Magyarországi képviselete

rescEU: új európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére

/hungary/file/2017novcivil-protectionjpg_hu2017nov_civil-protection.jpg

rescEU: új európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére
©

Az Európai Bizottság nagy ívű terveket terjesztett elő annak érdekében, hogy Európa jobban tudja kezelni a természeti katasztrófákat.

23/11/2017

Az olyan természeti katasztrófák, mint például az árvizek, erdőtüzek, földrengések és járványok, az elmúlt években összetettebbé és gyakoribbá váltak az éghajlatváltozás miatt. Egyedül 2017-ben 200 ember vesztette életét Európában természeti katasztrófák következtében, és több mint egymillió hektárnyi erdő vált a tűz martalékává. 1980 óta a tagállamok a szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt – az emberéleteken kívül – több mint 360 milliárd euró veszteséget szenvedtek.
 
A jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus önkéntes alapú rendszer, amelyben a részt vevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait az EU koordinálja. A mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófák esetén is aktiválható, de a katasztrófavédelmi felkészültséget és a megelőzést is támogatja. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok komoly próbatételt jelentettek a tagállamok számára, különösen akkor, amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú katasztrófával. Az EU nem rendelkezik saját tartalékkapacitással ahhoz, hogy ilyen esetekben támogassa a túlterhelt tagállamokat.

Az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítését két javasolt intézkedés szolgálja:

  • Létrejön az európai szintű rescEU tartalék, amelyet polgári védelmi kapacitások – pl. tűzoltó repülőgépek, speciális szivattyúk, városi kutató-mentő kapacitások, tábori kórházak és sürgősségi orvosi csoportok – alkotnak. A tagállami erőforrásokat kiegészítő tartalékot az Európai Bizottság kezeli majd a katasztrófák által sújtott országok megsegítése érdekében, és akkor fogja bevetni, ha a nemzeti kapacitások túlterheltek. A rescEU összes költségét és kapacitását az EU finanszírozza, a bevetéséről pedig a Bizottság dönt.
  • A Bizottság támogatni fogja a tagállamok nemzeti kapacitásainak bővítését. Ebből a célból finanszírozni fogja a meglévő erőforrások átalakítását, javítását, szállítását és üzemeltetését is (jelenleg csak a szállítási költségeket fedezi).

A katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség fokozása céljából a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással megelőzési és felkészülési stratégiáikat, hogy az esetleges hiányosságokat közösen tudják azonosítani és kezelni. A most előterjesztett javaslat a megelőzéssel és a felkészüléssel foglalkozó uniós szakpolitikák közötti együttműködést és összhangot is javítja, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat, hogy az életmentő segítség késedelem nélkül megérkezhessen az érintett területekre.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

További információk