Európai egyetemek

Az állam- és kormányfők az Európai Tanács 2017. december 14-i következtetéseiben1 felszólították a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Bizottságot annak szorgalmazására, hogy „2024-ig mintegy húsz olyan – különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló – „Európai Egyetem” jöjjön létre, amely egyrészt lehetőséget kínál majd a hallgatóknak arra, hogy különböző uniós tagállamokban folytatott tanulmányok kombinálásával szerezzenek diplomát, másrészt általánosságban az európai egyetemek nemzetközi versenyképességének javításához is hozzájárul”.

Az Oktatási Tanács 2018. május 22-i következtetései2 

továbbá hangsúlyozták, hogy az „európai egyetemek” „magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy jelentős mértékben növeljék a mobilitást és ösztönözzék a magas színvonalat és a kiválóságot mind az oktatás, mind a kutatás területén, mégpedig azáltal, hogy erősítik a kapcsolatot a tanítás, a kutatás, az innováció és a tudástranszfer között, nyilvánvalóvá teszik a több nyelven történő tanulás és a képesítések elismerésének előnyeit, valamint közös oktatási és kutatási programokat és projekteket dolgoznak ki”. Azt is kiemelték, hogy az európai egyetemek „vezető szerepet játszhatnak az európai oktatási térség egészének létrejöttében”.

E cél elérése érdekében az Európai Bizottság egy páratlan kezdeményezést javasol, amely az együttműködés területén kvantumugrást igényel az összes európai régió összes felsőoktatási intézménye között és a szervezet minden szintjén, a tevékenységek minden területén, a tanítástól és tanulástól egészen a kutatásig és az innovációig. 

 

Melyek az EURÓPAI EGYETEMEK céljai és prioritásai?

Az „európai egyetemek” nagyra törő küldetéssel rendelkeznek, amelynek célja a következő két célkitűzés elérése:

  • Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében szereplő közös európai értékek és a megerősített európai identitás előmozdítása azáltal, hogy együttműködésre készteti az európaiak egy új generációját, akik képesek különböző európai és globális kultúrákban, különböző nyelveken, valamint a határokon, az ágazatokon és a tudományágakon átnyúlóan együttműködni és dolgozni.
  • Jelentős előrelépés elérése az európai felsőoktatási intézmények minőségében, teljesítményében, vonzerejében és nemzetközi versenyképességében, valamint hozzájárulás az európai tudásalapú gazdasághoz, foglalkoztatáshoz, kultúrához és jóléthez az innovatív pedagógiai módszerek legjobb kihasználásával, illetve a tudásháromszög3 megvalósítása. Az „európai egyetemek” kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a felsőoktatás minőségének javítása és – ahol lehetséges – az európai kutatási és innovációs szférához való kapcsolódásuk, illetve a társadalomhoz és gazdasághoz való kapcsolódásuk megerősítésében.

Mik azok az EURÓPAI EGYETEMEK?

Az „egyetemek” fogalmat a lehető legtágabb értelemben kell érteni, beleértve a felsőoktatási intézmények valamennyi típusát. Az európai egyetemek kezdeményezés egy hosszú távú elképzeléshez illeszkedik, és ebben az összefüggésben az „európai egyetemek” 2025-ig az alábbi fő elemeket fogják megvalósítani:

  • Egy közös, integrált, hosszú távú együttes stratégia az oktatás tekintetében, ahol lehetséges, kapcsolódási pontokkal akutatáshoz, az innovációhoz és általában a társadalomhoz:
    • Egy közös elképzelés, valamint közös értékek alapján, a szervezet különböző szintjein és a különböző tevékenységi területeken megvalósított fokozott, fenntartható együttműködés magas szintű megvalósítása, azok egymást kiegészítő erősségein alapulva.
    • A résztvevő szervezetek minden szintjén dolgozó személyzet felhatalmazást kap e jövőkép megvalósítására.
  • Egy európai felsőoktatási egyetemközi „campus”, ahol jellemzően:
    • A hallgatók, doktorjelöltek és a munkatársak zökkenőmentesen mozoghatnak (fizikailag vagy virtuálisan) a partnerintézmények bármelyike között tanulás, képzés, tanítás, kutatás, munkavégzés vagy szolgáltatások megosztása céljából. A hallgatók testreszabják, hogy hol és mit tanuljanak a pedagógiailag megalapozott és logikusan felépített tanulmányi programok keretein belül a szövetség különböző felsőoktatási intézményeiben és más tagjainál.
    • A beágyazott mobilitás minden szinten – beleértve az alapképzést, a mesterképzést és a doktori szinteket is – standard jellemző. A szövetségen belül a hallgatók legalább 50%-ának részesülnie kell az ilyen mobilitás előnyeiből, legyen az fizikai, virtuális vagy kevert.
    • Új, közös és rugalmas tantervek alapján oktatnak (ahol releváns) a három ciklusban (alapképzés, mesterképzés és doktori képzés), amely keresztdiszciplináris/multidiszciplináris és ágazatokon átívelő megközelítéseken alapul, integrálva az innovatív pedagógiai módszereket, beleértve a legújabb digitális technológiák használatát. Míg a tartalom személyre szabott, az együttműködés globális.
    • A gyakorlati és/vagy munkaalapú tapasztalatokat külső mentorok nyújtják a vállalkozói gondolkodásmód megteremtése és az állampolgári szerepvállalás fejlesztése érdekében;
    • A hallgatók összetétele tükrözi a lakosság sokféleségét (társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásokban), beleértve az egész életen keresztül tanulókat, a z alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése, részvétele és tanulmányainak befejezése biztosított.  
  • Hallgatókból és felsőoktatási szakemberekből álló        európai tudásteremtő csoportok („kihívás alapú megközelítés”), esetlegesen a kutatókkal, a vállalkozásokkal, a regionális szereplőkkel és a civil társadalom szereplőivel együtt – a szövetség átfogó stratégiájától és elképzelésétől függően – közösen foglalkoznak a választásuk szerinti társadalmi és egyéb kihívásokkal multidiszciplináris megközelítésben a következők útján:
    • innovatív tanulás és képzés, amely magas színvonalú, vállalkozói, nyílt tudományokkal és más területre átvihető készségekkel felkészíti a hallgatókat és a kutatókat a gyorsan változó munkaerőpiacra, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra, beleértve a kutatási eredményeknek az oktatásba történő átültetését is
    • Európa különböző régióira adaptálható innovatív megoldások létrehozása

Ezen túlmenően, az „európai egyetemeknek” a bevált gyakorlatok mintájaként kell eljárniuk az európai felsőoktatási térség minőségének, nemzetközi versenyképességének és vonzerejének előremutató és további növelése érdekében, továbbá az európai oktatási térség kulcsfontosságú elemeivé kell válniuk a kiválóság ösztönzése révén.  „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című közleményben foglaltak szerint4,„Az európai oktatási térség létrehozása lehetővé teszi az EU tagállamai számára, hogy nagyobb számú elképzelést valósítsanak meg, gyorsabb intézkedéseket hozzanak, és továbbfejlesszék oktatási és képzési rendszereik minőségét, versenyképességét és inkluzivitását, példájukkal az Unión kívüli országokat is erre ösztönözve”. E tekintetben, az „európai egyetemekkel” szemben elvárás, hogy nemzeti hatóságaikkal együttműködve5vállalják az európai oktatási térség megfelelő oktatáspolitikai célkitűzéseinek kidolgozását, mint például: a többnyelvűség; a szövetségben részt vevő felsőoktatási intézmények által a külföldön szerzett6, képesítések és tanulási időszakok automatikus elismerése; az európai diákigazolvány használata, amint teljes mértékben működőképes; valamint a bolognai főbb kötelezettségvállalások (minőségbiztosítás, elismerés, és ahol alkalmazható, három ciklusból álló fokozatszerzési rendszer7).

 

Mit támogat ez a cselekvés?

Ez a fellépés támogatni fogja a felsőoktatási intézményeket a meglévő felsőoktatási együttműködési modellek meghaladásában, és az „európai egyetemek” hosszú távú, ambiciózus elképzeléseinek fokozatos megvalósításában.

  • Ez a cselekvés különböző innovatív és strukturális modelleket fog megvizsgálni a „Mik azok az európai egyetemek?” című szakaszban említett hosszú távú jövőkép megvalósítása és elérése érdekében. Támogatni fogja az ideális esetben 5-8 partnerből álló szövetségeket, akár új együttműködő partnerségek létrehozásával, akár a már meglévők fejlesztésével, a lépésről lépésre történő megközelítést alkalmazva. Lehetőségük lesz arra, hogy felsőoktatási és a munka világában működő nem felsőoktatási partnerekkel társuljanak, majd később növekedjenek.
  • E cselekvés révén a felsőoktatási intézmények fokozatosan végrehajtják majd a hosszú távú jövőképük megvalósításához szükséges tevékenységeket, kezdve az integrációjuk szintjének növelésével. E cél elérése érdekében elfogadnak egy küldetési nyilatkozatot a szövetség minden tagjának intézményi szintjén. A küldetési nyilatkozatnak teljes körű közös stratégiát kell tartalmaznia a szervezet különböző szintjein (pl. menedzsment, felsőoktatási szakemberek, szakmai/támogató személyzet és hallgatók) és a különböző tevékenységi területeken folytatott fokozott és fenntartható együttműködés magas szintjének elérése érdekében (erősen az oktatásra összpontosítva, és ahol lehetséges, kapcsolódási pontokkal a kutatáshoz, az innovációhoz és a társadalom szolgálatához), egymást kiegészítő erősségeikre építve.
  • Mivel ez a cselekvés alulról felfelé építkező megközelítést követ, minden egyes szövetség kellő rugalmassággal fog rendelkezni ahhoz, hogy kialakítsa a tevékenységekre vonatkozó sajátközös munkatervét, amely a legrelevánsabb a saját stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és amely végső soron segíteni fog céljai elérésében az európai egyetemek hosszú távú elképzelését, a fentebb leírtak szerint.  Ezt a tevékenységekre vonatkozó közös munkatervet releváns és hatékony, közös irányítási struktúrák kialakításával kell támogatni. Példák az intézményi irányítási struktúrák közötti szoros együttműködés kialakítására: közös testületek létrehozása, fizikai és virtuális szellemi és adminisztratív erőforrások közös készletének létrehozása, megosztott erőforrások elosztása, az infrastruktúra, adatok és szolgáltatások közös használata, mint például hallgatói, kutatói és személyzeti támogatás, adminisztráció és nemzetközi kapcsolatok, lehetőség szerint digitalizált közös folyamatokkal).
  • A közös munkatervbe olyan tevékenységeket is bele kell venni, amelyek a mobilitás, a társadalmi beilleszkedés és a kihíváson alapuló megközelítés magas szintű ambícióinak elérését célozzák. A szövetségeknek kapcsolatot kell teremteniük a kulcsfontosságú érdekelt felekkel az oktatás, és ahol lehetséges, a kutatás és az innováció terén a hallgatók és a munkatársak társadalmi befogadásának ösztönzése, valamint a vállalkozói kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. Ez a cselekvés támogatni fogja a felsőoktatási intézményeket a tevékenységekre vonatkozó ezen közös munkaterv első lépéseinek megvalósításában.

Ki vehet részt egy európai egyetem programjában?

Pályázó/koordinátor: az a résztvevő szervezet, amely valamennyi partner nevében benyújtja a pályázatot. A koordinátor viseli a teljes felelősséget azért, hogy a pályázat megvalósítására  a megállapodással összhangban kerüljön sor. Koordinációs tevékenységei a következőkre terjednek ki:

  • képviseli az Európai Egyetemi Szövetséget, és eljár annak nevében az Európai Bizottság előtt;
  • pénzügyi és jogi felelősséget vállal az Európai Egyetemi Szövetség megfelelő operatív, adminisztratív és pénzügyi megvalósításáért;
  • a partnerekkel együttműködve koordinálja az Európai Egyetemi Szövetséget.

Teljes jogú partnerek azok a résztvevő szervezetek, amelyek aktívan hozzájárulnak az európai egyetemek célkitűzéseinek megvalósításához. Minden teljes jogú partnernek meghatalmazást kell aláírnia, amelyben felhatalmazza a koordináló szervezetet, hogy a pályázat megvalósítása során fő kedvezményezettként lépjen fel, és a teljes jogú partner nevében eljárjon;

Társult partnerek (opcionális): Az európai egyetemek programjában társult partnerek is részt vehetnek, amelyek hozzájárulnak konkrét feladatok/tevékenységek megvalósításához, vagy támogatják a szövetség eredményeinek terjesztését és a szövetség fenntarthatóságát. A szerződésekkel kapcsolatos irányítás szempontjából a „társult partnerek” nem minősülnek az európai egyetem partnerének, és nem részesülnek finanszírozásban. A különböző tevékenységekben való részvételüket és szerepüket azonban egyértelműen meg kell fogalmazni.

Társult jogalanyok (opcionális): Olyan szervezetek, amelyek hozzájárulnak az európai egyetemek célkitűzéseinek és tevékenységeinek megvalósításához. A kapcsolt jogalanyokat meg kell nevezni a pályázatban, és eleget kell tenniük a pályázati útmutató III. mellékletében (Fogalmak magyarázata) foglalt követelményeknek.

 

Milyen szempontok szerint értékelik az európai egyetemre vonatkozó pályázatot?

Formai követelmények​

Támogatható résztvevő szervezetek

Bármely felsőoktatási intézmény, amely érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) rendelkezik, és annak társult jogalanyai (ha vannak ilyenek). 

Bármely más, az oktatás és képzés, a kutatás és az innováció területén tevékeny vagy az oktatás és a munka világával foglalkozó állami vagy magánszervezet, mely az EU valamely tagállamában vagy egy másik programországban rendelkezik székhellyel.

Ki pályázhat?

Pályázó bármely EU tagállamban vagy más programországban székhellyel rendelkező, résztvevő felsőoktatási intézmény lehet. Ez a szervezet nyújtja be a pályázatot az európai egyetemi programban érintett valamennyi résztvevő szervezet nevében. 

A résztvevő szervezetek száma és profilja

Az európai egyetemnek legalább három EU tagállamon vagy más programországon belül működő, legalább három felsőoktatási intézményből kell állnia.  Ezenkívül, az oktatás és képzés területén, a kutatás és az innováció területén, illetve a munka világában tevékenykedő bármely állami/magánszervezet részt vehet a szövetségben (társult partnerként). 

Időtartam

3 év 

Hová kell benyújtani a pályázatot? 

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (Brüsszel).

Mikor kell benyújtani a pályázatot?

A pályázóknak a tárgyév szeptember 1-je és december 1-je között induló szövetségek esetében, február 28-án brüsszeli idő szerint déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk a támogatás iránti pályázatukat.   

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

 

A pályázó szervezetek értékelése a vonatkozó kizárási és kiválasztási szempontok alapján történik. Ehhez kapcsolódóan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

 

Odaítélési kritériumok 

A pályázat értékelése a következő szempontok szerint történik:

A pályázat relevanciája

(maximum 25 pont)

 

  • Cél: a pályázat milyen mértékben foglalkozik a cselekvés hosszú távú elképzeléseivel, és milyen mértékben halad előre afelé (lásd a fent említett „Mik azok az európai egyetemek?” című részt, és a vonatkozó 2017. december 14-i Európai Tanácsi következtetéseket8)  
  • Hozzájárulás az európai oktatási térség fejlesztéséhez
  • A szövetség által benyújtott közös, hosszú távú küldetési nyilatkozat megfelelő mivolta.A küldetési nyilatkozatot a megfelelő döntéshozó testületeknek egyértelműen jóvá kell hagyniuk.
  • A javaslat ambícióinak jellege és az abban alkalmazott innovatív megközelítés, beleértve azt is, hogy a szövetség milyen mértékben fogja erősíteni és bővíteni az együttműködést:
    • az oktatás biztosítása terén, lehetőség szerint hozzákapcsolva azt a kutatáshoz és az innovációhoz, összehasonlítva azzal, amit a szövetség tagjai már megtettek.
    • innovatív és új strukturális modellek révén 
  • Európai hozzáadott érték. Milyen mértékben:
    • demonstrálja a javaslat az annak transznacionális jellege révén létrehozott hozzáadott értéket, különösen a hallgatók számára, 
    • járul hozzá a javaslat a regionális fejlődéshez, például a szövetség tagjainak az intelligens specializációs stratégiák kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása által
    • a szövetség előnyökkel jár más felsőoktatási intézmények számára is – elsősorban az Európai Unión belül, de azon túl is – a kiválóság ösztönzésével. 
Földrajzi kiegyenlítettség
(maximum 15 pont)
  • Milyen nagy számban foglal magában a szövetség különböző földrajzi területeken9 működő felsőoktatási intézményeket, valamint milyen mértékben biztosít széles körű földrajzi lefedettséget az Európai Tanács következtetéseivel összhangban10
  • Milyen mértékben motiválta a pályázó a szövetség földrajzi összetételét, és bizonyította annak relevanciáját az európai egyetemek és az európai oktatási térség célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

A pályázat és a megvalósítás minősége
(maximum 20 pont)

 

  • A pályázat célkitűzései, és az ezek megvalósítását szolgáló közösen tervezett tevékenységek közötti összhang
  • Kötelezettségvállalások az európai oktatási térség szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására
  • Milyen mértékben demonstrálja a pályázat, hogy a közös stratégia kidolgozása és a közösen tervezett tevékenységek hogyan fognak megfelelni az európai egyetemek által meghatározott ambíciók szintjének, és hogyan járulnak hozzá hatékonyan azok megerősítéséhez és továbbfejlesztéséhez:
    • Magas színvonalú oktatás, ideértve az innovatív pedagógiai modelleket is, amelyek előretekintő készségeket és kompetenciákat fejlesztenek, a digitális technológiák, a kevert tanulás és a munkaalapú tanulás legjobb kiaknázásával 
    • A hallgatók, a munkatársak és a kutatók mobilitásának szintje
    • Ahol lehetséges, az oktatás, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok, beleértve azt is, hogy a kutatási eredmények és az innováció miként kerül visszatáplálásra az oktatásba
    • A kulcsfontosságú érdekelt felek bevonásának szintje, a hallgatók és a munkatársak társadalmi bevonásának ösztönzése, valamint a vállalkozói kulcskompetenciák fejlesztése érdekében.
    • A helyi közösség bevonása 
  • A hallgatói közösség társadalmi sokszínűsége, valamint az alulreprezentált és a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének, részvételének és tanulmányai befejezésének elősegítésére irányuló támogató intézkedések
  • A munkaprogram és az ütemterv világos és egyértelmű, lefedi a különböző szakaszokat, és megfelelően ismerteti a különböző fázisok várható fejlődését, kimenetét és eredményeit.
  • Minőség és pénzügyi helyzet: a szövetség minőségértékelési és felülvizsgálati rendszert állított fel, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz az előrehaladás, a folyamatok és a teljesítmények értékelésére (például megfelelő mennyiségi és minőségi mutatók kidolgozásával, beleértve a hallgatók és a munkatársak visszajelzéseit is). A minőségellenőrzésnek arról is gondoskodnia kell, hogy a szövetség megvalósítása költséghatékony legyen.

A szövetség együttműködési megállapodásainak minősége

(maximum 20 pont)

  • A megállapodás szerkezete: a felelősségek és a feladatok megosztása világos és megfelelő, a legmagasabb intézményi szintű pénzügyi, strukturális és szervezeti elkötelezettséget mutatja, miközben a személyzet minden tagjának lehetőséget biztosít arra, hogy részt vegyen a szövetség együttes létrehozásában, mind az oktatási – és ahol lehetséges – a kutatási és innovációs tevékenység révén, mind pedig strukturált szervezeti szinten a megosztott irányítási struktúrákon, közös szolgáltatásokon, adatbázisokon, emberi erőforrásokon és a tudományos infrastruktúra biztosításán keresztül. 
  • Szerepkörök és felelősségek: egyértelműen be kell mutatni, hogy a szövetség minden tagjának képes arra, és aktív szerepet vállal a közös jövőkép, stratégia és közös tevékenységek együttes megvalósításában.
  • Kiegészítő jelleg: milyen mértékben egészítik ki egymást a partnerek, beleértve a felsőoktatási intézmények típusának sokféleségét is, illetve milyen mértékben szemléltetik, hogy együttműködnek egymással a hozzáadott érték és a költséghatékonyság elérése érdekében.  
  • Az együttműködési megállapodások kellően jól megtervezettek ahhoz, hogy maximalizálják az integrált együttműködés előnyeit a meglévő adminisztratív korlátok és akadályok csökkentésével, továbbá a szövetségen belül valamennyi mobilitási típus előmozdításával, beleértve a felsőoktatási intézményeken kívüli szervezetek közötti mobilitást is.
  • A pályázat egyértelmű intézkedéseket és felelősségi köröket határoz meg a résztvevő szervezetek közötti átlátható és hatékony döntéshozatal, konfliktusrendezés, kockázatkezelés, beszámolás és kommunikáció érdekében.

Fenntarthatóság és terjesztés

(maximum 20 pont)

  • A szövetség fenntarthatóságára vonatkozó hosszú távú stratégia: a javaslat tartalmaz egy fenntarthatósági szakaszt, amely felvázolja, hogy a szövetség egyes tagjai hogyan fogják azt támogatni pénzügyileg vagy egyéb módon azzal a céllal, hogy fenntartható legyen az EU által finanszírozott időszakot követően is.
  • A szövetség példaképként való működési képessége: milyen mértékben osztják meg a szövetség által létrehozott eredményeket és bevált gyakorlatokat, és milyen eséllyel lehet megosztani azokat más felsőoktatási intézményekkel, amelyekkel a szövetség keretein kívül működnek együtt, elsősorban az Európai Unión belül, de azon túl is.
  • Terjesztés: a javaslat egyértelmű terjesztési tervet tartalmaz a megvalósított eredmények és bevált gyakorlatok terjesztésére, valamint megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat, tevékenységeket, eszközöket és kommunikációs csatornákat foglal magában, beleértve a közösségi média használatát annak biztosítása érdekében, hogy az eredményeket és előnyöket továbbítsák, valamint nyíltan és hatékonyan megosszák az érdekeltek széles körével az Európai Egyetemi Szövetség finanszírozási időszaka során és azt követően is;
  • Nyílt oktatási, valamint nyílt tudományos és közösségi tudományos erőforrások: Ha releváns, és amennyiben a meglévő nemzeti és európai jogi keretek hatályán belül marad, a javaslat leírja, hogyan teszik lehetővé, hogy az adatok, az anyagok, a dokumentumok, az audiovizuális szolgáltatások, valamint a közösségi médiatevékenység más európai felsőoktatási intézmények és európai egyetemek számára kereshetővé, hozzáférhetővé, átjárhatóvá és újra felhasználhatóvá („FAIR”) váljanak.

 

A pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatónak minősüljenek. Ezenfelül, „A pályázat relevanciája” kategória esetében legalább 13, „A pályázat és a megvalósítás minősége”, „A szövetség együttműködési megállapodásainak minősége” és a „Fenntarthatóság és terjesztés” kategória esetében legalább 11, a „Földrajzi kiegyenlítettség” kategória esetében pedig legalább 8 pontot kell elérni.

 

Mit kell még tudni erről a cselekvésről?

Az európai egyetemekre vonatkozó további információkat a Bizottság honlapján teszik közzé11

A minőségbiztosításnak beágyazott elemnek kell lennie annak érdekében, hogy az európai egyetemek sikeresen megvalósítsák a várt eredményeket, és messze túlmutató hatást érjenek el ahhoz képest, mint amelyet egy partnerszervezet egyedül el tudna érni. Az európai egyetemeknek célzott terjesztési tevékenységeket kell végezniük, amelyek kiterjednek az érdekelt felekre, a döntéshozókra, a szakemberekre és a vállalkozásokra. Az eredményeket általában nyitott oktatási segédanyagok (open educational resources, OER) formájában, valamint a megfelelő szakmai és ágazati platformokon, illetve az illetékes hatóságok platformjain kell elérhetővé tenni.

 

FINANSZÍROZÁSI SZABÁLYOK

 


Valamely 3 éves európai egyetem részére megítélt uniós hozzájárulás maximális összege: 5 000 000 EUR

Az európai egyetemek szövetségeinek költségvetése a szövetség tevékenységeivel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeken alapul. Az EU-támogatás célja az ilyen tevékenységek társfinanszírozása az összes elszámolható költség legfeljebb 80%-áig.

A kérelmezett költségvetést igazolni kell a pályázati formanyomtatványon leírt, tervezett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden költséget teljes körűen ismertetni és indokolni kell.

A résztvevő intézmények esetében, a költségeknek összhangban kell lenniük a szokásos szabályzatuk alapján felmerült költségekkel. Így különösen, díjazás esetén a költségeknek összhangban kell lenniük a tényleges fizetésekre vonatkozó szokásos szabályzattal, valamint a társadalombiztosítási terhekkel és a javadalmazásban általában szereplő egyéb törvényes költségekkel; az utazások és az egyéni támogatás költségeinek összhangban kell lenniük a résztvevő intézmények/szervezetek utazással és szállással kapcsolatos szokásos gyakorlatával; a berendezések költségeit a kedvezményezett szokásos számviteli gyakorlatának megfelelően kell leírni.

A költségeknek (beleértve a berendezéseket és az alvállalkozásba adást) észszerűnek, indokoltnak kell lenniük, és közvetlenül kapcsolódniuk kell az Európai Egyetemi Szövetség célkitűzéseinek eléréséhez. Emellett, az alvállalkozásba adásnak meg kell felelnie az EU közbeszerzési szabályainak.

A különböző költségvetési tételeket az alábbiak szerint kell elrendezni:

 

Elszámolható költség

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

A kiszámítás módja 

1. KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK   Ténylegesen felmerült elszámolható költségek    
1.1 Személyi jellegű költségek A résztvevő intézmények/szervezetek által a cselekvéshez rendelt (állandó és ideiglenes) személyzet költségei, beleértve a tényleges béreket, valamint a társadalombiztosítási terheket és a díjazásukban foglalt egyéb törvényes költségeket.    

A támogatást az összes kedvezményezett személyzete költségeinek fedezésére kell felhasználni, amennyiben olyan feladatokat látnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az európai egyetem célkitűzéseinek eléréséhez.

1.2 Utazási költségek

Az indulási helytől a tevékenység helyszínéig történő utazásra, illetve a visszaútra fizetett, a résztvevők utazási költségeihez való hozzájárulás.

    Alkalmazható a cselekvésben (pl. képzési és tanulmányi tevékenységekben, találkozókon, műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon) szerepet vállaló résztvevő intézmények/szervezetek (állandó és ideiglenes) személyzetére, hallgatóira és doktorjelöltjeire.
1.3 Egyéni támogatás A cselekvésben szerepet vállaló résztvevők tevékenység alatti megélhetéséhez és lakhatásához közvetlenül kapcsolódó költségek.    

Alkalmazható vállaló résztvevő intézmények/szervezetek (állandó és ideiglenes) személyzetére, hallgatóira és doktorjelöltjeire (pl. képzési és tanulmányi tevékenységek, találkozók, műhelyfoglalkozások és szemináriumok). Ezek a költségek a korlátozott időtartamú mobilitási tevékenységek fedezésére szolgálnak.
(maximum 3 hónap)12.

1.4 Berendezések Az (új vagy használt) berendezések, illetve más eszközök értékcsökkenési költségei, feltéve, hogy a résztvevő felsőoktatási intézményeknél ténylegesen felmerülnek.    Az összes közvetlen elszámolható költség legfeljebb 5%-a A berendezés értékcsökkenési, bérleti és lízingköltségeiből kizárólag a finanszírozási időszak időtartamának és a cselekvés céljából történő tényleges felhasználási aránynak megfelelő rész támogatható. Kizárólag az innovatív pedagógiai módszerekhez, kevert és/vagy munkaalapú tanulási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó berendezések vagy más eszközök értékcsökkenési költségei támogathatók.
1.5 Egyéb költségek

A következőkkel kapcsolatos költségek:

  • Bevált gyakorlatok átadása a szövetségen kívüli felső-oktatási intézmények szá-mára
  • Tudás és információ terjesz-tése (pl. hirdetés a médiá-ban, promóciós anyagok és tevékenységek);
  • Helyiségek bérbevétele nagyobb rendezvényekre 
  • Auditok;
  • Banki díjak, beleértve a bankgaranciát is, ha azt a Végrehajtó Ügynökség kéri;
  • Konkrét feladatok alvállal-kozásba adása; 
  • Az európai egyetem tevé-kenységeihez hozzájáruló harmadik felek (szakértők, professzorok, előadók stb.) utazási és/vagy megélhetési költségei
  Az összes közvetlen elszámolható költség legfeljebb 5%-a

Az alvállalkozásba adás kizárólag indokolt esetben lehetséges konkrét, időben kötött, projektekkel kapcsolatos feladatokra, amennyiben azokat a konzorciumi tagok nem tudják maguk elvégezni, vagy ha a tevékenység jellege kifejezetten külső szolgáltatásokat igényel. A projekt lényegét jelentő tevékenységek – például a tanítás és/vagy a projektmenedzsment (általános irányítás és koordináció, felügyelet, pénzügyi irányítás, jelentéstétel az EACEA részére) alvállalkozásba adása nem lehetséges.

A társkedvezményezettek személyzetének tagjai nem tevékenykedhetnek a projekt keretében alvállalkozóként.

Az egyik partnerszervezethez sem tartozó személyek utazási és tartózkodási költségeinek társfinanszírozására akkor kerülhet sor, ha ezeket a személyeket a konzorcium azért hívja meg, hogy az európai egyetem alapvető tevékenységeiben vegyenek részt.

2. KÖZVETETT KÖLTSÉGEKECT COSTS   a cselekvés összes közvetlen elszámolható költségének legfeljebb 7%-áig13   Átalányösszeg