Magyarországi képviselete

Menekültek Európán belüli áthelyezése: tények az uniós kvótarendszerről

Menekültek áthelyezése

A menekültek EU-n belüli áthelyezése kapcsán különböző vélemények és híresztelések láttak napvilágot az utóbbi napokban. Az alábbi összefoglalóban választ adunk a legfontosabb kérdésekre.

2017/07/27

Milyen célt szolgál a kvótarendszer? Kinek a terve ez?

A kvótarendszer az EU és tagállamai terve. Az előzménye pedig az, hogy 2015-ben hirtelen megugrott az Európába érkező menekültek száma, és közülük messze a legtöbben Görögországban vagy Olaszországban értek az EU területére. Az EU Tanácsában a tagállamok nagy többsége a szolidaritás jegyében átmeneti intézkedést fogadott el, amely szerint a legjobban megterhelt országokból a többi EU-tagállam kvóták alapján átvesz bizonyos számú menekültet. Az eredeti javaslat szerint Magyarországról is átvettek volna menekülteket a többiek, de a magyar kormány nem kért ebből a segítségből.

Az uniós intézmények és tagállamok természetesen kötelesek végrehajtani ezt a döntést, és az országok túlnyomó többsége ki is veszi a részét a menekültek áthelyezéséből. Ugyanakkor az EU – a tagállamok részvételével – számos további intézkedést is elfogadott a migrációs válság enyhítésére és az illegális bevándorlás leküzdésére. Így például megerősítette az unió külső határainak védelmét, a Törökországgal kötött egyezmény révén lényegében lezárta a balkáni migrációs útvonalat, továbbá lépéseket tett a menedékjogra nem jogosultak visszatérése és a migrációt kiváltó okok felszámolása érdekében.

 

Kikre és hány emberre vonatkozik az áthelyezés?

Az áthelyezési rendszer átmeneti segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak, ezért korlátozott időre és korlátozott létszámra vonatkozik. A Tanács döntése csak a 2017. szeptemberig érkező menedékkérőkre vonatkozik, és közülük is csak azokra, akikről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy például háború elől menekülve valóban nemzetközi védelemre jogosultak. A közös döntés értelmében Magyarországnak 1294 főt kellene befogadnia. A kvótarendszer gazdasági bevándorlókra egyáltalán nem vonatkozik.

 

Jelentenek-e biztonsági kockázatot az áthelyezett menekültek?

Az áthelyezések során Olaszország és Görögország együttműködik a befogadó ország hatóságaival. A nemzeti hatóságok már az áthelyezés végrehajtása előtt személy szerint ismernek minden jelöltet, és egyéni biztonsági átvilágítást is végezhetnek, ami alapján vissza is utasíthatják az adott menekült befogadását. Így az áthelyezés nem jelent nagyobb biztonsági kockázatot, mint például egy vízum kiadása vagy az egyes tagállamok letelepedési programjai.

 

Mi az Európai Unió Bíróságának szerepe a kvótaperben?

Magyarország és Szlovákia pert indított az EU Tanácsa ellen, amelyben a kvótadöntés megsemmísítését kérték. A Bíróság kizárólag az uniós jogszabályok alapján, függetlenül és elfogulatlanul határoz, ahogy azt az egyes országok nemzeti bíróságai is teszik. 2017. június 26-án a Bíróság főtanácsnokának véleményét tették közzé, amely azonban a bírákat nem kötelezi. Az ítélet még nem született meg. Amikor meglesz, azt természetesen az uniós intézményeknek és a tagállamoknak is végre kell hajtaniuk, ahogy bármely ország bíróságának jogerős ítéleteit is elfogadja mindenki.