A konzultáció ismertetése

Konzultációs időszak
4 július 2018 - 16 augusztus 2018
Témakörök
Közlekedés és szállítás

Célcsoport

A Bizottság képet kíván alkotni arról, hogy az európai polgárok, valamint az érdekelt szervezetek és a tagállamok miként vélekednek a jelenlegi nyári időszámítás esetleges módosításáról. 

A konzultáció célja

A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást.

Azt szeretnénk megtudni, hogy mit gondolnak az európai polgárok, az érdekelt szervezetek és a tagállamok az Unióban jelenleg érvényben lévő nyári időszámításról, és annak esetleges módosításáról.

Hogyan lehet véleményt nyilvánítani?

Ez a kérdőív az ír kivételével az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll, és Ön a kérdéseket az EU hivatalos nyelvei közül bármelyiken megválaszolhatja. Azt javasoljuk ugyanakkor, hogy ha teheti, észrevételeit angolul fogalmazza meg.

A kérdőív kitöltését Ön bármikor megszakíthatja, és később folytathatja. A válaszok beküldése után a kitöltött kérdőív másolatát elmentheti a saját számítógépére.

Ha szeretné, további dokumentumokat (pl. állásfoglalást) is feltölthet, illetve elküldhet nekünk e-mailben véleményének, javaslatainak alátámasztására.

A beérkezett válaszokat és észrevételeket közzétesszük ezen a weboldalon. Ha Ön nem járul hozzá ahhoz, hogy személyes adatait nyilvánosságra hozzuk, akkor válaszait névtelenül tesszük közzé. Ha válaszai alátámasztásához dokumentumot is feltöltött, azt változatlan formában, a válaszokkal együtt tesszük közzé.

Az átláthatóság érdekében a Bizottság arra kéri a konzultációban részt venni kívánó szervezeteket, hogy jelezzék a Bizottság és a nyilvánosság felé, kit és milyen ügyet képviselnek, és ebből a célból regisztrálják magukat az átláthatósági nyilvántartásban, továbbá fogadják el a nyilvántartott szervezetekre vonatkozó magatartási kódexet. Ha egy szervezet úgy dönt, hogy nem adja meg a kért információkat, a Bizottság – a nyilvános konzultációk esetében alkalmazott eljárásával összhangban – a szervezet által megfogalmazott észrevételeket az egyéni hozzászólások között teszi közzé (lásd a konzultációs minimumkövetelményeket, COM(2002) 704, és az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről szóló bizottsági közleményt, COM(2007) 127, 2007. március 21.).

Ha az Ön szervezete már szerepel a nyilvántartásban, kérjük, az online kérdőív kitöltésekor adja meg a szervezet azonosító számát. Ebben az esetben úgy tekintjük, hogy az Ön által megfogalmazott észrevételek a szervezet véleményét tükrözik.

Ha az Ön szervezete még nem szerepel az átláthatósági nyilvántartásban, itt az alkalom, hogy regisztrálja. A regisztráció után térjen vissza erre az oldalra, és észrevételeit már a regisztrált szervezet nevében küldheti be.

A rendszer a felmérésre adott válaszokat a helyi adattárolóra menti el annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon egy biztonsági másolat, amennyiben a szerver nem érhető el a válaszok benyújtásakor, a válaszadó számítógépe véletlenül kikapcsol, vagy ha bármely más okból kifolyólag szükség van biztonsági másolatra. A helyi adattároló tartalmazza a kérdések azonosítóját és megőrzi a választervezeteket. Miután Ön sikeresen elküldte a szerverre a felmérésre adott válaszait, vagy elmentette válaszainak tervezetét a szerveren, az adatokat a rendszer törli a helyi tárolóból. A képernyő felső részén a következő szöveghez tartozó jelölőnégyzet segítségével tudja kiválasztani a megfelelő opciót: „Biztonsági másolat mentése a helyi számítógépre (ne jelölje be, ha nyilvános vagy mással közösen használt számítógépen dolgozik)”. Ha nem jelöli be ezt a négyzetet, az adatokat a rendszer nem fogja tárolni az Ön számítógépén.

Lásd még: A résztvevők számára készített súgó

Kiegészítő információk

Nyári időszámítás az Unióban – miről is van szó?

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani.

Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén.

A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozással párhuzamosan – de attól függetlenül – a tagállamok három különböző időzónába sorolhatók. Az időzónával kapcsolatos döntést nem befolyásolja a nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás (sem annak bárminemű változása). (Az uniós tagállamok a következő három időzónát használják: nyugat-európai idő vagy greenwichi középidő (GMT), közép-európai idő (GMT+1), és kelet-európai idő (GMT+2). Az Unió 8 tagállama (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia) alkalmazza a kelet-európai időt (GMT+2) helyi időként. 17 tagállam (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) alkalmazza a közép-európai időt (GMT+1) és 3 tagállam (az Egyesült Királyság, Írország, és Portugália) a nyugat-európai időt (GMT).) Az időzónát a greenwichi középidő (GMT) vagy az egyeztetett világidő (UTC) szabja meg.

Meg kell jegyezni azt is, hogy a nappali fény mértéke függ az adott uniós tagállam földrajzi elhelyezkedésétől. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége az egyes évszakokban viszonylag sokat változik: télen kevés a természetes fény és hosszú ideig van sötét, míg nyáron sokáig van világos, és az éjszakák rövidek. A déli tagállamokban a nappali fény és az éjszakai sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó (lásd a napkelte/napnyugta-kalkulátort az uniós tagállamokban).

Megéri-e a nyári időszámítást alkalmazni az Unióban?

Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban. A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak (további információkért lásd a főbb referenciadokumentumok listáját az oldal végén; a lista a hivatalos bizottsági dokumentumokat és jelentéseket, valamint a témába vágó és rendelkezésre álló tudományos jelentéseket és tanulmányokat elemző legfrissebb metatanulmányokat sorolja föl):

  • Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
  • Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
  • Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy a nyári időszámításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
  • Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását – minden más tényezőhöz képest – nehéz kimutatni.
  • Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.

A Bizottság a nyári időszámítás kapcsán rendszeresen kap visszajelzéseket a polgároktól, akik az óraátállítás kedvezőtlen egészségügyi hatásairól, alváshiányról és más negatívumokról számolnak be. Mások ugyanakkor pont a jelenlegi rendszer fenntartását szorgalmazzák, mivel véleményük szerint pozitív következményei vannak.

Néhány tagállam a közelmúltban levélben kereste meg a Bizottságot a nyári időszámítás kapcsán. Finnország az évi két óraátállítás eltörlését kérelmezte, Litvánia pedig a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, hogy az figyelembe vegye a regionális és földrajzi különbségeket.

Az Európai Parlament 2018 februárjában állásfoglalást fogadott el, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy értékelje ki az irányelvet, és amennyiben arra szükség van, terjessze elő az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Az állásfoglalás azt azonban leszögezi, hogy „alapvetően fontos az egységes uniós időszámítási rendszer fenntartása az évi kétszeri óraátállítás megszüntetése után is”.

A következő lépések

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a belső piac megfelelő működésének garantálása érdekében nagyon fontos, hogy a kérdéses területet az EU egységesen szabályozza. Ezt az Európai Parlament is támogatja; állásfoglalásában rögzítette, hogy az egységes uniós időszámítási rendszer fenntartása alapvető fontosságú.

Az Európai Parlament állásfoglalására válaszul a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy megvizsgálja azt a két legfontosabb szakpolitikai alternatívát, amelyek garantálhatják a harmonizált rendszert:

  1. a jelenlegi nyári időszámítás megtartása (amint azt a 2000/84/EK irányelv is rögzíti), vagy
  2. az évi két óraátállítás eltörlése az összes uniós tagállamban, és az időszakos óraátállítások betiltása. Ez nem fogja érinteni az egyes tagállamok azon döntését, hogy melyik időzónába tartozzanak, és hogy a nyári vagy a téli időszámítást (vagy egy harmadik időszámítást) vezessék-e be egész évre.