Védőoltások

Áttekintés

A vakcinázás az elsődleges betegségmegelőzés fő eszköze, és az egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. A védőoltások révén történő immunizáció a leghatásosabb védekezés számos súlyos, megelőzhető és nemritkán halálos kimenetelű fertőző betegséggel szemben. A védőoltások széles körű bevezetésének köszönhetően sikerült száműznünk Európából a himlőt és a gyermekbénulást, és sok más betegség is csak elvétve fordul elő.

Jelenlegi kihívások

Ma évente több mint 100 millió gyermek kap világszerte védőoltást különböző betegségek, így a diftéria (torokgyík), a tetanusz, a szamárköhögés, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, a kanyaró és a hepatitis B ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a védőoltások becslések szerint minden évben mintegy 2–3 millió ember életét mentik meg, valamint csökkentik az említett betegségek kialakulása esetén alkalmazott kezelések, többek között a (vírusfertőzések esetén tévesen alkalmazott) antimikrobás kezelések költségeit.

Az elért eredmények ellenére számos uniós és szomszédos ország szembesül azzal a ténnyel, hogy az elégtelen átoltottsági arány miatt korábban nem tapasztalt mértékben ütik fel fejüket védőoltással megelőzhető járványok. A védőoltásokba vetett általános bizalom gyengülése, a földrajzi területenként változó hozzáférhetőség, valamint a vakcinázással kapcsolatos dezinformáció aggodalomra ad okot, és komoly kihívás elé állítja a közegészségügyi hatóságokat. Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közös célja, hogy a védőoltásokat egyformán hozzáférhetővé tegyék minden uniós polgár számára, hogy fellépjenek a dezinformáció ellen és erősítsék a védőoltások iránti bizalmat.

Az Európai Unióban a vakcinák forgalomba hozatalát nagyon szigorú szabályok alapján engedélyezik. A vakcináknak a tervezési szakasz után az Európai Gyógyszerügynökség által végzett értékelésen és felügyeleten kell átesniük. A rendkívül széles körű vizsgálat befejeztével az Európai Bizottság kibocsátja a forgalomba hozatali engedélyt. Az Európai Gyógyszerügynökség a forgalomba hozatalt követően is folytatja a védőoltások biztonságának értékelését, és engedélyezés utáni felügyeletet végez. Mindezek a lépések a maximális biztonságot hivatottak biztosítani, végső célként pedig a lakosság egészségét és jóllétét szolgálják.

A védőoltások antigéneket tartalmaznak, amelyek védettséget adnak bizonyos kórokozókkal – például az influenzavírussal – szemben. A vakcináknak azonban ahhoz, hogy hatásosak legyenek, segédanyagokat is tartalmazniuk kell, köztük stabilizáló-, hatásjavító és tartósítószereket.

A stabilizálószerekre azért van szükség, hogy fenntartsák az oltóanyagok hatásosságát a tárolhatósághoz. A hatásjavító szerek olyan összetevők, amelyek az immunválaszt erősítik. Az adott vírus vagy baktérium ellen fellépő antitestek termelését serkentve növelik az oltóanyag hatásosságát és hatásának időtartamát. A tartósítószerek az összetevő vegyületek harmadik típusa, amelyek meggátolják veszélyes baktériumok vagy gombák elszaporodását az oltóanyagban, ami létfontosságú az oltóanyag-biztonság szempontjából. Az Európai Unióban forgalmazott vakcinák minden összetevője komoly ellenőrzésen esik át, és különböző tanulmányok igazolják, hogy biztonságosan használhatók az oltóanyagokban. Az Egészségügyi Világszervezet rövid online tanfolyamot bocsát az érdeklődők rendelkezésére az oltóanyag-biztonság alapjairól.

Uniós szintű fellépés

A vakcinázás az uniós országok saját hatáskörébe tartozik, az azzal kapcsolatos intézkedéseket a nemzeti hatóságok hozzák meg, ám az Európai Bizottság segít a tagállamoknak összehangolni az ezzel kapcsolatos szakpolitikájukat és programjaikat.

A Tanács 2018 decemberében ajánlást fogadott el, mely a védőoltással megelőzhető betegségekkel kapcsolatos európai uniós együttműködést hivatott szorosabbra fűzni. A kezdeményezés célja, hogy megszüntesse a védőoltással kapcsolatos bizalmatlanságot, javítsa a koordinációt a védőoltások beszerzésében, támogassa a kutatást és az innovációt, valamint hogy fokozza az uniós együttműködést a védőoltással megelőzhető betegségek elleni fellépésben.

A bizottsági javaslat azt szorgalmazza, hogy az EU-országok nemzeti vakcinázási tervek kidolgozásával és végrehajtásával növeljék az átoltottsági arányt, és vezessenek be rutinellenőrzéseket az oltási státusz megállapítására.

A fentieken túlmenően a Bizottság azzal támogatja az EU országait az átoltottság mértékének fenntartásában, illetve növelésében, hogy:

Együttes vakcinázási fellépés

Az Európai Bizottság fokozottan támogatja az átoltottság növelésére irányuló tagállami erőfeszítéseket, többek között a vakcinázás területén indított fellépéssel, melynek költségvetéséhez az EU egészségügyi programja is hozzájárul (3,55 millió euróval).https://eu-jav.com/

A 2018-ban indított együttes fellépés a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság problémájával foglalkozik, célja növelni az átoltottság mértékét az EU-ban. A franciaországi Egészségügyi és Orvostani Kutatási Intézet (INSERM) által koordinált fellépésben 20 ország (17 uniós és 3 nem uniós ország) vesz részt partnerként. 

Az együttes fellépés célja többek között azt is elérni, hogy az egyes országokban működő, az immunizációval kapcsolatban az illetékes szerveket tanácsokkal ellátó csoportok szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Ez ugyanis növelné az új védőoltások bevezetésével kapcsolatos döntéshozatali folyamat átláthatóságát és az abba vetett bizalmat.

A védőoltások ügyét szolgáló koalíció

A „védőoltások ügyét szolgáló koalíciót” 2019 tavaszán hívta életre a Bizottság. A koalíció egészségügyi dolgozók európai szövetségeiből és e szakterület hallgatói szövetségeiből áll. Küldetése támogatni a nyilvánosság pontos tájékoztatását, a védőoltásokkal és a vakcinázással kapcsolatos tévhitek elleni küzdelmet és a vakcinázás terén bevált módszerek cseréjét.

Kapcsolódó információk