Magyarországi képviselete

5. Mélyen gyökerező európai értékek: Az EU mások számára is példával szolgál a világban

Hetven éve élünk a demokratikus berendezkedésen és jogállamiságon alapuló békében. Értékeink és életformánk folytán Európa világszerte példaképül szolgál a politikai változásokért és a demokratikus átalakulásért küzdők számára.

Vissza a főoldalra

Az Európai Unió története a második világháború után, 1951-ben a Montánunióval kezdődött. 1957-ben, azaz 60 évvel ezelőtt hat állam – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – aláírta az Unió alapító okirataként számontartott Római Szerződéseket. A cél kezdettől fogva a béke és a jólét előmozdítása volt a kontinensen. Ez a törekvés tehát bizonyos tekintetben elválaszthatatlan az EU-tól. Jean-Claude Juncker, a Bi-zottság elnöke így fogalmaz: „Európai életformánknak szerves részét képezik az értékeink: a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság. Olyan értékek ezek, amelyekért évszázadokon át küzdöttünk szóval és fegyverrel egyaránt.”

Az EU ugyanakkor Európa bármely demokratikus berendezkedésű országa előtt nyitva áll. A tagállamok jól működő piacgazdaságának és stabil demokráciájának köszönhetően az Unió az évek során mágnesként hatott a kontinens országaira, melyek közül mind több és több csatlakozott. Tagállamainak száma a kezdeti hatról időközben 28-ra nőtt, így területén – mely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig a kontinens jelentős részét felöleli – ma több mint 500 millió ember él.

A vasfüggöny 1989-es lehullása után az EU segítséget nyújtott Kelet- és Nyugat-Európa egyesüléséhez. 2004-ben és 2007-ben számos közép- és kelet-európai volt szocialista ország csatlakozott az Unióhoz, ami támogatta a demokratikus erőket és ösztönözte a gazdasági növekedést. 2013-ban Horvátország csatlakozásával az EU tagjainak száma 28-ra emelkedett. Ha az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazásnak megfelelően kilép, az EU történelme folyamán először fogja elveszíteni egyik tagját. Fájdalmas esemény ez, melynek hatását mindannyian megérezzük.

Ugyanakkor öt tagjelölt ország reményteljesen várja, hogy csatlakozhasson az Unióhoz. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni országokról – Albániáról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Montenegróról és Szerbiáról – mondható el. Törökországgal ugyan a tárgyalások továbbra is folyamatban vannak, csatlakozására azonban a demokratikus berendezkedés utóbbi időben tapasztalható megingása következtében belátható időn belül nem fog sor kerülni. Szomszédságpolitikája keretében az EU az Unió külső határain túl is támogatja a stabilitást, a biztonságot és a jólétet.

Mindent egybevetve elmondható, hogy a világ számos régiója továbbra is követendő példaként tekint az Európai Unióra. Nincs még egy olyan kontinens, ahol ilyenfajta együttműködés alakult volna ki. Együtt a világ legnagyobb gazdasági térségét alkotjuk, és mi vagyunk mind Kína, mind az USA legfontosabb kereskedelmi partnere. Emellett mi nyújtjuk a legtöbb humanitárius segélyt, és jelentős összegeket fordítunk az éghajlat-politikára, a konfliktusmegelőzésre és fenntartható jövőnkre. „A mai világban szükség van egy olyan hatalomra, melynek történelme elválaszthatatlanul összefonódik a béke és a konfliktusmegelőzés ügyével” – véli az EU külügyi főképviselője, Federica Mogherini.

Az Európai Bizottság weboldala az EU bővítéséről

Az Európai Bizottság angol nyelvű weboldala a csatlakozásra váró országokról

Federica Mogherini 2016. december 7-én Berlinben elhangzott angol nyelvű beszéde

 

Következő érv