Magyarországi képviselete

9. Az EU jólétet, növekedést és munkahelyeket teremt

A gazdasági és pénzügyi válság mély nyomokat hagyott maga után. Dél-Európa különösen nehezen birkózik meg a munkanélküliséggel, sok ország még mindig nagy adóssággal küzd. Emiatt kevesebb a beruházás. A beruházások hiánya visszafogja a gazdaságot, és súlyosbítja a munkanélküliséget. Az Európai Bizottság ezt a gazdaságpolitikák már több éve működő európai szintű koordinációjával és az európai beruházási tervvel kívánja orvosolni.

Vissza a főoldalra

A válság sokuniós országban alapvető problémákat és fenntarthatatlan tendenciákat hozott felszínre. Világossá tette azt is, mennyire függenek egymástól az uniós országok nemzetgazdaságai. A gazdaságpolitikák uniós szintű, jobb koordinációja segítheti a tagállamokat az említett problémák leküzdésében, továbbá a növekedés és a foglalkoztatás élénkítésében. A Bizottság a válság tanulságait levonva minden évben országspecifikus reformajánlásokat terjeszt elő, melyek segítik a tagállami költségvetési és gazdaságpolitikai tervezés folyamatát.

A Juncker-Bizottság egy másik gyógymódot is kifejlesztett a válság ellen: a 2014-ben kezdeményezett, Juncker-tervként is ismert európai beruházási tervet. A terv a befektetési feltételek javításával és egy garanciaprogrammal három éven belül Európa-szerte 315 milliárd eurónyi jövőorientált beruházást katalizál. A terv a következő módon működik: Az EU garanciájával kis- és középvállalkozások és nemzetközi vagy hazai nagyprojektek – közlekedési, szélessávú vagy energetikai hálózatok kiépítésére – juthatnak finanszírozáshoz. A kedvezményezettek olyan vállalkozások, amelyek jövőorientált beruházásokat szeretnének végrehajtani, de csak nehezen jutnának hozzá a szükséges tőkéhez. Az EU átvállalja a beruházások kockázatainak egy részét, hogy a magánbefektetők számára vonzóbbá tegye a projekteket.

A kezdeti aggályok ellenére az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) jól teljesít. Az ESBA által nyújtott finanszírozás 2017 januárjáig 168 milliárd euró összegű többletberuházást generált, vagyis az eredetileg tervezett időtartam fele elteltével a cél több mint 50%-ban már megvalósult. A már jóváhagyott projektek keretében várhatóan 100 000-nél is több ember talál új munkahelyet. A kedvezményes hitelek több mint 380 000 kis- és középvállalkozást segítenek.

Az ESBA-forrásokra Magyarországon is nagy igény mutatkozik. Magyarországon jelenleg három pénzintézetnél juthatnak az európai beruházási terv általá támogatott finanszírozáshoz a kis- és középvállalkozások, amelyek várhatóan 612 millió eurónyi (közel 190 milliárd forint) beruházást fognak generálni. Így kapott például támogatást egy észak-magyarországi vállalkozó fogorvosi rendelő berendezéséhez.

A kedvező eredmények ismeretében a beruházási terv kibővítése és meghosszabbítása várható. Az ESBA célja ezek után, hogy hat év alatt – vagyis 2020-ig – uniós szinten legalább 500 milliárd euró, illetve 2022-ig 630 milliárd euró összegű többletberuházást generáljon..

Ezzel együtt maga az uniós egységes piac is egy óriási növekedést támogató programnak tekinthető. Az Unión belüli szabadkereskedelem költségmegtakarítást hoz a vállalkozásoknak, és olcsóbbá teszi a termékeket a fogyasztók számára. A vállalkozások könnyebben tudnak beruházni más uniós tagállamokban. Az európai polgárok szabadon munkát vállalhatnak az összes uniós tagállamban. Ezek a vívmányok az elmúlt évtizedekben erősítették a versenyképességet, hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, és jólétet teremtettek – ez hatványozottan igaz a sokat exportáló országokra, így például Magyarországra. Mindezek révén az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasági térségévé vált, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát is.

Az Európai Bizottság a beruházási tervről

Gazdaságpolitikai koordináció az európai szemeszter keretében

 

Következő érv