A Bizottság javaslatai

2018. június 1-jén az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújtott be a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitikáról. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között folyamatban lévő tárgyalások miatt a közös agrárpolitika javasolt reformjának tervezett kezdeti időpontja 2023. január 1-jére tolódott ki.

Az EU következő hosszú távú költségvetésébe illeszkedő, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitikai finanszírozási keret meghatározása után átmeneti rendeletről született megállapodás 2021–2022-re. Az átmeneti rendelet meg fogja hosszabbítani a 2014–2020-as időszakban hatályos közös agrárpolitikai szabályok többségét, ugyanakkor új intézkedéseket is tartalmaz majd, amelyek az EU átfogó környezetvédelmi céljainak az elérését szolgálják, illetve olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják a Bizottság javaslataiban felvázolt új jogi keretre való zökkenőmentes átállást.

A Bizottság javaslatai olyan fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazat létrejöttét hivatottak előmozdítani, amely jelentősen hozzájárulhat az európai zöld megállapodás, azon belül is főképp „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia céljainak megvalósításához. A javaslatok homlokterében a következők állnak:

  • méltányos feltételeket és stabil gazdasági jövőt biztosítani a mezőgazdasági termelőknek;
  • nagyobb ívű környezeti és éghajlat-politikai célokat meghatározni a közös agrárpolitika keretében:
  • megőrizni az agrárium központi szerepét Európában.

Ezeknek az átfogó céloknak az elérése érdekében a Bizottság kilenc konkrét célkitűzést határozott meg:

  • Tisztességes bevételek biztosítása a mezőgazdaságban

  • A versenyképesség fokozása

  • Az erőviszonyok kiegyensúlyozottabbá tétele az élelmiszer-ellátási lánc mentén

  • Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések

  • Környezetvédelem

  • A tájak és a biológiai sokféleség megőrzése

  • A generációs megújulás támogatása

  • A vidéki térségek gazdasági élénkítése

  • Az élelmiszer-minőség és az egészség védelme

Kapcsolódó információk

Jogalkotási javaslatok, tájékoztatók és hatásvizsgálatok

Az Európai Bizottság közleménye: Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője

Az uniós jogalkotás

LetöltésPDF - 2 MB
LetöltésPDF - 494.1 KB

Az intézkedések célzottabbá tétele az igazságosság fokozott érvényesítéséért

A stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében a jövedelemtámogatás a jövőben is a közös agrárpolitika meghatározó eleme lesz. A jövedelemtámogatás részét képező alaptámogatás továbbra is a támogatásban részesülő gazdaság hektárban mért területének nagyságától függ majd. A megújult közös agrárpolitikának azonban a kis- és közepes méretű termelőüzemek támogatására kell helyeznie a hangsúlyt, és ösztönöznie kell a fiatalokat, hogy agrártermelésbe fogjanak.

A Bizottság ezért a következőket javasolja:

  • magasabb hektáronkénti támogatást nyújtani a kis- és közepes méretű gazdaságoknak;
  • csökkenteni a termelőüzemenként 60 ezer eurót meghaladó közvetlen kifizetések részarányát, és 100 ezer euróban meghatározni a kifizetések felső szintjét annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források igazságosabban legyenek elosztva;
  • az egyes EU-országoknak szánt közvetlen kifizetések legalább 2%-át a fiatal mezőgazdasági termelőknek elkülöníteni, mely összegeket a vidékfejlesztéshez nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a földhöz jutást és a földterületek átruházását megkönnyítő különböző intézkedések fogják kiegészíteni;
  • biztosítani, hogy csak azok kapjanak támogatást, akik valóban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
LetöltésPDF - 1.4 MB

Merészebb környezetvédelmi célkitűzések

A mezőgazdasági termelők kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás kezelésében, a környezet védelmében, valamint a táj és a biodiverzitás megőrzésében. Annak érdekében, hogy az európai gazdák be tudják tölteni ezt a szerepüket, az Európai Bizottság biztosítja, hogy a közös agrárpolitika:

  • hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának térnyeréséhez;
  • elősegítse a fenntartható fejlődést és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodást;
  • hozzájáruljon a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások bővítéséhez, valamint az élőhelyek és a tájak megóvásához.

Új környezetkímélő struktúra

Javaslataiban a Bizottság új környezetbarát struktúrát vázol fel a közös agrárpolitika számára, amely szigorúbb kötelező követelményeket és a környezetbarát gazdálkodás számára megnövelt finanszírozási lehetőségeket foglal magába. A javaslatokban előirányzott intézkedések közé tartoznak a következők:

  • a talaj megőrzése a szénben gazdag vizes élőhelyek védelmére és a vetésforgó alkalmazására vonatkozó követelmények révén;
  • kötelező tápanyag-gazdálkodási eszköz bevezetése, mely segít a gazdáknak javítani a víz minőségét, valamint csökkenteni az ammónia és a nitrogén-oxidok szintjét birtokaikon;
  • új finanszírozási forrás a közös agrárpolitika közvetlen kifizetésekre szánt költségvetéséből az ún. ökorendszerek számára, amely ösztönözni fogja a mezőgazdasági termelőket, hogy az éghajlat, a biológiai sokféleség és a környezet szempontjából előnyös termelési eljárásokat alkalmazzanak.

Ezeken az intézkedéseken keresztül a közös agrárpolitika lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság központi szerepet játsszon az európai zöld megállapodás, valamint a két nagyratörő uniós stratégia, a biodiverzitási stratégia és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljainak elérésében.

LetöltésPDF - 2.4 MB
LetöltésPDF - 973.9 KB
LetöltésPDF - 3 MB

Az agrárium szervesen hozzátartozik Európához

A mezőgazdasági termelők Európa vidéki közösségeinek meghatározó szereplői, és mindenki számára nélkülözhetetlen termékekkel látják el az európai lakosság egészét. A jövőbeli közös agrárpolitika támogatási és beruházásösztönző intézkedései a vidéki közösségek fellendítését szolgálják. A következő évekre szóló fő intézkedések a következők:

  • a mezőgazdasági termelők új nemzedékének segítése abban, hogy megvessék lábukat ezen a területen, mégpedig annak elősegítésével, hogy az agrárgazdálkodással kapcsolatos tudás az idősebb nemzedékről a fiatalabbra szálljon, és a fiatal mezőgazdasági termelők könnyebben jussanak földhöz;
  • a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;
  • az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén;
  • a vidéki közösségek folytatólagos támogatása az Intelligens falvak kezdeményezés és a LEADER program keretében megvalósuló, közösségvezérelt helyi fejlesztések révén.
LetöltésPDF - 1.4 MB

Új közelítésmód

Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika működésének egyszerűsítését és korszerűsítését javasolja. Úgy látja, hogy a hangsúlyt a szabályokról és a megfelelésről az eredményekre és a teljesítményre kell áthelyezni.

Az EU egészére vonatkozó aktualizált szakpolitikai keret

A közös agrárpolitika kilenc jól körülhatárolható célkitűzésen fog alapulni, melyek mindegyike a közös agrárpolitika általános társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi céljaira összpontosít.

E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság létre fogja hozni azoknak az átfogó szakpolitikai intézkedéseknek az eszköztárát, amelyeket az uniós országok saját szükségleteikhez és adottságaikhoz igazíthatnak.

A Bizottság egy új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret részeként közös eredménymutatókat is rendelkezésre fog bocsátani, melyek annak kiértékelésére szolgálnak majd, hogy az egyes EU-országok milyen előmenetelt tettek a közös agrárpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása terén.

Nemzeti stratégiai tervek

Az egyes uniós országok kidolgozzák saját stratégiai terveiket, melyben felvázolják, milyen konkrét intézkedésekre fogják fordítani a közös agrárpolitika forrásait, és hogy ezek az intézkedések hogyan járulnak hozzá az átfogó uniós célkitűzésekhez.

Terveik kidolgozása során a tagállamok egyeztetnek a Bizottsággal, konzultációkat folytatnak szakértőkkel és az érdekelt felekkel, és részletes GYELV-elemzést készítenek.

A stratégiai terveket a végrehajtásuk előtt benyújtják az Európai Bizottságnak értékelésre és jóváhagyásra. Ezen túlmenően az uniós országok éves teljesítményjelentést készítenek, amelyben beszámolnak a kitűzött célok megvalósítása terén elért eredményekről.

Az új eljárásmód előnyei

  • Hatékonyabb teljesítést elősegítő modell

Annak érdekében, hogy ne maradjanak el az eredmények, az új közelítésmód egyértelmű célkitűzéseken, részletes tervezésen, megvalósítható intézkedéseken és átfogó nyomon követésen alapul.

  • Nagyobb rugalmasság

A megújított közös agrárpolitika keretében az uniós országoknak nagyobb mozgásterük lesz arra, hogy saját viszonyaikhoz és gazdálkodóik igényeihez igazítsák a szabályokat és a rendelkezésre álló források elosztását, feltéve hogy a nemzeti intézkedések összhangban vannak az uniós normákkal és célkitűzésekkel.

  • Egyszerűsített irányítás

Az országok csak egyetlen stratégiai tervet nyújtanak be, amely kiterjed a jövedelemtámogatásra, az ágazati stratégiákra és a vidékfejlesztésre. Ez zökkenőmentesebbé teszi a végrehajtást és csökkenti az adminisztratív terheket.

  • Fokozott környezetvédelem

Stratégiai terveikben a tagországoknak be kell mutatniuk, hogy agrárpolitikájuk a korábbinál ambiciózusabb környezetvédelmi célokat tartalmaz. Az új eljárásmód lehetővé teszi az EU országainak, hogy az uniós követelmények és célkitűzések mentén olyan intézkedéseket hozzanak, melyek jól összeegyeztethetők a helyi viszonyokkal.

Kapcsolódó információk

A közös agrárpolitika konkrét célkitűzéseinek megvalósulása országonként

LetöltésPDF - 3 MB

Az innováció ösztönzése

A tudás és az innováció elengedhetetlen az intelligens, rugalmas és fenntartható mezőgazdasági ágazat létrehozásához. Az új közös agrárpolitika ösztönözni fogja a beruházásokat a kutatás és az innováció terén, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelőknek és a vidéki közösségeknek, hogy maradéktalanul részesüljenek a közös agrárpolitika előnyeiből.

Ezért kulcsfontosságú, hogy az innovációs projektek elindításának és fejlesztésének elősegítése, valamint a projekteredmények terjesztése és minél szélesebb körben való bevezetése érdekében megerősítsük a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszereit (AKIS). Ha a közös agrárpolitikára vonatkozó nemzeti stratégiai tervek tartalmazzák az adott ország AKIS-stratégiáját is, ez ösztönzőleg hat az ágazati innovációra. Ha EU-szerte jól működnek ezek a rendszerek, azzal a tagországok megelőzhetik az erőfeszítések megkettőzését, költségmegtakarítást érhetnek el, növelhetik az uniós, illetve országos/regionális finanszírozás hatásfokát, és gyorsíthatják az innovációt.

A sikeres AKIS-stratégiák fő célkitűzései a következők:

  1. a tudásáramlás javítása, valamint a kutatás és az alkalmazás közötti kapcsolat erősítése;
  2. a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások megerősítése és az összekapcsoltságuk elősegítése az AKIS keretein belül;
  3. a tematikus területeken és országhatárokon átívelő interaktív innováció fokozása;
  4. a digitális átállás támogatása a mezőgazdaságban.

Az Európai Bizottság 10 milliárd euró elkülönítését javasolta az Európai horizont programból az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság területén folytatott kutatásra és innovációra. Az európai mezőgazdasági innovációs partnerség (EIP-AGRI) a versenyképes és fenntartható gazdálkodás és erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében a jövőben is összevonja az Európai horizont program és a vidékfejlesztési alapok forrásait.

LetöltésPDF - 770.6 KB
LetöltésPDF - 13.4 MB

Erős költségvetés

Az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetéséből a közös agrárpolitika az elkövetkező években jelentős finanszírozásban részesül.

  • 387 milliárd euró

    összegű költségvetés a közös agrárpolitika céljaira

A közös agrárpolitikát egyrészt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozza, melynek költségvetése 291,1 milliárd euró (jelenlegi árakon), másrészt pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), melynek költségvetése – a NextGenerationEU-finanszírozással együtt – 95,5 milliárd eurót tesz ki.

  • 8 milliárd euróig terjedő keretösszeg

    a NextGenerationEU eszközből

A NextGenerationEU 8 milliárd euróval fog hozzájárulni az EMVA költségvetéséhez, mely segíteni fog a vidéki térségeknek abban, hogy megvalósítsák azokat a szerkezeti változtatásokat, melyek az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához és a digitális átálláshoz szükségesek.

  • Akár 25%-os mértékű

    átcsoportosítás a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztés között

Annak érdekében, hogy a szakpolitikát jobban hozzáigazíthassák saját mezőgazdasági ágazatuk prioritásaihoz, a tagországoknak lehetőségük lesz arra, hogy a közös agrárpolitika céljaira kapott juttatásaik akár 25%-át átcsoportosítsák a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztés között. Ezen túlmenően a tagországok további forrásallokációkról dönthetnek bizonyos célokra, például a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, fiatal gazdálkodók támogatására, azokban az országokban pedig, ahol a közvetlenül kifizetések mértéke alacsonyabb az átlagnál, e tekintetben is lehetőség van egyedi rugalmassági intézkedésekre.

Kapcsolódó információk

A jövő uniós költségvetése

Aktualitások