Egészségügyi dolgozók

Reformok előmozdítása

Az Európai Bizottság pénzügyi támogatást nyújt számos más olyan kezdeményezéshez, amely az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos kritikus területek reformját hivatott előmozdítani. Az alábbiakban ezeket részletezzük.

Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv európai szintű jogi keretet hozott létre, hogy a tagállamok elismerhessék a más országokban kiállított képesítéseket. Az egészségügyi szakemberek (orvosok, ápolók, fogorvosok, szülésznők, gyógyszerészek, állatorvosok) képesítéseinek kölcsönös elismerése automatikus. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy uniós országban hivatalos diplomát szerzett a fent felsorolt területek valamelyikén, akkor automatikusan joga van ahhoz, hogy egy másik uniós tagállamban az adott területen dolgozzon.

A 2013/55/EU irányelv módosította a szakmai képesítésekről szóló irányelvet, azaz egyszerűsítette a szabályokat, hogy megkönnyítse az egészségügyi szakembereknek és más, szabályozott szakmai tevékenységet végzőknek, hogy egy másik uniós országban gyakorolhassák szakmájukat.

Az egészségügyi szakemberek mobilitása

Az alábbi két uniós kutatási projekt célja, hogy pontosabb képet adjon az egészségügyi munkaerő elvándorlásának mintázatáról, legyen szó az Unión belüli vagy az EU és harmadik országok közötti migrációról:

A migráció egészségügyi rendszerekre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak enyhítése

Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre több egészségügyi szakember hagyta ott hazáját és költözött külföldre; a jelenség különösen az alacsonyabb jövedelmű országokra jellemző, ahol az egészségügyi ellátórendszerek eleve sérülékenyebbek. E kihívás kezelése céljából a WHO magatartási kódexet fogadott el az egészségügyi személyzet nemzetközi toborzásának gyakorlatáról.

A kódex rögzíti és támogatja az egészségügyi szakemberek más országokból történő etikus toborzásának jogilag nem kötelező elveit és gyakorlatait. A kódex további célja, hogy előmozdítsa az egészségügyi rendszerek megszilárdítását. A WHO szerint a tagállamoknak nem szabadna elősegíteniük egészségügyi szakemberek aktív toborzását olyan fejlődő országokból, amelyek hiányt szenvednek egészségügyi munkaerőben.

Hatékony munkaerő-felvétel és -megtartás

  • Egy 2015. évi tanulmány, amely a hatékony munkaerő-felvételi és -megtartási stratégiákat vizsgálta, rávilágított arra, hogy az olyan, nem pénzzel összefüggő tényezők, mint pl. a támogató és biztonságos munkakörnyezet, fontos szempont az egészségügyben dolgozók (különösen a nők) számára.
  • A Nurse Forecasting (ápolói előrejelzés) elnevezésű uniós kutatási projekt összefüggést talált a munkakörnyezet és az ápolók elégedettsége között Európában.
  • A kórházi és egészségügyi ágazatról folytatott európai szociális párbeszéd eredményeképpen magatartási kódex jött létre a több országot érintő etikus kórházi munkaerő-felvétellel és -megtartással kapcsolatban, valamint egy cselekvési keret általánosságban a munkaerő-felvételről és -megtartásról.

Az ápolók képzésével és az ápolói tevékenységek jogi szabályozásával foglalkozók kísérleti hálózata

Az ápolók képzésével és az ápolói tevékenységek jogi szabályozásával foglalkozó szakemberek kísérleti hálózatának létrehozása azt a célt szolgálta, hogy a bevált gyakorlatok cseréjével javuljon az egészségügyiasszisztens-képzés, különös tekintettel a tagállamok közötti mobilitásra. A projektről készült jelentés megvizsgálta az egészségügyi asszisztensek készségeinek és kompetenciáinak körét, hogy az eredmények függvényében módosítani lehessen a tagállami oktatási és képzési programokat. A jelentés itt található.

Hálózat az egészségügyi asszisztensek alapvető képességeinek fejlesztésére

Az Európai Bizottság 2014. évi közegészségügyi programja keretében a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) ajánlati felhívást írt ki tanulmány elkészítésére. A szerződést egy konzorciumnak ítélte oda, amelyet a hollandiai egészségügyi szolgáltatások kutatóintézete, a NIVEL vezetett. A CC4HCA tanulmány arra kereste a választ, hogy az uniós tagállamoknak érdekükben áll-e közös álláspontot kialakítani az európai egészségügyi gondozószemélyzet készségeiről, ismereteiről és képességeiről. A jelentés itt található.

Az egészségügyi dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése az EU-ban

Az uniós egészségügyi munkaerőre vonatkozó cselekvési tervében az Európai Bizottság leszögezte, hogy az egészségügyi szakemberek és a betegek mobilitásának kontextusában a betegbiztonság megóvásának egyik eszköze a folyamatos szakmai továbbképzés, amelyet a tagállamok más-más módon értelmeznek és különbözőképpen közelítenek meg. Ez alkalmat ad annak feltérképezésére, hogy milyen ajánlások és bevált gyakorlatok léteznek az EU-ban.

A tanulmány áttekinti az orvosok, ápolók, fogorvosok, szülésznők és gyógyszerészek folyamatos szakmai fejlődésének és egész életen át tartó tanulásának lehetőségeit az Unióban és az EFTA-országokban. A tanulmány szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az együttműködés és a bevált gyakorlatok európai szintű cseréjének fokozására, és rávilágít arra, hogy meg kell könnyíteni a folyamatos szakmai továbbképzésben való részvételt az összes egészségügyi dolgozó számára (pl. el kell hárítani az időbeli és forrásbeli akadályokat). Az ajánlások szerint további kutatást kell végezni a folyamatos szakmai továbbképzésről és annak a betegbiztonságra és az ápolás minőségére gyakorolt hatásáról.

Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a készséghiány felszámolása egy adott ágazat egy vagy több foglalkozási profiljának vonatkozásában. A szövetségek feltérképezik az egyes ágazatokban már meglévő vagy újonnan felmerülő munkaerőpiaci szükségleteket, és elősegítik, hogy a szakképzési rendszerek minden szinten jobban kielégítsék ezeket.

Az ECVET for Elderly Care (EFEC) nevű kísérleti projekt az első ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség az egészségügyi és az ápolási ágazatban. A transznacionális partnerség hat uniós ország különböző szerveit tömöríti. Célja, hogy az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) elveinek alkalmazásával javítsa a gondozóképzés összehasonlítását, átláthatóságát és kölcsönös elismerhetőségét.

Az Erasmus+ program is kiírt egy pályázati felhívást 2015-ben, amellyel az egészségügyi és ápolási ágazatban létrejövő ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket kívánta támogatni.