Fókuszban: az Erasmus+ meghódította a világot
A korábban Erasmus, ma már Erasmus+ névre hallgató mobilitási programnak köszönhetően sok ezren részesültek oktatásban és képzésben, illetve szereztek tapasztalatot önkéntesként külföldön az elmúlt 30 évben. A kezdeményezés hidat vert az európai kontinens országai között, és elmélyítette a kölcsönös bizalmat. Ma már semmi sem gátolja az európaiakat abban, hogy a belső határokon átkelve megismerjék egymás véleményét és nézőpontját, tapasztalatot és véleményt cseréljenek, megosszák másokkal, milyen értékeket tartanak fontosnak, és közös projekteket indítsanak útnak együttes erővel. Az Erasmus+-generáció tagjait tágabb látókör, szélesebb alapokon nyugvó egyetértés, valamint gazdagabb eszköztár használata jellemzi.
Ami 1987-ben önkéntes együttműködésnek indult 11 európai ország között, az napjainkra már egyedülálló globális hálózattá nőtte ki magát. Az Erasmus+ lehetővé teszi, hogy diákok, más fiatalok és szakemberek a világ minden tájáról Európába utazzanak ismereteiket bővíteni, ahogyan azt is, hogy az európaiak a világ más országaiban szerezzenek tapasztalatot. Bart Merci, az Erasmus Mundus mesterképzési program projektkoordinátora hangsúlyozza: „a diákok nemcsak más országokról tudnak meg sok újat, saját hazájukkal kapcsolatban is rengeteg dolog tudatosul bennük.”
A program előnyei messze túlmutatnak az egyének szintjén: a partnerországok egyetemei és ifjúsági szervezetei is hasznát látják annak, hogy az ötletek, ismeretek átadása és áramlása révén az európaiak szert tesznek olyan készségekre és képességekre, amelyek birtokában könnyebben meg tudnak birkózni a globalizált gazdaságban felmerülő kihívásokkal. Az Erasmus+ program keretében megvalósuló projekteknek köszönhetően olyan kapcsolatok jönnek létre az egyes emberek között, amelyek az egyének szintjén tökéletesen leképezik az EU külpolitikai törekvését, vagyis azt, hogy globálisan javuljon Európa pozíciója és kapcsolatrendszere. Ezáltal az Erasmus+ szerves részét képezi az uniós külpolitikai és diplomáciai erőfeszítéseknek – köztük például az új EU–Afrika stratégiának –, melyekben kulcsfontosságú szerepet játszik a felsőoktatás és az ifjúságpolitikai együttműködés.
Az Erasmus+ költségvetésének mintegy 17%-a globális projektek és ösztöndíjak finanszírozását szolgálja. 2014 és 2020 között ezeknek a forrásoknak köszönhetően 180 000 diák és szakember gazdagíthatja az ismereteit európai és Európán kívüli országok közötti mobilitás keretében, 1000 kapacitásépítő projekt valósul meg a felsőoktatásban, és világszerte 30 000 diák kap ösztöndíjat ahhoz, hogy Erasmus Mundus közös mesterképzési programokban vegyen részt.
Havonta megjelenő hírlevelünk mostani számában az Erasmus+ globális dimenzióját állítjuk reflektorfénybe. Olyan történeteket adunk közre benne, melyek illusztrálják, hogyan ad lendületet a program több síkon is a nemzetközi együttműködésnek. Meg vagyunk győződve arról, hogy olvasóink nemcsak érdekesnek, de inspirálónak is találják majd őket, és kedvet kapnak ahhoz, hogy a tettek mezejére lépve maguk is kivegyék a részüket ezekből a törekvésekből, függetlenül attól, hol, merre élnek a világban!