Magyarországi képviselete

3. Globalizált világunkban mi, európaiak csak együtt tudjuk érdekeinket érvényesíteni

Európa a következő évtizedekben várhatóan veszíteni fog jelentőségéből a nemzetközi színtéren. Hogy lehet ez? Az ok a demográfiai tényezők alakulásában rejlik: a születési arány más kontinenseken jelentősen magasabb. Az ENSZ előrejelzése szerint például Afrika népessége 2100-ig meg fog négyszereződni, és ezzel Ázsiát is megelőzve Afrika lesz a világ legnépesebb kontinense.

Vissza a főoldalra

Ma az EU-ban több mint 500 millió ember él, több, mint az USA-ban és Japánban együttvéve. Európa lakossága a világ népességének 8%-át teszi ki. 2050-re azonban ez az arány 5%-ra csökken. „A tények magukért beszélnek: A világ egyre nagyobb, mi pedig egyre kevesebben vagyunk” – elemzi a helyzetet Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke. A követ-kezmény: a társadalom elöregszik, a gazdaság pedig munkaerőhiánnyal küzd. Ezzel párhuzamosan mind gazdaságilag, mind katonailag, mind társadalmilag csökken Európa jelentősége a világban. 2050-re egyetlen uniós ország sem lesz a világ hét vezető gazdasági nagyhatalma között. De mi a helyzet, ha az EU egészét nézzük? Együtt azonban még mindig az élmezőnyben vagyunk. Juncker elnök így fogalmaz: „Csak egy egységes EU képvisel elég erőt ahhoz, hogy meghallják a hangját a világban”.

Globalizált világunkban, melyben egyik kihívás a másikat követi, egyetlen uniós állam sem elég nagy ahhoz, hogy egyedül érvényre tudja juttatni saját érdekeit és közös értékeinket. Erre csak az EU kötelékében vagyunk képesek. „A tagállamoknak két típusa létezik – véli Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke. – A kicsik, és azok, akik még nem vették észre, hogy kicsik.” A nemzetközi színtéren az EU-nak nemcsak kül- és biztonságpolitikai feladatai vannak, hanem a fejlesztési együttműködéssel, a külkereskedelemmel, a globális gazdasággal, a migrációval, az éghajlatváltozással és az energiapolitikával is törődnie kell.

Európa lakossága a világ lakosságához mérten csökken

Forrás: az ENSZ Statisztikai Szolgálata és az Eurostat (27 tagállamra vonatkozóan).

Kézenfekvő tehát, hogy az EU-nak működőképesnek kell lennie. A viták és válságok ellenére az európai államoknak össze kell fogniuk – a saját érdekükben. Juncker elnök óva int mindnyájunkat: „Ellenségeink örülnének, ha az Unió szétesne. Versenytársaink pedig saját javukra fordítanák megosztottságunkat.” Az EU ma Lisszabontól Helsinkiig, Dublintól Szófiáig, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, az Északi- és a Keleti-tengertől a Földközi-tengerig Európa jelentős részét felöleli. A tagországok között vannak királyságok és köztársaságok, NATO-tagok és nem NATO-tagok. Ha külső fenyegetés vagy a globalizáció következményei szükségessé teszik, az EU védelmet tud nyújtani polgárai számára olyan helyzetekben is, amikor erre a nemzetállamok már nem képesek. Az Unió keretei között folytatott európai együttműködésnek jelenleg nincs alternatívája.

Jean-Claude Juncker elnök 2016. szeptember 14-i beszéde az Unió helyzetéről

 

Következő érv