Az Európai Unióba irányuló bevándorlásról számokban

2021. január 1-jén

  • circle image 2 people with European flag

    447,2 millió lakosa volt az Európai Uniónak. Közülük:

 

  • inhibitants image icon 23,7 millió fő (az EU összlakosságának 5,3%-a) EU-n kívüli ország állampolgára volt
  • inhibitants image icon 37,5 millió fő (az EU összlakosságának 8,4%-a) EU-n kívüli országban született*

*Nem tartoznak ide azok, akik a lakhelyüktől eltérő tagállamban születtek.

A külföldön született lakosok részaránya alacsonyabb az EU-ban, mint a legtöbb magas jövedelmű országban.

A külföldön született lakosok aránya országonként

Forrás: Eurostat, UNDESA, 2020-as adatok
Megjegyzés: az EU esetében azok értendők ide, akik nem az EU-ban születettek ( azok tehát nem, akik egy másik tagállamban születettek); az EU területén, de nem a saját hazájukban élő uniós polgárokkal együtt ez az arány 12,4%.

Az Európában való tartózkodás okai

Az összes érvényes tartózkodási engedély 2020 végén, jogcím szerint

Forrás: Eurostat; Dánia nélkül; az „Egyéb” kifejezés magában foglalja a kizárólag tartózkodás céljából kiadott engedélyeket, az emberkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak számára kiállított engedélyeket, valamint a tartózkodási engedély kiállításának egyéb okai miatt kiadott és a többi kategóriába nem tartozó engedélyeket.

Az EU-ban 2020 végén érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nem uniós állampolgárok túlnyomó többsége családi vagy munkavállalási okból kiadott engedéllyel rendelkezett.

Bevándorlók foglalkoztatása

2020-ban 8,6 millió főt tett ki azoknak az Európai Unióban dolgozó munkavállalóknak a száma, akik nem uniós ország állampolgárságával rendelkeztek. Ez a 188,6 millió főt számláló, 20 és 64 év közötti munkaképes korosztály 4,6%-át tette ki.

A munkaképes korú népesség körében jegyzett foglalkoztatási arány 2020-ban magasabb volt az uniós állampolgárok esetében (73,1%), mint a harmadik országok állampolgárai esetében (57,5%).

Amit még érdemes figyelembe venni: Az EU-ban sok nem uniós állampolgár dolgozik kulcsfontosságú munkakörökben.

Felülreprezentált ágazatok

2020-ban a nem uniós állampolgárok felülreprezentáltak voltak néhány gazdasági ágazatban:

Ágazat Összfoglalkoztatás (nem uniós állampolgárok) Összfoglalkoztatás (uniós állampolgárok)
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11,4% 3,8%  
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7,1% 3,7%
Háztartási munka 6,5% 0,7%
Építőipar 8,6% 6,4%

Felülreprezentáltság foglalkozásonként

Foglalkozás tekintetében a nem uniós állampolgárok felülreprezentáltak voltak a következő szakmákban:

Foglalkozási csoport Összfoglalkoztatás (nem uniós állampolgárok) Összfoglalkoztatás (uniós állampolgárok)
Takarítók és kisegítők 11,9%

3,1 %

Személyi szolgáltatásokat nyújtó foglalkozások 9% 4,2%
Személygondozási foglalkozások 5,1% 2,9%
Építőipari munkások 5,8% 3,6%
Képesítést nem igénylő bányászati, építőipari, ipari és közlekedési foglalkozások 5,6% 2,4%
Képesítést nem igénylő vendéglátó-ipari foglalkozások 2,7% 0,5%
Mezőgazdasági és halászati dolgozók 2,6% 0,6%

Alulreprezentált ágazatok

A nem uniós állampolgárok alulreprezentáltak voltak más gazdasági ágazatokban:

Ágazat Összfoglalkoztatás (nem uniós állampolgárok) Összfoglalkoztatás (uniós állampolgárok)
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1,2% 7,5%
Oktatás 3,7% 7,6%
Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,6% 10,9%
Pénzügyi és biztosítási tevékenység 1,1% 2,8%

Alulreprezentáltság foglalkozásonként

A harmadik országok állampolgárai alulreprezentáltak voltak a következő szakmákban:

Foglalkozási csoport Összfoglalkoztatás (nem uniós állampolgárok) Összfoglalkoztatás (uniós állampolgárok)
Oktatási szakemberek 2,5% 5,6%
Üzleti és igazgatási foglalkozások 2,5% 6,8%
Általános irodai foglalkozások, gépírók és adatrögzítők 1,4% 4%
Természettudományi és műszaki foglalkozások 2% 4,1%
Üzleti és igazgatási foglalkozások 2,1% 4,2%
Piacra termelő szakképesített mezőgazdasági foglalkozások 1,3% 3,1%

Forrás: Eurostat

Menekültek Európában

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalától (UNHCR) származó adatok szerint világszerte:

  • 26,6 millió menekültet tartottak számon (2021 közepén), és
  • 48 milliót tett ki a belső menekültek, azaz a lakhelyüket konfliktus miatt elhagyni kényszerült személyek száma (2020 végén).

Amit még érdemes figyelembe venni: A világ összes menekültjének 10%-a, a belső menekülteknek pedig csak a töredéke élt az EU-ban 2021-ben.

Az EU-ban a menekültek aránya 0,6% a teljes népességhez képest.

A menekültek száma a teljes népességhez viszonyítva

A világ több országa jelentős menekültnépességnek ad otthont:

Forrás: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR)
Megjegyzés: az ábra az EU-t és azt a tíz országot mutatja, amelynek területén a legtöbb menekült él

Amit még érdemes figyelembe venni: Az afrikai és ázsiai menekültek többsége nem Európába érkezik, hanem a szomszédos országokban talál menedéket.

Migráció: bevándorlás az EU-ba és kivándorlás az EU-ból

A migrációval kapcsolatos számadatok 2020-ban


  • 1,92 millióan
    vándoroltak be az EU-ba

  • 0,96 millióan vándoroltak ki az EU-ból

  • Az EU-ba irányuló nettó bevándorlás összesen: 0,96 millió fő

Amit még érdemes figyelembe venni: Ha nem lett volna migráció, az európai népesség 2019-ben félmillióval csökkent volna, mivel az adott évben 4,2 millió gyermek született és 4,7 millióan haltak meg az EU-ban. 2020-ban az EU népessége mintegy 100 000 fővel csökkent (a 2020. január 1-jei 447,3 millióról 447,2 millióra 2021. január 1-jére), aminek oka a születések számának csökkenése, a halálesetek számának növekedése és a nettó migráció csökkenése.

2020-ban mintegy 2,25 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki az EU-ban, szemben 2019-cel, amikor ez a szám megközelítette a 3 milliót. A csökkenés hátterében a koronavírus terjedésének megfékezésére bevezetett utazási korlátozások álltak. A világjárvány különösen nagy csapást mért a tanulmányi célú tartózkodási engedélyekre, amelyek részaránya a 2019. évi 14%-ról 11%-ra csökkent 2020-ban. 2020-ban a hatóságok a következő okokból adtak ki első tartózkodási engedélyt:

Forrás: Eurostat; az „Egyéb” kifejezés magában foglalja a kizárólag tartózkodás céljából kiadott engedélyeket, az emberkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak számára kiállított engedélyeket, valamint a tartózkodási engedély kiállításának egyéb okai miatt kiadott és a többi kategóriába nem tartozó engedélyeket.

Az uniós tagállamok által 2020-ban kiadott első tartózkodási engedélyek állampolgárság szerint (első 10 származási ország)

Forrás: Eurostat; Kína (ideértve Hongkongot is)

Menedékkérés Európában

Az első alkalommal menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyek megoszlása származási kontinens szerint (2021)

Forrás: Eurostat

Az első alkalommal menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyek állampolgársága (első 15 származási ország) (2021)

Forrás: Eurostat

2021-ben hozzávetőleg 140 országból érkeztek menedékkérők.

2021-ben 630 500 kérelmet – köztük 535 000 első kérelmet – nyújtottak be az EU-ban, ami 33%-os növekedést jelent 2020-hoz képest, ugyanakkor 10%-kal kevesebb a 2019-es, a koronavírus-járvány előtti adatnál.

A menedékkérők tekintélyes hányada (2021-ben az első kérelmet benyújtók 15%-a, ami – a latin-amerikai kérelmezők számának csökkenése miatt – kevesebb, mint a 2020-ban mért 25%-os arány) érkezik legálisan az EU-ba vízummentes országokból. Főként a következő származási országokról van szó:

  • Venezuela (az első kérelmek 2,8%-a)
  • Grúzia (2,3%)
  • Kolumbia (2,2%)
  • Albánia (1,8%)
  • Moldova (1,3%)
  • asylum application icon

    A legtöbb első kérelmet ezekben az országokban nyújtották be:

    • Németország (148 200)
    • Franciaország (103 800)
    • Spanyolország (62 100)
    • Olaszország (43 900)
    • Ausztria (36 700)
  •  

    asylum application icon

    A népességhez viszonyítva a következő országokban nyújtottak be menedékjog iránti első kérelmet a legnagyobb számban 2021-ben:

    • Ciprus (1480 kérelem 100 000 lakosra vetítve)
    • Ausztria (411)
    • Szlovénia (247)

     

Menedékjog iránt első alkalommal benyújtott kérelmek 2020-ban, 100 000 lakosra vetítve:

Forrás: Eurostat

2021-ben a menedékkérők közül 183 600 főt tett ki a kiskorúak, azaz a 18 év alatti fiatalok száma, és a kiskorúak közel 13%-ának (23 200 főnek) nem volt kísérője. A kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek legnagyobb számban afgánok, szíriaiak és pakisztániak voltak.

A menedékjog megadása

2021-ben az uniós országok összesen 522 400 elsőfokú menedékjogi határozatot hoztak. E határozatok 39%-a kedvező volt:

  • 111 700 személy kapott menekültstátuszt,
  • 63 000 személy kapott oltalmazotti jogállást, és
  • 27 100 személy kapott humanitárius okból menekült jogállást.

Fellebbezést követően további 155 300 jogerős határozat született, köztük:

  • 15 900 határozat menekültstátusz megadásáról,
  • 14 000 határozat oltalmazotti jogállás megadásáról,
  • 24 900 határozat pedig menekült jogállás humanitárius okból történő megadásáról.  

Összességében a tagállamok mintegy 257 000 menedékkérőnek nyújtottak védelmet 2021-ben.

A menekültügyi rendszer hatékonysága

  • A kérelmek feldolgozása terén mutatkozó elmaradás időbeli alakulása
    2021 végén 758 600 menedékkérelem volt folyamatban – 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (765 700). Az év első felében csökkent a hátralék: a folyamatban levő kérelmek száma július végére 697 000-re – a 2015 közepe óta regisztrált legalacsonyabb értékre – esett vissza, ezt követően azonban emelkedésnek indult. 
  • Eltérő feldolgozási idők az egyes tagországokban
    A folyamatban lévő ügyek és kérelmek aránya tagállamonként igen eltérő, ami a feldolgozás időtartamában mutatkozó eltéréseket tükrözi. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint az első fokon folyamatban lévő ügyeknek hozzávetőleg a fele hat hónapnál hosszabb ideje tart.

A folyamatban lévő kérelmek száma az egy adott hónapban benyújtott kérelmek számához viszonyítva

Forrás: Eurostat

  • Különbségek EU-szerte a menedékjog elismerése terén
  • A menedékjog megadása tekintetében továbbra is jelentős különbségek vannak a tagállamok között, ami aláássa az uniós menekültügyi rendszer egységességét. 2021-ben például az afgán állampolgárok által benyújtott kérelmek elismerési aránya első fokon 9% (Bulgária) és 100% (Spanyolország és Portugália) között mozgott (azok közül a tagállamok közül, amelyek legalább 100 első fokú határozatot bocsátottak ki afgán állampolgároknak).
  • A dublini szabályok a gyakorlatban2020-ban a tagállamok a dublini szabályok alapján 94 600 esetben kértek más tagállamokat vagy a dublini rendszerben részt vevő más országokat arra, hogy vállalják át nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálását. 85 700 határozat született a dublini kérelmek ügyében, melyek közül 50 400-at (59%) elfogadtak, és 12 500 személy átadására került sor (ami az elfogadott kérelmek 25%-ának felel meg).

Áttelepítés

2020-ban mintegy 9100, nemzetközi védelemre szoruló személyt telepítettek át nem uniós országokból valamelyik uniós tagállamba, vagyis 59%-kal kevesebbet, mint 2019-ben.

Az áttelepítettek túlnyomó többsége, 55%-a szír állampolgár volt.

A közös uniós áttelepítési programok keretében 2015 óta több mint 96 000 személy kapott védelmet az EU-ban. A tagállamok támogatást kapnak az uniós költségvetésből ezekhez az áttelepítésekhez.

Szabálytalan határátlépések

Általános adatok

Szabálytalan határátlépések az EU-ban 2021-ben, állampolgárság szerint

Forrás: Frontex

2021
 
localisation 199 900 szabálytalan határátlépés
Ez 60%-os növekedés 2020-hoz képest.

Az adatok részletesebb felbontásban:

  •  

    crossing boat

    112 600 tengeri átkelés 2021-ben

    Ez 30%-os növekedés 2020-hoz képest.

  • crossing map

    87 300 szárazföldi határátlépés 2021-ben

    Ez 125%-os növekedés 2020-hoz képest.

Földrajzi eloszlás

2021

 

  • Nőtt az átkelések száma a Földközi-tenger nyugati térségében és az Atlanti-óceánon, Nyugat-Afrika és a Kanári-szigetek között (40 800-zal, +1%,), valamint a Földközi-tenger középső részén (67 700-zal, +90%), a kelet-mediterrán útvonalak mentén (20 600-zal, +1%) és a keleti határoknál haladó útvonalak mentén (8100-zal, +1217%).
  • A tengeri halálesetek száma 36%-kal nőtt: 2021-ben 3157 ember halálát vagy eltűnését jelentették be a három fő útvonalon, szemben a 2020. évi 2326 esettel.

Visszaküldések

Általános adatok

  •  
    2020

    396 400 nem uniós állampolgárt utasítottak ki az EU-ból.

    Ez 19%-os csökkenés 2019-hez képest.

  •  

     
    2019

    491 200 nem uniós állampolgárt utasítottak ki az EU-ból.

     

A következő országok állampolgárait utasították ki a legnagyobb számban az EU-ból:

  • Algéria (az összes kiutasított 8,6%-a)
  • Marokkó (8,5%)
  • Albánia (5,8%)
  • Ukrajna (5,4%)
  • Pakisztán (4,8%)

A visszaküldési rendszer hatékonysága

2020-ban 70 200 nem uniós állampolgárt küldtek vissza harmadik országba. Ez az év során hozott kiutasítási határozatok 18%-ának felel meg, szemben a 2019. évi 29%-kal. A világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozások és a légi járatok számának csökkenése megnehezítették a visszaküldéseket 2020 során.

A következő országok állampolgárait küldték vissza az EU-ból a legnagyobb számban 2020-ban:

  • Albánia (az összes visszaküldés 13,9%-a)
  • Grúzia (8,2%)
  • Ukrajna (7,9%)

Azoknak az országoknak a csoportján belül, amelyek állampolgárai közül legalább ötezren kiutasítási végzést kaptak, a visszaküldés aránya különösen alacsony volt az alábbi országokból jövők esetében:

  • Elefántcsontpart (2%)
  • Mali (2,1%)
  • Guinea (2,5%)
  • Szenegál (3,2%)
  • Algéria (4,8%)

Annak a 17 tagállamnak az esetében, amelyek erről adatokkal szolgáltak 2020-ra vonatkozóan, a visszatérők 25%-a támogatást – logisztikai, pénzügyi és/vagy egyéb anyagi segítséget – kapott a visszatéréshez.

A támogatott visszatérések aránya különösen magas volt az alábbi tagállamok esetében:

  • Magyarország (90%)
  • Luxemburg (66%)
  • Ausztria (62%)

Rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

2020-ban több mint 1700 tagállami konzulátushoz 2,9 millió, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem érkezett nem uniós állampolgároktól – 83%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

Összesen 2,5 millió, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adtak ki és 0,4 millió vízumkérelmet utasítottak el, ami uniós szinten 13,6%-os elutasítási arányt jelent (szemben a 2019. évi 9,9%-kal).

A kérelmek többségét ezekben az országokban nyújtották be:

  • Oroszország (654 000) 
  • Törökország (229 000)
  • Kína (209 000)
  • Marokkó (180 000)
  • India (168 000)

A legtöbb vízumkérelmet a következő országok dolgozták fel:

  • Franciaország (658 000)
  • Németország (412 000)
  • Spanyolország (340 000)
  • Olaszország (294 000)
  • Csehország (177 000)

Az összes vízum 62%-át többszöri beutazásra adták ki. Rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig lehet utazni a schengeni övezethez tartozó 26 ország területén.

Atlasz a migrációról

Az Európai Bizottság Migrációs és Demográfiai Tudásközpontja által közzétett digitális és interaktív atlasz a migrációról 27 EU-tagállam és 171 nem uniós ország és terület harmonizált, naprakész és ellenőrzött adatait tünteti fel a migrációról és a népesség alakulásáról.

Európai statisztikák a migrációról és a menedékkérőkről

Naprakész európai statisztikákért

és kapcsolódó információkért látogasson el az Eurostat honlapjára.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletek alapján adatokat gyűjt az uniós tagállamok és az EFTA-országok nemzeti statisztikai hatóságaitól. Az adatok és a metaadatok az adatgyűjtés függvényében rendszeresen frissülnek. Minőségük biztosítása az európai statisztika gyakorlati kódexén alapul. A statisztikai eredmények a Statistics Explained cikkeiben és más kiadványokban kerülnek közzétételre.

Felelősségkizáró nyilatkozat: A fenti adatok a legutóbbi rendelkezésre álló információkon alapulnak. Az információk negyedévenként frissülnek. Legutóbbi frissítés dátuma: 2022. április 25.