Dohányzás

Dohányfüstmentes környezet

Óvatos becslések szerint 2002-ben több mint 79 000 felnőtt, köztük 19 000 nemdohányzó halálát okozta az EU tagállamaiban a dohányfüstnek való otthoni vagy munkahelyi kitettség (72 000, illetve 7300 haláleset).

Egy 2009 márciusában készített Eurobarométer felmérésben (3 MB) az uniós polgárok 84%-a foglalt állást a füstmentes irodák és zárt légterű munkahelyek, 79%-a a füstmentes éttermek és 61%-a a füstmentes bárok és kocsmák mellett.

A passzív dohányzással szembeni védőintézkedések

A Tanács 2009-ben ajánlást fogadott el, hogy megerősítse a nyilvános helyeken történő dohányzás betiltására irányuló szabályozást, valamint a dohányzás elleni küzdelem terén folytatott uniós együttműködést.

Jelenleg tizenhét uniós tagállamban van hatályban átfogó dohányzásellenes szabályozás. E rendelkezések Írországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Bulgáriában, Máltán, Spanyolországban és Magyarországon a legszigorúbbak: ezekben az országokban teljes mértékben tilos zárt nyilvános helyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyen dohányozni (néhány ritka kivételtől eltekintve).

A füstmentességet célzó uniós rendeletek helyzete

A Bizottság 2013 februárjában jelentésben foglalta össze a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás végrehajtását. A jelentésben az alábbiakat állapította meg:

  • Mindegyik uniós tagállam védi az embereket a dohányfüsttől, az egyes tagállami intézkedések hatálya és alkalmazási köre azonban jelentősen eltér egymástól.
  • Az összetett szabályozást (azaz a több kivételt is tartalmazó szabályokat) bizonyos tagállamokban különösen nehéz érvényre juttatni, így ezekben az országokban a szabályok betartása problémás.
  • A dohányfüstnek való tényleges kitettség aránya az uniós polgárok körében 2009 és 2012 között csökkent, a bárokban és kocsmákban például 46%-ról 28%-ra, míg az éttermekben 31%-ról 14%-ra esett vissza.
  • Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban például az átfogó jogszabályok elfogadását követően rövid időn belül jelentősen csökkent a dohányfüst-expozíció.
  • A füstmentességet célzó szabályozás egészségre gyakorolt hatása azonnal érezhető: egyrészt csökken a szívrohamok előfordulásának aránya, másrészt javulás tapasztalható a légzőszervi megbetegedések terén is. A füstmentességet célzó szabályozás gazdasági hatása pozitív vagy semleges.

A legfrissebb (2017-es) Eurobarométer felmérés szerint a dohányfüstnek való tényleges kitettség tovább csökkent: a bárokban és kocsmákban 20%-ra, az éttermekben pedig 9%-ra.

Tekintse meg a füstmentességet célzó uniós jogszabályokról készült tájékoztatókat és a tanácsi ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló jelentést: 

A Tanács ajánlása

A Tanács – konzultációt követően és jogalkotási folyamat eredményeként – 2009. november 30-án fogadta el a dohányfüstmentes környezetről szóló ajánlását, amelyben felkérte a tagállamokat, hogy:

  • az ajánlás elfogadásától számított három éven belül alkossanak és léptessenek hatályba olyan törvényeket, amelyek teljes védelmet nyújtanak a polgároknak a zárt nyilvános helyeken, a munkahelyeken és a tömegközlekedésben a dohányfüst hatásaival szemben;
  • egészítsék ki a dohányzásellenes törvényeket olyan támogató intézkedésekkel, mint a gyermekek védelme, a dohányzásról való leszokás ösztönzése és a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett képes figyelmeztetések elhelyezése;
  • a dohányzás elleni küzdelem nemzeti kapcsolattartó pontjait összefogó hálózat felállításával fűzzék szorosabbra az uniós szintű együttműködést.

Sajtóközlemények

Kapcsolódó dokumentumok