Health security and infectious diseases

Áttekintés

Noha az elmúlt években a fertőző betegségek aránya csökkent vagy nem változott az EU-ban, kockázatok még mindig vannak. Bármikor megjelenhetnek új, több országot érintő fertőző betegségek – példa erre a H1N1 pandémiás influenza (2009-ben), a németországi E. coli-járvány (2011-ben), a nyugat-afrikai ebolavírus-veszély (2014-ben), a zikavírus (2016-ban), vagy a Covid19 (2020-ban).

Mindannyian megtapasztaltuk, hogy a Covid19-világjárvány milyen példátlan kihívást jelent a népegészségügynek és társadalmainknak. A határokon átterjedő egészségügyi veszélyek elleni küzdelemhez fontos a megfelelő felkészültség, valamint a válság előtti, alatti és utáni összehangolt fellépés.

Az Európai Bizottság egy európai egészségügyi unió kiépítését tervezi, és ennek fényében november 11-én javaslatot tett egy új egészségbiztonsági keretre, amely kezelni tudja a jövőbeli egészségügyi kihívásokat. A koronavírus elleni küzdelem tanulságaira alapozva az új keret megerősíti az egyes uniós ügynökségek szerepét a felkészülésben és a válaszintézkedések koordinálásában. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA) a népegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség és az azokra való reagálás céljából hozták létre.

Egészségügyi vészhelyzetek kezelése

Az egészségügyi vészhelyzetekre való reagálás több lépcsőből áll:

  • nyomon követéssel és felügyelettel fel kell deríteni és be kell azonosítani a vészhelyzetet,
  • az egészségügyi hatóságoknak megbízható eljárásokkal és más eszközökkel működő, korai előrejelző és figyelmeztető csatornák segítségével gyorsan és célzottan információkat kell tudniuk megosztani egymással.

Annak eldöntéséhez, hogy kell-e reagálni egy adott veszélyre, és ha igen, hogyan, megfelelő kockázatértékelésre van szükség (különösen ha több országról van szó).

Fontos a mindenre kiterjedő felkészültség, hogy megfelelő kapacitások, eljárások és intézkedések álljanak kellő időben rendelkezésre: az eljárások és mechanizmusok időbeni bevezetése azért is lényeges, hogy egészségügyi vészhelyzetek idején a lakosság védelme érdekében gyorsan mozgósíthatók legyenek. A megtörtént eseményekből és a már bevezetett eljárások tesztelésére szolgáló rendszeres szimulációs gyakorlatokból levont tanulságok értékes adalékul szolgálnak a felkészültség javításához és kiigazításához.

Néhány veszély hosszú távon jelentkezik, és konkrét, célzott fellépést tesz szükségessé. Az antimikrobiális rezisztencia egyre nagyobb népegészségügyi probléma; megoldásához megfelelő szintű felkészültségre és válaszintézkedésekre van szükség. A HIV/AIDS-, vírushepatitis- és tuberkulózis- stb. járványok szintén különleges, összehangolt és hosszú távú fellépést igényelnek, ahogy a terrortámadások, a hibrid fenyegetések és az ember okozta, különböző típusú népegészségügyi veszélyek is.

Transznacionális intézkedések

Az Európai Unió jogszabályban garantálja a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni összehangolt válaszintézkedéseket, legyen szó fertőző betegségekről, biológiai, vegyi vagy környezeti, illetve ismeretlen eredetű (továbbá véletlenszerűen megjelenő vagy szándékosan okozott) kockázatokról. 

A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat értelmében az uniós szintű koordináció hatásköre szélesebb lenne, okulva a koronavírus-járványból. Az uniós szükséghelyzet kihirdetése szorosabb együttműködést tenne lehetővé, és lehetőséget nyújtana a válság szempontjából releváns termékek kifejlesztésére, tárolására és beszerzésére.

Az Európai Bizottság és egyes uniós ügynökségek (elsősorban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, ECDC) rendszeresen tesztelni és ellenőrizni fogják az uniós és a tagállami szintű pandémiás felkészültségi terveket. Az eredményekről az Európai Bizottság jelentést tesz az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek.

Az ECDC emellett uniós szinten megerősített, integrált felügyeleti rendszert hoz létre, mesterséges intelligencia és más fejlett technológiai eszközök felhasználásával.

A tagállamoknak fokozniuk kell az egészségügyi rendszerek mutatóiról (pl. a rendelkezésre álló kórházi ágyakról, a speciális kezelésekről, az intenzív betegellátási kapacitásról, az egészségügyi szakemberek számáról stb.) készített jelentéseik gyakoriságát.

Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság:

Az új Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) fokozza Európa képességét a határokon átnyúló egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, észlelésére és az azokra való gyors reagálásra. Feladata az uniós egészségbiztonsági koordináció erősítése, hogy ezáltal biztosítani lehessen a kulcsfontosságú egészségügyi ellenintézkedések kidolgozását, valamint az ellenintézkedésekhez szükséges eszközök gyártását, beszerzését és méltányos elosztását. A HERA ezen túlmenően a globális egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültségi és reagálási architektúra megerősítését is szolgálja.

A HERA a felkészültségi időszakban, illetve válsághelyzetek idején más-más módon működik majd: a felkészültségi szakaszban az új népegészségügyi szükséghelyzetekkel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és készenlét megerősítésére irányuló beruházásokat és intézkedéseket irányítja majd. A válsághelyzeti szakaszban pedig erősebb jogköröket kap a gyors döntéshozatal és a szükséghelyzeti intézkedések mihamarabbi végrehajtása érdekében.

Az ECDC és az EMA szerepének megerősítése

Az ECDC hatásköre kibővül, hogy többek között az alábbi, új feladatokban támogatni tudja az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat:

  • Járványügyi felügyelet valós idejű felügyeletet biztosító integrált rendszerekkel
  • Felkészültségi és reagálási tervek, jelentéstétel és ellenőrzés
  • Nem kötelező erejű ajánlások és kockázatkezelési lehetőségek
  • Járvány esetén bevethető segítségnyújtási egységek mozgósítása és a tagállami helyi intézkedések támogatása
  • Egy, az uniós referencialaboratóriumokból álló hálózat és az emberi eredetű anyagokkal foglalkozó hálózat kiépítése

Az Európai Gyógyszerügynökség hatásköre kibővül, hogy elősegíthesse az egészségügyi válságokra adott összehangolt, uniós szintű reagálást, mégpedig az alábbiak révén:

  • A kritikus gyógyszerekben és orvostechnikai eszközökben mutatkozó hiányok kockázatának nyomon követése és csökkentése
  • Tudományos tanácsadás olyan gyógyszerekre vonatkozóan, amelyek alkalmasak lehetnek az egészségügyi válságokat kiváltó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására
  • Az oltóanyagok hatásosságát és biztonságosságát nyomon követő vizsgálatok összehangolása
  • Klinikai vizsgálatok koordinálása

A határokon átterjedő veszélyekről szóló határozat

A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat elfogadása mérföldkőnek számított az egységes és erős uniós egészségbiztonsági keret kiépítésében. A határozat javítja a felkészültséget és megerősíti az EU kapacitását, hogy összehangoltan lépjen fel az egészségügyi vészhelyzetekkel szemben.

A jogszabály fontos előrelépést jelentett az EU egészségügyi biztonságának javítása terén, és megteremtette az e területen folytatott uniós együttműködés jogi keretét. Az EU hamarosan új javaslatokat fogad el. A határozat támogatja a tagállamokat a határokon átterjedő fenyegetések elleni küzdelemben és elősegíti a lakosság védelmét a jövőbeli világjárványokkal és a több országot érintő egészségügyi veszélyekkel szemben. A határozat értelmében az Unió: