Magyarországi képviselete

26. Az EU szárnyakat ad: egyre olcsóbbak a repülőjegyek

Madridba szeretne repülni? A hétvégét Londonban töltené? A légitársaságok közötti versenynek köszönhetően ez ma már nem elérhetetlen álom. Az elmúlt években az Európai Bizottság által bevezetett liberalizálásnak köszönhetően jelentősen csökkentek a repülőjegyárak, emellett viszont nőttek a légi utasok jogai.

Vissza a főoldalra

Még nincs húsz éve, hogy az Európai Bizottság kezdeményezése lehetővé tette, hogy kialakuljon a diszkont, vagy más néven fapados légitársaságok piaca. Az Unió 1987-ben kezdte meg a légi közlekedés liberalizálását, és biztosította a verseny erősödését. 1993 óta az uniós jogszabályok alapján valamennyi európai légitársaság az EU-n belül szabadon állapíthatja meg tarifáit, és teljes szabadságot élvez a piacra jutásban. 

A légitársaságok és a repülőterek Európa-szerte versenyben állnak egymással, vagyis az Unióban bármely légitársaság bármilyen útvonalon indíthat repülőjáratot.

A szabályozásnak jelentős hatása volt: az árak a mélybe zuhantak. Az Európai Bizottság adatai szerint az utasok 90 százaléka ma sokkal olcsóbb repülőjeggyel utazik, mint 1993-ban. Csak 1992 és 2000 között 41 százalékkal csökkent az Európán belüli jegyek ára. A fapados légitársaságok járataival ma már Magyarországról is számos európai városba eljuthatunk egy hosszabb, belföldi útra szóló vonatjegy áráért. Mivel egyre több uniós állampolgár engedheti meg magának, hogy repülővel utazzon, az utasszám ugrásszerűen emelkedik. Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint 2010 és 2015 között a légi utasok száma – 27 uniós tagállamot figyelembe véve – 796 millióról 918 millióra nőtt. Csak 2015-ben 5 százalékkal emelkedett a légi utasok száma az előző évhez viszonyítva. Az uniós előrejelzés szerint 2030-ig a légi közlekedés 2010-hez képest 70 százalékkal bővül.

A járatok számának növekedésével fokozni kell a légiforgalmi szolgáltatás és a légi navigációs szolgálatok hatékonyságát is. Az Unió 1999 óta dolgozik azon, hogy megszüntesse a légtér tagállamonkénti széttagoltságát, és határok nélküli, funkcionális légtérblokkokat hozzon létre. Fogalmazhatunk úgy, hogy a cél a határok nélküli schengeni térség megteremtése nemcsak a földön, hanem a levegőben is. Ezáltal biztonságosabbá válik a légtér, rövidül az utazási idő, ugyanakkor kevesebb kerozinra lesz szükség, és visszaszorítható lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása is.

Az Unió szabályozta a légi utasok jogait és növelte az átláthatóságot is: a repülőjegy végső ára mellett a légitársaságoknak külön fel kell tüntetniük az adók, a repülőtéri illetékek és egyéb díjak, felárak és illetékek összegét.

A kedvező árak azonban nem jelenthetik a biztonsági szempontok elhanyagolását. Az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi a légitársaságok biztonsági előírásait, és tilalmakat, valamint működési korlátozásokat állapíthat meg. Aki feketelistára kerül, az nem repülhet az európai légtérben. A 2016. decemberi adatok szerint a listán jelenleg 193, elsősorban afrikai és délkelet-ázsiai légitársaság van.

Európai repülésbiztonsági lista

Uniós információk a légi utasok jogairól

 

Következő érv