Jogalkotási javaslatok

2018. június 1-jén az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújtott be a 2020 utáni közös agrárpolitikáról. Fontos, hogy az elkövetkező években a közös agrárpolitika jobban megfeleljen az ágazatot érintő jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak (az éghajlatváltozás kezelése, generációs megújulás stb.), gondoskodjon az agrárszektor fenntarthatóságáról és versenyképességéről, miközben továbbra is segíti az európai mezőgazdasági termelőket. A Bizottság javaslatai ezeket a célokat szolgálják.

Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetése pragmatikus, korszerű, és kiemelt célja, hogy elérjük a kívánt eredményeket az európaiak számára fontos ügyekben. A Bizottság a közös agrárpolitika céljaira elkülönített források mérsékelt (5% körüli) csökkentését javasolja, tekintettel arra, hogy a jövő évtől már csak 27 tagállamot számláló Európai Unió tagállami hozzájárulásokból származó bevétele alacsonyabb lesz.

Kapcsolódó információk

Jogalkotási javaslatok, tájékoztatók és hatásvizsgálatok

A jövő uniós költségvetése

Az uniós jogalkotás

Kilenc világos cél

A jövőbeli közös agrárpolitika kilenc célkitűzésen alapszik, és az eddigiekhez hasonlóan biztosítani fogja a kiváló minőségű élelmiszerek széles választékát az európaiak számára, valamint erőteljesen támogatni fogja az egyedülálló európai mezőgazdasági modellt.

A jövőbeli KAP kilenc célkitűzése a következő:

  • tisztességes bevételek a mezőgazdaságban,
  • az ágazat versenyképességének növelése,
  • kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszer-ellátási lánc mentén,
  • éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések,
  • környezetvédelem,
  • a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése,
  • a generációs megújulás támogatása,
  • a vidéki térségek gazdasági élénkítése,
  • az élelmiszer-minőség és az egészség védelme.

Kapcsolódó információk

Tények a kilenc célkitűzésről és azok szakpolitikai jelentősége

A mezőgazdaság és a vidéki területek előtt álló kihívások

A javaslatok fő elemei

Az intézkedések célzottabbá tétele az igazságosság fokozott érvényesítéséért

A stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében a jövedelemtámogatás a jövőben is a közös agrárpolitika meghatározó eleme lesz. Ennek részeként az alaptámogatási rendszer továbbra is a mezőgazdasági üzem hektárban mért területén fog alapulni. A megújult közös agrárpolitika azonban a kis- és közepes méretű termelőüzemek támogatására fogja helyezni a hangsúlyt, és ösztönözni kívánja a fiatalokat, hogy agrártermelésbe fogjanak. A Bizottság ezért javasolja a következőket:

  • magasabb hektáronkénti támogatás a kis- és közepes méretű gazdaságok számára;
  • a termelőüzemenként 60 ezer eurót meghaladó közvetlen kifizetések részarányának csökkentése és a kifizetések felső szintjének 100 ezer euróban való meghatározása annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források igazságosabban legyenek elosztva;
  • az egyes EU-országoknak szánt közvetlen kifizetések legalább 2%-ának a fiatal mezőgazdasági termelők részére történő elkülönítése. Ezeket az összegeket a vidékfejlesztéshez nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a földhöz jutást és a földterületek átruházását megkönnyítő különböző intézkedések fogják kiegészíteni;
  • az EU-országok gondoskodnak arról, hogy csak azok kapjanak támogatást, akik valóban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

Ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések

A mezőgazdasági termelők kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás kezelésében, a környezet védelmében, valamint a táj és a biodiverzitás megőrzésében. Javaslatában a Bizottság nagyratörő célokat tűz ki a környezetvédelem és az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés terén. A javaslat többek között az alábbi követelményeket támasztja a tagállamokkal szemben:

  • a szénben gazdag talajok megőrzése a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme révén;
  • kötelező tápanyag-gazdálkodási eszköz bevezetése a víz minőségének javítása, valamint az ammónia és a nitrogén-oxidok szintjének csökkentése érdekében;
  • vetésforgók alkalmazása a növénytermesztés diverzifikálása helyett.

A gazdálkodóknak a különböző önkéntes rendszerek révén lehetőségük lesz további intézkedéseket hozni a követelmények teljesítésén túl, és ehhez további támogatást kaphatnak majd. Az EU-országok ökorendszereket dolgoznak ki annak érdekében, hogy támogatást és/vagy ösztönzést nyújtsanak a mezőgazdasági termelőknek ahhoz, hogy az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazzanak.

Az agrárium szervesen hozzátartozik Európához

A mezőgazdasági termelők Európa vidéki közösségeinek meghatározó szereplői, és mindenki számára nélkülözhetetlen termékekkel látják el az európai lakosság egészét. Az elkövetkező évekre szóló közös agrárpolitika lendületet kíván adni a vidéki térségek fejlődésének. E célból:

  • elő kívánja segíteni, hogy a mezőgazdasági termelők új nemzedéke jöjjön létre. Különböző intézkedésekkel ösztönzi a fiatalokat arra, hogy agrártevékenységbe fogjanak: támogatja a fiatal mezőgazdasági termelők mentorálását tapasztaltabb gazdálkodók által, a generációk közötti tudástranszfer javítását és utódlási tervek kidolgozását;
  • arra ösztönzi az EU-országokat, hogy tegyenek többet nemzeti szinten, például az adózási és öröklési szabályok rugalmasabbá tétele révén könnyítsék meg a fiatal mezőgazdasági termelők számára a földhöz való hozzájutást;
  • szigorúbb élelmiszer-biztonsági és minőségi követelményeket támaszt az agrártermelőkkel szemben, akik például csak akkor kaphatnak pénzügyi támogatást, ha teljesítik a peszticidek vagy antibiotikumok használatának visszaszorítását célzó szabályokat.

Kapcsolódó információk

LetöltésPDF - 3 MB

Új közelítésmód

Az Európai Bizottság a jelenleginél rugalmasabb rendszert javasolt – olyat, amely egyszerűsíti és korszerűsíti a közös agrárpolitika működését. A szakpolitika a megfelelésről és a szabályok betartásáról az eredményekre és a teljesítményre helyezi át a hangsúlyt.

A tagországok stratégiai tervet készítenek, melyben kifejtik, hogyan fogják teljesíteni a kilenc uniós célkitűzést a közös agrárpolitika eszközeinek használatával, és egyúttal megfelelni a gazdák és a vidéki közösségek sajátos igényeinek.

Az új közelítésmód részét képezik az alábbiak is:

  • az adminisztratív eljárások észszerűsítése: mindegyik ország csak egy stratégiai tervet nyújt be, amely kiterjed a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztésre és az ágazati stratégiákra;
  • a környezetvédelem megkönnyítése: uniós szintű normák és célkitűzések alkalmazásával az egyes országok a helyi viszonyokhoz igazítják környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseiket;
  • a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás egyszerűsítése: az egyetlen, átfogó stratégiai terv következetes – a közvetlen kifizetésekre és a vidékfejlesztésre egyaránt kiterjedő – fellépést tesz lehetővé a generációs megújulás területén. A fiatal mezőgazdasági termelők ezenfelül könnyebben igénybe fognak tudni venni kiegészítő jövedelemtámogatást és tevékenységkezdési támogatást, mivel az ezzel kapcsolatos támogathatósági kritériumok enyhülnek.

Kapcsolódó információk

Phil Hogan biztos beszéde a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről és a szubszidiaritás elvének fokozott érvényesítéséről a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban 2018. július 16-án

LetöltésPDF - 2.6 MB

LetöltésPDF - 7.5 MB

Az innováció ösztönzése

A tudás és az innováció elengedhetetlen az intelligens, rugalmas és fenntartható mezőgazdasági ágazat létrehozásához. Az új közös agrárpolitika mind a kutatás, mind az innováció terén ösztönözni fogja a beruházásokat, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek számára, hogy részesüljenek az általa kínált előnyökből.

Ezért kulcsfontosságú, hogy az innovációs projektek elindításának és fejlesztésének elősegítése, valamint a projekteredmények terjesztése és minél szélesebb körben való bevezetése érdekében megerősítsük a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszereit (AKIS). A tagállami innovációs ökoszisztémák létrehozását nagyban ösztönözni fogja, ha a közös agrárpolitika keretében készítendő nemzeti stratégiai tervek – a támogatásukra vonatkozó szabályokról szóló rendeletjavaslat 102. cikkében foglaltakkal összhangban – a mezőgazdasági ismeretek és innovációk terjesztését és széles körű bevezetését elősegítő rendszerekre vonatkozó stratégiákat is tartalmaznak. Ha EU-szerte jól működnek ezek a rendszerek, azzal a tagországok megelőzhetik az erőfeszítések megkettőzését, költségmegtakarítást érhetnek el, növelhetik az uniós, illetve országos/regionális finanszírozás hatásfokát és gyorsíthatják az innovációt.

A sikeres AKIS-stratégiák fő célkitűzései a következők:

  1. a tudásáramlás javítása, valamint a kutatás és az alkalmazás közötti kapcsolat erősítése;
  2. a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások megerősítése és az összekapcsoltságuk elősegítése az AKIS keretein belül;
  3. a tematikus területeken és országhatárokon átívelő interaktív innováció fokozása;
  4. a digitális átállás támogatása a mezőgazdaságban.

Az Európai Bizottság 10 milliárd euró elkülönítését javasolta az Európai horizont programból az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság területén folytatott kutatásra és innovációra. Az európai mezőgazdasági innovációs partnerség (EIP-AGRI) a versenyképes és fenntartható gazdálkodás és erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében a jövőben is összevonja az Európai horizont program és a vidékfejlesztési alapok forrásait.

Aktualitások

Dokumentumok

LetöltésPDF - 1.4 MB
LetöltésPDF - 973.9 KB
LetöltésPDF - 1.4 MB
LetöltésPDF - 3 MB
LetöltésPDF - 770.6 KB