Magyarországi képviselete

33. Az EU lehetővé teszi, hogy bármelyik uniós tagállamban letelepedhessünk és dolgozhassunk

Mindenki kiválaszthatja magának, hol kíván élni az Unión belül. Ha nyugdíjasként a spanyolországi napsütést választjuk, vagy egyetemi hallgatóként Olaszországban élveznénk a dolce vitát, avagy vállalkozást alapítanánk egy másik uniós tagállamban, minderre van lehetőségünk.

Vissza a főoldalra

Európa támogatja azt az elképzelést, hogy minél egyszerűbben lehessen egyik országból a másikba költözni, ha éppen ahhoz támad kedvünk, hiszen egy uniós tagállam polgárai egyúttal az Európai Unió polgárai is. Ebből fakadóan a polgároknak elidegeníthetetlen joguk és szabadságuk, hogy maguk választhassák meg, melyik uniós országban kívánnak dolgozni, tanulmányokat folytatni vagy nyugdíjas éveiket eltölteni. Ezek alapját az európai alapszerződésekben meghatározott jogok, mint a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága képezik. Minden államnak a saját állampolgáraival azonos módon kell kezelnie az uniós állampolgárokat a foglalkoztatás, a szociális ellátás és az adózás terén.

Jelenleg EU-szerte több mint 14 millió olyan uniós polgár van, aki tartósan valamely másik tagállamban él. Közülük a legtöbben dolgoznak, sokan azonban nyugdíjasok vagy egyetemi hallgatók, akiknek a létfenntartásukhoz elegendő pénzzel és egészségbiztosítással kell rendelkezniük.

Az EU 2004-es keleti bővítését követően sokan attól tartottak, hogy a kelet-európaiak közül sokan Nyugat-Európában fognak letelepedni, és ott kihasználják majd a szociális védőhálót. A számok azonban nem ezt igazolják. A legtöbb tagállamban a más uniós államból származó mobilis uniós polgárok hozzájárulnak a szociális hálóhoz. Több adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek, mint amennyi juttatásban részesülnek, és nem veszik nagyobb mértékben igénybe a szociális ellátást, mint az adott ország saját állampolgárai.

Az uniós jog egyértelmű határokat szab: a polgároknak joguk van a mozgás szabadságára, de nem jogosultak arra, hogy szabadon igényt támasszanak egy másik uniós állam szociális ellátásaira, mivel csak azok az uniós polgárok vehetik igénybe a szociális ellátást, akik dolgoznak. Az Európai Bíróság ezt több ítéletben is megerősítette.

A munkaerő-bevándorlás a nyugat-európai gazdaságokat is erősíti, hiszen a vállalatoknak a szakképzett munkaerő hiánya és a népesség elöregedése miatt több munkavállalóra van szükségük.

Az uniós polgárok szabad mozgásáról szóló irányelv

 

Következő érv