Miért van szükség minőségi jogalkotásra?

Annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjen el, a Bizottság nyitottá teszi a jogalkotási és a szakpolitikai döntéshozatali folyamatot, és nagyobb odafigyelést tanúsít az érintett polgárok véleménye iránt. A minőségi jogalkotás tényeken alapuló, átlátható folyamat, amelyben a polgárok és az érdekelt felek (például vállalkozások, közigazgatási intézmények és kutatók) az elejétől a végéig részt vesznek.

A Bizottság meghatározza, hogy az uniós joganyag mely területein van szükség a hatályos szabályozás javítására. Amikor pedig új szakpolitikai és jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, azokra a területekre összpontosít, ahol valóban szükség van uniós fellépésre, és gondoskodik arról, hogy az EU jó munkát végezzen.

Ezeknek az elveknek a betartása elősegíti, hogy a Bizottság – a lehető legkevesebb költség árán és a lehető legkevésbé bürokratikus módon – teljesíteni tudja a célkitűzéseit. Egyúttal abban is segít, hogy választ lehessen adni az uniós polgárok által az őket nyugtalanító kérdésekkel kapcsolatban megfogalmazott felvetésekre.

Célkitűzések

A minőségi jogalkotás azt hivatott biztosítani, hogy:

  • a jogalkotás és a szakpolitikai döntéshozatal nyitott és átlátható legyen;
  • a polgárok és az érdekelt felek a jogalkotási, illetve a szakpolitikai döntéshozatali folyamatban mindvégig közre tudjanak működni;
  • az EU a vonatkozó tények alapján és a várható hatásokat felmérve hozza meg intézkedéseit;
  • a vállalkozásokra, a polgárokra és a közigazgatási intézményekre a lehető legkevesebb teher nehezedjen a szabályozásból következően.

Mit tesz az Európai Bizottság?

Jobb előkészítés 

A Bizottság a jogalkotás és a szakpolitikai döntéshozatal mindegyik szakaszában megvizsgálja, milyen hatása van ténylegesen, és milyen hatása lesz várhatóan az általa hozott intézkedéseknek. Átfogó tervező- és elemző munkát végez, mielőtt a tettek mezejére lép, például új jogszabályt javasol, és akkor is, amikor jogszabályok eredményességét értékeli ki.

A Bizottság előkészítő munkájának nyomon követése: tervezett kezdeményezések, ütemtervek, bevezető hatásvizsgálatok, hatásvizsgálatok

Jobb konzultációk

A Bizottság javítja és bővíti azoknak a lehetőségeknek a körét, amelyek révén az emberek a jogalkotási és a szakpolitikai döntéshozatali folyamat során végig észrevételekkel és javaslatokkal élhetnek. Az adott téma iránt érdeklődő polgárok és az érdekelt felek a következőkkel kapcsolatban oszthatják meg a véleményüket a Bizottsággal:

> Az összes tervezett nyilvános konzultáció áttekintése

Az uniós jogi szabályozás célravezetőségének biztosítása

A Bizottság kiértékeli a hatályos uniós jogi szabályozást, és szükség esetén változtatásokat eszközöl annak érdekében, hogy a jogszabályokat aktualizálja.

  • A célravezető és hatásos szabályozás programot (Regulatory Fitness and Performance Programme, REFIT) a Bizottság 2012-ben indította útnak, hogy egyszerűsítse az uniós joganyagot és csökkentse a szabályozás költségét, ugyanakkor továbbra is biztosítsa, hogy a jogszabályok előnyösek legyenek a társadalom számára. A Bizottság azon dolgozik, hogy több részvételi, véleménynyilvánítási lehetőséget teremtsen az érdekelt felek és az uniós tagországok számára, és ezáltal nagyobb sebességbe kapcsolja a REFIT programot.
  • A REFIT-platform, melynek élén a bizottság első alelnöke, Frans Timmermans áll, összegyűjti a vonatkozó javaslatokat, és ajánlásokat dolgoz ki a jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozóan.
  • A REFIT-eredménytábla információkat tesz közzé az egyszerűsítésre és a szabályozásból eredő terhek csökkentésére irányuló REFIT-kezdeményezések aktuális állásáról.
  • A Bizottság értékeléseket készít és célravezetőségi vizsgálatokat végez, hogy megvizsgálja, a kérdéses uniós jogszabályok, szakpolitikák és támogatási programok megfelelnek-e a célnak, és költségkímélő módon előidézték-e azokat a pozitív hatásokat, amelyeket tőlük vártak.

Minőségbiztosítás

A Bizottság létrehozta a Szabályozói Ellenőrzési Testületet, amely a Bizottság saját tisztviselőiből és külső szakértőkből áll, és függetlenül végzi tevékenységét. A testület feladata, hogy ellenőrizze az uniós döntéshozatal megalapozottságát szolgáló hatásvizsgálatok és jelentősebb értékelések minőségét.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és a hozzájuk kapcsolódó eszköztár révén a Bizottság szervezeti egységei útmutatásban részesülnek azt illetően, hogyan gondoskodjanak arról, hogy a jogalkotási és a szakpolitikai döntéshozatali folyamat minden egyes lépése egységes minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően menjen végbe.

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” szemlélettel foglalkozó munkacsoport

2017. november 14-én az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker hivatalosan létrehozta a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” szemlélettel foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport 2018. július 15-ig jelentést nyújt be majd az elnöknek, amelyben ajánlást tesz arra, hogyan lehetne javítani a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazását, megnevezve azokat a szakpolitikai területeket, amelyek esetében a jogalkotási munka visszautalható (akár végérvényesen) a tagállamok hatáskörébe, valamint felvázolja a módjait annak, hogy miként lehetne eredményesebben bevonni a regionális és helyi hatóságokat az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és a célok megvalósításába.

A munkacsoport 2018. január 1-jén kezdi meg munkáját, elnöke Frans Timmermans, a Bizottságnak a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnöke lesz.

Az uniós intézmények közötti együttműködés elmélyítése

Mind a három fő uniós intézményben, a Bizottságban, a Parlamentben és a Tanácsban is megvan a politikai akarat a jogalkotás minőségének javítására, valamint a hatályos jogszabályok felülvizsgálatára és szükség esetén történő aktualizálására. Ennek megfelelően minőségi jogalkotásra irányuló megállapodást írtak alá közösen, mely 2016 áprilisban lépett hatályba.

Intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok intézményközi nyilvántartása

Nemzetközi szabályozási együttműködés

Azáltal, hogy tájékoztatják egymást, és kezdettől fogva együttműködnek, a szabályozók és az illetékes hatóságok megoldásokat találhatnak hasonló problémákra, anélkül, hogy feladnák saját egyedi szakpolitikai célkitűzéseiket és normáikat. Ez csökkenti az üzleti tevékenységek költségét, továbbá élénkebbé és tisztességesebbé teszi a határokon átívelő versenyt.

A Bizottság mind multilaterális szinten – például az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és a Világbankkal –, mind bilaterális párbeszéd keretében szorosan együttműködik szabályozási kérdésekben az EU kereskedelmi partnereivel.

A szabályozási együttműködés a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásoknak, köztük az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásnak (CETA) is szerves részévé vált.

Videók

Tudta-e, hogy bárki, így Ön is közreműködhet az uniós szakpolitikai döntéshozatalban? Nézze meg a lenti kisfilmet, melyben bemutatjuk, hogyan vállalhatnak szerepet az EU polgárai az őket érintő uniós jogszabályok kialakításában.

Dokumentumok

LetöltésPDF - 121 KB
LetöltésPDF - 115.6 KB