Magyarországi képviselete

Nemzeti konzultáció: Észrevételek a kormány tájékoztatójára

/hungary/file/2017aprilhueuflags250xpng-0_hu2017aprilhu_euflags250x.png

Nemzeti konzultáció: Észrevételek a kormány tájékoztatójára

A polgárokkal való konzultációt az Európai Bizottság is fontosnak tartja.

18/05/2017

A polgárokkal való konzultációt az Európai Bizottság is fontosnak tartja, ezért számos fórumot szervezett biztosok részvételével Magyarországon, és egyes konkrét javaslatokról az interneten is. Az Unió jövőjéről szóló vitához a Bizottság több változatot felvázoló javaslatot terjesztett elő. A javaslatok között van olyan, amely a magyar kormány által is preferált – az intézmények és a tagországok közötti – munkamegosztást javasolja. Így alapvető ellentétről nem lehet beszélni, konkrét kérdésekben pedig hasznos lehet a vita. A Bizottság azt szeretné, ha az említett viták a közösen jóváhagyott római nyilatkozat szellemében folyhatnának. A nyilatkozat szerint: „a tagállamok egymással és az európai intézményekkel a bizalom és a lojális együttműködés szellemében és a szubszidiaritás elve alapján fognak munkálkodni”,  nem pedig a kampánykommunikáció leegyszerűsített üzeneteire építve. Ennek szellemében teszünk néhány észrevételt a magyar kormány által közzétett állásfoglalásra.

 

1. Az alacsonyabb rezsiért

Az energiaunióra vonatkozó tervezettel a Bizottság javaslatot tett a fenntartható rezsicsökkentésre: növelni szeretnénk az épületek és a tartós fogyasztási cikkek energiahatékonyságát, hiszen az a legolcsóbb energia, amelyet el sem fogyasztunk. Az európai energiahálózatok összekötésével növelni kívánjuk továbbá az ellátás biztonságát, és lehetővé szeretnénk tenni, hogy a fogyasztó a számára legkedvezőbb ajánlatot választhassa. A rászorulók célzott támogatásban részesülhetnének. A hatósági ár kivezetése tehát egy új minőségű, a tagállami és európai hatóságok által felügyelt, hatékony „összeurópai” piac kialakításával együtt történhetne, amelyen természetesen a hazai – akár állami tulajdonú – szolgáltatók is aktívan részt vehetnének. Meggyőződésünk, hogy ez lenne a legkedvezőbb megoldás a fogyasztóknak, és a változások a szolgáltatás színvonalát is növelnék. Ugyanakkor nyitottak vagyunk a párbeszédre, hiszen egy javaslatról van szó, amelyről konstruktív szakmai vita folyik a tagországokkal, és amelyről a tagországok kormányainak képviselői fognak dönteni az Európai Parlamenttel együtt.

 

2. A kvótákról

Miközben a tagországokkal együtt azon dolgozunk, hogy a migrációt csökkentsük, illetve megelőzzük, továbbá – közösen – szigorúbb szabályokat hoztunk a jogszerűtlenül az Unióban tartózkodó bevándorlók országukba történő visszatérése érdekében, a nemzetközi egyezmények alapján menedékjogot kérőket nem tekintjük illegális bevándorlónak, és – biztonsági átvilágítás utáni – áthelyezésükhöz várjuk a tagországok szolidáris együttműködését. (Az Unión kívül tartózkodók korlátozás nélküli betelepítésére az Európai Bizottság nem tett javaslatot.) A válaszban hivatkozott határozat valójában egy a válsághelyzetek esetén – a már az Unió területén tartózkodó menedékkérőkre – alkalmazandó javaslat, amely szintén csak a tagállamok általi megvitatás és jóváhagyás után léphetne hatályba.

 

3. Civil szervezetek támogatása

Az Európai Bizottság közvetlenül és a tagállamok által kezelt uniós alapok révén civil szervezetek ezreit támogatja évente. A támogatások konkrét projektekre vonatkoznak, tehát nem a támogatott szervezetek általános fenntartását szolgálják. Olyan tevékenységeket természetesen nem támogat a Bizottság, amelyek nem felelnek meg az adott pályázat kritériumainak vagy jogszabályba ütköznek.

 

4. Átláthatóság

A lobbitevékenységet folytató szervezetek átlátható működését valóban fontosnak tartjuk, de úgy gondoljuk, hogy a rájuk és más civil szervezetekre vonatkozó szabályoknak nem szabad diszkriminálniuk egyes szervezeteket vagy szervezetek egy csoportját.

 

5. Munkahelyek

Az EU-tagság révén Magyarországon százezres nagyságrendben jöttek létre munkahelyek. Ezek egy része közvetlenül uniós programok támogatásának, más részük az uniós tagság egyéb előnyeinek is köszönhető. A magyar piac megnyitásával egyidejűleg Magyarország egy félmilliárd lakosú piac része lett. Ezen a piacon a magyar vállalkozások jól szerepelnek, hiszen Magyarországnak jelentős külkereskedelmi többlete van az Unió többi országa felé, és ide irányul a hazai export közel 80%-a.  Az Európai Unió közfoglalkoztatási programmal kapcsolatos legutóbbi ajánlásai nem a program létjogosultságát kérdőjelezik meg. Az Európai Bizottság a hatékonyság javítása érdekében javasolta a program átalakítását azzal a céllal, hogy a közmunkások nagyobb arányban legyenek képesek a programon kívül is munkát vállalni, és a program csak a másutt nem foglalkoztatható munkavállalókra fókuszáljon. Javaslataink jelentős részével a magyar partnerek egyetértettek. A javaslatok megvalósítását a jelenleg tapasztalható, egyre nagyobb magyarországi munkaerőhiány is indokolja.

 

6. Adópolitika

Az internet áfájának csökkentése a jelenleg hatályos, valamennyi tagállam által egyhangúlag elfogadott uniós irányelvbe ütközik. Ugyanakkor jelenleg zajlik az irányelv módosításának előkészítése. A módosítás elfogadását követően a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének az áfa mértékének meghatározásában. Egyes különadók beszedését nem adópolitikai, hanem versenytorzító hatásai miatt függesztette fel a Bizottság. Ezen döntés ellen a tagállamoknak fellebbezési lehetőségük van, amellyel Magyarország több esetben élt is. Az Európai Bizottság nem tett olyan javaslatot, amely a jelenlegi, tagországi adómegállapítási hatásköröket csorbítaná.