A. rész: Általános információk az Erasmus+ programról

Az Erasmus+ program az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott uniós program1. Az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport jelentős mértékben hozzájárulhat a társadalmi-gazdasági változások, valamint az évtized végéig Európa előtt álló legfontosabb kihívások kezeléséhez, valamint a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a méltányosságra és a társadalmi befogadásra irányuló európai szakpolitikai menetrend megvalósításához.

Az európai kormányok egyik legsürgetőbb feladata a – különösen a fiatalok körében – nagy arányú munkanélküliség elleni küzdelem. Túl sok fiatal válik korai iskolaelhagyóvá, és ki van téve a munkanélküliség és a társadalmi marginalizáció magas kockázatának. Ugyanez a veszély fenyeget sok, alacsony képzettséggel rendelkező felnőtt munkavállalót is. A technológiák a társadalom működéséhez igazodva változnak, és biztosítani kell a lehető legjobb kihasználásukat. Az uniós vállalkozásoknak a tehetséggondozás és az innováció révén versenyképesebbé kell válniuk.

Európának összetartóbb és befogadóbb társadalmakra van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok aktív szerepet töltsenek be a demokratikus életben. Az oktatás, a képzés, az ifjúsági munka és a sport kulcsfontosságú a közös európai értékek népszerűsítéséhez, a társadalmi integráció elősegítéséhez, a kultúrák közötti megértés és a közösséghez tartozás érzésének megerősítéséhez és az erőszakos radikalizáció megelőzéséhez. Az Erasmus+ program hatékony eszköz a hátrányos helyzetűek, különösen az újonnan érkező migránsok befogadásának népszerűsítéséhez.

A Lisszaboni Szerződés rendelkezésével („a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében”) összhangban további kihívást jelent a fiatalok társadalmi tőkéjének, felelősségvállalásának és aktív társadalmi szerepvállaláshoz szükséges képességeinek fejlesztése. Ennek a megvalósítását olyan nem formális tanulási tevékenységek is elősegíthetik, amelyek célja a fiatalok készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése, valamint aktív társadalmi szerepvállalásra ösztönzése. Az ifjúsági szervezetek és az ifjúságsegítők számára – szakmai felkészültségük javítása, valamint az ifjúsági munka európai dimenziójának továbbfejlesztése érdekében – megfelelő képzési és együttműködési lehetőségeket is biztosítani kell.

A hatékony oktatási és képzési rendszerek, illetve ifjúságpolitikák felruházzák az embereket a munkaerőpiacon és a gazdaságban elvárt készségekkel, és lehetővé teszik számukra az aktív társadalmi szerepvállalást és az önmegvalósítást. A politikai döntéshozók és az érdekelt felek közös elképzelésein, megbízható adatokon, valamint a különböző szakterületek és szintek együttműködésén alapuló oktatási, képzési és ifjúságügyi reformok hozzájárulhatnak ezeknek a céloknak az eléréshez.

Az Erasmus+ program célja, hogy támogassa a programországokat az európai tehetségbázisban és társadalmi tőkében rejlő lehetőségek hatékony kihasználására irányuló törekvéseikben, az egész életen át tartó tanulás távlatát tartva szem előtt, az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén a formális, a nem formális és az informális tanulás támogatásával. A program ezenkívül gyarapítja a partnerországok közötti együttműködési és mobilitási lehetőségeket, különösen a felsőoktatás és az ifjúságügy területén.

Az Erasmus+ program a Lisszaboni Szerződésben bevezetett egyik új elemmel összhangban a sportért felelős szervek együttműködésének előmozdításával a sport európai dimenzióját erősítő tevékenységeket is támogatja. A program európai hálózatok létrehozását és fejlesztését támogatja, lehetőséget teremtve az érdekelt felek közötti együttműködésre, valamint a sport és a testmozgás különböző területeivel kapcsolatos ismeretek és know-how cseréjére és átadására. A fokozottabb együttműködésnek – a testmozgás hiányából fakadó társadalmi és gazdasági költségek csökkentése révén – különösen az európai humán tőkében rejlő lehetőségek kialakítása terén lesznek kedvező hatásai.

A program olyan tevékenységeket, együttműködéseket és eszközöket támogat, amelyek megfelelnek az Európa 2020 stratégia és annak kiemelt kezdeményezései – például a Mozgásban az ifjúság és az Új készségek és munkahelyek menetrendje – célkitűzéseinek. A program a nyitott koordinációs módszerek révén az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere és az EU ifjúsági stratégiája által követett célkitűzések megvalósításához is hozzájárul.

A tudásba, a készségekbe és a kompetenciákba való befektetés – azáltal, hogy Európában és Európán kívül is elősegíti a növekedést, a méltányosságot, a jólétet és a társadalmi befogadást – az egyének, az intézmények, a szervezetek és a társadalom egészének javát szolgálja.

Az Erasmus+ pályázati útmutató az Európai Bizottság által elfogadott Erasmus+ éves munkaprogramnak megfelelően készült, ezért az elkövetkezendő években elfogadásra kerülő munkaprogramokban meghatározott prioritásoknak és cselekvési irányvonalaknak megfelelően sor kerülhet az útmutató felülvizsgálatára. A pályázati útmutatóban foglaltak végrehajtása a költségvetési hatóság által az adott év költségvetésének elfogadását követően a költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok rendelkezésre állásától vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerétől is függ.

A múltbeli tapasztalatok felhasználása, előretekintés a jövőbe

Az Erasmus+ program az elmúlt több mint 25 év európai oktatási, képzési és ifjúságügyi programjainak eredményeire épül, amelyek az európai és a nemzetközi együttműködés dimenziójára egyaránt kiterjednek. Az Erasmus+ a 2007–2013 közötti időszakban a Bizottság által végrehajtott alábbi európai programok összevonásával jött létre:

  • Az egész életen át tartó tanulás programja
  • A fiatalok lendületben program
  • Az Erasmus Mundus program
  • Tempus
  • Alfa
  • Edulink
  • Az iparosodott országokkal folytatott felsőoktatási együttműködési programok

Ezek a programok a felsőoktatás (annak nemzetközi dimenzióját is beleértve), a szakképzés, a közoktatás, a felnőttképzés és az ifjúságügy (annak nemzetközi dimenzióját is beleértve) terén folytatott tevékenységeket támogatják.

Az Erasmus+ célja, hogy az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területeit érintő szinergiák és a kölcsönösen egymást ösztönző együttműködés támogatásával, a különböző cselekvések és projektformák közötti mesterséges határok felszámolásával, új ötletek támogatásával, a munka és a civil társadalom világából érkező új szereplők megszólításával, valamint új együttműködési formák ösztönzésével túlmutasson ezeken a programokon.

Ezért alapvető jelentőségű volt, hogy a program széles körben ismert és elismert elnevezést kapjon. A program keretében támogatott cselekvésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos tájékoztatás során ezért mindenekelőtt az „Erasmus+” elnevezés használandó. Annak érdekében azonban, hogy a korábbi programok résztvevői és kedvezményezettjei segítséget kapjanak az Erasmus+ programban való eligazodáshoz, kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az egyes ágazatokhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében az általános „Erasmus+” elnevezésen kívül a következő elnevezések is használhatók:

  • „Erasmus+: Comenius”, a programnak kizárólag a közoktatás területéhez kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Erasmus”, a programnak kizárólag a felsőoktatás területéhez kapcsolódó és a programországoknak szánt tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Erasmus Mundus”, az Erasmus Mundus közös mesterképzések vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Leonardo da Vinci”, a programnak kizárólag a szakképzés területéhez kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Grundtvig”, a programnak kizárólag a felnőttkori tanulás területéhez kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Fiatalok lendületben”, a programnak kizárólag a fiatalok nem formális és informális tanulásához kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Jean Monnet”, a programnak kizárólag az európai uniós tanulmányok területéhez kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában;
  • „Erasmus+: Sport”, a programnak kizárólag a sport területéhez kapcsolódó tevékenységei vonatkozásában.

Az Erasmus+ program céljai és fő sajátosságai

Az Erasmus+ program fontos elemei

A program következő elemei külön figyelmet érdemelnek. Közülük néhányat a Bizottság honlapja részletesebben ismertet.

Készségek és képesítések elismerése és érvényesítése

Az Erasmus+ támogatja az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközöket, különös tekintettel a következőkre:

  • Europass,
  • Youthpass,
  • az európai képesítési keretrendszer (EKKR),
  • az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS),
  • az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET),
  • a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET),
  • az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR),
  • az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA), 

valamint az ezen eszközöket támogató uniós oktatási és képzési hálózatok, különösen a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC), a Euroguidance hálózatok, a nemzeti Europass központok és az EKKR nemzeti koordinációs pontjai.

Ezen eszközök közös célja annak biztosítása, hogy a készségek és a képesítések az országhatárokon belül és azokon átívelően is könnyebben elismerhetőek és érthetőbbek legyenek az oktatás és a képzés valamennyi alrendszerében, függetlenül attól, hogy azok elsajátítása formális oktatás és képzés, vagy más tanulási tapasztalatok (például munkatapasztalat, önkéntes munka, online tanulás) keretében történt-e. Ezek az eszközök továbbá azt célozzák, hogy az oktatás-, a képzési és az ifjúságpolitika a jobb munkaerő-piaci integráció és mobilitás révén fokozottabban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek, valamint kiemelt oktatási és foglalkoztatási céljainak megvalósításához.

E célkitűzések megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló eszközöknek alkalmasaknak kell lenniük az olyan új jelenségek kezelésére, mint az oktatás nemzetköziesedése és a digitális tanulás terjedése, valamint a tanulók szükségleteihez és céljaihoz igazított rugalmas tanulási útvonalak megteremtésének támogatása. A jövőben szükségessé válhat az eszközök továbbfejlesztése is, hogy még inkább egymásra épüljenek, és még egyszerűbbek legyenek, így támogatva a tanulók tanulmányi célú szabad mozgását, illetve a munkavállalók munkavállalási célú szabad mozgását.

További információ: http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/skills-qualifications_hu.htm

A projekteredmények terjesztése és hasznosítása

Az eredmények terjesztése és hasznosítása az Erasmus+ projektek életciklusának fontos része. Lehetőséget teremt a résztvevő szervezetek/intézmények számára a projektjeik elért és megvalósítandó eredményeinek megosztására, ezáltal a hatásuk kiterjesztésére és fenntarthatóságuk javítására, valamint az Erasmus+ európai hozzáadott értékének igazolására.

A projekteredmények sikeres terjesztése és hasznosítása érdekében az Erasmus+ szerinti projektekben érintett szervezeteknek/intézményeknek tudomásul kell venniük, hogy a projektek megtervezésekor és megvalósításakor kellő figyelmet kell fordítaniuk a tapasztalatok terjesztését és a hasznosítását szolgáló tevékenységekre. E tevékenységek szintjének és intenzitásának arányosnak kell lennie az Erasmus+ különböző cselekvéseinek célkitűzéseivel, hatókörével és céljaival.

Egy-egy projekt eredményei különösen relevánsak és érdekesek lehetnek a projekt tárgyterületein kívül is, ezért az egyes projektek keretében olyan stratégiák és módszerek kialakítására célszerű törekedni, amelyek biztosítják, hogy mások könnyen hozzáférhessenek a kidolgozott és előállított eredményekhez. Erre vonatkozóan a programútmutató II. mellékletében olvashatók konkrét iránymutatások.

Az Erasmus+ program oktatási segédanyagokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó követelménye

Az Erasmus+ a tanulás, az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka támogatása érdekében előmozdítja a projekteredményekhez való nyílt hozzáférést. Az Erasmus+ kedvezményezettjei vállalják, hogy a program által támogatott projektek keretében készített oktatási segédanyagokat és segédeszközöket – dokumentumokat, médiatartalmakat, szoftvereket vagy más anyagokat – nyílt licenc alkalmazásával szabadon hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára. A segédanyagoknak könnyen hozzáférhetőnek és költség- illetve korlátozásmentesen visszakereshetőnek kell lenniük, s a nyílt licencnek lehetővé kell tennie, hogy a nagyközönség felhasználhassa, újrafelhasználhassa, adaptálhassa és megoszthassa azokat. Ezek az anyagok az úgynevezett nyitott oktatási segédanyagok. A fenti célnak megfelelően a segédanyagokat szerkeszthető digitális formátumban, megfelelő és szabadon hozzáférhető formában kell feltölteni. Noha az Erasmus+ arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy a legnyíltabb licenceket1 használják, a kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy korlátozásokat előíró – például a kereskedelmi célú felhasználást korlátozó, vagy a származékos művek esetében ugyanazon licenc alkalmazására kötelező – licenceket használnak, amennyiben ezt a projekt jellege és az anyag típusa megkívánja, és amennyiben ez nem akadályozza a segédanyag nagyközönség általi felhasználását, újrafelhasználását, adaptálását és megosztását. A nyílt hozzáférésre vonatkozó követelmény kötelező, és nem sértheti a támogatások kedvezményezettjeinek szellemi tulajdonhoz fűződő jogait.

Az Erasmus+ szerinti, kutatásokhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés

Az Erasmus+ arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy kutatási eredményeiket nyílt hozzáférési útvonalak révén, azaz költségmentesen és a hozzáférés más korlátozásától mentesen tegyék közzé. A program továbbá arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy nyílt licenceket alkalmazzanak e kutatási eredményekhez. Amennyiben lehetséges, a projektek során összegyűjtött adatokat „nyílt adatokként”, azaz nyílt licenccel kell közzétenni megfelelő formátumban és megfelelő, nyílt adatplatformon.

Nemzetközi dimenzió

Az Erasmus+ erőteljes nemzetközi dimenzióval (azaz partnerországokkal való együttműködéssel) rendelkezik, különösen a felsőoktatás és az ifjúságügy területén.

A felsőoktatás területén az Erasmus+ a következő, a partnerországokkal való együttműködésre irányuló pályázati kategóriákat támogatja:

  • a partnerországbeli tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitását előmozdító nemzetközi kreditszintű egyéni mobilitás és Erasmus Mundus közös mesterképzések (az 1. pályázati kategória keretében);
  • a partnerországok – különösen az Unióval szomszédos partnerországok – felsőoktatási intézményeinek és rendszereinek korszerűsítésére és nemzetköziesedésére hatással lévő együttműködést és partnerségeket előmozdító felsőoktatási kapacitásépítési projektek (a 2. pályázati kategória keretében);
  • a szakpolitikai párbeszéd támogatása (a 3. pályázati kategória keretében) az Unióval szomszédos partnerországokban működő, felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértői hálózat és a végzett hallgatók nemzetközi egyesületének közreműködésével, a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszéden, valamint a vonzerő fokozását és a népszerűsítést szolgáló nemzetközi eseményeken keresztül;
  • az európai uniós tanulmányok területére irányuló oktatást, kutatást és gondolkodást világszerte ösztönző Jean Monnet-tevékenységek.

Az ifjúságügy területén az Erasmus+ a következő pályázati kategóriákat támogatja:

  • a fiatalok és az ifjúságsegítők mobilitása (az 1. pályázati kategória keretében), amely az Unióval szomszédos partnerországokkal együttműködésben előmozdítja az ifjúsági csereprogramokat és az ifjúságsegítők mobilitását;
  • ifjúságügyi kapacitásépítési projektek (a 2. pályázati kategória keretében), amelyek előmozdítják az ifjúsági munka, az ifjúságpolitikák és az ifjúságügyi rendszerek minőségének javítására, valamint a nem formális oktatás elismerésére kedvező hatást gyakorló együttműködési és mobilitási tevékenységeket a partnerországokban, nevezetesen az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni államokban (AKCS-államok), illetve az ázsiai és a latin-amerikai országokban;
  • az Unióval szomszédos partnerországok fiataljainak és ifjúsági szervezeteinek bevonása az Ifjúságügyi  párbeszéd projektekbe (a 3. pályázati kategória keretében) olyan nemzetközi találkozókon, konferenciákon és eseményeken való részvétellel, amelyek előmozdítják a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédet.

A program egyéb cselekvései (stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési szövetségek, ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, együttműködési partnerségek) is hozzáférhetők a partnerországok szervezetei/intézményei számára, amennyiben részvételük hozzáadott értéket teremt az adott projektre nézve (további információkért tanulmányozza a pályázati útmutató B. részét).

Többnyelvűség

A többnyelvűség az európai projekt egyik sarokköve és az „Egyesülve a sokféleségben” jelszóval fémjelzett uniós törekvés hatásos jelképe. Az idegen nyelvek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a munkaerőpiacon való érvényesüléshez és a rendelkezésre álló lehetőségek legjobb hasznosításához szükséges készségek között. Az Unió azt a célt tűzte ki, hogy minden polgár számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy fiatal korától kezdve legalább két idegen nyelvet elsajátíthasson.

A program egyik konkrét célkitűzése a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása. A nyelvi kompetenciák hiánya jelenti az európai oktatási, képzési és ifjúsági programokban való részvétel egyik fő akadályát. A nyelvi támogatás nyújtása érdekében bevezetett lehetőségek célja a mobilitás hatékonyságának és eredményességének növelése, a tanulási teljesítmény javítása, és ezáltal a program konkrét célkitűzésének támogatása.

Nyelvi támogatás azon nyelv kapcsán érhető el az 1. pályázati kategória keretében támogatott, hosszú távú mobilitási tevékenységekben résztvevők számára, amelyet az adott mobilitási tevékenység (külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlat) során használnak. A nyelvi támogatás elsősorban az Erasmus+ Online Linguistic Support (Erasmus+ online nyelvi támogatás) platformon keresztül biztosított, mivel az elektronikus távoktatás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében előnyös a nyelvtanuláshoz.

Az Erasmus+ Online Linguistic Support (http://erasmusplusols.eu) a nyelvi kompetenciák kötelező felméréséből és önkéntes nyelvtanfolyamokból áll. A nyelvi felmérés a kezdeményezés lényeges aspektusa ahhoz, hogy minden egyes résztvevő számára megfelelő felkészítést lehessen biztosítani, és össze lehessen gyűjteni az uniós mobilitási tevékenységek résztvevőinek nyelvi készségeire vonatkozó adatokat. A résztvevők ezért a nyelvi kompetenciáik terén elért előrehaladás nyomon követése érdekében a mobilitási időszak előtt, majd a mobilitási időszak után ismételten nyelvi felmérésen vesznek részt. A kiutazás előtti nyelvi szintfelmérő teszt eredménye, bárhogyan sikerül is, nem zárja ki a résztvevőket a mobilitási tevékenységben való részvételből.

Az online nyelvi felmérés tehát nem az Erasmus+ mobilitási tevékenységek résztvevőinek kiválasztására szolgál, hanem arra, hogy szükség esetén lehetőséget nyújtson nyelvi szintjük fejlesztésére. A nyelvi támogatásnak a küldő és a fogadó intézmény közötti kölcsönös bizalomra kell épülnie: a küldő intézmény feladata, hogy a résztvevőket a legmegfelelőbb nyelvi támogatásban részesítse annak biztosítása érdekében, hogy a mobilitás kezdetére elérjék a fogadó intézménnyel közösen megállapított, ajánlott nyelvi szintet.

Amíg az online eszközökön keresztül nem lesz minden nyelv elérhető, a mobilitási projektek kedvezményezettjei pénzügyi finanszírozásban részesülnek a Bizottság által nyújtott online szolgáltatáson keresztül nem elérhető nyelveken biztosított nyelvi támogatáshoz.

A 2. pályázati kategória keretében a nyelvoktatás és -tanulás területén megvalósuló stratégiai partnerségek létrehozását ösztönzik. A nyelvi készségek támogatásával kapcsolatos innováció és bevált gyakorlatok közé tartozhatnak például az oktatási és értékelési módszerek, a pedagógiai segédanyagok kidolgozása, a kutatás, a számítógéppel támogatott nyelvtanulás és az idegen nyelveket használó vállalkozások. Szükség esetén olyan stratégiai partnerségek kedvezményezettjei is részesülhetnek nyelvi támogatásban, amelyek hosszú távú képzési és oktatási tevékenységeket szerveznek a munkatársak/szakemberek/oktatók, az ifjúságsegítők és a tanulók számára.

Az Európai Nyelvi Díj vonatkozásában arra ösztönözzük a nemzeti irodákat, hogy önkéntes alapon rendszeresen (évente vagy kétévente) szervezzenek nemzeti versenyeket programországokban. Az Európai Nyelv Díj odaítélése a többnyelvűség terén elért kiváló eredmények hasznosítására és terjesztésére ösztönző, valamint a nyelvtanulás iránti közérdeklődést előmozdító szerepet tölt be.

A 3. pályázati kategória keretében, valamint a menekülteknek az európai oktatási és képzési rendszerekbe való integrálására irányuló tagállami törekvések támogatása érdekében az Erasmus+ résztvevőknek nyújtott Erasmus+ online nyelvi támogatás (OLS) a 2016. évi, a 2017. évi, a 2018. évi és a 2019. évi pályázati felhívás keretében, illetve a rendelkezésre álló költségvetési keret kimerüléséig mintegy 100 000 menekült számára is díjmentesen elérhető.

Az Erasmus+ nemzeti irodák és a kedvezményezett intézmények/szervezetek programban való részvétele teljesen önkéntes. E pályázati felhívás keretében a részt venni szándékozó kedvezményezettek további OLS-licenceket kapnak, amelyeket kifejezetten azon menekültek számára kell kiosztani, akik az online nyelvi támogatás keretében rendelkezésre álló nyelvek egyikét kívánják tanulni. A kedvezményezett intézmények/szervezetek felelnek a licencek menekültek részére történő kiosztásáért és a licencek felhasználására vonatkozó jelentéstételért.

Méltányosság és befogadás

Az Erasmus+ program oly módon kívánja előmozdítani a méltányosságot és a befogadást, hogy elősegíti a társaikhoz képest hátrányos helyzetű vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők hozzáférését minden olyan esetben, amikor a hátrányos helyzet az alábbi okok miatt korlátozza vagy akadályozza a transznacionális tevékenységekben való részvételt:

  • fogyatékosság (azaz speciális igényű résztvevők): szellemi (értelmi, kognitív, tanulási), testi, érzékszervi vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek;
  • oktatási nehézségek: tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok; korai iskolaelhagyók; alacsonyan képzett felnőttek; gyenge iskolai teljesítményt nyújtó fiatalok;
  • gazdasági akadályok: alacsony életszínvonalon élő, alacsony jövedelmű, a szociális juttatási rendszerre szoruló vagy hajléktalan személyek; tartósan munkanélküli vagy tartós szegénységben élő fiatalok; eladósodott vagy pénzügyi problémákkal küzdő személyek;
  • kulturális különbségek: bevándorlók vagy menekültek, valamint bevándorló vagy menekült családok leszármazottai; nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek; a nyelvi és kulturális befogadás terén nehézségekkel küzdő személyek;
  • egészségügyi problémák: krónikus egészségügyi problémával, súlyos betegséggel vagy pszichiátriai betegséggel küzdő személyek;
  • társadalmi akadályok: nem, életkor, nemzetiség, vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság stb. alapján hátrányos megkülönböztetést elszenvedő személyek; korlátozott szociális képességekkel rendelkező, antiszociális vagy veszélyes magatartású személyek; létbizonytalanságban élő személyek; (volt) bűnözők, (volt) kábítószer-fogyasztók vagy alkoholisták; fiatal és/vagy egyedülálló szülők; árvák;
  • földrajzi akadályok: távoli vagy vidéki térségekben élők; kis szigeteken vagy peremterületeken élők; problémás városi körzetekben élők; rosszabb infrastruktúrával (korlátozott tömegközlekedés, kevés lehetőség) rendelkező területeken élők.

Az ifjúságügy területén befogadási és sokféleségi stratégia került kidolgozásra, amely a hátrányos helyzetű fiatalok Erasmus+ programban való részvételéhez és a programba való bevonásához nyújtandó támogatás közös kereteként szolgál. A stratégia elérhető az Európai Bizottság honlapján2.

A résztvevők védelme és biztonsága

Az Erasmus+ program fontos alapelvei közé tartozik a projektek résztvevőinek védelme és biztonsága. A programban résztvevő összes személy számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben kihasználhassa a személyes és szakmai fejlődéséhez, valamint a tanuláshoz nyújtott lehetőségeket. Ehhez olyan biztonságos környezetet kell biztosítani, amely minden személy jogait tiszteletben tartja és védi.

Az Erasmus+ programban résztvevő szervezeteknek/intézményeknek ezért olyan hatékony eljárásokkal és intézkedésekkel kell rendelkezniük, amelyek elősegítik és garantálják a résztvevők biztonságát és védelmét a tevékenységük során. Az Erasmus+ program valamennyi pályázati kategóriája keretében szervezett mobilitási tevékenységben érintett hallgatókat, gyakornokokat, tanulószerződéses gyakorlati képzésben résztvevőket, tanulókat, felnőtt tanulókat, fiatalokat, munkatársakat/ szakembereket/oktatókat és önkénteseket biztosítás keretében meg kell védeni a tevékenységekben való részvételükkel összefüggő kockázatokkal szemben. A külön biztosítási kötvényt előíró önkéntes tevékenységeken kívül  az Erasmus+ program sem a biztosítás formájáról nem rendelkezik, sem konkrét biztosítókat nem ajánl. A program a projekt szervezőire bízza, hogy a projekt típusától és a nemzeti szinten elérhető biztosítási formáktól függően döntsenek az általuk legmegfelelőbbnek ítélt biztosítási formáról. Ezenfelül nem szükséges projektspecifikus biztosítást kötni, amennyiben a résztvevőkre a projekt szervezői korábban már kötöttek biztosítást.

A biztosításnak a következő területeket kell fedeznie:

  • utasbiztosítás, amennyiben szükséges (a poggyászkárokat, illetve a poggyász elvesztését is beleértve);
  • felelősségbiztosítás (amennyiben szükséges, a szakmai felelősségbiztosítást vagy felelősségbiztosítást is beleértve);
  • baleset és súlyos betegség (a tartós vagy átmeneti munkaképtelenséget is beleértve);
  • haláleset (külföldön végrehajtott projekt esetében a holttest hazaszállítása is).

A transznacionális tevékenységek résztvevői számára kifejezetten ajánlott, hogy adott esetben rendelkezzenek európai egészségbiztosítási kártyával. Ezzel az ingyenes kártyával az Unió 28 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában ideiglenes ott-tartózkodás esetén az adott országban biztosított személyekkel azonos feltételek és költségek mellett (egyes országokban térítésmentesen) vehető igénybe – orvosilag indokolt – állami egészségügyi ellátás. Az európai egészségbiztosítási kártyáról és beszerzésének módjáról a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=559 címen olvashatók további információk.

Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a résztvevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől.

  • 1. Például a kreatív művek esetében széles körben alkalmazott Creative Commons Attribution vagy Creative Commons Attribution-Share Alike licenceket, a szoftverek esetében széles körben alkalmazott GNU nyilvános licencet és a GNU kevésbé általános nyilvános licencet, vagy az adatbázisok esetében széles körben alkalmazott nyílt adatbázislicencet.
  • 2. Az Erasmus+ ifjúságügy területén alkalmazandó befogadási és sokféleségi stratégiája: http://ec.europa.eu/youth/library/reports/inclusion-diversity-strategy_en.pdf

Általános cél

Az Erasmus+ program a következők megvalósításához járul hozzá:

  • az Európa 2020 stratégiában – ezen belül is a kiemelt oktatási célban – megfogalmazott célkitűzések megvalósítása 1;
  • az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében („Oktatás és képzés 2020”) megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a megfelelő referenciaértékeket is ideértve;
  • a partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztése;
  • az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének átfogó célkitűzései;
  • a sport európai dimenziójának, különösen az alulról szerveződő sport fejlesztésére vonatkozó célkitűzés a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban;
  • az európai értékek előmozdítása az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összhangban 2.
  • 1. A kiemelt oktatási cél az, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyás aránya 10 % alá csökkenjen, ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 40 %-ra növekedjen.
  • 2. Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Az Erasmus+ program felépítése

Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket támogatja:

1. pályázati kategória: Egyéni mobilitás

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok és fiatalok, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára;
  • Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben résztvevő, világszinten legjobb hallgatók;
  • Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelre pályázhatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk.

2. pályázati kategória: Együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • olyan, programországokat érintő nemzetközi stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
  • felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek ;
  • olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul;
  • olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos fejlesztési projektek mobilitási tevékenységeket is támogathatnak, amennyiben azok hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához;
  • olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a School Education Gateway, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül. Emellett, 2018 óta az Erasmus+ virtuális csereprogram kezdeményezés interkulturális tanulási tapasztalatokat kínál a fiatalok számára Európában és a dél-mediterrán országokban.

3. pályázati kategória: Szakpolitikai reformok támogatása

Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:

  • az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés érdekében, különös tekintettel a következőkre:
  • országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén;
  • társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint;
  • szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét;
  • a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is;
  • az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés;
  • az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az európai szakpolitikai menetrendekkel, különösen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával, valamint az európai oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. Ezek a tevékenységek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményeinek hasznosításával és kézzelfogható eredmények generálásával – aktívan támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását. 

Jean Monnet tevékenységek

A Jean Monnet tevékenységek keretében a következő terület támogatható:

  • Felsőoktatási modulok, tanszékek, kiválósági központok, annak érdekében, hogy előmozdítsák az európai integrációval kapcsolatos ismeretek felsőoktatási intézmények hivatalos tantervében történő oktatását, valamint az Unióval kapcsolatos tartalmakra vonatkozó kutatások irányításának, ellenőrzésének és felügyeletének lebonyolítását az oktatás más szintjein, például a tanárképzésben vagy a közoktatásban is. Ezeknek a tevékenységtípusoknak többek között az is céljuk, hogy lehetővé tegyék az európai integrációval kapcsolatos ismeretek átfogó oktatását a munkaerőpiacon egyre keresettebb szakmák jövőbeli képviselőinek, ugyanakkor bátorítsák, támogassák, segítsék és ösztönözzék az európai integrációval kapcsolatos témákkal foglalkozó fiatal tanárokat és kutatókat.
  • Szakpolitikai vita a felsőoktatás képviselőivel, a következők segítségével: a) hálózatok, amelyek fokozzák az Európában és a világ többi részén működő egyetemek közötti közös munkavégzést, támogatják az együttműködést, valamint magas szintű ismeretcserét lehetővé tévő platformot hoznak létre a közszereplők és a bizottsági szolgálatok között a legfontosabb uniós témákkal kapcsolatban; b) az innovációt, a kölcsönösen egymást ösztönző együttműködést és az Unióval kapcsolatos témák terjesztését szolgáló projektek , amelyek célja az uniós témák megvitatásának, valamint az azzal kapcsolatos gondolkodás ösztönzése és az Unióra, illetve az uniós folyamatokra vonatkozó ismeretek fokozása.
  • Egyesületek támogatása abban, hogy az uniós tanulmányokkal és uniós témákkal foglalkozó egyesületekre nézve jogszabályban előírt tevékenységeket szervezzenek és hajtsanak végre, és a nyilvánosság körében az aktív európai polgári szerepvállalást elősegítő, az Unióra vonatkozó ismereteket terjesszenek.

A Jean Monnet tevékenységek keretében európai érdekeket szolgáló, kijelölt intézmények is kaphatnak működési támogatást, melyek olyan tanulmányokat és konferenciákat szerveznek, amelyek új szempontokra hívják fel a politikai döntéshozók figyelmét és konkrét javaslatokat fogalmaznak meg.

Sport

A sport terén a következő tevékenységtípusok támogathatók:

  • A sport integritásának (küzdelem a dopping és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása ellen, kiskorúak védelme), a „jó kormányzás a sportban” uniós elv megvalósítására vonatkozó innovatív megközelítések, a társadalmi befogadásra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós stratégiák, a sportban és testmozgásban való részvétel (a testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatások megvalósításának, valamint a sport terén végzendő önkéntesség és foglalkoztatás, illetve oktatás és képzés támogatása), valamint a sportolók kettős karrierjéről szóló uniós iránymutatások megvalósításának támogatására irányuló együttműködési partnerségek. Ezek kis együttműködési partnerségek is lehetnek, amelyek célja a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség ösztönzése a sportban, a hagyományos európai sportok népszerűsítése, a nonprofit sportegyesületekben dolgozó önkéntesek, edzők, menedzserek és egyéb dolgozók mobilitásának támogatása, illetve az edzések és a versenyek körülményeinek javítása a sportolók, különösen a legfiatalabbak, egészsége és biztonsága érdekében
  • Nonprofit európai sportesemények; a konkrét események előkészítéséért, szervezéséért és nyomon követéséért felelős intézmények támogatást kapnak. A tevékenységek körébe tartozik az eseményt megelőző felkészülési időszak megszervezése a sportolók és önkéntesek számára, a nyitó- és záróünnepségek, a sportversenyek, a sportesemény kísérőrendezvényei (konferenciák, szemináriumok), valamint az eseményt követő tevékenységek (például kiértékelések vagy nyomon követési tevékenységek) lebonyolítása.
  • A szakpolitikai döntéshozatalt segítő adatok összegyűjtése tanulmányok révén; adat- és információgyűjtés, felmérések készítése; hálózatok létrehozása; konferenciák és szemináriumok szervezése, amelyek hozzájárulnak programországok és sportintézmények bevált gyakorlatainak terjesztéséhez, és megerősítik az uniós szintű hálózatokat, hogy a hálózatok nemzeti szintű tagjainak hasznukra váljanak a szinergiák és a partnereikkel folytatott ismeretcserék.
  • Párbeszéd az érintett európai érintett szereplők között; ennek fő fóruma az éves uniós sportfórum; az uniós elnökséget betöltő tagállam által intézményt „sportelnökségi események” támogatása. Szükség szerint esetenként egyéb olyan ülések és szemináriumok is szervezhetők, amelyek hozzájárulnak a sportban érintett szereplők közötti optimális párbeszéd biztosításához.

A program költségvetése

A program teljes indikatív pénzügyi keretösszege a hétéves időszakra (2014–2020) vonatkozóan 14,774 milliárd euró az uniós költségvetés 1. tétele és 1,680 milliárd euró az uniós költségvetés 4. tétele szerint. Az éves költségvetést a költségvetési hatóság fogadja el. Az uniós költségvetés elfogadásának különböző lépései a http://ec.europa.eu/budget/explained/management/deciding/deciding_detail/decide_detail_en.cfm hivatkozáson követhetők nyomon.

Az egyes tevékenységtípusok tekintetében rendelkezésre álló költségvetésről, a támogatható projektek tervezett számáról, valamint a támogatások átlagos indikatív összegéről a 2019. évi1 Erasmus+ éves munkaprogramból (http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/more_info/awp/index_en.htm) tájékozódhat.

Az Erasmus+ program végrehajtói

Az Európai Bizottság

Az Erasmus+ program megvalósítása végső soron az Európai Bizottság feladata. A Bizottság kezeli a költségvetést, és folyamatosan szabályozza a program prioritásait, céljait és kritériumait. Emellett iránymutatással szolgál és nyomon követi a program európai szintű általános megvalósítását, utólagos ellenőrzését és értékelését. A program nemzeti szintű megvalósításáért felelős struktúrák felügyeletéért és koordinációjáért is a Bizottság felel.

Az Erasmus+ program centralizált tevékenységtípusainak megvalósítása európai szinten az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségének (a továbbiakban: Végrehajtó Ügynökség) a feladata. A Végrehajtó Ügynökség felel a projektek teljes életciklust átfogó irányításáért a program népszerűsítésétől kezdve a támogatási kérelmek elemzésén és a projektek helyszíni ellenőrzésén át egészen a projektek és a program eredményeinek terjesztéséig. Azokért a külön pályázati felhívásokért is a Végrehajtó Ügynökség felel, amelyek a program Pályázati útmutatóban nem szereplő tevékenységtípusaira vonatkoznak.

Az Európai Bizottság – különösen a Végrehajtó Ügynökségen keresztül – a következő területekkel kapcsolatos feladatokat is ellátja:

  • tanulmányok készítése a program által támogatott területeken;
  • kutatások és tényeken alapuló tevékenységek megvalósítása az Eurydice hálózat bevonásával;
  • a program láthatóságának és rendszerszintű hatásának fokozása a program eredményeinek terjesztését és hasznosítását szolgáló tevékenységek révén;
  • az Erasmus+ program által támogatott szervek és hálózatok szerződés szerinti irányításának és finanszírozásának biztosítása;
  • a program keretében nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó ajánlati felhívások kezelése.

Nemzeti irodák

Az Erasmus+ program megvalósítása túlnyomó részben közvetett irányítással történik, azaz az Európai Bizottság a nemzeti irodákat bízza meg a költségvetés megvalósításával kapcsolatos feladatokkal; ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy az Erasmus+ így a lehető legközelebb vihető a kedvezményezettekhez, és jobban hozzáigazítható a különböző nemzeti oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerek sajátosságaihoz. A programországok e célból egy vagy több nemzeti irodát jelöltek ki (a nemzeti irodák kapcsolattartási adatai a Pályázati útmutató IV. mellékletében találhatók). Nemzeti szinten a nemzeti irodák mozdítják elő és hajtják végre a programot, és közvetítőként szolgálnak az Európai Bizottság, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű részt vevő intézmények között. A nemzeti irodák feladatai a következők:

  • megfelelő tájékoztatás az Erasmus+ programról;
  • tisztességes és átlátható kiválasztási eljárás lebonyolítása az adott ország támogatandó kérelmei esetében;
  • a program megvalósításának ellenőrzése és kiértékelése az adott országban;
  • segítségnyújtás a pályázó és részt vevő intézmények számára a projekt teljes életciklusa alatt;
  • hatékony együttműködés a nemzeti irodák hálózatával és az Európai Bizottsággal;
  • a program láthatóságának biztosítása;
  • a programeredmények terjesztésének és hasznosításának előmozdítása helyi és nemzeti szinten.

A nemzeti irodák közvetítő szervként emellett a következő tevékenységek megvalósítása révén fontos szerepet játszanak az Erasmus+ program minőségének javításában:

  • olyan tevékenységek végzése a projektek teljes életciklusát átfogó irányítási feladatokon kívül, amelyek előmozdítják a program minőségi megvalósítását, és/vagy szakpolitikai reformok bevezetésére ösztönöznek a program által támogatott területeken;
  • támogató magatartás annak érdekében, hogy az új résztvevők és a hátrányos helyzetű célcsoportok akadálytalanul és teljes mértékben részt tudjanak venni a programban;
  • külső szervekkel való együttműködésre törekvés annak érdekében, hogy fokozzák a program hatását az adott országban.

A nemzeti irodák támogató magatartása azt jelenti, hogy a program valamennyi szakaszában – azaz a programmal való első találkozástól kezdve a pályázati folyamaton át egészen a projekt megvalósításáig és végső kiértékeléséig – iránymutatást nyújtanak a résztvevőknek. Ez az elv nem ellentétes a tisztességes és átlátható kiválasztási eljárásokkal. A lényege inkább abban áll, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket kell teremteni, tehát a program bizonyos célcsoportjai számára több támogatást kell nyújtani tanácsadással, megbeszéléssel, ellenőrzéssel és az érintett résztvevők igényeire szabott segítségnyújtási rendszerekkel.

 

A program megvalósításában résztvevő egyéb szervek

A fent említett szerveken kívül kiegészítő jelleggel a következő struktúrák nyújtanak szakértői támogatást az Erasmus+ program megvalósításához:

Eurydice hálózat

Az Eurydice hálózat elsődlegesen az európai oktatási rendszerek valamennyi szintjének felépítésével és intézményi hátterével foglalkozik, és hozzájárul a különböző európai rendszerek jobb és kölcsönös megértéséhez. Európai szintű összehasonlító elemzéseket, valamint országspecifikus oktatási és ifjúságügyi információkat bocsát az oktatási rendszerekért és oktatáspolitikákért felelős személyek rendelkezésére, hogy segítse őket a döntéshozatalban.

Az Eurydice hálózat rengeteg információforrást bocsát rendelkezésre, többek között a következőket:

  • a nemzeti oktatási rendszerek (a nemzeti oktatási rendszerek és oktatáspolitikák) részletes ismertetése és áttekintése,
  • közösségi szintű érdeklődésre számot tartó konkrét témákról szóló, tematikus összehasonlító jelentések (tematikus jelentések),
  • mutatószámok és statisztikák (kulcsfontosságú adatsorok), valamint
  • az oktatásra vonatkozó tények és számadatok, például a nemzeti oktatási rendszerek felépítéséről, az iskolák tanrendjéről, a tanári fizetések összehasonlításáról, illetve az egyes országok és oktatási szintek vonatkozásában előírt tanulmányi időkről (tények és számadatok).

Az Eurydice hálózat a Végrehajtó Ügynökségnél működő központi koordinációs egységből, valamint az Erasmus+ programban résztvevő valamennyi országok mindegyikében, továbbá Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban székhellyel rendelkező nemzeti egységekből áll. 

Ezzel kapcsolatosan a Végrehajtó Ügynökség honlapján találhatók további információk. 

Youth Wiki nemzeti tudósítói hálózat

Az uniós ifjúsági stratégiával, valamint az ifjúságügyi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek javítására vonatkozó célkitűzéssel összhangban az európai fiatalok helyzetéről és a nemzeti ifjúságügyi szakpolitikákról koherens, naprakész és hasznosítható módon tájékoztatást nyújtó interaktív eszköz, a Youth Wiki-hez hozzájáruló nemzeti irodák pénzügyi támogatásban részesülnek.

Pénzügyi támogatásban részesülnek a programországbeli nemzeti hatóságok által kijelölt szervek az országspecifikus információk, az összehasonlítható ország ismertetések, valamint az európai ifjúságügyi rendszerek és politikák jobb és kölcsönös megértéséhez hozzájáruló mutatószámok kidolgozása érdekében végrehajtott cselekvésekért.

Az eTwinning támogató szolgálatai

Az eTwinning óvópedagógusoktól felső középfokú oktatási intézményekig bezárólag tanító pedagógusokat tömörítő, kizárólag a nemzeti hatóságok által ellenőrzött pedagógusok számára elérhető platformon fogadott közösség. A résztvevők számos tevékenységben vehetnek részt: közös projekteket hajthatnak végre más iskolákkal és tantermekkel; megbeszéléseket folytathatnak kollégákkal, és szakmai hálózatokat alakíthatnak ki; sokféle szakmai továbbképzési lehetőség részesei lehetnek (online és személyesen) stb. Az eTwinning finanszírozására az Erasmus+ program pályázati kategóriája keretében kerül sor. 2005. évi elindítása óta több mint 190 000 iskola több mint 570 000 tanára regisztrált rajta, és csaknem 75 000 projektet bonyolítottak a programországokban.

Az eTwinning keretében résztvevő tanárok és iskolák támogatást kapnak az eTwinning nemzeti támogató szolgálataitól (NSS). E szervezeteket az illetékes nemzeti hatóságok jelölik ki. A nemzeti támogató szolgálatok segítséget nyújtanak a regisztráció, a partnerkeresés és a projekttevékenység folyamata során, népszerűsítik a cselekvést, díjakat és minőségi védjegyeket osztanak ki, valamint szakmai fejlődést szolgáló tevékenységeket szerveznek a tanárok számára.

A nemzeti támogató szolgálatokat egy központi támogató szolgálat (CSS) koordinálja, amely az eTwinning internetes platform fejlesztéséért és a tanárok szakmai fejlődését szolgáló tevékenységek európai szintű szervezéséért is felel.

Az összes szolgálat jegyzéke és további információk a következő honlapon érhetők el: https://www.etwinning.net/hu/pub/contact.htm

A School Education Gateway platform

A School Education Gateway az iskolai oktatás európai online platformja, amely jelenleg az Európai Unió 23 hivatalos nyelvén érhető el; célja, hogy a tanárok minden igényét kielégítse a tájékozódás, a tanulás és a szakmai fejlődés, a kollegiális támogatás és a hálózatépítés, az együttműködésen alapuló projektek és a mobilitási lehetőségek, a szakpolitikákba való betekintés stb. terén. A tanárokon kívül a School Education Gateway felhasználói célcsoportját az Erasmus+ program szerinti tevékenységekben résztvevő felek, például iskolák és más oktatási szereplők és szervezetek/intézmények, politikai döntéshozók és nemzeti hatóságok, nem kormányzati szervezetek, vállalkozások stb. alkotják. 

Mivel nyilvános honlap, bárki elérheti az interneten (például az EU-n kívüli országokból is). Ez a széles lefedettség várhatóan javítani fogja a szakpolitika és a gyakorlat közötti kapcsolatokat az európai iskolai oktatásban, továbbá elősegíti az iskolai realitásokon és a munkaerőpiaci szükségleteken alapuló szakpolitika előmozdítását.

A School Education Gateway sokféle tartalmat kínál, többek között európai projektekből származó bevált gyakorlatokat; havonkénti blogbejegyzéseket és európai iskolai oktatási szakértőkkel bonyolított videointerjúkat; tanároknak szánt online kurzusokat az aktuális tantermi kihívások kezelésének elősegítésére; forrásanyagokat, például oktatási segédanyagokat, konzultációkat és a European Toolkit for Schools segédanyagcsomagot; az iskolai oktatási szakpolitikákra vonatkozó információkat; aktuális híreket és eseményeket stb. A platform speciális eszközöket kínál a tanárok és az iskolai munkatársak/szakemberek/oktatók számára azoknak a szakmai fejlődésüket szolgáló képzési és mobilitási lehetőségeknek (helyszíni tanfolyamok, szakmai látogatások, tanítási feladatok stb.) a megtalálása során, amelyek az Erasmus+ 1. pályázati kategóriája keretében finanszírozhatók:

  • „Kurzuskatalógus” Erasmus+ eszköz (személyes képzési lehetőségekhez);
  • „Mobilitási lehetőségek” Erasmus+ eszköz (az 1. pályázati kategória keretében, tanári mobilitáshoz);

További információk: http://schooleducationgateway.eu

EPALE

Az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az úgynevezett EPALE, az Európai Bizottság Erasmus+ program által finanszírozott kezdeményezése. A platform a felnőttképzésben résztvevő tanárok, oktatók és önkéntesek, valamint politikai döntéshozók, kutatók, médiaszakemberek és felsőoktatási szakemberek számára érhető el.

A honlap olyan interaktív hálózatokat kínál, amelyek segítségével az európai felhasználók kapcsolatba léphetnek egymással, megbeszéléseket folytathatnak, és megoszthatják a bevált gyakorlatokat. Számos eszköz és tartalom mellett az EPALE olyan eszközöket is biztosít, amelyek különösen fontosak lehetnek az Erasmus+ (lehetséges) kedvezményezettjei számára. Néhány példa:

  • A következőkhöz felhasználható tanfolyam- és eseménynaptár:
  • az 1. pályázati kategóriába tartozó projektek kedvezményezettjeinek szánt mobilitási lehetőségek kereséséhez;
  • a 2. pályázati kategóriába tartozó projektek keretében szervezett tanfolyamok és események népszerűsítéséhez.
  • Uniós finanszírozású projektek előkészítéséhez, illetve szakmai látogatási lehetőség kereséséhez vagy biztosításához partnerek kereséséhez hasznos partnerkereső eszköz.
  • A hasonló érdeklődésű emberekkel és szervezetekkel/intézményekkel való kapcsolattartásra szolgáló további lehetőségeket nyújtó gyakorlati közösségek.
  • Olyan együttműködési terek, ahol a projektpartnerek biztonságos környezetben vihetik előbbre projektjüket.
  • Olyan forrásközpont, ahol a projektek kedvezményezettjei a projektjük vagy a szervezetük/intézményük cikkeire, jelentéseire, kézikönyveire és bármely egyéb anyagára hivatkozhatnak, ezzel további terjesztési lehetőséget biztosítva.
  • Olyan blog, amelyben a projektek résztvevői informális és dinamikus módon oszthatják meg tapasztalataikat, illetve tölthetnek fel az eredményeiket bemutató videókat.

Az uniós finanszírozásban részesülő projektek esetében érdemes megosztani a tevékenységeikre és az eredményeikre vonatkozó információkat megosztani a platformon blogbejegyzések, hírek, események és egyéb tevékenységek formájában.

Az EPALE megvalósítását egy központi támogató szolgálat és az Erasmus+ programországok nemzeti támogató szolgálatainak hálózata végzi; e szolgálatok választják ki, mely információk lehetnek érdekesek a felhasználók számára, emellett az érdekelt feleket a platform használatára és tartalmának bővítésére ösztönzik. Az EPALE elérhetősége: http://ec.europa.eu/epale.

Erasmus+ virtuális csereprogram

Az Erasmus+ virtuális csereprogram lehetővé teszi a Földközi-tenger mindkét oldaláról érkező fiatalok számára, hogy részt vegyenek a kultúrák közötti párbeszédben, és online tanulási eszközökkel javítsák képességeiket. Ez kiterjeszti az Erasmus+ elérhetőségét és hatókörét, kiegészítve ezáltal a hagyományos fizikai mobilitást. Az Erasmus+ virtuális csereprogram a fiatalok, ifjúságsegítők, hallgatók és felsőoktatási szakemberek elérése érdekében szorosan együttműködik az egyetemekkel és ifjúsági szervezetekkel a 33 programországban és a dél-mediterrán régió 10 partnerországában (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina1, Szíria és Tunézia).

A virtuális csereprogramok olyan online párbeszédek, amelyek általában formális vagy nem formális oktatási programok részeként zajlanak, és mindenhol elismertek. Minden vitát képzett facilitátorok moderálnak, akik egy elfogadott magatartási kódexet követnek. Egy biztonságos videokonferencia platformba bejelentkezve a fiatalok kis csoportokban találkoznak, hogy társadalmi, globális vagy személyes témákat vitassanak meg. A cél az önreflexió, az aktív hallgatás, a tisztelet és a kritikai gondolkodás fejlesztése. A párbeszédek a foglalkoztathatósághoz szükséges készségeket is javítják, mivel hatékony kommunikációt, más nyelvek gyakorlását, és a különbségek ellenére történő együttműködést igényelnek.

Az Erasmus+ virtuális csereprogram az ifjúságsegítőket és az egyetemi oktatókat is megtanítja arra, hogy virtuális csereprogramokat fejlesszenek ki más országokban lévő partnereikkel, kapcsolatot teremtve ezáltal a különböző kultúrákból származó fiatalok között. Ezen túlmenően, a projekt segít a virtuális szabadegyetemek (Massive Open Online Courses, MOOC) vezetőinek a programjaikba beilleszthető virtuális csereprogram komponens kialakításában.

Minden információ megtalálható itt: https://europa.eu/youth/erasmusvirtual

Nemzeti Erasmus+ irodák

Az érintett partnerországokban (a nyugat-balkáni országokban, a Földközi-tenger keleti és déli térségének országaiban, Oroszországban és a közép-ázsiai országokban) a nemzeti Erasmus+ irodák segítséget nyújtanak a Bizottságnak, a Végrehajtó Ügynökségnek és a helyi hatóságoknak az Erasmus+ program megvalósításában. A nemzeti irodák az említett országok kapcsolattartási pontjai az Erasmus+ program felsőoktatási fejezetében résztvevő érdekelt feleik számára. A nemzeti irodák hozzájárulnak a programra irányuló figyelemfelkeltésnek, a program ismertségének, relevanciájának, eredményességének javításához, valamint az Erasmus+ nemzetközi dimenziója által kifejtett hatás fokozásához.

A nemzeti Erasmus+ irodák a következőkért felelnek:

  • tájékoztatás azokról a felsőoktatási vonatkozású Erasmus+ tevékenységekről, amelyekben az országuk részt vehet;
  • tanácsadás és segítségnyújtás a potenciális pályázóknak;
  • az Erasmus+ projektek ellenőrzése;
  • a felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők helyi munkacsoportjának koordinálása;
  • a Tempus IV program (2007–2013) eredményeinek nyomon követése;
  • tanulmányokhoz és eseményekhez való hozzájárulás;
  • a szakpolitikai párbeszéd támogatása;
  • kapcsolattartás a helyi hatóságokkal és az Unió küldöttségeivel;
  • az országuk felsőoktatással kapcsolatos szakpolitikai fejleményeinek követése.

AKCS-titkárság

Az érintett partnerországokban (AKCS-országokban) bizonyos cselekvések megvalósítására az azok programozásában és végrehajtásában résztvevő AKCS-titkárság által képviselt afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja nagyköveteinek bizottságával szoros együttműködésben kerül sor.

A felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők hálózata

Az érintett partnerországokban (nyugat-balkáni országokban, a Földközi-tenger keleti és déli térségének országaiban, Oroszországban és a közép-ázsiai országokban) a felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők nemzeti munkacsoportjai szakértői bázist biztosítanak a helyi hatóságok és az érdekelt felek számára a felsőoktatási reform előmozdításában és a felsőoktatás fejlesztésében. Emellett részt vesznek az országuk felsőoktatási politikáinak kidolgozásában. A felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők tevékenységei szakértői kapcsolattartáson alapulnak. Minden nemzeti munkacsoport öt–tizenöt tagból áll. A felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők felsőoktatási szakértők (rektorok, rektorhelyettesek, dékánok, vezető beosztású felsőoktatási szakemberek, nemzetközi kapcsolatokért felelős tisztviselők, hallgatók stb.).

A felsőoktatási reformmal foglalkozó szakértők feladata többek között a következők támogatása:

  • országuk szakpolitikájának fejlesztése, a felsőoktatás korszerűsítésének, a felsőoktatási reformfolyamatoknak és stratégiáknak a támogatása az érintett helyi hatóságokkal való szoros kapcsolattartás keretében;
  • felsőoktatás-politikai párbeszéd az Unióval;
  • a helyi érdekelt feleknek, különösen a felsőoktatási intézményeknek és a felsőoktatási intézmények munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak szánt képzési és tanácsadási tevékenységek;
  • Erasmus+ projektek (különösen a kapacitásépítés keretében megvalósított projektek) támogatása a projektek eredményeinek – különösen a bevált gyakorlatoknak és az innovatív kezdeményezéseknek – a terjesztésével, valamint ezek képzési célokra történő hasznosításával.

Euroguidance hálózat

A Euroguidance nemzeti forrás- és információs központokat tömörítő európai hálózat. A Euroguidance központoknak két közös céljuk van:

  • az oktatásra és a szakképzésre irányuló pályaorientációs tevékenységek európai dimenziójának népszerűsítése;
  • minőségi tájékoztatás nyújtása az egész életen át tartó pályaorentációról és a tanulási célú mobilitásról.

A Euroguidance fő célcsoportját valamennyi európai ország oktatási és foglalkoztatási ágazatának pályaorientációval foglalkozó szakemberei és politikai döntéshozói alkotják. 

További információ: http://euroguidance.eu/.

Nemzeti Europass Központok

Az Europass arra hivatott, hogy segítséget nyújtson az egyéneknek abban, hogy Európa-szerte egyértelműen és átlátható módon tudják bemutatni és dokumentálni tudják készségeiket és képesítéseiket. Ez a kezdeményezés elősegíti az álláskeresők és a munkáltatók közötti kommunikációt, valamint a munkavállalási vagy tanulási célú mobilitást.

Minden országban (az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, valamint Észak-Macedón Köztársaságban, Szerbiában és Törökországban) a Nemzeti Europass Központ koordinálja az Europass dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységeket. Az Europass használata vagy maga az Europass iránt érdeklődő személyek vagy szervezetek/intézmények számára a nemzeti központ az első kapcsolattartási pont.

További információ: http://europass.cedefop.europa.eu/hu/about/national-europass-centres

Az európai képesítési keretrendszerrel (EKKR) foglalkozó nemzeti koordinációs pontok

Az európai képesítési keretrendszerrel (EKKR) foglalkozó nemzeti koordinációs pontok a nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozásában biztosítanak támogatást a nemzeti hatóságoknak. Tevékenységük a következőkre terjed ki:

  • a nemzeti képesítési rendszerek európai referenciaszinteknek való megfeleltetése;
  • az illetékes hatóságok által kiállított képesítő bizonyítványok, oklevelek és Europass dokumentumoknak az EKKR szerinti megfelelő szintnek való megfeleltetése.

További információ: http://ec.europa.eu/ploteus

Az EQAVET nemzeti referenciapontjainak hálózata

A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének (EQAVET) nemzeti referenciapontjait a nemzeti hatóságok hozzák létre; már létező, nemzeti és regionális szintű releváns szervezeteket/intézményeket, szociális partnereket és érdekelt feleket tömörítik azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a szakképzés európai minőségbiztosítási keretrendszerének megvalósításához. Az EQAVET nemzeti referenciapontjai a következőkre hivatottak:

  1. az EQAVET munkaprogramja megvalósításának aktív támogatása;
  2. konkrét kezdeményezések indítása az EQAVET keretrendszer nemzeti összefüggésben történő továbbfejlesztésének előmozdítására;
  3. az önértékelés, mint a siker mérésének minőségbiztosítására és a fejlesztendő területek azonosítására szolgáló kiegészítő és eredményes eszköz támogatása
  4. annak biztosítása, hogy az információk hatékonyan eljussanak az érdekelt felekhez.

További információ: http://www.eqavet.eu/

Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC)

A NARIC hálózat a más európai országokban szerzett oklevelek, illetve más európai országokban töltött tanulmányi időszakok elismerésére vonatkozó tájékoztatást nyújt, valamint a NARIC székhelye szerinti országban szerzett külföldi felsőoktatási oklevelekkel kapcsolatos tanácsadással szolgál. A NARIC hálózat nemcsak a munkavállalási vagy továbbtanulási céllal külföldre utazók számára, hanem az intézmények, a hallgatók, a tanácsadók, a szülők, a tanárok és a jövőbeli munkáltatók számára is hiteles tanácsadással szolgál.

Az Európai Bizottság az országok közötti információ- és tapasztalatcserével, a bevált gyakorlatok meghatározásával, a releváns rendszerek és szakpolitikák összehasonlító elemzésével és a közös oktatáspolitikai érdeklődésre számot tartó témák megvitatásával és elemzésével segíti a NARIC tevékenységeit.

További információ: www.enic-naric.net

ECVET-szakértők nemzeti munkacsoportjainak hálózata

Az ECVET-szakértők nemzeti munkacsoportjai szakértői bázisukkal támogatják az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) megvalósítását. A nemzeti munkacsoportok támogatják az ECVET elfogadását, alkalmazását és használatát programországokban, emellett tanácsaikkal segítik a szakképzés területén illetékes szerveket és intézményeket.

További információ:

SALTO Forrásközpontok

A SALTO Forrásközpontok célja az Erasmus+ program által finanszírozott projektek minőségének és hatásának javítása.

IFJÚSÁG

Az ifjúságügy területén, a SALTO-központok szakértelmet, forrásokat, információkat és képzéseket biztosítanak a nemzeti ügynökségek és az ifjúsági munkában érintett egyéb szereplők számára, emellett elősegítik a nem formális és az informális tanulás elismerését. Ezek lehetnek tematikus irányultságúak (részvétel és információ, befogadás és sokszínűség, képzés és együttműködés), vagy földrajzi irányultságúak (keleti partnerség országai és Oroszország, Dél-mediterrán térség, Nyugat-Balkán).

Az Ifjúsági SALTO központok munkája a következőkre terjed ki:

  • tanfolyamok, tanulmányi látogatások, fórumok, együttműködés és partnerségépítő tevékenységek szervezése;
  • képzéssel és ifjúsági munkával kapcsolatos módszerek és eszközök kidolgozása és dokumentálása;
  • az ifjúságsegítők számára elérhető európai képzési tevékenységek áttekintése az európai képzési naptár segítségével;
  • hasznos kiadványok és iránymutatás megjelentetése;
  • naprakész tájékoztatás az európai ifjúsági munkáról;
  • az oktatók és az ifjúsági munka és képzés területén tevékenykedő szaktanácsadók adatbázisának rendelkezésre bocsátása;
  • az Erasmus+ szerinti önkéntes munkára vonatkozó akkreditálások figyelemmel kísérése az EU-val szomszédos partnerországokban;
  • a Youthpass – a nem formális és informális tanulási eredményeknek az ifjúsági mobilitásban és az ifjúsági munkatevékenységekben való ellenőrzését támogató eszköz – bevezetésének koordinálása.

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

  • Az oktatás és képzés területén a SALTO központ platformot kínál azon európai képzési tevékenységek számára, amelyek célja az Erasmus+ program minőségének és hatásának rendszerszinten történő javítása. Ezek a tevékenységek – mint például műhelyfoglalkozások, tanfolyamok, szemináriumok és az Erasmus+ kiemelt témákra irányuló partnerség építési tevékenységei – lehetővé teszik az érdekeltek számára, hogy többek között fejlesszék szervezeteik kapacitásait az Erasmus+ lehetőségek teljes megragadása, az európai országok bevált gyakorlatainak megosztása, partnerek keresése vagy projektjeik európai szintű hatásának fokozása érdekében. Az oktatási és képzési SALTO központ szakértelmet, erőforrásokat és információkat biztosít az érintettek és nemzeti irodák számára ezekkel a képzési lehetőségekkel kapcsolatban az oktatási és képzési területen.

További információ: www.salto-youth.net. és www.salto-et.net

Otlas – a partnerkereső eszköz

A SALTO Ifjúsági Forrásközpontok által fejlesztett és gondozott eszközök egyike az Otlas elnevezésű, az ifjúságügyi szervezeteknek/intézményeknek szánt, partnerkeresésre szolgáló központi online eszköz. A szervezetek/intézmények az Otlas eszközben regisztrálhatják elérhetőségeiket és érdeklődési körüket, emellett projektekkel kapcsolatos ötleteikhez partnerkeresést hozhatnak létre.

További információ: www.salto-youth.net/otlas vagy www.otlas.eu

Eurodesk hálózat

Az Eurodesk hálózat fiataloknak és fiatalokkal foglalkozóknak nyújt tájékoztatást az európai oktatási, képzési és ifjúságügyi lehetőségekről, valamint a fiatalok európai tevékenységekben való részvételéről.

A programban résztvevő országok mindegyikében jelen lévő, és európai szinten a Eurodesk Brussels Link iroda által koordinált Eurodesk hálózat tudakozó szolgáltatásokat nyújt, finanszírozással kapcsolatos tájékoztatást ad, eseményeket szervez és kiadványokat jelentet meg. Az európai ifjúsági portál működtetésében is részt vesz.

Az Európai Ifjúsági Portál az Európában élő, tanuló és dolgozó fiatalok érdeklődésének megfelelő témákban nyújt tájékoztatást és lehetőségeket európai és nemzeti szinten. Mintegy nyolc fő témában ad tájékoztatást, 33 országban van jelen, és 27 nyelven érhető el.

Az Európai Ifjúsági Portálra való belépéshez keresse fel a következő honlapot: http://europa.eu/youth/splash_hu.

Az Eurodesk hálózattal kapcsolatos további információkért keresse fel a következő honlapot: https://eurodesk.eu/

  • 1. Ez a megnevezés nem jelenti a Palesztin Állam elismerését, és nem érinti az egyes tagállamok ebben a kérdésben képviselt egyéni álláspontját.

Ki vehet részt az Erasmus+ programban?

A program főként hallgatóknak, gyakornokoknak, szakiskolásoknak, tanulóknak, felnőtt tanulóknak, fiataloknak, önkénteseknek, egyetemi tanároknak, tanároknak, oktatóknak, ifjúságsegítőknek, valamint az oktatással, képzéssel és ifjúságüggyel foglalkozó intézményekben tevékenykedő szakembereknek szól.

A program ezeket az egyéneket azonban az ilyen tevékenységeket szervező intézményeken, intézeteken, szerveken vagy csoportokon keresztül éri el. A programban való részvétel feltételeit tehát a szereplők alábbi két csoportjával kapcsolatban kell meghatározni: „résztvevők” (a programban részt vevő személyek) és „részt vevő intézmények” (ifjúsági munkát végző fiatalok olyan, legalább négy főből álló csoportjait is beleértve, akik nem feltétlenül ifjúsági intézmények keretében végzik tevékenységüket – más néven „fiatalok informális csoportjai”). A részvétel feltételei mind a résztvevők, mind a részt vevő intézmények esetében attól függnek, hogy melyik országban van az állandó lakóhelyük vagy a székhelyük.

 

Résztvevők

Az általános szabály az, hogy az Erasmus+ projektek résztvevőinek programországok valamelyikében kell állandó lakóhellyel rendelkezniük. Egyes tevékenységtípusok azonban, különösen a felsőoktatás és az ifjúságügy terén, a partnerországokból származó résztvevők számára is nyitva állnak.

Az Erasmus+ projektekben való részvétel konkrét feltételei az adott tevékenység típusától függnek.

Általánosságban:

  • felsőoktatási projektek esetében a fő célcsoportok a következők: felsőoktatásban (rövid ciklusú képzésben, első, második vagy harmadik ciklusban) részt vevő hallgatok, felsőoktatásban tanító tanárok és egyetemi tanárok, felsőoktatási intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói, vállalkozásoknál tevékenykedő oktatók és szakemberek;
  • szakképzési projektek esetében a fő célcsoportok a következők: szakképzésben részt vevő szakiskolások és hallgatók, valamint az e szektorban tevékenykedő szakemberek és oktatók, szakmai alapképzési intézmények munkatársai, vállalkozásoknál tevékenykedő oktatók és szakemberek;
  • közoktatási projektek esetében a fő célcsoportok a következők: iskolavezetők, iskolai tanárok és iskolai dolgozók, iskolai előkészítőn, alapfokú és középfokú oktatásban részt vevő tanulók;
  • felnőtt tanulási projektek esetében a fő célcsoportok a következők: felnőttek nem-szakmai oktatásával (is) foglalkozó intézmények tagjai, nem-szakmai felnőtt tanulásban tevékenykedő oktatók, munkatársak, szakemberek, felnőtt tanulók;
  • ifjúságügyi projektek esetében a fő célcsoportok a következők: 13–30 éves fiatalok 1, ifjúságsegítők, az ifjúságügy szektorban tevékenykedő intézmények munkatársai és tagjai;
  • sporttal kapcsolatos projektek esetében a fő célcsoportok a következők: sport terén tevékenykedő szakemberek és önkéntesek, sportolók és edzők.

Az egyes tevékenységtípusokban való részvétel részletesebb feltételei a Pályázati útmutató B. részében és I. mellékletében találhatók.

  • 1. A különböző tevékenységtípusokra különböző korhatárok alkalmazandók. Ezzel kapcsolatosan további információ a pályázati B. részében és I. sz. mellékletében található. Külön felhívjuk a figyelmet a következőkre:  

    Alsó korhatár: a résztvevőknek a tevékenység kezdő időpontjáig be kell tölteniük az alsó korhatárként megadott életkort.
    Felső korhatár: a résztvevők a pályázati határidő napján nem lehetnek idősebbek a felső korhatárként megadott életkornál.

Részt vevő intézmények

Az Erasmus+ projekteket a résztvevők képviseletében a részt vevő intézmények nyújtják be és bonyolítják le. Ha a benyújtott projektet kiválasztják, akkor a pályázó intézmény lesz az Erasmus+-támogatás kedvezményezettje. A kedvezményezettek támogatási szerződést írnak alá, vagy pályázati döntésről értesítik őket, amely feljogosítja őket a projekt megvalósításához nyújtandó pénzügyi támogatásra (az egyéni résztvevők nem írnak alá támogatási szerződést). A program egyes tevékenységtípusai fiatalok informális csoportjai számára is elérhetők.

Az általános szabály az, hogy az Erasmus+ projektekben részt vevő intézményeknek programországok valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük. Egyes tevékenységtípusok azonban, különösen a felsőoktatás és az ifjúságügy terén, a partnerországok intézményei számára is nyitva állnak.

Az Erasmus+ projektekben való részvétel konkrét feltételei a program által támogatott tevékenység típusától függnek. A program általában minden, az oktatás, képzés, ifjúságügy vagy sport terén tevékenykedő intézmény számára nyitva áll. Számos tevékenységben a munkaerőpiac egyéb szereplői is részt vehetnek.

Ezzel kapcsolatosan a Pályázati útmutató B. részében és I. mellékletében találhatók további információk.

 

Támogatható országok

Az Erasmus+ program a következő országok számára elérhető:

Programországok

Az Erasmus+ program összes tevékenységtípusában a következő országok vehetnek részt:

Az Európai Unió (EU) tagállamai1

Belgium

Bulgária

Cseh Köztársaság

Dánia

Németország

Észtország

Írország

Görögország

Spanyolország

Franciaország

Horvátország

Olaszország

Ciprus

Lettország

Litvánia

Luxemburg

Magyarország

Málta

Hollandia

Ausztria

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovénia

Szlovákia

Finnország

Svédország

Egyesült Királyság2

 

A programban résztvevő nem uniós országok

Észak-Macedónia

Izland

Liechtenstein

Norvégia

Törökország

Szerbia3

 

Partnerországok

A következő országok külön meghatározott kritériumok vagy feltételek mellett (további információk ezzel kapcsolatosan a Pályázati útmutató B. részében találhatók) vehetnek részt a program bizonyos tevékenységtípusaiban). A finanszírozást az országok nemzetközi jog szerint elismert területén működő intézmények számára biztosítják.

A pályázóknak és résztvevőknek tiszteletben kell tartaniuk bármely, az Európai Tanács által az EU külső támogatási programjai vonatkozásában elrendelt korlátozást. A pályázatoknak összhangban kell állniuk az Európai Unió általános értékeivel, úgymint az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ahogyan azt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke előírja.

 

Az Unióval szomszédos partnerországok4

Nyugat-balkáni országok (1. régió)

A keleti partnerség országai

(2. régió)

A dél-mediterrán térség országai

(3. régió)

 

Orosz Föderáció (4. régió)

 

Albánia

Bosznia-Hercegovina

Koszovó5

Montenegró

Azerbajdzsán

Belorusszia

Grúzia

Moldovai Köztársaság

Örményország

Ukrajna területe a nemzetközi jog által elismert formában

 

Algéria

Egyiptom

Izrael

Jordánia

Libanon

Líbia

Marokkó

Palesztina6

Szíria

Tunézia

Oroszország területe a nemzetközi jog által elismert formában
 

Egyéb partnerországok

A program bizonyos tevékenységtípusai a világ bármely, az alábbiakban felsorolt partnerországa számára elérhetők. Más tevékenységtípusok esetén korlátozottabb a földrajzi hatókör.

Az alábbi partnerországok átcsoportosítására az Unió külső fellépéseire elkülönített pénzügyi eszközöknek megfelelően került sor.

5. régió

 

Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán

6. régió7

Ázsia

Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mongólia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnam

7. régió8

Közép-Ázsia

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

8. régió9

Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Columbia, Costa Rica, Kuba, Ecuador, Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Venezuela

 

9. régió10

Irán, Irak, Jemen

Region 1011

Dél-Afrikai Köztársaság

11. régió

AKCS-államok

Angola, Antigua és Barbuda, Zöld-foki Köztársaság, Comore-szigetek, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Cook-szigetek, Elefántcsontparti Köztársaság, Dzsibuti, Dominika, Dominikai Köztársaság, Eritrea, Etiópia, Fidzsi, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Guineai Köztársaság, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Guyana, Haiti, Jamaica, Kenya, Kiribati, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Mali, Marshall-szigetek, Mauritánia, Mauritius, Mikronézia, Mozambik, Namíbia, Nauru, Niger, Nigéria, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Szamoa, Săo Tomé és Príncipe, Szenegál, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Dél-Szudán, Suriname, Szváziföld, Tanzánia, Kelet-Timor, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu, Uganda, Vanuatu, Zambia, Zimbabwe

12. régió12

Iparosodott országok: az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai

Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek

 

13. régió13

Egyéb iparosodott országok

Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Hongkong, Japán, Koreai Köztársaság, Makaó, Új-Zéland, Szingapúr, Tajvan, Amerikai Egyesült Államok, Uruguay.

14. régió

Feröer szigetek , Svájc

 

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató B. részében, a program tevékenységeinek részletes leírásában olvashatók további információk.

Vízumra és tartózkodási engedélyre vonatkozó követelmények

Előfordulhat, hogy az Erasmus+ projektek résztvevőinek vízumra van szükségük a fogadó országában (a programországban vagy partnerországban) való külföldi tartózkodáshoz. A résztvevő intézmények feladata, hogy a tervezett tevékenység megkezdése előtt beszerezzék a szükséges dokumentumokat és engedélyeket (rövid vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély).

Az intézmények számára kifejezetten ajánlott, hogy időben kérvényezzék a szükséges dokumentumokat az illetékes hatóságoknál, mivel ezek kiállítása akár hetekbe is telhet. Vízummal, tartózkodási engedéllyel, társadalombiztosítással és hasonló ügyekkel kapcsolatban a nemzeti irodák és a Végrehajtó Ügynökség adhat további felvilágosítást és segítséget az intézmények számára. A rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal és tartózkodási engedéllyel kapcsolatos általános információk az uniós bevándorlási portálon http://ec.europa.eu/immigration/ olvashatók

  • 1. Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2013. november 25-i 2013/755/EU* tanácsi határozat (https://ec.europa.eu/europeaid/regions/overseas-countries-and-territories-octs/oct-eu-association_en), 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió biztosítja, hogy a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) természetes személyei és szervezetei az Erasmus+ program szabályainak betartásával ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Erasmus+ programban, mint a velük kapcsolatban álló tagállamok. Ez azt jelenti, hogy a TOT-okról származó egyének és szervezetek „programország” státuszban vesznek részt a programban, a„programország” pedig az a tagállam, amelyhez az adott TOT tartozik. A TOT-ok listája megtekinthető: https://ec.europa.eu/europeaid/regions/octs_en
  • 2. A BRIT PÁLYÁZÓK FIGYELMÉBE: Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a támogathatóság feltételeinek a támogatásnyújtás teljes időtartama alatt teljesülniük kell. Amennyiben az Egyesült Királyság a támogatási időszak alatt kilép az Európai Unióból, és nem köt olyan megállapodást, amelynek értelmében biztosított a brit kérelmezők folyamatos jogosultsága, az EU-s támogatás folyósítását meg kell szüntetni (amennyiben lehetséges, a projektben történő további részvétel fenntartásával), vagy a támogatási megállapodásban foglalt, a megállapodás felbontására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ki kell lépni a projektből
  • 3. Szerbia programországként történő elismerése a következő feltételektől függ:
    • A 2019-es költségvetési tervezetben szereplő költségvetési előirányzatok rendelkezésre állása a 2019-es költségvetés elfogadása után, Szerbia számára.

    Az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között létrejött, a Szerb Köztársaságnak az „Erasmus+” programban: az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramjában való részvételéről szóló megállapodás módosítása

  • 4. A pályázati útmutató alapján végrehajtott összes cselekvésre a 2013/C-205/05 sz. bizottsági közleményben (HL C 205., 2013.7.19., 9–11. o.) meghatározott támogathatósági feltételek alkalmazandók, többek között a pénzügyi támogatásban részesülő harmadik felek tekintetében, amennyiben az érintett fellépés az EUpénzügyi szabályzatánakk 204. cikke alapján a támogatás kedvezményezettjei pénzügyi támogatást nyújtanak harmadik feleknek.
  • 5. Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
  • 6. Ez a megnevezés nem értelmezendő az önálló palesztin állam elismeréseként, és a tagállamoknak a kérdésben alkotott egyéni véleményeinek sérelme nélkül értendő.
  • 7. A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz keretében alkalmazott csoportosítás.
  • 8. Mint fent.
  • 9. Mint fent
  • 10. Mint fent.
  • 11. Mint fent.
  • 12. A partnerségi eszköz keretében alkalmazott csoportosítás.
  • 13. A partnerségi eszköz keretében alkalmazott csoportosítás.