Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend

2016. november 10-én az Európai Bizottság és az EU főképviselője közös közleményt adott ki az óceánjaink jövőjéről. A közlemény 50 intézkedést irányoz elő a világ óceánjainak biztonságos, védett, tiszta és fenntartható kezelése érdekében.

Új menetrend az óceánjaink jövőjéért

A nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közlemény azon a széles körben osztott nézeten alapszik, hogy az óceánpolitikai irányítás nemzetközi keretét meg kell erősíteni és a tengeri erőforrások kímélése érdekében törekedni kell azok fenntartható kiaknázására. A dokumentum kihangsúlyozza továbbá, hogy e célok eléréséhez bővíteni kell az óceánokkal kapcsolatos ismereteinket.

A közös közlemény javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az EU miképp fokozhatja erőfeszítéseit és növelheti az óceángazdálkodásban és -hasznosításban vállalt szerepét globális és regionális szinten egyaránt. Részletes intézkedéseket vázol fel a nemzetközi irányításra vonatkozóan három kiemelt fontosságú területen:

  1. a nemzetközi óceánpolitikai irányítási keretrendszer javítása;
  2. az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése és a kék gazdaság fenntarthatóságát szolgáló feltételek megteremtése;
  3. a nemzetközi óceánkutatás és adatgyűjtés erősítése.

A közös közlemény szerves részét képezi azoknak az intézkedéseknek, melyeket az EU az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére válaszul hoz meg, különös tekintettel a 14. fenntartható fejlesztési célra („az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása”). A kezdeményezés alapjául az szolgál, hogy Karmenu Vella biztos politikai mandátumot kapott Juncker elnöktől, hogy az ENSZ keretében, egyéb többoldalú fórumokon és a legfőbb globális partnerekkel folytatott kétoldalú tárgyalásokon aktívan vegyen részt a nemzetközi óceánpolitikai irányítás alakításában.

Mit jelent a nemzetközi óceánpolitikai irányítás?

Alapvető cél, hogy a világ óceánjai egészségesek, termékenyek, biztonságosak és ellenállóképesek maradjanak. Ezért felelősségteljesen, előrelátóan kell hasznosítanunk az óceánokat és gazdálkodnunk az ott található erőforrásokkal. Ezért van szükség közös nemzetközi óceánpolitikai irányításra.

Az óceánok területének 60%-a ma nem tartozik egyetlen ország joghatósága alá sem. Ezekkel a vízterületekkel kapcsolatban nemzetközi szinten egyeztetett, közös döntéseket kell hozni. Az ENSZ átfogó tengerjogi egyezménye alapján a joghatósági szabályok, az intézmények és az egyedi szabályozási keretek összetett rendszere alakult ki a szóban forgó vízterületek hasznosításának megszervezése céljából.
 
A nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozó európai uniós intézkedések az említett keretrendszerre építenek. Az Európai Unió arra törekszik, hogy másokkal együttműködve globális szinten javítsa a tengeri erőforrások kiaknázásának gyakorlatát.

Miért kell cselekednünk?

Alapvető fontosságú az emberiség számára, hogy a világ óceánjai és tengerei egészségesek legyenek, hiszen szabályozzák az éghajlatot, valamint kulcsszerepük van a globális élelmezésbiztonság, a gazdasági növekedés és az emberi egészség szempontjából. Az OECD becslése szerint az óceánok erőforrásait kiaknázó ágazatok mintegy 1300 milliárd euró értékben járulnak hozzá a világgazdaság egészéhez. Az óceánok továbbá gazdag, ám sérülékeny, és túlnyomórészt még felfedezésre váró élővilágnak adnak otthont. Ennek a páratlan biodiverzitásnak köszönhetően az óceánok fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak az emberiség számára. Például az óceánok termelik a Föld légkörében található oxigén felét, a kibocsátott szén-dioxid mintegy 25%-át pedig elnyelik.

Mivel azonban a világ össznépessége 2050-re várhatóan eléri a 9–10 milliárdot, az óceánokra nehezedő nyomás várhatóan növekedni fog. Egyre kiélezettebbé fog válni a nyersanyagokért, az élelmiszerért és a vízért folyó globális verseny, az illegális halászat, a kalóztevékenység, az éghajlatváltozás és a tengerszennyezés pedig már most is aggasztó mértékben kikezdi az óceánjaink egészségét. Sőt mi több, a tengergazdaság nagymértékben függ a világgazdaság egészének alakulásától és a globális szabályoktól.

A Bizottság – miután több országgal és más érdekeltekkel egyeztetett – arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi óceánpolitikai irányítás jelenlegi kerete nem alkalmas arra, hogy hatékonyan kezelje a sürgető globális kihívásokat. A 2016 novemberében elfogadott közös közlemény ezt a hiányosságot hivatott pótolni. Az Európai Unió erőteljes szerepet vállal a globális színtéren, és hathatós válaszintézkedés gyanánt menetrendet vázol fel az óceánpolitika irányításának javítására, mely ágazatokon átívelő, szabályalapú nemzetközi megközelítésen alapul.

Milyen lépésekre került sor eddig?

Az Európai Unió már a közös közlemény elfogadása előtt is síkra szállt azért, hogy az óceánpolitika terén határozottabb fellépésre kerüljön sor. Csak az utóbbi tíz évben az EU:

integrált tengerpolitikát dolgozott ki, mely holisztikusan közelíti meg a tengerekkel és a tengergazdasággal kapcsolatos kérdéseket;

– szigorú környezetvédelmi szabályrendszert vezetett be a tengerek erőforrásainak fenntartható kiaknázására. A szabályok minden uniós szereplő számára kötelezőek, függetlenül attól, hogy mely tengeri területen tevékenykednek;

átfogó uniós stratégiát dolgozott ki a fenntartható és inkluzív kék növekedés ösztönzésére. A tengergazdasági szempontokat a természetes erőforrások összességével, az energiaüggyel, a kereskedelemmel, a fejlesztéssel és a biztonsággal kapcsolatos szakpolitikáiba is beemelte;

regionális stratégiákat hívott életre a közös kihívások kezelésére és a lehetőségek együttes kiaknázására, hangsúlyt fektetve ennek során a harmadik országokkal, valamint civil és magánszervezetekkel folytatott szoros együttműködésre;

– elkülönített évi kb. 350 millió eurót a tengerrel kapcsolatos kutatásokra, és mechanizmusokat léptetett életbe a jobb együttműködés és információmegosztás, valamint a tengerekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatala érdekében;

nemzetközi és ágazatközi fórumokon szólalt fel annak érdekében, hogy megoldás szülessen arra a közös kihívásra, hogy miképpen tehetnénk védettebbé, biztonságosabbá és tisztává tengereinket és óceánjainkat világszerte, illetve hogy miképp tudnánk gondoskodni a tengeri erőforrások fenntartható és hatékony kiaknázásáról; 

– elfogadta az Európai Unió tengerhajózási biztonsági stratégiáját a biztonsági kihívások egységes és átfogó közelítésmód alapján történő azonosítására, megelőzésére és kezelésére.

Hivatalos dokumentumok

  • Közös közlemény – Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend (JOIN(2016) 49)
  • A nemzetközi óceánpolitikai irányításról folytatott konzultáció eredményeinek összegzése (SWD(2016) 352)
  • Az integrált uniós tengerpolitika nemzetközi dimenziójának fejlesztése (COM(2009)536)
  • A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvnek (2008/56/EK) az uniós vagy nemzetközi szinten a tengervizek környezetvédelme terén fennálló tagállami vagy európai uniós kötelezettségeknek, kötelezettségvállalásoknak és kezdeményezéseknek teljesítéséhez való hozzájárulása (COM/2012/0662)

További információk

Tengerügy