Magyarországi képviselete

A Bizottság közzéteszi a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének 2019. évi kiadását

/hungary/file/culturalcitiesjpg_hucultural_cities.jpg

A Bizottság közzéteszi a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének 2019. évi kiadását
copyright

Az Európai Bizottság ma közzétette a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének második kiadását. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által kidolgozott eszköz az európai városokban rejlő kreatív és kulturális potenciált hivatott felmérni és ösztönözni, amely létfontosságú a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió előmozdításához. 

08/10/2019

A 2017-ben nagy sikerrel megjelentetett első kiadáshoz képest a 2019-es szélesebb mintából vett mennyiségi és minőségi adatokat dolgoz fel: 30 ország – a 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Svájc – 190 városát veszi górcső alá, hogy aktuális képet adjon Európa kulturális és kreatív gazdagságáról. A 2019-es kiadásához egy megújult online eszköz is társul, amelynek révén a városok saját adataikkal egészíthetik ki a rendelkezésre álló információkat. Ez tovább árnyalja és pontosítja a vizsgált településekről kapott képet, illetve kulturális és kreatív potenciáljuk összehasonlító kiértékelését.

A második kiadás főbb megállapításai a következők: 

•    Az általános teljesítményt tekintve a 190 város közül Párizs áll az élen.
•    A kulturális és kreatív ágazatokon belül különösen az észak- és kelet-közép-európai városokban nőtt a foglalkoztatás. Az éllovasok közé Budapest, Tallinn, Vilnius, Krakkó, Wroclaw és Tartu tartozik, átlagosan évi 12%-os foglalkoztatásbővüléssel.
•    A makroregionális eredményeket tekintve Észak-Európa teljesít a legjobban, a munkahelyteremtési dinamika pedig az észak- és kelet-európai városokban a legélénkebb.
•    A vizsgált városokban a kulturális helyszínek gyalogosan átlagosan 30 perc távolságra találhatók a polgárok lakóhelyétől, és kiválóan megközelíthetők tömegközlekedési eszközökkel.
•    Az uniós kohéziós politikai alapok a jövőben további támogatást biztosíthatnának a társadalmi-gazdasági konvergencia és a területi kohézió előmozdítására azáltal, hogy a kreatív munkahelyekre és az innovációra, a közlekedési összeköttetésekre és a kormányzásra összpontosítanak, ezek ugyanis azok a területek, amelyeken továbbra is a legnagyobb hiányosságok tapasztalhatók.
•    A ranglistát vezető kulturális és kreatív városokban nagyobb a jólét: pozitív és szoros összefüggés áll fenn a kulturális és kreatív városok mutatóinak értékei és a városok jövedelemszintje között.

Magyarországról 6 város szerepel a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjében. Európai összehasonlításban Budapest a hetedik helyen áll a között a rangsorban szereplő 20 város között, amelynek lakossága meghaladja az egymillió főt. A kultúra és kreativitás előmozdítása terén szerzett vitathatatlan érdemei miatt Szeged, Győr, Veszprém, Pécs és Debrecen is felírta magát a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének térképére.

Az első, 2017-es kiadás Európa-szerte több helyi önkormányzatot is cselekvésre sarkallt. Győr például feltérképezte a város jövőbeli beruházási igényeit, és a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjében közreadott tényanyagot felhasználva fogadta el 2019–2028-as kulturális és kreatív gazdasági stratégiáját, amelyben egyebek mellett művészeknek szánt kreatív terek és egy inkubációs dizájnközpont létrehozását is tervbe vette.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

További információk (angolul)