Magyarországi képviselete

DESI 2019: a határozott szakpolitikai fellépés és a célzott beruházások javítják a tagállamok digitális teljesítményét

/hungary/file/2019desipng_hu2019desi.png

DESI 2019: a határozott szakpolitikai fellépés és a célzott beruházások javítják a tagállamok digitális teljesítményét
copyright

Az Európai Bizottság ma közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI 2019-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok digitális versenyképesség terén mutatott teljesítménye. Magyarország a 23. helyen áll.

11/06/2019

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) kiadott idei jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy azok az országok, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, és megfelelő beruházásokkal alapozták meg azokat, viszonylag rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni. Összességében az elmúlt évben mindegyik uniós tagország digitális teljesítménye javult. Az idén Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia érte el a legjobb eredményt.

A 2019. évi DESI alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak, helyezésén azonban nem sikerült javítania az összesített rangsorban. Magyarország a széles sávú összekapcsoltság tekintetében teljesít a legjobban (valamivel az uniós átlag felett), ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körű bevezetésének, valamint az új generációs hozzáférés és a szupergyors széles sávú infrastruktúra nagyarányú hálózati lefedettségének köszönhető. A legnagyobb kihívást továbbra is a digitális technológiák üzleti integráltsága és a digitális közszolgáltatások jelentik. Magyarország mindkét említett területen a legrosszabbul teljesítő tagállamok között van, eredménye jóval elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások minősége gyengébb, mint más tagállamokban, igénybevételük aránya pedig átlag alatti. A vállalkozásoknak mindössze 14%-a (ez az EU-ban a legalacsonyabb arány) használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében. Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. A humán tőke tekintetében Magyarországon magas az IKT-diplomások aránya, az IKT-szakemberek aránya pedig közelít az átlaghoz, az internetfelhasználói készségeken azonban van még mit javítani.

Ugyancsak ma jelent meg a „Nők a digitális világban” elnevezésű eredménytábla is, amelyből kiderül, hogy a digitálisan versenyképes uniós országok a nők digitális gazdaságban való részvétele terén is az élen járnak. E tekintetben Finnország, Svédország, Luxemburg és Dánia tartozik az éllovasok közé. Uniós szinten ugyanakkor továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek és az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából. A legnagyobb egyenlőtlenség ez utóbbi területet jellemzi: az infokommunikációs szakemberek mindössze 17%-át alkotják a nők. Az eredménytáblán Magyarország a 24. helyen áll az uniós tagállamok sorában.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

 

További információk

   •    Kérdések és válaszok (angolul)
   •    A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2019 (angolul)
   •    DESI: Magyarországról szóló országjelentés
   •    A magyar távközlési piacra vonatkozó jelentés (angolul)
   •    A „Nők a digitális világban” eredménytábla magyarországi eredményei (angolul)