Kapacitásépítés (ifjúságügy)

Hogyan lehet pályázni?

Az érdeklődő szervezetek tekintsék át az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség honlapján olvasható információkat.

Mi a cél?

Az ifjúságügyi kapacitásépítő projektek célja az, hogy:

  • előmozdítsák az együttműködést és csereprogramok létrejöttét program- és partnerországok között,
  • javítsák az ifjúsági munka, a nem formális tanulás és az önkéntes munka színvonalát és elismertségét a partnerországokban, és elősegítsék, hogy több szinergia jöjjön létre az oktatási rendszerekkel és a munkaerőpiaccal,
  • ösztönözzék új mobilitási programok megvalósítását a nem formális tanulás terén, és
  • előmozdítsák a transznacionális mobilitást a nem formális tanulás tekintetében a programországok és partnerországok között, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra.

A kapacitásépítő projektek homlokterében olyan tevékenységeknek kell állniuk, amelyek:

  • támogatják a stratégiai együttműködést az ifjúsági szervezetek és a (partnerországbeli) hatóságok között,
  • ösztönzik az együttműködést az ifjúsági és az oktatási szervezetek, továbbá az üzleti élet és a munkaerőpiac képviselői között,
  • növelik az ifjúsági szervezetek és hatóságok kapacitását,
  • megerősítik az ifjúsági szervezeteket a menedzsment, az irányítás, az innovációs kapacitás és a nemzetköziesítés tekintetében,
  • módszereket léptetnek életbe, tesztelnek és hajtanak végre az ifjúsági munka terén, pl. a szakmai fejlődés és az informális tanulás vonatkozásában,
  • elősegítik a képzés új formáinak és az ifjúsági munka új megközelítéseinek térnyerését,
  • az együttműködés, a hálózatépítés és a társaktól való tanulás ösztönzése révén előmozdítják az ifjúsági szervezetek irányítását.

Milyen lehetőségekről van szó?

Az Erasmus+ program révén a szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy olyan projekteket valósítsanak meg, amelyek célja:

  • a szakpolitikai párbeszéd, az együttműködés, a hálózatépítés és a bevált módszerek cseréjének ösztönzése,
  • nagyszabású (legfeljebb kétnapos) események szervezése,
  • tájékoztató és figyelemfelhívó kampányok szervezése,
  • információs, kommunikációs és médiaeszközök kifejlesztése,
  • ifjúsági munkával kapcsolatos módszerek, eszközök, segédanyagok, tantervek, képzési modulok és dokumentációs eszközök (lásd: Youthpass) kidolgozása/továbbfejlesztése,
  • az ifjúsági munka, illetve a képzés és a támogatás új formáinak kialakítása.

A kapacitásépítő projekteknek két fő típusuk van:

  • Szabványos kapacitásépítő projektek (5–13. régió): a szervezetek kapacitásának növelésére irányulnak, és magukban foglalhatnak mobilitási tevékenységeket
  • A nyugat-balkáni ifjúsági keretbe tartozó projektek (1. régió): a szervezetek kapacitását mobilitási tevékenységek révén hivatottak növelni (melyeket adott esetben kapacitásépítő tevékenységek egészíthetnek ki)

A végrehajtható mobilitási tevékenységek közé a következők tartoznak:

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Az érdeklődő szervezek legalább három olyan szervezet által alkotott konzorcium tagjaként pályázhatnak, amelyek három különböző országban működnek. Feltételt jelent, hogy a három ország közül az egyik programország, egy másik pedig részvételre jogosult partnerország legyen.

Mit érdemes még tudni?

A projektek időtartama 9 hónaptól 2 évig terjedhet. A támogathatóságnak számos egyéb feltétele van. Ezekről a feltételekről a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) lehet további információkat találni.

Hogyan lehet pályázni?

Az érdeklődő szervezetek tekintsék át az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség honlapján olvasható információkat.

További információk

A kapacitásépítő lehetőségekről mindenekelőtt a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) találhatók információk, de az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségtől részletesebb tájékoztatás kérhető a pályázati eljárásról.

További információkért vegye fel a kapcsolatot az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel.

Oszd meg ezt az oldalt