Health security and infectious diseases

Kockázatértékelés

A több országra kiterjedő egészségügyi kockázatok megjelenésére adott legelső lépés a kapcsolódó kockázatok felmérése. Az alábbi kérdésekre kell választ találni:

  • Eredet: milyen betegség vagy vegyi anyag okozza a járványt?
  • Fertőzés: hogyan terjed? (Pl. az influenzavírushoz hasonlóan levegőben, a szalmonellához hasonlóan étellel vagy a zikavírushoz hasonlóan szúnyogok által?)
  • Következmények: milyen következményei vannak az emberek egészségére? (Pl. tüdőgyulladás?)
  • Halálozási arány: mennyire súlyos a betegség, mi a letalitása?

A válaszok meghatározzák a reagálás módját. Az is előfordulhat továbbá, hogy egy teljesen új betegség üti fel a fejét (mint pl. a Covid19) és még azelőtt kell lépnünk, hogy az összes kérdésre ismernénk a választ.

A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat összehangolt uniós kockázatértékelési mechanizmusokról rendelkezik, melyek részeként mozgósítani kell az illetékes uniós és nemzetközi testületeket, hogy a válaszintézkedések összehangolása tudományosan megalapozott szaktanácsadásra épüljön.

Milyen szervek végeznek kockázatértékelést?

Uniós szinten a következő szerveknek kell értékelniük a kockázatokat:

Ha a szükséges kockázatértékelés részben vagy teljesen kívül esik az uniós ügynökségek hatáskörén, akkor a Bizottság ad hoc kockázatértékelést végez. Az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottságának (SCHEER) kell például népegészségügyi kockázatértékelést végeznie abban az esetben, ha a határon átterjedő súlyos veszély vegyi eredetű.

Nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetben a kockázatértékelés során figyelembe kell venni az egyéb szervezetek, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) esetleges releváns információit.http://www.who.int/emergencies/en/