Magyarországi képviselete

Megjelent a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló első éves jelentés

/hungary/file/ruleoflawwebjpg_hurule_of_law_web.jpg

jogállamiság
copyright

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az első uniós szintű jogállamisági jelentést. A jelentés, amelynek elkészültében mindegyik tagállam közreműködött, az Unió-szerte tapasztalható pozitív és negatív fejleményekre egyaránt kitér.

30/09/2020

A dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, és mindegyik tagállamra vonatkozóan objektíven és pártatlanul vizsgálja a jogállamiság helyzetét. A jelentés rámutat arra, hogy sok tagállam magas szintű jogállamisági normákkal rendelkezik, ugyanakkor az Európai Unióban fontos kihívások jelentkeznek a jogállamiság területén. A dokumentum az alábbi négy fő pillér mentén vizsgálja a helyzetet, melyek nagyban befolyásolják a jogállamiságot: 

  • nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek,
  • korrupcióellenes keretek,
  • médiapluralizmus és -szabadság,
  • a demokratikus kormányzás hatékony rendszeréhez elengedhetetlen fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

Az új jogállamisági jelentés célja, hogy egy új megelőző eszközzel bővítse a jelenlegi uniós jogállamisági eszköztárat, továbbá hogy Unió-szerte vitát indítson és előmozdítsa a jogállamiság kultúrájának térnyerését. Célja, hogy valamennyi tagállamot segítse annak vizsgálatában, miként lehetne megoldani a kihívásokat és okulni egymás tapasztalataiból, valamint bemutassa, hogyan lehet tovább erősíteni a jogállamiságot a nemzeti alkotmányos rendszerek és hagyományok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott az alkalomból: „A jogállamiság és közös értékeink társadalmaink alapját alkotják. Közös európai identitásunk részét képezik. A jogállamiság megvédi az embereket a hatalmon lévők önkényuralmától. Nagyon magas szintű jogállamisági normákkal rendelkezünk az EU-ban, ugyanakkor különböző kihívásokkal is szembesülünk. Az Európai Bizottság folytatja az együttműködést a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldásokat találjon az emberek mindennapi jogainak és szabadságainak garantálására.”

A magyarországi helyzetet a következőképpen foglalja össze a jelentés:

Az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során. Továbbra is megválaszolásra vár az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívás. Mindenekelőtt, a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. A Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. Az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket. Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció.

A korrupcióellenes intézményi keret különböző szervek között oszlik meg. A független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása előmozdítja a korrupciót. Súlyos állítások felmerülése esetén rendszerszinten fordul elő, hogy nem kerül sor határozott fellépésre a magas rangú tisztviselőket vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálása és üldözése céljából. Ez a probléma az európai szemeszter keretében és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) részéről is felmerült, tekintve, hogy hiányzik az elkötelezettség a GRECO ajánlásainak teljesítésére. A rendszerszintű ellenőrzések és a független felügyelet tekintetében javítható a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése. Bár a lobbitevékenység szabályozása továbbra sem teljes körű, a korrupció megelőzésére irányuló politikák az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritására helyezik a hangsúlyt. A tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásával párhuzamosan szűkülnek az állampolgári felügyelet lehetőségei, ami a civil társadalmi szervezeteket övező ellenséges környezettel, valamint az átláthatóságra és a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazása során folyamatosan felmerülő új kihívásokkal együtt tovább gyengíti a korrupcióellenes keretet.

A Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára. A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.

Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadják az Alkotmánybíróság előtt. A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Az ítélet végrehajtásához szükséges jogszabályi intézkedések előkészítése folyamatban van.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható, a Magyarországra vonatkozó országspecifikus fejezet pedig itt található.

További információk (angolul)