Magyarországi képviselete

14. A képernyőktől a teherautókig – az EU minden kartellel szemben fellép

Legyen szó bármilyen termékekről: – képernyőkről, felvonókról vagy teherautókról – az Európai Bizottság rendszeresen nagy pénzbírsággal sújtja azokat az európai vagy nemzetközi vállalatokat, amelyek termékeik árát egyeztetik, vagy más módon manipu-lálják a piacot. A kartellezés torzítja a versenyt, ezért tilos.

Vissza a főoldalra

A kartellrendőrség szerepét az egységes piacon az Európai Bizottság tölti be. E szerepében gondoskodik arról, hogy a verseny valódi legyen. Ügyel arra, hogy a versenytársak ne egyeztethessék áraikat egymás között, vagyis ne srófolhassák fel azokat, és ne oszthassák fel egymás között Európa piacait. Ellenőrzi továbbá, nehogy a nagyvállalatok piaci erőfölényükkel visszaélve elnyomják versenytársaikat. Ezek a piaci manipulációk ugyanis akadályozzák a versenyt, és végső soron a fogyasztókat károsítják.

Az Európai Bizottság a kartell gyanújának bejelentése vagy jelei esetén vizsgálatot indít. Vizsgálata során sokféle eszközzel élhet, akár meglepetésszerű ellenőrzést is végezhet az érintett vállalatoknál. Ha a gyanú beigazolódik, a Bizottság akár az éves forgalom 10%-át kitevő pénzbírsággal is sújthatja a vétkes vállalatot.

Ezt sok alkalommal meg is teszi. Íme néhány példa a legmagasabb büntetésekre: az Európai Bizottság 2016-ban rekordösszegű, 2,93 milliárd eurós pénzbírságot szabott ki egy kamion-kartellre. A MAN, a Volvo/Renault, a Daimler, az Iveco és a DAF 14 éven át egyeztették teherautóik eladási árait, és a szigorodó kibocsátási normák teljesítésének többletköltségeit a fogyasztókra hárították át. Az Európai Bizottság 2012-ben 1,4 milliárd euró összegű pénzbírságot szabott ki a vezető tv-képernyő- és monitorgyártókra. 2013-ban több banknak összesen mintegy 824 millió eurót kellett fizetnie a Libor és más kamatlábak befolyásolása miatt. Az Európai Bizottság 2007-ben az úgynevezett felvonókartellt is megbírságolta: 1995 és 2004 között ugyanis az iparág vezető nagyvállalatai Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában kartellezve felosztották egymás között a megrendeléseket, vagyis a piacot.

A kartellbírságok az uniós költségvetést gazdagítják, vagyis csökkentik az adófizetők terheit. A károsultak emellett kártérítési pert indíthatnak a kartellel szemben.

E szabályok az európai piacon működő nem uniós vállalatokra is érvényesek. Az Európai Bizottság ennek megfelelően többször eljárt az egyesült államokbeli Microsofttal szemben, és 2009-ben elérte, hogy a cég jelentősen megkönnyítette az internetes böngészők közötti választást operációs rendszerében. Hasonló eljárás folyik a Google-lal szemben is: a Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy az internetes keresőszolgáltató az állításoknak megfelelően va-lóban úgy manipulálja-e a keresési eredményeket, hogy saját szolgáltatása – például a vásárlások tekintetében a Google Shopping – kedvező helyre kerüljön.

Az Európai Bizottság kartellpolitikája (angolul)

Az Európai Bizottság versenykorlátozó megállapodásokkal szembeni fellépése

 

Következő érv