Az uniós költségvetésben maximális éves összegek (az úgynevezett felső határok) vonatkoznak mind a kiadásokra, mind a bevételekre:

  • Kiadások: a hosszú távú költségvetés felső határai meghatározzák azokat a maximális összegeket, amelyekre az EU a hét évre szóló (jelenleg 2021 és 2027 közötti) többéves pénzügyi keretben kötelezettséget vállalhat vagy amelyeket felhasználhat.
  • Bevételek: a saját források felső határai meghatározzák azt a maximális összeget, amelyet az EU saját forrásként kérhet a tagállamoktól az adott időszak kiadásainak finanszírozására.

A kiadások felső határai

A hosszú távú költségvetés az uniós kiadások összessége és fő kiadási kategóriái (fejezetei) tekintetében is meghatározza a teljes hétéves időszakra vonatkozó felső határokat. A kiadások felső határának két típusát különböztetjük meg:

  • Az egyes fejezetekre vonatkozó éves felső határ kötelezettségvállalási előirányzatokban, vagyis jogilag kötelező erejű pénzkiadási ígéretként kifejezve. A kötelezettségvállalási előirányzatokat nem feltétlenül ugyanabban az évben használják fel, folyósításuk több pénzügyi éven át tarthat.
  • Átfogó éves felső határ:
    • a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a fejezetenkénti felső határok összegének felel meg,
    • a kifizetési előirányzatok esetében pedig az adott évben kifizetésre engedélyezett maximális tényleges összegeket jelzi.

A kiadások felső határai alacsonyabbak, mint a bevételekre („saját forrásokra”) vonatkozó felső határok. A hosszú távú költségvetés egyes éveinek kifizetési előirányzatait úgy kell megtervezni, hogy a tagállamoktól ne kelljen a saját források felső határánál nagyobb mértékű hozzájárulást kérni.

Speciális eszközök és mozgásterek

A hosszú távú költségvetés felső határait csak egyetlen esetben szabad túllépni, mégpedig akkor, ha az előre nem látható körülmények kezelésére speciális eszközöket kell igénybe venni. A speciális eszközökre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok azonban még ebben az esetben sem haladhatják meg a saját források felső határát.

Előre nem látható szükségletek és vészhelyzetek esetén további mozgásteret biztosítanak a következők:

  • a költségvetésbe ténylegesen bevitt kifizetési előirányzatok és a kifizetési előirányzatok átfogó éves felső határa közötti különbség,
  • valamint a költségvetésbe ténylegesen bevitt kötelezettségvállalási előirányzatok és az egyes fejezetek éves felső határa közötti különbség.
Szervezeti egységekTémakörök