2020. március 10-én a Bizottság lefektette egy olyan iparstratégia alapjait, amely támogatja a zöld és digitális gazdaságra való kettős átállást, globális szinten versenyképesebbé teszi az uniós ipart, és erősíti Európa nyitott stratégiai autonómiáját. Az új iparstratégia bemutatását követő napon az Egészségügyi Világszervezet világjárvánnyá minősítette a Covid19-járványt.

Az iparstratégia most előterjesztett, aktualizált változata nem váltja fel a 2020-as iparstratégiát, és nem is a kiegészítését jelenti az általa elindított folyamatoknak, melyek nagy része folyamatban van, és célzott erőfeszítéseket tesz szükségessé. Az aktualizálás célzott frissítést jelent, amely arra összpontosít, hogy mit kell még tenni, és milyen tanulságokat kell levonni.

A stratégia keretében végrehajtott valamennyi fellépés során szem előtt kell tartani a kis- és középvállalkozásokat mint a különböző gazdasági ökoszisztémák területén megvalósuló innovációk elsődleges hordozóit. Horizontális síkon ez a kkv-kra nehezedő szabályozási terhekre fordított fokozott figyelemben tükröződik. Az új intézkedések jelentős előnyökkel járnak majd a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, legyen szó akár a megerősített egységes piacról, a kínálati függőség csökkentéséről vagy a gyorsabb zöld és digitális átállásról. A stratégia tartalmaz néhány kifejezetten a kkv-kat célzó intézkedést is; ezek például az ellenálló képesség növelésére, a késedelmes fizetések elleni küzdelemre és a fizetőképesség támogatására irányulnak.

A Covid19-válság tanulságai

A Covid19-válság súlyosan érintette az EU gazdaságát. Ez a hatás a gazdasági ökoszisztémáktól és vállalatok méretétől függően változó. A válság rávilágított a globális értékláncok kölcsönös függőségére, és rámutatott a globálisan integrált és jól működő egységes piac kritikus szerepére.

  • 6.3%-os gazdasági visszaesés az EU-ban
  • 2020-ban a kkv-k 60%-a számolt be árbevétel-csökkenésről
  • 24 %-os visszaesés az EU-n belüli kereskedelemben a 2020 második és harmadik negyedévében
  • 1,7%-os foglalkoztatáscsökkenés a kkv-k körében 2020-ban – ez 1,4 millió munkahelyet jelent
  • a vállalkozások 45%-a várhatóan csökkenti a beruházásokat 2021-ben

Bár a válság különbözőképpen érintette a különböző gazdasági ökoszisztémákat és vállalkozásokat, a válság által felvetett kulcskérdések a következők: 

  • a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának korlátozása a határokon
  • a globális ellátási láncok megszakadása, amely befolyásolja az alapvető termékek rendelkezésre állását 
  • keresleti zavarok

E kérdések kezelése érdekében az aktualizált iparstratégia új intézkedéseket javasol a válságból levont tanulságok figyelembevétele és a beruházások fenntartása érdekében. Különösen a következőkre összpontosít:

 

Az egységes piac rezilienciája

Az egységes piac az EU legfontosabb eszköze, amely biztonságot, teret és globális ugródeszkát kínál az európai vállalkozások számára. A Covid19-világjárvány azonban hatással volt az egységes piac által kínált lehetőségekre. A vállalkozásokat és a polgárokat hátrányosan érintette a határok lezárása, zavarok keletkeztek az ellátásban, és gyakran hiányzott a kiszámíthatóság.     

E kérdések megoldása érdekében a Bizottság a következőket javasolta: 

Single market emergency instrument Egységes piaci szükséghelyzeti eszköz: strukturális megoldás biztosítása a személyek, áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának és szabad mozgásának biztosításához az esetleges jövőbeli válságokkal összefüggésben
Deepening the single market Az egységes piac elmélyítése: a kulcsfontosságú üzleti szolgáltatásokra vonatkozó szabványok harmonizálásának vizsgálata; valamint a piacfelügyelet digitalizálásának és a kkv-kat célzó egyéb célzott intézkedéseknek a megerősítése
Monitoring the single market Az egységes piac nyomon követése: az egységes piac helyzetének éves elemzése, 14 ipari ökoszisztémára kiterjedően.

Graph of industrial ecosystems

A 14 ipari ökoszisztéma a következő: építőipar, digitális iparágak, egészségügy, agrár-élelmiszeripar, megújuló energiaforrások, energiaigényes iparágak, közlekedés és gépjárműipar, elektronika, textilipar, űripar és védelem, kulturális és kreatív kulturális iparágak, idegenforgalom, proximitásalapú és szociális gazdaság, valamint kiskereskedelem

Az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítése

A factory employee transporting boxes

A jelentős importőr és exportőr EU számára a kereskedelem és a beruházások iránti nyitottság erősség, valamint a növekedés és a reziliencia forrása. A Covid19 azonban zavarokat okozott a globális ellátási láncban, és bizonyos kritikus termékek hiányához vezetett Európában. Ezért tovább kell javítanunk nyitott stratégiai autonómiánkat a kulcsfontosságú területeken, ahogyan az már az EU 2020-as iparstratégiájában is szerepel.

A Bizottság a következőket javasolja:

Diversified international partnerships A nemzetközi partnerségek diverzifikálása: annak biztosítása, hogy a kereskedelem és a beruházások továbbra is kulcsszerepet játsszanak gazdasági ellenálló képességünk kialakításában.
Four new industrial alliances Megfelelő eszközt jelenthetnek az ipari szövetségek is, ha felgyorsítják azokat a tevékenységeket, amelyek egyébként nem fejlődnének, valamint azokon a területeken, ahol magánbefektetőket vonzanak és elősegítik az új üzleti partnerségek és modelleket nyílt, átlátható és a versenyszabályoknak teljes mértékben megfelelő megvitatását, és ha értékes munkahelyeket teremtenek. A szövetségek széles körű és elvi szinten nyitott platformot biztosítanak, és különös figyelmet fordítanak majd az induló vállalkozások és a kkv-k bevonására. A Bizottság jelenleg készíti elő a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó szövetség, továbbá az ipari adatokkal és peremhálózatokkal valamint felhővel foglalkozó szövetség létrehozását, továbbá mérlegeli a hordozórakéta-szövetség és a kibocsátásmentes repüléssel foglalkozó szövetség létrehozását.
Monitoring of strategic dependencies Stratégiai függőségek nyomon követése: az EU stratégiai függőségeit elemző első jelentés közzététele. A jelentés 137 olyan érzékeny ipari ökoszisztémában található terméket azonosít, amelyek esetében az EU nagymértékben függ a külföldi forrásoktól.

 

Stratégiai függőségek elemzése

  • Az elemzett 5200 termékből 137 termék található olyan érzékeny ipari ökoszisztémában, amelynek esetében az EU nagymértékben függ a külföldi beszállítóktól.
  • Ezek a termékek az összes importált termék értékének 6%-át teszik ki Európában.
  • E függőségek több mint fele Kína tekintetében áll fenn; emellett Vietnam és Brazília vonatkozásában jelentkezik függőség.
  • 34 termék kiemelten sérülékenynek számít a diverzifikáció és az uniós termékekkel való helyettesítés rossz lehetőségei miatt. Ide tartoznak az energiaigényes iparágakban és az egészségügyben használt különféle nyersanyagok és vegyi anyagok.
  • Ezek a termékek az összes importált termék értékének 0,6 %-át teszik ki Európában.

A jelentés emellett részletes elemzést nyújt hat olyan stratégiai területről, ahol az EU függ más országoktól:

  • nyersanyagok
  • akkumulátorok
  • gyógyszerhatóanyagok
  • hidrogén
  • félvezetők
  • felhőalapú és peremtechnológiák

A kettős átállás felgyorsítása

A 2020. évi iparstratégia tartalmazott egy listát az uniós ipar zöld és digitális átállásának támogatására irányuló intézkedésekről. Ezek közül azóta már sokat elfogadtak vagy elindítottak. A világjárvány azonban jelentősen visszavetette az átalakulás sebességét és mértékét. A fenntarthatóságra és digitalizációra törekvő vállalatok nagyobb valószínűséggel lesznek élenjárók a jövőben. 

A kettős átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság a következőket javasolta:

  • Transition pathways
    Átállási pályák Az ipar képviselőivel és az érdekelt felekkel együtt a sikeres kettős átálláshoz szükséges lépések azonosítását célzó átállási pályák azonosítása a léptékek, előnyök és a szükséges feltételek pontosabb meghatározása érdekében.
  • Multi-country projects
    Több országra kiterjedő projektek A helyreállítás támogatása és a digitális és zöldkapacitások bővítése érdekében a Bizottság támogatni fogja a tagállamok közös projektjeit a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében megvalósítandó beruházások maximalizálása céljából.
  • Analysis of the steel sector
    Az acélipar elemzéseA tiszta és versenyképes acélipar érdekében a Bizottság elemzi az ágazat helyzetét, és elébe megy a kihívásoknak.
  • Horizon Europe partnerships
    Horizont Európa partnerségekMagántőke és állami források bevonása a karbonszegény technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és innováció finanszírozásába 
  • Decarbonised energy
    Bőséges, hozzáférhető, és elfogadható árú karbonmentes energia A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a megújuló energiaforrásokba és a hálózatokba irányuló beruházások felgyorsítása terén és az akadályok lebontásában.

Dokumentumok

LetöltésPDF - 1.2 MB
LetöltésPDF - 6.4 MB
LetöltésPDF - 4 MB
LetöltésPDF - 1.4 MB
LetöltésPDF - 499.5 KB
LetöltésPDF - 3.2 MB