Jogellenes tevékenység és joggal való visszaélés bármilyen szervezetben előfordulhat, legyen bár köz- vagy magántulajdonban, nagy vagy kicsi. Az ilyen jogsértéseknek számos formájuk lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság. Ha pedig nem kezelik őket, az a közérdek súlyos sérelméhez vezethet.

Ezekről az esetekről gyakran a szervezetek munkatársai vagy a munkájuk során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először, akik ezáltal előnyös helyzetben vannak ahhoz, hogy a probléma orvoslására képes személyeket értesítsék.

A visszaélést bejelentők, azaz azok, akik a munkakörnyezetükben tudomásukra jutott visszaélésekről beszámolnak (az érintett szervezeten belül vagy valamely külső hatóság számára) vagy információkat tesznek közzé (a nyilvánosság számára), segíthetnek a közérdeket fenyegető olyan veszélyek vagy károk megelőzésében és felderítésében, amelyek egyébként rejtve maradnának.

A visszaélést bejelentő személyek védelme azonban európai és nemzeti szinten egyenetlen és széttagolt. Ennek következtében a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja a visszaélést bejelentőket attól, hogy aggályaikat jelentsék.

Ezért az Európai Bizottság 2018. április 23-án előterjesztett egy kezdeményezéscsomagot (többek között egy, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvre irányuló javaslatot és egy közleményt), amely átfogó jogi keretet hoz létre a visszaélést bejelentők védelmére a közérdek európai szintű védelme érdekében, könnyen hozzáférhető bejelentési csatornákat hoz létre, hangsúlyozza a titoktartásra vonatkozó kötelezettséget és a visszaélést bejelentő személyekkel szembeni megtorlás tilalmát, valamint célzott védelmi intézkedéseket határoz meg.

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2019. október 23-án fogadták el, és 2019. december 16-án lépett hatályba. A tagállamoknak 2021. december 17-ig kell nemzeti jogrendszerükbe átültetniük.