Magyarországi képviselete

29. Az EU megvéd az élelmiszerhamisítóktól és megőrzi a helyi kulináris specialitásokat

Ha valaki egyszer kóstolta a gyulai kolbászt vagy az eredeti gönci kajszibarackot, a jövőben biztosan csak az eredetit szeretné választani. Az Unió nélkül azonban ezek a helyi specialitások akár el is tűnhettek volna a piacról. Az EU fellép az élelmiszerhamisítókkal szemben, akik saját termékeiket próbálják valamely ismert specialitás nevével értékesíteni.

Vissza a főoldalra

Bizonyos ételek esetében egyöntetű a vélemény: a nürnbergi kolbászt vagy a türingiai kolbászt helyben kell készíteni, a fekete-erdei sonkát csak a Fekete-erdőben lehet füstölni. Ugyanígy pármai sonka vagy tiroli szalonna sem készíthető máshol, de folytathatnánk a sort ismert sörökkel, sajtokkal vagy kekszekkel.

Európában komoly hagyománya van a regionális specialitások készítésének, amelyek hozzátartoznak a helyi kultúrához. Az Unió ezért számos termék eredetmegjelölését olyan jelzéssel védi, amely oltalmat jelent a visszaélésekkel szemben. Az Unió célja, hogy ezáltal fenntartsa e termékeknek az előállítás helyéből és a meghatározott előállítási módból eredő egyediségét. Számos gyártó kéri az általa gyártott regionális specialitás felvételét az uniós nyilvántartásba, hogy így védje meg a hamisítástól. A nyilvántartásban megtalálható a csabai kolbász csakúgy, mint a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma vagy a magyar szürkemarha húsa.

Az EU három különböző, a tulajdonságokon alapuló megjelölést használ, ezek: az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (ez arra utal, hogy egy termék termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen, valamint elismert, rögzített eljárással történik), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a termelés legalább egyik szakasza – az előállítás, feldolgozás vagy elkészítés – az adott területen történik) és a hagyományos különleges termék (amely esetében az adott termék hagyományos összetételű vagy hagyományos előállítási és/vagy feldolgozási módszerrel készül).

Időközben több mint 1250 regionális termékre vagy specialitásra vonatkozó eredetmegjelölés került be az uniós jegyzékbe. A 2017. januári adatok szerint 14 hagyományos és regionális termék magyar eredetű.

A világ számos más régiójában, például az USA-ban ismeretlen az ilyen oltalom. Az USA-ban egyes termékekre meghonosodott az európai elnevezés, így például champagne-nak nevezik az ott, és nem Franciaországban palackozott pezsgőt is. Épp ezért az oltalom alatt álló eredetmegjelölések is részét képezik a kereskedelmi tárgyalásoknak. Az elmúlt években az Unió nagyon sikeres volt ezen a téren és több száz földrajzi megjelölés esetében megerősített védelmet tudott elérni. Azt, hogy európai termékek már Európán kívül is védelmet élveznek, az EU például a Kanadával, Koreával és Szingapúrral kötött kereskedelmi megállapodások útján érte el. Külön megállapodást kötött továbbá Kínával, amelyben rögzítette az eredetmegjelölések védelmét.

A földrajzi eredetmegjelölések

A bejegyzett eredetmegjelölések listája

 

Következő érv