Védőoltások

Áttekintés

A vakcinázás kétségkívül az egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. Számos súlyos, megelőzhető és nemritkán halálos kimenetelű fertőző betegséggel szemben létezik ma már védőoltás.

A vakcinázás a 20. század egyik legfontosabb közegészségügyi vívmánya, és a betegségek megelőzésének elsődleges eszköze. A védőoltások széles körű bevezetésének köszönhetően sikerült száműznünk Európából a himlőt és a gyermekbénulást, és sok más ragályos betegség is csak elvétve fordul elő.

Ma 100 milliónál is több gyermek kap védőoltást olyan betegségekkel szemben, mint például a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, a himlő és a hepatitisz B. Becslések szerint a vakcinázás évente mintegy 2,5 millió ember életét meg világszerte, valamint csökkenti a betegségekkel kapcsolatos specifikus kezelések, többek között a (vírusfertőzések esetén alkalmazott) antimikrobás kezelések költségeit.

A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság

Világszerte csökken a védőoltásokba vetett bizalom, ami aggodalomra ad okot, és komoly kihívás elé állítja a közegészségügyi hatóságokat. A vakcinázással szembeni fenntartások miatt sokan késve oltatják be magukat vagy gyermekeiket, sőt egyáltalán nem hajlandók erre. Ennek az újonnan teret nyert jelenségnek számos oka van. Az emberek egy része kevésbé fogadja el a védőoltások csekély kockázatait, nem rendelkezik megbízható információkkal, különböző közelítésmódok léteznek az új vakcinák értékelése és alkalmazása terén, továbbá a médiában felütötték a fejüket a védőoltások hasznosságát megkérdőjelező, illetve a védőoltások állítólagos veszélyeit hangsúlyozó, részben propaganda célú hírek és vélemények.

Európa számos országában újra megjelent a kanyaró, ami szintén a védőoltásoktól való ódzkodásra vezethető vissza. Még ennél is lesújtóbb, hogy a kanyaró a világ többi részébe is eljut európai közvetítéssel. Egyes EU-országok továbbá ki vannak téve a gyermekbénulás-járvány fokozott kockázatának, ami veszélybe sodorja az Európai Unió e betegségtől mentes státuszát, és aláássa a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítéseket. A szezonális influenza elleni átoltottság mértéke az uniós országok többségében jelentősen elmarad az idősekre vonatkozóan kitűzött 75%-os céltól – annak ellenére, hogy a védőoltás minden évben mintegy 37 ezer ember életét menti meg.

Uniós szintű fellépés

A vakcinázás az uniós országok saját hatáskörébe tartozik, az azzal kapcsolatos intézkedéseket a nemzeti hatóságok hozzák meg, ám az Európai Bizottság segít a tagállamoknak összehangolni programjaikat. Annak érdekében, hogy támogassa az EU országait az átoltottság mértékének fenntartásában, illetve növelésében, a Bizottság:

Hatékonyabb uniós együttműködés

A Bizottság Egészségügyi Főigazgatósága 2017 májusában műhelytalálkozót szervezett „Új partnerségek keresése a vakcinázásra vonatkozó uniós cselekvés terén” címmel annak feltárására, hogy uniós szintű együttműködéssel miként növelhető az átoltottság, hogyan lehet megoldani az oltóanyaghiánnyal kapcsolatos problémákat és miként szilárdíthatók meg az általános immunizációs programok. A műhelytalálkozón az EU-tagországok, az Európai Bizottság, az Európai Gyógyszerügynökség, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az Európai Parlament, fontos nemzetközi szervezetek (WHO, UNICEF), az ágazati szereplők és az egészségügyi szervek összesen 121 képviselője vett részt.

Együttes fellépés a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság leküzdésére

Az Európai Bizottság fokozottan támogatja az átoltottság növelésére irányuló tagállami erőfeszítéseket. Ennek keretében együttes fellépést készít elő a vakcinázás terén, melynek költségvetéséhez az egészségügyi program 3 millió euróval fog hozzájárulni.

A 2018-ban induló együttes fellépés a védőoltás-ellenességgel veszi fel a küzdelmet. A franciaországi Egészségügyi és Orvostani Kutatási Intézet (INSERM) által összehangolt fellépésben 24 ország (köztük 20 uniós ország) vesz részt partnerként. Az együttes fellépés célja, hogy javítsa az EU-ban az átoltottságot azáltal, hogy:

  • javítja az immunizációval kapcsolatos információs rendszerek adatainak cseréjét, hogy jobban nyomon lehessen követni a vakcinázás terén kirajzolódó trendeket az egyes országokban;
  • megvizsgálja, hogyan lehet az immunizációs információs rendszerekből származó adatok felhasználásával megszüntetni az MMR-átoltottság terén tapasztalt hiányosságokat Európában;
  • felméri az egyes védőoltások, illetve azok megismétlésének szükségességére irányuló tagállami figyelmeztetési mechanizmusokat;
  • segíti az oltóanyag-kínálat megszilárdítását és a készletgazdálkodást az eljárások összehangolása és a rendelkezésre álló készletek feltérképezése révén;
  • eljárásokat és módszereket dolgoz ki az oltóanyag iránti szükségletek feltárására és az oltóanyag beszerzésére;
  • elemzi és értékeli a beszerzésre és a készletek tárolására vonatkozó finanszírozási mechanizmusokat;
  • tervet dolgoz ki arra az esetre, ha a védőoltásokra vonatkozó ajánlások, illetve a védőoltások iránti kereslet terén változások következnek be;
  • koncepciót dolgoz ki európai uniós adattárház létrehozására, mely a védőoltásokkal kapcsolatos információk megosztására szolgálna;
  • együttműködési platformot hoz létre a kutatási és fejlesztési prioritások meghatározására;
  • feltérképezi a prioritások meghatározására szolgáló, már meglévő eszközöket (WHO R&D Blueprint, CEPI, UK Vaccine Network, IMI, BARDA, globális egészségügyi innovatív technológiai alap stb.);
  • feltérképezi, milyen mechanizmusokkal lehetne javítani a finanszírozást és növelni a kutatási együttműködést az egész értéklánc mentén;
  • szisztematikus áttekintést nyújt a védőoltás-ellenesség aktuális helyzetéről, valamint az annak leküzdését célzó tevékenységekről és bevált eljárásokról;
  • megbízható, hosszú távon alkalmazható módszereket dolgoz ki az átoltottságot hátráltató tényezők, valamint a megszüntetésükre szolgáló bevált módszerek és a levont tanulságok elemzésére;
  • a közösségi oldalakról és a világhálóról származó aktuális adatokat bocsát rendelkezésre és elemez a védőoltásokba vetett bizalom alakulásának figyelemmel kísérése céljából.

Az együttes fellépés elő fogja segíteni, hogy az egyes országokban működő, az immunizációval kapcsolatban az illetékes szerveket tanácsokkal ellátó csoportok szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Ez ugyanis növelné az új védőoltások bevezetésével kapcsolatos döntéshozatali folyamat átláthatóságát és az abba vetett bizalmat.

A folytatás

A vakcinázást ösztönző jövőbeli uniós intézkedéseknek nagy szerepük van a védőoltás-ellenességgel szembeni fellépésben. A digitalizáció és a közösségi média korát éljük, és a vakcinázással kapcsolatos kihívások kezelése esettanulmányként szolgálhat arra is, hogy az EU-ban miként tudunk eredményesen szembeszállni az álhírekkel. Az is nagyban elősegítené a védőoltásokba és az oltási programokba vetett bizalmat a lakosság körében, ha az egyes országok vakcinázási menetrendje jobban igazodna egymáshoz.

Kapcsolódó információk