A G7-ek szerepe

A G7-csoport – eredetileg G8 – 1975-ben jött létre, hogy informális fórumként szolgáljon a világ legfejlettebb ipari országainak vezetői számára. Az évente megrendezett G7-csúcstalálkozó az évek során a többoldalú párbeszéd irányát meghatározó és a globális kihívásokra adott politikai válaszokat formáló platformmá nőtte ki magát. Tevékenységével a G20-ak szerepét egészíti ki, melyre széles körben a folyamatos globális gazdasági koordináció meghatározójaként tekintenek.

A csúcstalálkozókon az Európai Unió és a következő országok vezetői vesznek részt:

  • Kanada
  • Franciaország
  • Németország
  • Olaszország
  • Japán
  • Egyesült Királyság
  • Egyesült Államok.

A csúcstalálkozó képes globális menetrendet alkotni, mivel a résztvevő gazdasági nagyhatalmak döntéseinek tényleges hatásuk van. A csoportot alkotó országok vezetői által az adott politikai kérdésben meghatározott politikai irány továbbgyűrűző hatást gyakorol sok más nemzetközi szervezetre és intézményre.

A G7-csoport döntései ugyan jogilag nem kötelezők, nagy politikai befolyással bírnak.

Az EU a G7-csoportban

Az Európai Unió különleges nemzetek feletti szervezet, nem pedig független tagállam; ez magyarázza a G7-csoport „Group of Seven = Hetek csoportja” elnevezést is. Az EU tehát nem „számmal jelölt” tag, és a G7-ek soros elnökségét sem tölti be.

Az Európai Közösség képviselői 1977-ben vettek részt először az akkor Londonban megrendezett csúcstalálkozón. A Közösség szerepe idővel egyre több területre terjedt ki, és az EU-t fokozatosan bevonták a csúcstalálkozó napirendjén szereplő valamennyi politikai tanácskozásba. Az ottawai csúcstalálkozótól (1981) kezdve az összes munkaülésen részt vesz.

Középpontban a mezőgazdaság

A 2007–08-as élelmiszerár-emelkedés egycsapásra a világ politikai napirendjének élére tűzte a mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot. Az árak válságától ösztönözve az akkori G8-ak mezőgazdasági miniszterei (Oroszország tagságának 2014-es felfüggesztését megelőzően) 2009-ben Olaszországban találkoztak, hogy megvizsgálják, milyen módon lehet a fejlődő országokkal – különösen Afrikával – folytatott mezőgazdasági együttműködést fejleszteni.

Az ezt követő 2010-es kanadai csúcstalálkozón a G8-ak vezetői 22 milliárd USD-vel járultak hozzá az Aquilai Élelmezésbiztonsági Kezdeményezéshez (AFSI), melyet három éven keresztül biztosítottak annak érdekében, hogy támogassák a veszélyeztetett országok élelmiszer-termelését. A legnagyobb összegű, 3,8 milliárd USD mértékű felajánlás az Európai Uniótól érkezett, és az EU eleget is tett e kötelezettségvállalásának.

Azóta a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság fontos szerepet játszik a csúcstalálkozókon, mint például a 2016-os Japánban megrendezett csúcstalálkozón, ahol a G7-es országok mezőgazdasági miniszterei a következő pontokat sorolták kulcsfontosságú prioritásaik közé:

  • a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásának ösztönzése – motivált, szakképzett és vállalkozószellemű mezőgazdasági termelők képzése azáltal, hogy ösztönzik az önkéntes és kölcsönösen elfogadható alapon történő tudástranszfert; azáltal, hogy az átadott tudást a gyakorlatban és a szakképzésben is alkalmazzák; valamint azáltal, hogy megkönnyítik a hozzáférést az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT), a precíziós gazdálkodás eszközeihez és a mezőgazdasági innovációkhoz;
  • a nők és fiatalok lehetőségeinek növelése a mezőgazdasági ágazatban azáltal, hogy támogatják a nők és fiatalok mezőgazdasági tulajdonszerzésben, gazdálkodási irányításban, értékesítésben és egyéb mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripai tevékenységekben való aktív részvételét, valamint azáltal, hogy javítják a nők és fiatalok földhöz és egyéb eszközökhöz való egyenlő hozzáférését jövedelmük és megélhetésük jobbítása érdekében;
  • a mezőgazdasági termelők élelmiszer-értékláncban való részvételének kiterjesztése.

Megjegyzendő, hogy 2017-ben és 2018-ban a G7-csoport nem szervezett külön mezőgazdasági munkaágat, de az éghajlatváltozás kihívásaival és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival még a legutóbbi, 2018-as kanadai csúcstalálkozó nyilatkozatában is foglalkozott.

Fontos dátumok

A legutóbbi és következő G7 soros elnökségek:

  • 2016 Japán
  • 2017 Olaszország
  • 2018 Kanada
  • 2019 Franciaország
  • 2020 Egyesült Államok
  • 2021 Egyesült Királyság.