Az Erasmus+ program céljai és fő sajátosságai

Az Erasmus+ program fontos elemei

A program következő elemei külön figyelmet érdemelnek. Közülük néhányat a Bizottság honlapja részletesebben ismertet.

Készségek és képesítések elismerése és érvényesítése

Az Erasmus+ támogatja az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközöket, különös tekintettel a következőkre:

  • Europass,
  • Youthpass,
  • az európai képesítési keretrendszer (EKKR),
  • az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS),
  • az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET),
  • a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET),
  • az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR),
  • az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA), 

valamint az ezen eszközöket támogató uniós oktatási és képzési hálózatok, különösen a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC), a Euroguidance hálózatok, a nemzeti Europass központok és az EKKR nemzeti koordinációs pontjai.

Ezen eszközök közös célja annak biztosítása, hogy a készségek és a képesítések az országhatárokon belül és azokon átívelően is könnyebben elismerhetőek és érthetőbbek legyenek az oktatás és a képzés valamennyi alrendszerében, függetlenül attól, hogy azok elsajátítása formális oktatás és képzés, vagy más tanulási tapasztalatok (például munkatapasztalat, önkéntes munka, online tanulás) keretében történt-e. Ezek az eszközök továbbá azt célozzák, hogy az oktatás-, a képzési és az ifjúságpolitika a jobb munkaerő-piaci integráció és mobilitás révén fokozottabban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek, valamint kiemelt oktatási és foglalkoztatási céljainak megvalósításához.

E célkitűzések megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló eszközöknek alkalmasaknak kell lenniük az olyan új jelenségek kezelésére, mint az oktatás nemzetköziesedése és a digitális tanulás terjedése, valamint a tanulók szükségleteihez és céljaihoz igazított rugalmas tanulási útvonalak megteremtésének támogatása. A jövőben szükségessé válhat az eszközök továbbfejlesztése is, hogy még inkább egymásra épüljenek, és még egyszerűbbek legyenek, így támogatva a tanulók tanulmányi célú szabad mozgását, illetve a munkavállalók munkavállalási célú szabad mozgását.

További információ: http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/skills-qualifications_hu.htm

A projekteredmények terjesztése és hasznosítása

Az eredmények terjesztése és hasznosítása az Erasmus+ projektek életciklusának fontos része. Lehetőséget teremt a résztvevő szervezetek/intézmények számára a projektjeik elért és megvalósítandó eredményeinek megosztására, ezáltal a hatásuk kiterjesztésére és fenntarthatóságuk javítására, valamint az Erasmus+ európai hozzáadott értékének igazolására.

A projekteredmények sikeres terjesztése és hasznosítása érdekében az Erasmus+ szerinti projektekben érintett szervezeteknek/intézményeknek tudomásul kell venniük, hogy a projektek megtervezésekor és megvalósításakor kellő figyelmet kell fordítaniuk a tapasztalatok terjesztését és a hasznosítását szolgáló tevékenységekre. E tevékenységek szintjének és intenzitásának arányosnak kell lennie az Erasmus+ különböző cselekvéseinek célkitűzéseivel, hatókörével és céljaival.

Egy-egy projekt eredményei különösen relevánsak és érdekesek lehetnek a projekt tárgyterületein kívül is, ezért az egyes projektek keretében olyan stratégiák és módszerek kialakítására célszerű törekedni, amelyek biztosítják, hogy mások könnyen hozzáférhessenek a kidolgozott és előállított eredményekhez. Erre vonatkozóan a programútmutató II. mellékletében olvashatók konkrét iránymutatások.

Az Erasmus+ program oktatási segédanyagokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó követelménye

Az Erasmus+ a tanulás, az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka támogatása érdekében előmozdítja a projekteredményekhez való nyílt hozzáférést. Az Erasmus+ kedvezményezettjei vállalják, hogy a program által támogatott projektek keretében készített oktatási segédanyagokat és segédeszközöket – dokumentumokat, médiatartalmakat, szoftvereket vagy más anyagokat – nyílt licenc alkalmazásával szabadon hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára. A segédanyagoknak könnyen hozzáférhetőnek és költség- illetve korlátozásmentesen visszakereshetőnek kell lenniük, s a nyílt licencnek lehetővé kell tennie, hogy a nagyközönség felhasználhassa, újrafelhasználhassa, adaptálhassa és megoszthassa azokat. Ezek az anyagok az úgynevezett nyitott oktatási segédanyagok. A fenti célnak megfelelően a segédanyagokat szerkeszthető digitális formátumban, megfelelő és szabadon hozzáférhető formában kell feltölteni. Noha az Erasmus+ arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy a legnyíltabb licenceket1 használják, a kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy korlátozásokat előíró – például a kereskedelmi célú felhasználást korlátozó, vagy a származékos művek esetében ugyanazon licenc alkalmazására kötelező – licenceket használnak, amennyiben ezt a projekt jellege és az anyag típusa megkívánja, és amennyiben ez nem akadályozza a segédanyag nagyközönség általi felhasználását, újrafelhasználását, adaptálását és megosztását. A nyílt hozzáférésre vonatkozó követelmény kötelező, és nem sértheti a támogatások kedvezményezettjeinek szellemi tulajdonhoz fűződő jogait.

Az Erasmus+ szerinti, kutatásokhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés

Az Erasmus+ arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy kutatási eredményeiket nyílt hozzáférési útvonalak révén, azaz költségmentesen és a hozzáférés más korlátozásától mentesen tegyék közzé. A program továbbá arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy nyílt licenceket alkalmazzanak e kutatási eredményekhez. Amennyiben lehetséges, a projektek során összegyűjtött adatokat „nyílt adatokként”, azaz nyílt licenccel kell közzétenni megfelelő formátumban és megfelelő, nyílt adatplatformon.

Nemzetközi dimenzió

Az Erasmus+ erőteljes nemzetközi dimenzióval (azaz partnerországokkal való együttműködéssel) rendelkezik, különösen a felsőoktatás és az ifjúságügy területén.

A felsőoktatás területén az Erasmus+ a következő, a partnerországokkal való együttműködésre irányuló pályázati kategóriákat támogatja:

  • a partnerországbeli tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitását előmozdító nemzetközi kreditszintű egyéni mobilitás és Erasmus Mundus közös mesterképzések (az 1. pályázati kategória keretében);
  • a partnerországok – különösen az Unióval szomszédos partnerországok – felsőoktatási intézményeinek és rendszereinek korszerűsítésére és nemzetköziesedésére hatással lévő együttműködést és partnerségeket előmozdító felsőoktatási kapacitásépítési projektek (a 2. pályázati kategória keretében);
  • a szakpolitikai párbeszéd támogatása (a 3. pályázati kategória keretében) az Unióval szomszédos partnerországokban működő, felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértői hálózat és a végzett hallgatók nemzetközi egyesületének közreműködésével, a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszéden, valamint a vonzerő fokozását és a népszerűsítést szolgáló nemzetközi eseményeken keresztül;
  • az európai uniós tanulmányok területére irányuló oktatást, kutatást és gondolkodást világszerte ösztönző Jean Monnet-tevékenységek.

Az ifjúságügy területén az Erasmus+ a következő pályázati kategóriákat támogatja:

  • a fiatalok és az ifjúságsegítők mobilitása (az 1. pályázati kategória keretében), amely az Unióval szomszédos partnerországokkal együttműködésben előmozdítja az ifjúsági csereprogramokat és az ifjúságsegítők mobilitását;
  • ifjúságügyi kapacitásépítési projektek (a 2. pályázati kategória keretében), amelyek előmozdítják az ifjúsági munka, az ifjúságpolitikák és az ifjúságügyi rendszerek minőségének javítására, valamint a nem formális oktatás elismerésére kedvező hatást gyakorló együttműködési és mobilitási tevékenységeket a partnerországokban, nevezetesen az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni államokban (AKCS-államok), illetve az ázsiai és a latin-amerikai országokban;
  • az Unióval szomszédos partnerországok fiataljainak és ifjúsági szervezeteinek bevonása az Ifjúságügyi  párbeszéd projektekbe (a 3. pályázati kategória keretében) olyan nemzetközi találkozókon, konferenciákon és eseményeken való részvétellel, amelyek előmozdítják a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédet.

A program egyéb cselekvései (stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési szövetségek, ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, együttműködési partnerségek) is hozzáférhetők a partnerországok szervezetei/intézményei számára, amennyiben részvételük hozzáadott értéket teremt az adott projektre nézve (további információkért tanulmányozza a pályázati útmutató B. részét).

Többnyelvűség

A többnyelvűség az európai projekt egyik sarokköve és az „Egyesülve a sokféleségben” jelszóval fémjelzett uniós törekvés hatásos jelképe. Az idegen nyelvek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a munkaerőpiacon való érvényesüléshez és a rendelkezésre álló lehetőségek legjobb hasznosításához szükséges készségek között. Az Unió azt a célt tűzte ki, hogy minden polgár számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy fiatal korától kezdve legalább két idegen nyelvet elsajátíthasson.

A program egyik konkrét célkitűzése a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása. A nyelvi kompetenciák hiánya jelenti az európai oktatási, képzési és ifjúsági programokban való részvétel egyik fő akadályát. A nyelvi támogatás nyújtása érdekében bevezetett lehetőségek célja a mobilitás hatékonyságának és eredményességének növelése, a tanulási teljesítmény javítása, és ezáltal a program konkrét célkitűzésének támogatása.

Nyelvi támogatás azon nyelv kapcsán érhető el az 1. pályázati kategória keretében támogatott, hosszú távú mobilitási tevékenységekben résztvevők számára, amelyet az adott mobilitási tevékenység (külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlat) során használnak. A nyelvi támogatás elsősorban az Erasmus+ Online Linguistic Support (Erasmus+ online nyelvi támogatás) platformon keresztül biztosított, mivel az elektronikus távoktatás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében előnyös a nyelvtanuláshoz.

Az Erasmus+ Online Linguistic Support (http://erasmusplusols.eu) a nyelvi kompetenciák kötelező felméréséből és önkéntes nyelvtanfolyamokból áll. A nyelvi felmérés a kezdeményezés lényeges aspektusa ahhoz, hogy minden egyes résztvevő számára megfelelő felkészítést lehessen biztosítani, és össze lehessen gyűjteni az uniós mobilitási tevékenységek résztvevőinek nyelvi készségeire vonatkozó adatokat. A résztvevők ezért a nyelvi kompetenciáik terén elért előrehaladás nyomon követése érdekében a mobilitási időszak előtt, majd a mobilitási időszak után ismételten nyelvi felmérésen vesznek részt. A kiutazás előtti nyelvi szintfelmérő teszt eredménye, bárhogyan sikerül is, nem zárja ki a résztvevőket a mobilitási tevékenységben való részvételből.

Az online nyelvi felmérés tehát nem az Erasmus+ mobilitási tevékenységek résztvevőinek kiválasztására szolgál, hanem arra, hogy szükség esetén lehetőséget nyújtson nyelvi szintjük fejlesztésére. A nyelvi támogatásnak a küldő és a fogadó intézmény közötti kölcsönös bizalomra kell épülnie: a küldő intézmény feladata, hogy a résztvevőket a legmegfelelőbb nyelvi támogatásban részesítse annak biztosítása érdekében, hogy a mobilitás kezdetére elérjék a fogadó intézménnyel közösen megállapított, ajánlott nyelvi szintet.

Amíg az online eszközökön keresztül nem lesz minden nyelv elérhető, a mobilitási projektek kedvezményezettjei pénzügyi finanszírozásban részesülnek a Bizottság által nyújtott online szolgáltatáson keresztül nem elérhető nyelveken biztosított nyelvi támogatáshoz.

A 2. pályázati kategória keretében a nyelvoktatás és -tanulás területén megvalósuló stratégiai partnerségek létrehozását ösztönzik. A nyelvi készségek támogatásával kapcsolatos innováció és bevált gyakorlatok közé tartozhatnak például az oktatási és értékelési módszerek, a pedagógiai segédanyagok kidolgozása, a kutatás, a számítógéppel támogatott nyelvtanulás és az idegen nyelveket használó vállalkozások. Szükség esetén olyan stratégiai partnerségek kedvezményezettjei is részesülhetnek nyelvi támogatásban, amelyek hosszú távú képzési és oktatási tevékenységeket szerveznek a munkatársak/szakemberek/oktatók, az ifjúságsegítők és a tanulók számára.

Az Európai Nyelvi Díj vonatkozásában arra ösztönözzük a nemzeti irodákat, hogy önkéntes alapon rendszeresen (évente vagy kétévente) szervezzenek nemzeti versenyeket programországokban. Az Európai Nyelv Díj odaítélése a többnyelvűség terén elért kiváló eredmények hasznosítására és terjesztésére ösztönző, valamint a nyelvtanulás iránti közérdeklődést előmozdító szerepet tölt be.

A 3. pályázati kategória keretében, valamint a menekülteknek az európai oktatási és képzési rendszerekbe való integrálására irányuló tagállami törekvések támogatása érdekében az Erasmus+ résztvevőknek nyújtott Erasmus+ online nyelvi támogatás (OLS) a 2016. évi, a 2017. évi, a 2018. évi és a 2019. évi pályázati felhívás keretében, illetve a rendelkezésre álló költségvetési keret kimerüléséig mintegy 100 000 menekült számára is díjmentesen elérhető.

Az Erasmus+ nemzeti irodák és a kedvezményezett intézmények/szervezetek programban való részvétele teljesen önkéntes. E pályázati felhívás keretében a részt venni szándékozó kedvezményezettek további OLS-licenceket kapnak, amelyeket kifejezetten azon menekültek számára kell kiosztani, akik az online nyelvi támogatás keretében rendelkezésre álló nyelvek egyikét kívánják tanulni. A kedvezményezett intézmények/szervezetek felelnek a licencek menekültek részére történő kiosztásáért és a licencek felhasználására vonatkozó jelentéstételért.

Méltányosság és befogadás

Az Erasmus+ program oly módon kívánja előmozdítani a méltányosságot és a befogadást, hogy elősegíti a társaikhoz képest hátrányos helyzetű vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők hozzáférését minden olyan esetben, amikor a hátrányos helyzet az alábbi okok miatt korlátozza vagy akadályozza a transznacionális tevékenységekben való részvételt:

  • fogyatékosság (azaz speciális igényű résztvevők): szellemi (értelmi, kognitív, tanulási), testi, érzékszervi vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek;
  • oktatási nehézségek: tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok; korai iskolaelhagyók; alacsonyan képzett felnőttek; gyenge iskolai teljesítményt nyújtó fiatalok;
  • gazdasági akadályok: alacsony életszínvonalon élő, alacsony jövedelmű, a szociális juttatási rendszerre szoruló vagy hajléktalan személyek; tartósan munkanélküli vagy tartós szegénységben élő fiatalok; eladósodott vagy pénzügyi problémákkal küzdő személyek;
  • kulturális különbségek: bevándorlók vagy menekültek, valamint bevándorló vagy menekült családok leszármazottai; nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek; a nyelvi és kulturális befogadás terén nehézségekkel küzdő személyek;
  • egészségügyi problémák: krónikus egészségügyi problémával, súlyos betegséggel vagy pszichiátriai betegséggel küzdő személyek;
  • társadalmi akadályok: nem, életkor, nemzetiség, vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság stb. alapján hátrányos megkülönböztetést elszenvedő személyek; korlátozott szociális képességekkel rendelkező, antiszociális vagy veszélyes magatartású személyek; létbizonytalanságban élő személyek; (volt) bűnözők, (volt) kábítószer-fogyasztók vagy alkoholisták; fiatal és/vagy egyedülálló szülők; árvák;
  • földrajzi akadályok: távoli vagy vidéki térségekben élők; kis szigeteken vagy peremterületeken élők; problémás városi körzetekben élők; rosszabb infrastruktúrával (korlátozott tömegközlekedés, kevés lehetőség) rendelkező területeken élők.

Az ifjúságügy területén befogadási és sokféleségi stratégia került kidolgozásra, amely a hátrányos helyzetű fiatalok Erasmus+ programban való részvételéhez és a programba való bevonásához nyújtandó támogatás közös kereteként szolgál. A stratégia elérhető az Európai Bizottság honlapján2.

A résztvevők védelme és biztonsága

Az Erasmus+ program fontos alapelvei közé tartozik a projektek résztvevőinek védelme és biztonsága. A programban résztvevő összes személy számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben kihasználhassa a személyes és szakmai fejlődéséhez, valamint a tanuláshoz nyújtott lehetőségeket. Ehhez olyan biztonságos környezetet kell biztosítani, amely minden személy jogait tiszteletben tartja és védi.

Az Erasmus+ programban résztvevő szervezeteknek/intézményeknek ezért olyan hatékony eljárásokkal és intézkedésekkel kell rendelkezniük, amelyek elősegítik és garantálják a résztvevők biztonságát és védelmét a tevékenységük során. Az Erasmus+ program valamennyi pályázati kategóriája keretében szervezett mobilitási tevékenységben érintett hallgatókat, gyakornokokat, tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevőket, tanulókat, felnőtt tanulókat, fiatalokat, munkatársakat/ szakembereket/oktatókat és önkénteseket biztosítás keretében meg kell védeni a tevékenységekben való részvételükkel összefüggő kockázatokkal szemben. A külön biztosítási kötvényt előíró önkéntes tevékenységeken kívül  az Erasmus+ program sem a biztosítás formájáról nem rendelkezik, sem konkrét biztosítókat nem ajánl. A program a projekt szervezőire bízza, hogy a projekt típusától és a nemzeti szinten elérhető biztosítási formáktól függően döntsenek az általuk legmegfelelőbbnek ítélt biztosítási formáról. Ezenfelül nem szükséges projektspecifikus biztosítást kötni, amennyiben a résztvevőkre a projekt szervezői korábban már kötöttek biztosítást.

A biztosításnak a következő területeket kell fedeznie:

  • utasbiztosítás, amennyiben szükséges (a poggyászkárokat, illetve a poggyász elvesztését is beleértve);
  • felelősségbiztosítás (amennyiben szükséges, a szakmai felelősségbiztosítást vagy felelősségbiztosítást is beleértve);
  • baleset és súlyos betegség (a tartós vagy átmeneti munkaképtelenséget is beleértve);
  • haláleset (külföldön végrehajtott projekt esetében a holttest hazaszállítása is).

A transznacionális tevékenységek résztvevői számára kifejezetten ajánlott, hogy adott esetben rendelkezzenek európai egészségbiztosítási kártyával. Ezzel az ingyenes kártyával az Unió 28 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában ideiglenes ott-tartózkodás esetén az adott országban biztosított személyekkel azonos feltételek és költségek mellett (egyes országokban térítésmentesen) vehető igénybe – orvosilag indokolt – állami egészségügyi ellátás. Az európai egészségbiztosítási kártyáról és beszerzésének módjáról a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=559 címen olvashatók további információk.

Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a résztvevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől.

  • 1. Például a kreatív művek esetében széles körben alkalmazott Creative Commons Attribution vagy Creative Commons Attribution-Share Alike licenceket, a szoftverek esetében széles körben alkalmazott GNU nyilvános licencet és a GNU kevésbé általános nyilvános licencet, vagy az adatbázisok esetében széles körben alkalmazott nyílt adatbázislicencet.
  • 2. Az Erasmus+ ifjúságügy területén alkalmazandó befogadási és sokféleségi stratégiája: http://ec.europa.eu/youth/library/reports/inclusion-diversity-strategy_en.pdf

Általános cél

Az Erasmus+ program a következők megvalósításához járul hozzá:

  • az Európa 2020 stratégiában – ezen belül is a kiemelt oktatási célban – megfogalmazott célkitűzések megvalósítása 1;
  • az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében („Oktatás és képzés 2020”) megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a megfelelő referenciaértékeket is ideértve;
  • a partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztése;
  • az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének átfogó célkitűzései;
  • a sport európai dimenziójának, különösen az alulról szerveződő sport fejlesztésére vonatkozó célkitűzés a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban;
  • az európai értékek előmozdítása az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összhangban 2.
  • 1. A kiemelt oktatási cél az, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyás aránya 10 % alá csökkenjen, ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 40 %-ra növekedjen.
  • 2. Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.