Tengerbiztonsági stratégia

Tengerbiztonsági stratégia

Tengerbiztonsági stratégia

Tengerbiztonsági stratégia

Miről is van szó?

Mindannyiunk számára elemi fontosságú, hogy tengereink és óceánjaink biztonságosak, védettek és tiszták legyenek. Ez a béke és a prosperitás záloga. Megfelelő tengeri védelmi stratégia kidolgozásával és következetes véghezvitelével tudjuk érvényre juttatni a jogállamiság elvét a nemzetközi vizeken és megvédeni az EU érdekeit a világ tengerein. Az EU stratégiai érdekei ezen a területen mindenekelőtt a következőkhöz fűződnek:

Az Európai Unió tengeri védelmi stratégiája: együttes válasz a globális kihívásokra – útmutató az érdekelt feleknek
  • általános biztonság és béke,
  • jogállamiság és a hajózás szabadsága,
  • a külső határok ellenőrzése,
  • tengeri infrastruktúrák: kikötők, part menti védelem, kereskedelmi létesítmények, víz alatti csővezetékek és kábelek, tengeri fúrószigetek és tudományos berendezések,
  • közös természeti erőforrások, ökológiai egészség,
  • az éghajlatváltozásra való felkészültség.

A világ óceánjaira és tengereire vonatkozó uniós tengeri védelmi stratégia, melyet az Európai Tanács 2014 júniusában fogadott el, közös uniós terveket vázol fel arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban előzetesen felmérni, illetve kezelni a tengerügyi kihívásokat. Átfogó tengeri védelmi stratégia ez, mely mindazokra a globális kihívásokra választ kíván adni, amelyek hatással lehetnek az Európai Unió polgáraira, valamint az uniós gazdasági tevékenységekre és infrastruktúrákra.

A stratégia az EU-n belüli – mind a régiók, mind a tagállamok közötti – együttműködés elmélyítésén alapul. Célja a tudatosság növelése és a tengeri intézkedések hatékonyságának javítása.

A stratégia további célja, hogy védje az EU tengeri érdekeit világszerte. Az EU tengeri védelmi stratégiája megerősíti a belső és külső biztonság közötti kapcsolatot, és az általános európai biztonsági stratégia célkitűzéseit fokozottan összehangolja az integrált tengerpolitika céljaival.

Azáltal, hogy szorosabban együttműködnek és gondosan megtervezik a szükséges lépéseket, az EU és a tagállamok jobban ki tudják használni a meglévő erőforrásokat, s ezáltal eredményesebb és szilárdabb nemzetközi partnerségeket tudnak létrehozni.

Hol tartunk jelenleg?

Született egy cselekvési terv, amely az uniós tengeri védelmi stratégia megvalósítását hivatott elősegíteni. Ágazatokon és tagországokon átívelően minden EU-beli tengeri védelmi szereplőt arra buzdítunk, hogy vegye ki részét a megvalósítást célzó közös erőfeszítésekből.

A 2014-ben elfogadott cselekvési terv nemrég felülvizsgálat tárgyát képezte. A 2018. június 26-án közzétett felülvizsgált cselekvési terv azt hivatott biztosítani, hogy a válaszintézkedések alkalmasak legyenek a legújabb kihívások kezelésére és összhangban legyenek a biztonsági helyzet fényében gyorsan változó politikai prioritásokkal. Fontos továbbá, hogy a cselekvési terv igazodjon egyrészt a biztonság és a védelem terén elért szakmai eredményekhez, valamint az időközben elfogadott uniós jogszabályokhoz, illetve szakpolitikai intézkedésekhez.

A felülvizsgált cselekvési terv az uniós tengeri védelmi stratégia belső és külső vonatkozásaira egyaránt kiterjed. A cselekvési tervben előirányzott intézkedések hozzájárulnak az EU globális stratégiájának, az EU 2015–2020-as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájának, a globális tengerhajózási biztonságról szóló tanácsi következtetéseknek és a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleménynek a végrehajtásához is. A cselekvési terv egyúttal azt is megvizsgálja, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a három különálló, de egymást kölcsönösen erősítő uniós védelmi kezdeményezés, nevezetesen a koordinált éves védelmi szemle (CARD), az állandó strukturált együttműködés (PESCO) és a jövőbeli Európai Védelmi Alap.

Az új cselekvési terv horizontális intézkedéseket tartalmazó A. része öt kulcsterületet azonosít, a dokumentum B. része pedig a globális problémák régiószintű kezelését célzó intézkedéseket körvonalazza azon tengeri térségek – Európában a Földközi-tenger és a Fekete-tenger, Európán kívül pedig elsősorban a Guineai-öböl, az Afrika szarva térség és Délkelet-Ázsia – vonatkozásában, ahol ezek a kihívások elsősorban jelentkeznek. (További információk)

Ha Ön vagy az Ön szervezete a tengeri védelem terén tevékenykedik – akár uniós, akár tagállami szinten –, számos lehetősége nyílik arra, hogy közreműködjön a cselekvési terv megvalósításában. Érdeklődjön saját országának illetékes hatóságainál a helyi és ágazati prioritásokról. Látogasson el az EU tengerügyi fórumára, amely szintén értékes szakmai információkkal szolgál.

Milyen lépésekre került sor eddig?

Néhány eddigi sikertörténet:

  • A tengeri incidensekre való reagálással foglalkozó balti-tengeri projekt (BSMIR) munkatársai elemezték nyolc balti-tengeri állam, valamint Norvégia és Izland felkészültségét súlyos, több ágazatot érintő tengeri balesetek kezelése terén. A kilenc hónapig tartó projekt zárójelentése egyebek mellett javaslatokat tartalmaz a nemzetközi együttműködés fejlesztésére.
  • Az Európai Parti Őrségi Kapacitások Akadémiai Hálózata (ECGFA NET) erősíti a nemzetközi együttműködést a képzés területén. A hálózatot 12 tagországi partiőrség-ügynökség irányítja, és jelenleg 37 képzési intézmény a tagja. Ez utóbbiak a parti őrségek személyzetének képzésével foglalkoznak, s e célra közös képesítési keretrendszert hoztak létre.
  • Az uniós ügynökségek és a tagállamok temérdek regionális együttműködési kezdeményezésről számoltak be, így pl. a földközi-tengeri térségben zajló Frontex-műveletekről, a Balti-tengeri Regionális Határellenőrzési Együttműködésről (BSRBCC) és a fekete-tengeri biztonsági kezdeményezésekről. Ígéretes együttműködés folyik harmadik országokkal és nemzetközi fórumok keretében is.

Hivatalos dokumentumok

További információk

Friss dokumentumok (2018. június 26.)

Korábbi dokumentumok

Tengerügyek