A közös monitoring- és értékelési keretről dióhéjban

A Bizottság által létrehozott közös monitoring- és értékelési keret (KMEK) a közös agrárpolitika (KAP) teljesítményértékelésének eszköze, melynek eredményei támpontul szolgálnak a szakpolitikai hatékonyság növeléséhez.

A monitoring és az értékelés révén a Bizottság olyan lényeges információkhoz jut, amelyek

  • megbízható elemzési alapot biztosítanak a jövőbeni szakpolitikai tervezéshez;
  • segítséget nyújtanak szakpolitikai célok meghatározásához és a programok célkitűzéseinek kidolgozásához, valamint lehetővé teszik, hogy azok hosszú távú megvalósulása a későbbiekben mérhető legyen;
  • hozzájárulnak a közkiadások elszámoltathatóságához, biztosítva az adófizetők pénzének felhasználásával kapcsolatos lakossági aggályok és kérdések megfelelőbb kezelését.

A monitoring és az értékelés megfelelő végrehajtásának feltétele, hogy a tervezett intézkedések a szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódjanak. A KAP célkitűzései az alábbiak:

  • fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;
  • a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, kiemelt figyelemmel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, a biológiai sokféleségre, valamint a talaj- és vízgazdálkodásra;
  • kiegyensúlyozott területi fejlődés, ezen belül elsősorban a vidéki foglalkoztatás, a növekedés előmozdítása és a szegénység visszaszorítása a vidéki területeken.

Monitoring- és értékelési keret a 2014–2020 közötti időszakra szóló közös agrárpolitikához

LetöltésPDF - 1.6 MB

Monitoring

A közös kereten belül végzett monitoring a KAP végrehajtására vonatkozóan szolgál alapvető információkkal. Az Európai Bizottság szorosan nyomon követi a mezőgazdasági piacok alakulását, a vidékfejlesztés terén történő új fejleményeket és a KAP forrásainak felhasználását.

A közös agrárpolitika teljesítményértékelését különböző típusú mutatók segítik elő:

A mutatók egy részét vizuálisan is megjeleníti az az interaktív eredménytábla, amely tematikus csoportosításban ábrázolja a különböző területekre – köztük a termelői jövedelemtámogatásra, az éghajlatváltozásra, a levegőminőségre, a piacorientációra és az ökológiai termelésre – vonatkozó adatokat.

Bizonyos kontextusmutatók olyan tendenciák releváns vonatkozásait tükrözik, amelyek feltehetően befolyást gyakorolnak a KAP végrehajtására, eredményeire és teljesítményére. A Bizottság az ezen mutatókhoz tartozó friss adatokat évente közzéteszi (amennyiben azok a rendelkezésére állnak).

Kapcsolódó információk

Kontextusmutatók évente frissített adathalmazai

Értékelés

A közös keret értékelési eszköze a szakpolitikai intervenciók hatásainak vizsgálatára irányul. Eredményeivel hozzájárul a döntéshozatali folyamatok tényszerű alátámasztásához, és növeli a KAP keretében végrehajtott intervenciók hatékonyságát, hasznosságát és eredményességét. Javulást hoz továbbá az átláthatóság, a kapcsolódó tanulási folyamatok és az elszámoltathatóság terén.

Egyes esetekben, amikor az intézkedések a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásával, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elősegítésével vagy a piactámogatással függnek össze, az értékelést – a Bizottság felelősségére, annak többéves értékelési programja alapján – külső szerződő felek, pl. kutatóintézetek, egyetemek és tanácsadó cégek végzik. A szerződéseket közbeszerzési eljárás útján kötik. A közbeszerzési hirdetmények és az ajánlati felhívások az EU közbeszerzési portálján (Tenders Electronic Daily, TED) jelennek meg.

Az egyes értékelések célját, hatókörét és időzítését értékelési ütemterv ismerteti, melyről az EU polgárai visszajelzést adhatnak a Bizottságnak.

A vidékfejlesztési programok esetében az értékeléseket a tagállamok hajtják végre. A Bizottság elkészíti az előzetes és utólagos tagállami értékelések összefoglalását.

Fontos, hogy az értékelések összhangban legyenek a szakpolitikai kívánalmakkal, és teljesüljenek az előírt referenciaértékek. Ezért a Bizottság iránymutatásokat és eszköztárat készített, melyek tartalmazzák a minőségi jogalkotással kapcsolatos követelményeket és a KAP-értékelések terén bevált módszereket.

Az értékelésekről és külső tanulmányokról szóló jelentések és megállapítások hét kategóriába sorolhatók:

Jelentések a közös monitoring- és értékelési keretről

Az Európai Bizottság jelentésekben számol be a közös monitoring- és értékelési keret végrehajtásáról, valamint a KAP teljesítményértékelése során nyert eredményekről.

A Bizottság a 2014–2020 közötti időszakban első ízben 2018-ban terjesztett jelentést a KAP monitoringjáról és értékeléséről az Európai Parlament és a Tanács elé.

A Bizottság a KAP végrehajtásáról szóló végső értékelést 2021-ben tervezi közzétenni.

Jogalap

A közös monitoring- és értékelési keretet az alábbi jogi aktusok szabályozzák:

Aktualitások