak (az anyanyelvi beszélők esete, valamint kellően indokolt esetek kivételével) online tesztet kell kitölteniük a külföldi tanulmányok vagy a külföldi szakmai gyakorlat során használandó fő nyelvvel kapcsolatos kompetenciáik felmérésére. Ez a mobilitási időszak megkezdésének előfeltétele. A teszt eredményét tudatják a hallgatóval és a küldő felsőoktatási intézménnyel. Ez lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza az online nyelvtanfolyamot esetlegesen igénylő hallgatóknak számát.
  • A felsőoktatási intézmények a nyelvtanfolyamokhoz rendelkezésre álló online licencek számának figyelembevételével a hallgatói igényeknek megfelelően osztják ki a licenceket. A hallgatók a támogatási megállapodásban foglaltak szerint kötelezettséget vállalnak az online tanfolyam elvégzésére.
  • A mobilitási időszak végén a hallgatók egy második tesztet is kitöltenek az idegen nyelv ismerete terén elért haladásuk felmérése érdekében. Az eredményeket tudatják a hallgatóval és a küldő felsőoktatási intézménnyel.

További információk az Európai Bizottság és a nemzeti irodák honlapján találhatók.

A mobilitás egyéb típusai esetében, illetve ha az adott nyelven nem elérhető a Bizottság online szolgáltatása, a felsőoktatási intézmények egyéb fajta nyelvi támogatást tehetnek hozzáférhetővé a hallgatók számára, amely a szervezési támogatás költségei között számolható el.

E: A munkatárs/szakember/oktató részvételének feltételei

Kiválasztás

A küldő felsőoktatási intézménynek tisztességes és átlátható módon kell kiválasztania a felsőoktatási mobilitási projektben résztvevő munkatársakat/szakembereket/oktatókat. A kiutazás előtt a résztvevőknek megállapodást kell kötniük a mobilitási programról a küldő és a fogadó intézménnyel/vállalkozással.

A tanárok és a felsőoktatási munkatársak/szakemberek/oktatók kiválasztását a felsőoktatási intézmény végzi. A kiválasztási és a támogatás-odaítélési eljárásának tisztességesnek, átláthatónak, következetesnek kell lennie, és azt dokumentálni kell, és azt a kiválasztási eljárásban érintett valamennyi fél számára elérhetővé kell tenni. A kiválasztási szempontokat (például: a külföldi mobilitásban először résztvevő munkatársak/szakemberek/oktatók előnyben részesítése, egy-egy munkatárs/szakember/oktató lehetséges mobilitási tevékenységeinek korlátozása egy adott időszakban stb.) nyilvánosságra kell hozni.

A felsőoktatási intézménynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az egyéni kedvezményezettek kiválasztását végző testületekben vagy a kiválasztási eljárásban való részvételre felkérhető személyeket érintő összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Abban az esetben, ha vállalkozás alkalmazottja érintett felsőoktatási intézményhez irányuló mobilitásban, az intézmény meghívót küld a vállalkozás alkalmazottja számára; a támogatás irányítását a fogadó felsőoktatási intézmény látja el; illetve a program- és a partnerországok közötti mobilitás esetén a kedvezményezett.

Mobilitási megállapodás

A felsőoktatási intézmény munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak kiválasztását a küldő intézmény végzi a munkatársak/szakemberek/oktatók által benyújtott mobilitási program tervezete alapján, és a fogadó intézménnyel/vállalkozással folytatott konzultációt követően. A kiutazás előtt a küldő intézmény/vállalkozás és a fogadó intézmény/vállalkozás között hivatalos megállapodásnak kell létrejönnie a végleges mobilitási programról (levélváltás vagy elektronikus üzenetváltás útján).

A küldő intézmény/vállalkozás és a fogadó intézmény/vállalkozás egyaránt felelősséget vállal a külföldi mobilitási időszak minőségéért.

Munkatársak/szakemberek/oktatók részére nyújtott támogatás

A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásának két típusára azonos finanszírozási szabályok vonatkoznak. A támogatás a külföldi oktatási vagy képzési időszakkal kapcsolatos utazási és ellátási költségekhez való hozzájárulás (lásd a pályázati útmutató B. részében található „Finanszírozási szabályok” című szakaszt).

Lehetőség van olyan mobilitásra, amelynek keretében a felsőoktatási munkatársak/szakemberek/oktatók nem részesülnek uniós forrásból nyújtott támogatásban.

A mobilitás ideje alatt

A hallgatói mobilitás megszakítása

Ha a hallgatói mobilitási időszakot meghosszabbítják, például azért, mert eltérés van a nyelvtanfolyam vége és a tényleges tanulmányok/szakmai gyakorlat kezdete között, a megszakítás napjainak számát be kell táplálni a Mobility+ rendszerbe, és a támogatás összegét megfelelően ki kell igazítani.

A programországok közötti szakmai gyakorlat esetében a vállalkozás munkaszüneti napjai megszakíthatják a külföldi mobilitási időszakot, ha a vállalkozás ebben az időszakban zárva tart. A támogatás erre az időszakra is jár. A zárva tartás időszaka nem számít bele a szakmai gyakorlat minimális időtartamába, de beleszámít abba a 12 hónapba, amelyre a hallgató tanulmányi ciklusonként mobilitási támogatást kaphat.

A hallgatói mobilitás meghosszabbítása

A küldő és a fogadó szervezetek/intézmények a következő feltételekkel állapodhatnak meg egy már folyamatban lévő mobilitási időszak meghosszabbításáról:

  • A mobilitási időszak eredetileg tervezett vége előtt legkésőbb egy hónappal be kell nyújtani a mobilitási időszak meghosszabbítására irányuló kérelmet.
  • Ha a kérelmet valamennyi fél elfogadja, módosítani kell a támogatási megállapodást, és meg kell állapodni az időtartam meghosszabbítására vonatkozó összes intézkedésről.
  • Ha a hallgató az Erasmus+ program szerinti támogatásban részesül, a küldő intézmény a hosszabb időtartam figyelembevétele érdekében módosíthatja a támogatás összegét, vagy megállapodást köthet a hallgatóval arról, hogy a további napok az uniós forrásból nem nyújtott támogatás időszakának minősülnek.
  • A fogadó intézmény vizsgalapjának vagy a hallgató szakmai gyakorlatra vonatkozó tanúsítványának a következő meghatározások betartásával kell tartalmazniuk a mobilitási időszak tényleges kezdő és befejező dátumát:
  • kezdő dátumként azt a dátumot kell megadni, amikor a hallgatónak első alkalommal meg kell jelennie a fogadó szervezetnél/intézménynél (ez lehet például az első kurzus kezdő dátuma, az első munkanap, a fogadó intézmény által rendezett fogadó esemény, nyelvtanfolyam vagy interkulturális kurzus);
  • befejező dátumként azt a dátumot kell megadni, amikor a hallgatónak utolsó alkalommal kell megjelennie a fogadó szervezetnél/intézménynél (ez lehet például a vizsgaidőszak vagy a kurzus utolsó napja, az utolsó munkanap, az utolsó kötelező megbeszélés időszaka).
  • A fentiek szerint meghatározott tényleges időtartam – amely az uniós támogatással fedezendő hónapok maximális száma – az az időszak, amelyet a felsőoktatási intézményeknek fel kell tüntetniük a záróbeszámolójukban. Ha a hallgatói mobilitás meghosszabbítása az uniós forrásból nyújtott támogatáson kívüli időszaknak minősül, a támogatás végleges összegnek kiszámításához ezeket a napokat le kell vonni a mobilitási időszak teljes időtartamából.
  • A kiegészítő időszaknak közvetlenül követnie kell a folyamatban lévő mobilitási időszakot. Kellően indokolt és a nemzeti iroda által jóváhagyott esetektől eltekintve nem lehet kihagyás (nem minősülnek kihagyásnak a munkaszüneti napok és azok a napok, amelyeken az egyetem/vállalkozás zárva tart).

A mobilitást követően

A: A tanulási eredmények elismerése

A külföldön töltött időszak végén a fogadó intézmény/vállalkozás a hallgató és a küldő felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátja a megállapodás szerinti program eredményeit igazoló vizsgalapokat vagy szakmai gyakorlati tanúsítványt (munkalapot).

A mobilitási időszak utánkövetése magában foglalja azt, hogy a küldő intézmény hivatalosan elismeri a formális tanulás keretében újonnan megszerzett kompetenciákért külföldön odaítélt krediteket (az európai kreditátviteli és gyűjtési rendszer vagy azzal egyenértékű rendszer szerinti kreditpontok alkalmazásával), adott esetben a szakmai gyakorlatokat, valamint az osztálytermen és a munkahelyen kívüli nem formális és informális tanulás eredményeinek dokumentációját (oklevélmelléklet alkalmazásával) is beleértve. Ez azonban nem vonatkozik a felsőfokú képesítéssel rendelkező pályakezdők szakmai gyakorlatára.

A nyelvi felmérés és az online nyelvtanfolyamok eredményeit központi nyilvántartásba veszik, de arról nem állítanak ki hivatalos képesítést.

A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása tekintetében a küldő intézményeknek biztosítaniuk kell a résztvevő munkatársak/szakemberek/oktatók tanulmányi eredményeinek megfelelő elismerését, terjesztését és intézményen belüli széles körű felhasználását.

B: Beszámolás

A külföldön töltött időszak végén a mobilitási tevékenységben résztvevő hallgatóknak és munkatársnak záróbeszámolót kell kidolgozniuk és benyújtaniuk. A két hónapig vagy hosszabb ideig tartó mobilitási tevékenységek esetében a beszámolónak tartalmaznia kell a mobilitási időszak során kapott nyelvi támogatás minőségi szempontú értékelését is.

A küldő felsőoktatási intézmény a kapott uniós támogatást részlegesen vagy teljes egészében visszatéríttetheti azokkal a hallgatókkal vagy munkatársakkal/szakemberekkel/oktatókkal, akik elmulasztják a beszámoló benyújtását. A támogatás visszatérítésétől el kell tekinteni, ha a hallgató vagy a munkatárs/szakember/oktató vis maior miatt nem tudja elvégezni a tervezett külföldi tevékenységeit. Az ilyen eseteket a kedvezményezett köteles bejelenteni, a nemzeti irodának pedig írásban kell elfogadnia a bejelentett esetet.