Átfogó politikai stratégia

Az EU átfogó politikai stratégiáját az uniós intézmények – az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság – együtt dolgozzák ki.

Az Európai Tanács (amely az uniós országok vezetőiből áll) általános iránymutatást nyújt és meghatározza a politikai prioritásokat.

Ami a Bizottságot illeti, az elnöknek hasonló feladata van az újonnan felállt biztosi testület mandátumának elején. Ötévente, amikor a Bizottság új ciklusa indul, a Bizottság elnöke meghatározza, hogy hivatala alatt az intézmény mely területekre fog elsősorban koncentrálni. A kiemelt területek (az ún. prioritások) kijelöléséhez a Tanács stratégiai menetrendje, valamint az Európai Parlament képviselőcsoportjainak egyeztetései szolgálnak alapul. 

Prioritások a 2019 és 2024 közötti időszakra

A Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó prioritásait az intézmény elnökének politikai iránymutatásai határozzák meg. 

A Bizottság hat prioritása (2019–2024)

Az Unió helyzete

A Bizottság elnöke minden évben, az Unió helyzetéről szóló beszédében beszámol az Európai Parlamentnek a Bizottság által az előző évben elért eredményekről, valamint a következő évre vonatkozó tervekről, prioritásokról.

Évértékelő beszédek

A stratégia megvalósítása

A Bizottság éves cselekvési terve

A Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló beszédében foglaltak alapján a Bizottság kidolgozza az elkövetkező 12 hónapra szóló munkaprogramját. A munkaprogram írja le, hogyan lesznek a politikai prioritásokból konkrét lépések.

Az EU többi intézménye és a nemzeti parlamentek is megfogalmazzák a programmal kapcsolatos észrevételeiket.

A 2020. évi munkaprogram

Előkészítés és jelentéstétel a Bizottságban

A Bizottság szervezeti egységei stratégiai és irányítási terveket készítenek, amelyekben leírják, hogyan fognak hozzájárulni a Bizottság prioritásainak megvalósításához, és amelyekben egyértelmű célkitűzéseket és mutatókat határoznak meg a nyomon követéshez és a jelentéstételhez.

A Bizottság szervezeti egységei minden fontosabb jogalkotási és szakpolitika-alakító kezdeményezés esetében hatásvizsgálatot végeznek a javaslatok várható gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak elemzése céljából.

A Bizottság tervezett kezdeményezéseinek listáját és a Bizottság elfogadott kezdeményezéseinek listáját az intézmény rendszeresen frissíti és elküldi a többi uniós intézménynek, hogy azok könnyebben meg tudják szervezni saját tevékenységeiket.

A költségvetési év végén minden szervezeti egység éves tevékenységi jelentést készít arról, milyen mértékben sikerült teljesítenie célkitűzéseit.

Ezeknek a jelentéseknek az összegzésével készül az az összefoglaló jelentés, amelyet a Bizottság megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2016 óta az összefoglaló jelentés részét képezi az EU költségvetésével kapcsolatos éves irányítási és teljesítményjelentésnek.