A KAP-források helyes kifizetésének biztosítása

A közös agrárpolitika (KAP) keretén belüli valamennyi uniós kiadáshoz a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgató által kiadott megbízhatósági nyilatkozat szükséges. Ez a nyilatkozat kimondja, hogy:

  • a kiadást az eredetileg tervezett célra fordították;
  • a kiadás megfelelt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek.

E nyilatkozat kibocsátásával a főigazgató megerősíti: megfelelő ellenőrzési eljárások működnek, melyek biztosítják, hogy az adófizetők pénzét a törvényben meghatározott módon költsék el.

A főigazgató a megbízhatóságot egy átfogó irányítási és kontrollrendszer, valamint az egységes ellenőrzési megközelítés alapján állapítja meg, amely biztosítani hivatott, hogy a forrásokat a végrehajtás minden szintjén megfelelően használják fel, és hogy a szabálytalan kifizetéseket fel lehessen deríteni és vissza lehessen fizettetni.

Irányítási és kontrollrendszerek

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) kiadásait az Európai Bizottság és az uniós országok megosztott irányításával hajtják végre. Átfogó irányítási és kontrollrendszerek biztosítják a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét.

A Bizottság az esetek többségében nem folyósít kifizetéseket közvetlenül a KAP kedvezményezettjei számára. A megosztott irányítás elvének megfelelően az uniós országok nemzeti vagy regionális kifizető ügynökségeken keresztül teljesítik a kifizetéseket a mezőgazdasági termelőknek. A kifizető ügynökségeket a Bizottság által meghatározott kritériumok alapján kell akkreditálni, még mielőtt bármilyen kiadást igényelhetnének az uniós költségvetésből.

Szigorú ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a pénzeszközöket csakis a kedvezményezettek kapják meg, mégpedig a helyes összegben. Az uniós országoknak megfelelő rendszerekkel kell rendelkezniük a helytelen kifizetések és a csalás megakadályozására. A kérelmek ellenőrzése és a kifizetések nyomon követése céljából az EU előírja továbbá az egységes integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer használatát, beleértve a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is.

A kifizető ügynökségeknek és megbízott szerveiknek biztosítaniuk kell az uniós költségvetésből igényelt kiadások támogathatóságát. A kifizető ügynökségek által teljesített kifizetéseket be kell jelenteni a Bizottságnak, amely ezt követően visszafizeti a megfelelő összegeket az uniós országoknak. Erre az EMGA esetében havonta, az EMVA esetében pedig negyedévente kerül sor. Valamennyi bejelentett kiadás újabb pénzügyi ellenőrzések és auditok tárgyát képezi.

Egységes ellenőrzési megközelítés

A megosztott irányítás keretében az uniós országok felelősek a KAP-jogszabályok hatálya alá tartozó különböző rendszerek irányításáért és ellenőrzéséért, míg a Bizottság gondoskodik arról, hogy munkájukat megfelelően végezzék.

A kifizető ügynökségek munkáját az uniós országok által kinevezett független ellenőrökből álló tanúsító szervek ellenőrzik. A tanúsító szervek ellenőrzik és tanúsítják a kifizető ügynökségek tevékenységeit, beleértve a következőket:

  • éves beszámolóik,
  • belső ellenőrzési eljárásaik működése,
  • a költségeik jogszerűsége és szabályszerűsége.

A Bizottság együttműködik a tanúsító szervekkel annak biztosítására, hogy a KAP-kiadások végrehajtása teljes mértékben megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak. Ellenőrzi munkájukat annak megerősítése érdekében, hogy az egyes uniós országok irányítási és kontrollrendszerei megfelelően működnek-e. Amennyiben a kiadásokkal kapcsolatban potenciális szabálytalanságokat tárnak fel, a Bizottság a szabályszerűségi záróelszámolási mechanizmus keretében pénzügyi korrekciók alkalmazásával fedezi az uniós költségvetést érő pénzügyi veszteségek kockázatát. Az éves beszámolók tanúsító szervek általi tanúsítása alapján a Bizottság minden egyes kifizető ügynökség elszámolásáról éves pénzügyi záróelszámolást végez.

Európai Számvevőszék

Az Európai Számvevőszék feladata az EU és tagállamai kiadásainak ellenőrzése. Rendszeresen ellenőrzi az uniós finanszírozási mechanizmusokat és kiadásokat, hogy biztosítsa a források rendeltetésszerű felhasználását és az EU belső kontrollrendszereinek megfelelő kialakítását.

Csalás elleni politika

A KAP költségvetésének hatékonyabb csalás elleni védelme érdekében az Európai Bizottság külön csalás elleni politikát vezetett be.

A csalás elleni politika fő célkitűzései a következők:

  • a csalással kapcsolatos tudatosság növelése az uniós országokban és a Bizottságban;
  • a csalásmegelőzés megerősítése;
  • a csalásra vonatkozó kockázatértékelés megerősítése;
  • a csalásfelderítési képességek fejlesztése;
  • iránymutatás nyújtása az uniós országoknak a csalásmegelőzésre és -felderítésre vonatkozóan;
  • az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott együttműködés megerősítése.

A csalás elleni stratégia alátámasztja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint a KAP költségvetésének az uniós tagállamok és az Európai Bizottság általi helyes irányítását.

OLAF

Az OLAF az EU csalás elleni szerve; hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgálja az uniós intézményeknél vagy az uniós források kedvezményezettjeinél felmerült, csalással, korrupcióval vagy súlyos kötelességszegéssel összefüggő gyanús eseteket. Az OLAF-nál névtelenül és az EU bármely hivatalos nyelvén lehet bejelentést tenni.

Jogalap

A 908/2014/EU végrehajtási rendelet megállapítja az 1306/2013/EU rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzügyi irányítás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokat.