Magyarországi képviselete

11. Az EU tisztességes kereskedelmet folytat a világ többi részével

Az Európai Unió jóléte a világszintű kereskedelem szabadságán és nyitottságán alapul. Az EU-ban 31 millió munkahely függ az exporttól, vagyis gyakorlatilag minden hetedik munkahely. A világ többi részével folytatott tisztességes kereskedelem alapját a kereskedelmi megállapodások képezik.

Vissza a főoldalra

A kereskedelmi megállapodások lehetővé teszik, hogy a vállalkozások új értékesítési piacokat találjanak, növeljék nyereségüket, és új munkahelyeket teremtsenek – különösen a sokat exportáló országokban, például Magyarországon. Jól járnak a fogyasztók is. A világ digitális áruházaiban kínált jutányos árú termékek elérhetősége vagy a helyi bevásárlóközpontok széles választéka olyan vívmány, amelyet az erősödő protekcionizmus időszakában feltétlenül meg kell védeni. Az EU határozottan kiáll a nyitott piacok politikája mellett, és nem enged a bezárkózást követelő irányzatoknak. Előfordulhat, hogy az USA kilép a többoldalú kereskedelmi megállapodásokból, de ez Európának lehetőségeket is teremt.

Az Európai Uniótól több ország kérte már, hogy fokozza a szabadkereskedelmi tárgyalások intenzitását, legutóbb például Mexikó. A tét nem kicsi: az előrejelzések szerint a globális gazdasági növekedés 90 százaléka a következő 10-15 évben az EU-n kívül fog lezajlani. Ezt figyelembe véve igen fontos, hogy az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásai jelentős értékesítési piacokhoz adnak hozzáférést. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a piacok megnyitása nem minden ágazat számára egyformán előnyös. A feldolgozóipari munkahelyek megszűnése azonban sokkal inkább az ágazat digitalizálására és automatizálására vezethető vissza, mint a szabadkereskedelemre. Ilyen esetekben a politikának és a gazdaságnak kell alternatívákat és kitérési lehetőségeket biztosítania.

Noha sokszor halljuk az ellenkezőjét, a vámok és az egyéb kereskedelmi akadályok lebontásán nem a multinacionális nagyvállalatok, hanem mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások nyernek a legtöbbet. A nagyvállalatok a rendelkezésükre álló erőforrások révén általában eligazodnak a bonyolult szabályrendszerekben, vagy képesek a célpiacon is termelő üzemet létesíteni. A kisvállalkozásoknak nincsenek ilyen erőforrásaik. A stabil kereskedelempolitikához a piacvédelmi eszközök is hozzátartoznak, mivel csak a tisztességes kereskedelem lehet egyben szabad is. Az EU az állami támogatásokra épülő dömping és tisztességtelen verseny ellen a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO szabályainak megfelelő piacvédelmi eszköztárat dolgozott ki, amelyet indokolt esetben – például a Kínából származó dömpingelt acél és acéltermékek esetében – következetesen alkalmaz is. A fejlődő országoknak is módjukban áll mezőgazdaságukat és mezőgazdasági vállalkozásaikat importvámokkal védeni.

„A mindenki számára előnyös kereskedelem” címmel az Európai Bizottság 2015 őszén bemutatta új stratégiáját. Az EU értékalapú kereskedelempolitikájának célja, hogy a gazdasági növekedés együtt járjon a társadalmi igazságossággal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a munkaügyi, egészségügyi és környezetvédelmi normák betartásával, valamint elősegítse a jogállamiságot és a jó kormányzást. Ennek érdekében az EU erősíti a kereskedelmi partnerekkel folytatott párbeszédet, és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba korrupcióellenes rendelkezéseket fog bevezetni. Emellett meghatározza a munkaügyi, környezet-védelmi és egészségügyi normákat, továbbá támogatja a tisztességes és etikus kereskedelmi rendszereket és a felelős ellátási láncokat.

Az Európai Bizottság kereskedelempolitikai weboldala (angolul)

 

Következő érv