Beszéljenek a tények

A koronavírus-világjárvány kapcsán számtalan álhír és félrevezető információ ütötte fel a fejét az EU-ban. Külső szereplők megkísérlik befolyásolni az Európai Unión belül folyó vitákat és eszmecseréket. A szándékos félretájékoztatás az emberek legalapvetőbb félelmeit és a bizonytalanság érzését próbálja kiaknázni, melyet az események gyors folyása és a hírek forgataga vált ki sokunkban. A megtévesztő egészségügyi információk, a valótlan állításokat tartalmazó termékleírások és hirdetések, az összeesküvés-elméletek és a fogyasztókat megkárosító csalások népegészségügyi veszélyt jelentenek.

Az Európai Unió és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy fellépjenek mindazokkal szemben, akik a válságot haszonszerzés céljából kihasználják, emberek egészségét és életét veszélyeztetve ezzel, illetve propagandát folytatnak vagy gyűlöletkeltő üzeneteket terjesztenek. A dezinformáció elleni 2018. évi cselekvési tervre építve fokozottan össze kell hangolnunk erőfeszítéseinket, összhangban demokratikus értékeinkkel.

Közös közleményében az Európai Bizottság és a főképviselő konkrét intézkedéseket javasol az Európai Unió megerősítésére és ellenállóbbá tételére. A javasolt intézkedések adalékként fognak szolgálni a dezinformációval kapcsolatos jövőbeli uniós munkához, nevezetesen az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kidolgozásához.

A válság egyfajta próbatétel is az EU és demokratikus társadalmai számára: a jövő szempontjából is jelzésértékű lehet, hogyan tudjuk kezelni a dezinformáció jelentette kihívásokat. Több tényező meghatározó szerepet játszik egy erősebb és ellenállóképesebb EU megteremtésében.

Tisztánlátás

icon A koronavírussal kapcsolatos hamis vagy szándékosan félrevezető információk aláássák a társadalmi kohéziót, és mindenekelőtt népegészségügyi veszélyt jelentenek.

A hamis vagy megtévesztő szándékú információk sokfélék lehetnek, és különböző válaszintézkedéseket igényelnek.

  • Vannak olyan tartalmak, amelyek nem jogsértőek, de mégis károsak lehetnek.
  • A félretájékoztatás lehet szándékos (ezt nevezzük dezinformációnak) vagy nem szándékos.
  • Lehet szó félrevezető egészségügyi tájékoztatásról, fogyasztói csalásnak minősülő vagy a számítástechnikai bűnözés fogalmát kimerítő információterjesztésről, jogellenes gyűlöletbeszédről, illetve külföldi szereplők célzott befolyásolási műveletei keretében terjesztett álhírről.
  • A szándékosan megtévesztő információk egy részét az üzleti haszonszerzés céljával terjesztik (online csalás), és a reklámozott termékek veszélyesek lehetnek. Más esetekben politikai érdekek húzódhatnak meg a háttérben.
  • Külföldi szereplők és egyes harmadik országok – különösen Oroszország és Kína – célzott befolyásolási műveletekbe és félretájékoztatási kampányokba kezdtek az EU-ban, az azzal szomszédos országokban és világszerte.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szorosan figyelemmel kíséri a hamis vagy félrevezető híreket, és a külföldi szereplők befolyásolási célú tevékenységeit.

Példák a szándékos félretájékoztatásra

hazardous stubstances icon Az a hamis állítás, hogy „ha hipót vagy tiszta alkoholt iszik valaki, azzal gyógyíthatja a koronavírus-fertőzést” – éppen ellenkezőleg: a hipó és a tiszta alkohol fogyasztása súlyos egészségkárosodást okoz és életveszélyes. A belgiumi toxikológiai központ nyilvántartása szerint a hipóval kapcsolatos incidensek száma 15%-kal nőtt országszerte.
virus lab icon Összeesküvés-elméletek, mint például az az állítás, hogy a koronavírus-járványt „a világ elitje szándékosan indította el, hogy megfékezze a globális népesség növekedését”. A tudományos bizonyítékok egyértelműek: a Covid19-et okozó vírus – más koronavírusokhoz, pl. a SARS-hoz és a MERS-hez hasonlóan – állatokról terjedt át az emberre.
icon antenna Az az állítás, miszerint „az 5G-létesítmények terjesztik a vírust”. Ez a teória nélkülöz minden valóságalapot. Mégis, e híresztelés hatására több adótornyot is megtámadtak e tévhit áldozatai.

Kommunikáció

megaphone Biztosítani kell, hogy az európaiak hozzáférjenek megbízható forrásból származó, leellenőrizhető egészségügyi információkhoz.
Az EU a hivatalos és egyéb ellenőrizhető forrásokból származó információkat megosztja a lakossággal, és együttműködik nemzetközi partnereivel.

 

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a jövőben fejleszteni fogja stratégiai kommunikációs képességeiket.

A Bizottság külön webhelyet hozott létre, melyen naprakész információkkal szolgál a koronavírus-járványról és az EU válaszintézkedéseiről. Külön rovat foglalkozik a dezinformációval, ahol valós érveket felsorakoztatva rendre megcáfoljuk a koronavírussal kapcsolatos álhíreket. Az oldal az EU összes hivatalos nyelvén olvasható.

A Bizottság a saját fórumain is közvetíti az Egészségügyi Világszervezet, a nemzeti egészségügyi hatóságok és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ információit, illetve rendszeresen utal rájuk.

Az EKSZ a Bizottsággal együtt stratégiai kommunikációs és társadalmi diplomáciai kampányt folytat az EU közvetlen szomszédságában és világszerte, és ezt a kampányt folyamatosan bővíti.

A Bizottság tagállamokban működő képviseletei a jövőben is terjeszteni fogják a helyi viszonyokhoz igazított, tényeken alapuló információkat.

 

Együttműködés

icon antenna Az Európai Bizottság világszerte és az EU-n belül is együttműködik partnereivel.

Olyan jól kialakított csatornákon keresztül, mint az uniós riasztási rendszer, melyen belül külön részt hozunk létre a koronavírussal kapcsolatos kommunikációs anyagok uniós intézmények és tagállamok közötti megosztásának megkönnyítésére. A Bizottság még jobban el fogja mélyíteni együttműködését az Európai Parlamenttel.

A Bizottság kibővíti a nemzetközi partnerekkel – többek között az Egészségügyi Világszervezettel, a G7-ekkel annak gyorsreagálási mechanizmusán keresztül és a NATO-val – folytatott együttműködését.

Az EU emellett növelni fogja a civil társadalmi szereplőknek és a független médiának nyújtott segítségét az EU-val szomszédos országokban és más harmadik országokban.

A Bizottság együttműködik az internetes platformokkal és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattal a túlárazott, hatástalan vagy potenciálisan veszélyes termékek szűrése és eltávolítása érdekében.

Átláthatóság

lens

A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex

 

A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az online platformok, közösségi hálózatok, hirdetők és reklámipari szereplők önkéntes önszabályozó intézkedéseit, melyeket a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex alapján hoznak a szándékos félretájékoztatás és az álhírek interneten történő terjedésének megakadályozására. A kódex aláíróit a Bizottság arra kéri, hogy havonta számoljanak be a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció ellen hozott intézkedéseikről.

 

 

 

Szeptember 10-én a Bizottság értékelést tett közzé a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex végrehajtásáról és eredményességéről. Közreadta továbbá az első alapállapot-jelentéseket is azokról az intézkedésekről, melyeket a kódex aláírói tettek a koronavírussal kapcsolatos hamis és félrevezető információk elleni küzdelem jegyében. Az értékelés megállapítja, hogy a gyakorlati kódex felettébb hasznos eszköz. Rámutat azonban a hiányosságokra is, hiszen elsősorban még alaposabb monitoringra, egyértelműbb eljárásokra, valamint pontosabb és átfogóbb kötelezettségvállalásokra van szükség.

Emellett a Bizottság június 10-én fontos intézkedésekről tett bejelentést a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni fellépés terén, és létrehozott egy monitoringprogramot az online platformok dezinformáció elleni intézkedéseinek nyomon követésére.

Az első körben készített alapállapot-jelentések arra engednek következtetni, hogy a kódexet aláíró platformok fokozták erőfeszítéseiket a félrevezető információk és az álhírek elleni küzdelem terén: felléptek a hamis tartalmakkal szemben, a hiteles információforrásokat jelenítik meg a felületeiken, valamint új eszközöket és szolgáltatásokat vezettek be a megbízható tartalmakhoz való hozzáférés megkönnyítésére.

Az október 7-én közzétett, második körös alapállapot-jelentésekből az derül ki, hogy az online platformok tovább növelték a hiteles információforrások láthatóságát. A harmadik körben közzétett alapállapot-jelentések szerint a dezinformáció elleni fellépéshez csatlakozott platformok továbbra is hátrébb sorolják és eltávolítják a legújabb szolgáltatási feltételeiket sértő tartalmakat, és letiltják vagy eltávolítják felületeikről a válságot kihasználó, tisztességtelen reklámokat. Ugyanakkor teljesebb, célzottabb és részletesebb számadatokra van szükség a szándékos félretájékoztatás elleni hathatósabb fellépés érdekében.

A harmadik fázisban, november 6-án közzétett jelentések áttekintést adnak az online platformok által szeptemberben hozott intézkedésekről, és nyilvánvaló teszik, hogy a platformok elkötelezettek az átláthatóság javítása mellett, ami a koronavírus-vonatkozású szándékos félretájékoztatás elleni fellépésüket illeti. A jelentések azonban még mindig nem tartalmaznak elegendően részletes adatokat, többek között az intézkedések hatásáról a megfelelő átláthatóság és nyilvános elszámoltathatóság biztosítása, valamint a következetes nyomon követés lehetővé tétele terén.

A Bizottság az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv és a digitális szolgáltatásokról szóló intézkedéscsomag révén – amelyek még 2020-ban be lesznek nyújtva – továbbra is következetesen fel fog lépni a vétlen és szándékos félretájékoztatás visszaszorításáért.

Tényellenőrzés

A dezinformáció elleni küzdelem jegyében a Bizottság fokozott támogatást nyújt a tényellenőrzőknek és kutatóknak Európa-szerte. Az újonnan létrehozott Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja segíteni fog abban, hogy jobban megértsük, mely szereplők állnak a szándékos félretájékoztatás mögött, milyen eszközökkel és módszerekkel dolgoznak, hogyan terjesztik az információkat, mely célcsoportokra összpontosítanak, és hogy miként hatnak az álhírek és a félrevezető információk a társadalomra. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja azzal a céllal jött létre, hogy az online dezinformáció elleni küzdelem európai központja legyen. A dezinformáció elleni egyéb uniós finanszírozású kezdeményezések között említhető meg a PROVENANCE, a SocialTruth, az EUNOMIA és a WeVerify projekt.

A platformokkal folytatott együttműködés eredményei

Az első alapállapot-jelentések

  • A Google keresőmotorja kiemeli az uniós tényellenőrző szervezetek által közzétett cikkeket, amelyek látogatottsága 2020 első felében meghaladta a 155 milliót.
  • A Facebook és az Instagram Covid19-cel foglalkozó infoközpontja világszinten több mint kétmilliárd embert irányított már az egészségügyi hatóságok, köztük az Egészségügyi Világszervezet információforrásaihoz.
  • Több mint 160 millióan keresték fel a Twitter Covid19-cel foglalkozó oldalait, összesen több mint kétmilliárdszor. Ezeken az oldalakon a hiteles és megbízható kormányzati szervek, médiaorgánumok és civil szervezetek legfrissebb tweetjeit teszik közzé helyi nyelven.https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=69160
  • A YouTube információs paneleket jelenít meg a honlapján és a Covid19-vonatkozású keresésekkor megjelenő filmekkel együtt. Ezek az információs panelek, melyek világszerte már több mint 300 milliárd alkalommal jelentek meg, globális és helyi egészségügyi hatóságokhoz vezető linkeket tartalmaznak.
  • A TikTok Covid19-témájú tájékoztató felületét több mint 52 milliószor keresték fel a hálózat öt legnagyobb európai piacán (az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban).

A jelentések második köre

  • 2020 januárja és augusztusa között a Google több mint 82,5 millió Covid19-vonatkozású hirdetést tiltott le vagy távolított el és több mint 1300 EU-beli hirdetői fiókot függesztett fel.
  • 2020. augusztus 1. és 31. között az EU-ban több mint 4 millió felhasználó látogatott el a koronavírussal kapcsolatban megbízható információkat tartalmazó honlapokra a Microsoft Bing keresőmotorján keresztül. Ezen túlmenően a Microsoft Advertising 1 165 481 Covid19-vonatkozású hirdetés közzétételét akadályozta meg az európai piacokon.
  • A Facebook és az Instagram jelentése szerint júliusban több mint 13 millió, augusztusban pedig 14 millió uniós felhasználó kereste fel a koronavírussal foglalkozó információs felületüket. A Facebook emellett júliusban 4,1 millió, augusztusban pedig 4,6 millió Covid19-vonatkozású, az EU-ban megjelent tartalomhoz tett közzé tényellenőrzésen alapuló figyelmeztető üzenetet.
  • A Twitter arról számolt be, hogy automizált monitoringrendszerén keresztül a szolgáltatási feltételeit sértő tartalmak mintegy 80%-át sikerült kiszűrnie. Ugyanebben az időszakban mintegy 2,5 millió fiókkal szemben emeltek kifogást a Twitter Covid19-iránymutatása alapján.
  • Júliusban és augusztusban a TikTok több mint 86 ezer videót látott el Covid19-matricával a négy fő európai piacán (Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban).

A jelentések harmadik köre

  • Az uniós kormányoktól és egészségügyi hatóságoktól származó, a Google által kiemelt egészségügyi tartalmakra 2020 szeptembere óta 46 milliószor kattintottak, és 269 milliószor jelenítették meg őket.
  • Szeptemberben a Microsoft több mint 2 millió, az európai fogyasztók megtévesztésére irányuló hirdetés közzétételét akadályozta meg. A Bing közel 3,5 millió látogatót könyvelt el az EU-ban, akik a Covid19-cel kapcsolatos keresésük eredményeként megbízható forrásokból származó hiteles információkra találtak.
  • A Facebook és az Instagram kibővítette tényellenőrzői hálózatát, amely már 37 tényellenőrző partnerre terjed ki EU-szerte és nem uniós országokban, és 26 nyelvet fed le. A dezinformáció elleni fellépése keretében a Facebook és az Instagram szeptemberben 4,4 millió Covid19-vonatkozású tartalomhoz tett közzé tényellenőrzésen alapuló figyelmeztető üzenetet az EU tagállamaiban.
  • A Twitter arról számolt be, hogy 2020. szeptember 1. és 30. között 1263 kiemelt Twitter-hirdetés sértette a platform Covid19-cel kapcsolatos politikáját. A szolgáltatási feltételeket sértő tartalmak mintegy 93%-át automatizált rendszerek észlelték, és azok 7%-át emberi vizsgálatnak vetették alá és elutasították.
  • A TikTok összesen több mint 7 millió Covid19-vonatkozású szöveges, hashtaggel ellátott vagy zenét tartalmazó videót jelölt meg, és azokat „Ismerje meg a Covid19-cel kapcsolatos tényeket” szövegű matricával látta el, mely a felhasználókat megbízható, ellenőrizhető információforrásokra irányítja át.

Az online fogyasztói csalások kezelése

A Bizottság a fogyasztókat célzó csalások megelőzésére irányuló strukturált párbeszéd keretében együttműködik az online platformokkal és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal a Covid19-vonatkozású csalások visszaszorítása érdekében. A Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat rendszeres kapcsolatban áll a következő 11 vezető online platformmal: Allegro, Amazon, Alibaba/AliExpress, CDiscount, Ebay, Facebook, Google, Microsoft/Bing, Rakuten, Verizon Media/Yahoo, Wish, és megvitatja velük az új trendeket és üzleti gyakorlatokat a világjárvány tükrében. Ennek eredményeként az online platformok beszámoltak arról, hogy több százmillió illegális ajánlatot és hirdetést távolítottak el felületeikről, és megerősítették, hogy folyamatosan csökken a koronavírussal kapcsolatos félrevezető termékleírások és hirdetések száma.https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/mex_20_2044

A véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralista demokratikus vitának a biztosítása

A szándékos félretájékoztatás elleni uniós fellépés az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul. A koronavírus nem használható ürügyként a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálására, a hatóságok elszámoltathatóságának csökkentésére, illetve az információhoz való hozzáférés és az átláthatóság indokolatlan korlátozására. A válság rávilágított az újságírók kulcsfontosságú szerepére, hiszen ők megbízható, tényeken alapuló információkkal látják el a lakosságot, és ezáltal hozzájárulnak az egészség védelméhez és emberi életek megóvásához.

A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok által hozott veszélyhelyzeti intézkedések milyen hatást gyakorolnak az uniós jogra és az uniós értékekre, és ezt a monitoringtevékenységét mindaddig fenntartja, amíg az összes intézkedést mindenhol fokozatosan meg nem szüntették.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az újságírók biztonságban és megfelelő körülmények között dolgozhassanak, és a lehető legjobban használják ki azokat a lehetőségeket, melyeket az EU koronavírus-válaszintézkedései és gazdasági helyreállítási intézkedései kínálnak a média támogatására, tiszteletben tartva ugyanakkor az újságírás függetlenségét.

Az EU világszerte fokozni fogja a civil társadalomnak, a független médiának és az újságíróknak nyújtott támogatást, és még határozottabban fel fog lépni a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében és a biztonságosabb médiakörnyezet biztosítása érdekében.

A polgárok szerepvállalásának elősegítése, a polgárok tudatosságának erősítése és a társadalom rezilienciájának növelése

Az EU-nak erősítenie kell a polgárok szerepvállalását, növelnie kell a tudatosságot és fokoznia kell a társadalom ellenállóképességét.

Az EU meg fogja osztani azokat a reziliencianövelő módszereket, melyek sikeresnek bizonyultak a koronavírussal szembeni fellépés terén.

A Bizottság támogatni fogja a médiatudatosság, a kritikus gondolkodás és a digitális készségek térnyerését célzó projekteket, és az ezzel foglalkozó civil szervezeteket, valamint erősíteni fogja az intézmények, hálózatok és tagállamok tevékenységének koordinációját a figyelemfelhívó anyagok és a bevált módszerek megosztása érdekében. Különös figyelmet fog fordítani a veszélyeztetett csoportokra, elsősorban a gyermekekre és a fiatalokra, akik fogékonyabbak lehetnek az álhírekre és a valótlan állításokra.

Aktualitások

Dokumentumok

LetöltésPDF - 167.6 KB