Magyarországi képviselete

13. Európa a gazdák mellett áll

A közös európai agrárpolitika gyökerei a háború utáni éhínségek emlékképeire nyúlnak vissza. Az uniós agrárpolitika 1962-ben, a hat alapító ország részvételével a hozamok növelését tűzte ki célul, amit a technológiák fejlesztésével és a hatékonyság növelésével kívánt elérni. Akkor és ma is az agrárpolitika központi célja, hogy a gazdák biztosítani tudják a lakosság ellátását. Az idők folyamán újabb célokat is kitűztek, legfőképp a fenntarthatóság fokozását és a vidéki kisbirtokos mezőgazdaság megőrzését.

Vissza a főoldalra

Az EU jelentős mértékben támogatja a gazdákat: az uniós költségvetésnek jelenleg mintegy 40 százaléka – szűk 60 milliárd euró – a mezőgazdaságot erősíti. Ez az összeg uniós polgáronként 112 eurót jelent évente. A magyar mezőgazdaság támogatására például 2014 és 2020 között mintegy 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre. Ebből évente 1,27 milliárd euró fordítható a gazdák közvetlen támogatására.

A 2007 és 2013 közötti időszakban a Magyar Vidékfejlesztési Program több mint 3,8 milliárd eurónyi uniós forrást fektetett be különböző tevékenységekbe a mezőgazdasági termelés támogatására és a magyar vidék javára, hogy megmaradjon annak sokfélesége és erősödjék a gazdasági ereje, kulturális gazdagsága és társadalmi kohéziója. Ezen belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával valósult meg:

  • több mint 234 000 gazdálkodó képzése,
  • 8 400 fiatal gazdálkodó indulása,
  • csaknem 12 000 gazdaság korszerűsítése, több mint 1,3 milliárd euró befektetésével,
  • a vidéki lakosság és gazdaság alapszolgáltatásainak javítása 205 millió euró befektetésével,
  • csaknem 12 500 LEADER projekt.

A következő, 2020-ban kezdődő támogatási időszak agrárpolitikai reformjáról gőzerővel folynak a tárgyalások, az Európai Bizottság épp mostanában indított egy széles körű nyilvános konzultációt a témában. Egyes kritikusok szerint az agrárszektor túl keveset tesz az éghaj-latváltozás mérsékléséért és a biológiai sokféleség megőrzéséért. A legutóbbi, 2013-as reformok (az úgynevezett „zöldítés”) környezetvédelmi előírásai eddig állítólag nem voltak sike-resek a környezetvédelem szempontjából.

Ugyanakkor a gazdáknak szánt kifizetéseknek már egyharmada a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez kötött. Egy másik gyakori kritikai észrevétel a harmadik országokba irányuló exporttal kapcsolatos. Itt a kritikusok gyakran figyelmen kívül hagyják azt, hogy mezőgazdasági termékekre már nem lehet uniós exporttámogatást kapni. Ez a fajta támogatás 1991 és 2012 között lényegesen csökkent, majd teljesen megszűnt.

Amikor Oroszország 2015-ben egyoldalú importtilalmat rendelt el az Unióból származó mezőgazdasági termékekre, az Európai Bizottság 1 milliárd eurót mozgósított a tej- és a gyümölcstermelők, illetve a sertéstenyésztők támogatására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „elfogadhatatlannak tartom, hogy a tej olcsóbb legyen, mint a víz” – majd így bíztatta a gazdákat: „a Bizottság mindig támogatja farmereinket”.

Bővebben a közös agrárpolitikáról (KAP) és a mezőgazdaságról

Földművelésügyi Minisztérium – KAP közvetlen támogatások 2015–2020

Juncker elnök 2016. szeptember 14-i beszéde az Unió helyzetéről

 

Következő érv