Magyarországi képviselete

12. Az euró stabil, sok előnnyel járó közös valuta

Az euró útja nem volt mindig sima: először árdrágítással gyanúsították, majd később az államadósság-válsággal hozták összefüggésbe. Valójában azonban sok gyakorlati előnyt kínál az európai polgároknak. Emellett stabil valuta, amely az európai kormányok egyesített védelmét élvezi.

Vissza a főoldalra

Igen, születése óta sok vita övezi, noha rövid múltra tekint csak vissza: a közös valutát 1999-ben vezette be az Unió, fizetőeszközként 2002 óta található meg a polgárok pénztárcájában. Naponta mintegy 338 millió európai használja a közös fizetőeszközt, amelyet eddig a 28 uniós tagállamból 19 vezetett be. Az euró megkönnyíti az utazást a magyaroknak is, mivel az euróövezeten belül nincs szükség pénzváltásra. A pénzváltás elmaradásával évente több mint 30 milliárd euró megtakarítás keletkezik. A közvetlen ár-összehasonlítás lehetősége sok termék esetében olcsóbbá teszi a külföldi vásárlást a fogyasztók számára.

Az euró stabil fizetőeszköz. Bevezetése óta az infláció lényegesen alacsonyabb volt, mint előtte évtizedekig. Az infláció az euróövezet országaiban összesítve is átlagosan csak 1,26 százalékot tett ki 2010 és 2016 között.

Az euró árfolyama az egész válság alatt figyelemreméltóan stabil maradt. Az euró nélkül Európa a pénzügyi válság alatt ugyanolyan árfolyam-ingadozásokkal és kamatemelésekkel szembesülhetett volna, mint az 1990-es évek elején. A vélt szép időkre emlékezve gyakran elfelejtjük, hogy Európát az euró bevezetése előtt gyakran sújtották valutaválságok.

Az euró időközben a dollár után a világ második számú tartalékvalutájává lépett elő. Az euró révén az euróövezet és az EU egésze is nagyobb politikai és gazdasági súllyal rendelkezik a nemzetközi színtéren. A közös fizetőeszköz az adófizetők számára is előnyös. Az Európai Bizottság számításai szerint az euróövezeti országok csupán 2016-ban mintegy 50 milliárd euró kamatot spóroltak meg az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának köszönhetően.

Az euró ugyanakkor szépséghibával született: hiányzott a monetáris politikát kiegészítő közös költségvetési és gazdaságpolitika. A tagállami szuverenitásról való lemondás e területen akkor még nem volt elképzelhető, így válhatott egyes kormányok felelőtlen költségvetési politikája az adósságválság kialakulásának egyik okozójává. Az adósságválság másik oka a lakosság eladósodása volt, például Írországban és Spanyolországban. 2010-ben finanszírozhatatlanná vált Görögország államadóssága, majd a válság Írországra, Portugáliára, Spanyolországra és Ciprusra is átterjedt.

Az európai kormányok ezt látva példa nélküli szolidaritásról tettek tanúbizonyságot: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és később az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásával biztonsági hálót szőttek az euróövezet köré. A megsegített országok cserében átfogó reformokra tettek ígéretet. Ezzel sikerült elhárítani a Grexit veszélyét, vagyis Görögország euróövezetből való kilépését, ami azért fontos, mert a kilépés megingathatta volna a közös fizetőeszköz bevezetésének visszafordíthatatlanságába vetett hitet.

Az erős euró a válság sújtotta országok számára is előnyös lehet: nem teszi lehetővé a látszólag könnyebbik megoldás választását. Az érintett országok nem tudják leértékelni valutájukat, hogy rövid távon ezzel enyhítsék a saját maguk előidézte problémáikat. Az euró arra kényszeríti őket, hogy igazi megoldást találjanak a problémákra. Versenyképességüket kell növelniük, és nem a tüneteket kell kezelniük a leértékeléssel. Ez keserű gyógyszer, de hatásos.

Az euróövezeti országok hozzáláttak az euró szépséghibájának kijavításához is. Az EU 2011 és 2013 között új, szigorúbb szabályokat hozott az államadósság és a költségvetési hiány ellenőrzésére, ezzel biztosítva, hogy a tagállamok csak addig nyújtózkodjanak, amíg a takarójuk ér. Ez egyúttal megerősítette a Stabilitási és Növekedési Paktumot is. Az új szabályok értelmében minden tagállamnak be kell mutatnia költségvetési terveit az EU-nak, a renitens tagállamoknak pedig komoly szankciókkal kell számolniuk. Szorosabbá vált a gazdaságpolitikai koordináció is.

Ennek hatása már látható: az euróövezeti tagállamok költségvetési hiánya 2009-ben még átlagosan 6,3 százalékot tett ki, ma már 2 százalék alatt van. A gazdaság élénkülése már öt éve tart, a munkanélküliség csökken. A közös valuta fegyelmező ereje segítségével sikerült gátat szabni az euróövezeti országok államadósságának, míg például az USA és Japán államadóssága egyre csak nő. Az euró tehát jól teljesít!

Bővebben az euróról

 

Következő érv