Magyarországi képviselete

8. Európa nem a vadnyugat,hanem szociális piacgazdaság

A szociális piacgazdaság vívmányait mindenki ismeri: az EU-ban senkit sem lehet csak úgy egyik napról a másikra utcára tenni. A várandós kismamák külön védelmet élveznek, a cégek pedig nem tömörülhetnek kartellekbe, hogy felsrófolják az árakat. Erre az EU a garancia.

Vissza a főoldalra

A Lisszaboni Szerződés rögzíti, hogy az EU versenyképes szociális piacgazdaság kialakítására törekszik. A cél a jólét és a teljes foglalkoztatottság elérése, továbbá a munkavállalók szociális biztonsága. E cél érdekében az állam aktív szerepet vállal a gazdasági életben, többek között a fogyasztóvédelem és a verseny területén.

A szociális piacgazdaság az elmúlt évtizedekben egész Európában bizonyított: a lakosság széles rétegeit segítette jólétük növelésében és szociális biztonságuk fenntartásában. Az Európán kívül élő emberek számára ezért kontinensünk egyet jelent a jólét ígéretével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szociális piacgazdaság vívmányai azonban nem maguktól értetődők, folyamatosan tenni kell értük. Erre aktuális példa, hogy az Európai Bizottság magasabb bérhez kívánja juttatni a nyugati uniós tagállamok mezőgazdaságában vagy építőiparában idénymunkásként dolgozó kelet-európai munkavállalókat (a kiküldetési irányelv reformja). E munkavállalók eddig csak a fogadó ország minimálbérére voltak jogosultak, az új szabályok értelmében viszont a fogadó országbeli dolgozóknak járó bérkiegészítéseket és pótlékokat is meg kell kapniuk, két év után pedig velük teljesen azonos javadalmazásban kell részesülniük. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban rámutatott: „Itt a szociális igazságosságról van szó. Európa nem a vadnyugat, hanem szociális piacgazdaság.”

Juncker elnök szociálisan érzékenyebb Európát szeretne, tisztességes munkakörülményekkel, működő munkaerőpiaccal és aktív szociális párbeszéddel. Az EU Európa-szerte támogatja a munkavállalók részvételi jogát, biztosítja a munkahelyi egészségvédelmet, erősíti a részmunkaidőben foglalkoztatottak jogait, és minimumkövetelményeket ír elő a munkavállalók szabadsága és pihenőideje tekintetében. Az Európai Bizottság az adóelkerülés ellen is küzd, aktív európai munkaerőpiaci politikát folytat (például támogatja a munkavállalók és munkanélküliek képzését), és ösztönzi a munkahelyteremtést. További pozitívum, hogy az EU olyan egységes szabályokat dolgozott ki az oklevelek és képesítések elismerése céljából, amelyek mindenki számára jelentősen megkönnyítik, hogy más uniós országban vállaljon munkát.

A Lisszaboni Szerződés 3. cikke

Juncker elnök 2016. szeptember 14-i beszéde az Unió helyzetéről

 

Következő érv