Magyarországi képviselete

31. Az EU sokat tesz a tiszta levegőért és vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében

Sok városban okoz problémát a szállópor, a szmog és a kipufogógáz miatt szennyezett levegő. Az Unió ezért világszerte nyomatékosítja a környezetvédelem fontosságát, és ambiciózus célokat tűz ki annak érdekében, hogy csökkentse a globális felmelege-désért is felelős egyik üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátását.

Vissza a főoldalra

„Mi, európaiak, globális vezető szerepet töltünk be az éghajlatváltozás elleni fellépés terén”, mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Unió hozta tető alá az első globális éghajlat-politikai megállapodást. 2015 végén Párizsban 195 ország írta alá a történelmi jelentőségű klímamegállapodást, amely 2016 végén hivatalosan is hatályba lépett. A Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Az Európai Unió hozta létre a Párizsi Megállapodást lehetővé tevő ambiciózus koalíciót”, azáltal, hogy kifejezetten és ismételten felkérte partnereit, a G20-csoportot és az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy kövessék példáját.

A megállapodásban az aláíró államok vállalják, hogy a veszélyes globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest „jóval két Celsius-fok alatt” tartják és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés csak 1,5 Celsius-fok legyen. Számos szakembernek az a véleménye, hogy ez az érték még lehetővé teszi az éghajlatváltozás okozta hatások kezelését.

E cél megvalósításához konkrét lépésekre és ütemtervre van szükség. Ennek érdekében az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével a nemzetközi közösség a kőolaj-, földgáz- és szénfelhasználás megszüntetésére törekszik. Még az olyan nagy szennyezők, mint az USA, Kína, Brazília és India is ratifikálták a Párizsi Megállapodást, míg annak elődjéhez, a Kiotói Jegyzőkönyvhöz nem csatlakoztak. A tervek szerint a Párizsi Megállapodás a jegyzőkönyv hatályának megszűnését követően, 2020-ban lép életbe. A Párizsi Megállapodás végrehajtására a részes államok kötelezettségvállalásai szerint kerül sor. A következő éghajlat-változási konferenciára 2017 novemberében Bonnban, az ENSZ környezetvédelmi titkárságának székhelyén kerül sor.

Az EU élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben: már 2014 októberében három célt tűzött ki, amelyeket az Unió egészében el kell érni: a tagállamok 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tervek szerint a megújuló energiaforrások teljes energiatermeléshez viszonyított arányát 2030-ig mintegy 27 százalékra kell növelni, az energiafogyasztást pedig 2014-hez képest 27 százalékkal csökkenteni kell. A tagállamoknak még sokat kell tenniük, hogy ezeket a célokat valóban elérjék.

Az Európai Unió egyik kiemelt környezetpolitikai célja a levegőminőség javítása. Az EU a levegőminőségre vonatkozó határértékeket is meghatároz, amelyeket valamennyi uniós tag-államnak be kell tartania a polgárok egészségének megóvása érdekében, mivel egyre nagyobb számban fordul elő asztma vagy bronchitis. Az uniós tagállamok már 1999-ben megállapodtak a levegőminőségre vonatkozó minimumkövetelményekről. 2005-ben a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra és az ólomra vonatkozóan felső határértékeket állapítottak meg. Az uniós tagállamoknak ezeket be kell tartaniuk, például sebességkorlátozás, közlekedési tilalom, illetőleg az iparra vonatkozó követelmények bevezetésével, illetve nyújthatnak például adókedvezményt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású autókra.

A Párizsi Megállapodás szövege (angolul)

Az Európai Bizottság az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célokról

 

Következő érv