Súlyos és krónikus betegségek

Mentális egészség

A mentális egészséget számos tényező befolyásolja, ezek között említhetjük a genetikai hajlamot, a társadalmi-gazdasági hátteret, az ártalmas gyermekkori tapasztalatokat, a krónikus betegségeket és a túlzott alkohol- vagy kábítószer-használatot.

A mentális egészség és a jóllét ezért egymással összefüggő kérdések, amelyeket különböző területeken – köztük az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a szegénység leküzdésére irányuló erőfeszítések terén – hozott szakpolitikai döntések és intézkedések befolyásolnak.

Ez a kapcsolat kölcsönös: a mentális egészséghez kapcsolódó megfelelő védelem, támogatás és kezelés nélkül nő az alacsonyabb iskolázottság és a munkanélküliség kockázata.

A mentális egészség azt jelenti, hogy az egyén képes az önmegvalósításra, könnyedén alakít ki kapcsolatokat más emberekkel, részt vesz a közösség életében, hatékony a munkájában. A mentálisan egészséges személy képes arra, hogy kezelje a hétköznapi feszültségeket, a nehézségeket és a kedvezőtlen sorsfordulatokat.

Az európai lakosság mentális egészségi állapota már a Covid19-világjárvány előtt is aggodalomra adott okot. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018” című jelentés szerint Unió-szerte mintegy 84 millió ember szenved valamilyen mentális egészségügyi problémában. Becslések szerint a 28 uniós országban a mentális megbetegedések összköltsége meghaladja a 600 milliárd eurót, azaz a GDP több mint 4%-át teszi ki.

Mentális egészség a Covid19 kontextusában

A világjárvány súlyosbította a helyzetet: félelemmel, elszigeteltséggel, bizonytalansággal nehezítette a mindennapjainkat, veszélybe sodorta emberek millióinak megélhetését, sokan elveszítették munkahelyüket, sokaknak gyásszal kellett szembenézniük.

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2020” című jelentés megállapította, hogy a Covid19-világjárvány és az azt követő gazdasági válság növekvő terhet jelentett a polgárok mentális jóllétére, bizonyítottan nagyobb arányban fordul elő a stressz, a szorongás és a depresszió. A fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű csoportokba tartozók fokozott kockázatnak vannak kitéve. A mentális egészség tekintetében a világjárvány kedvezőtlen hatásának jelentős része annak tudható be, hogy fennakadások voltak az eleve mentális egészségügyi problémákkal küzdők egészségügyi ellátásában.

A Covid19-világjárvány miatt a mentális egészség terén egyre összetettebb kihívásokkal szembesülünk. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság létrehozott az egészségpolitikai platformján egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó hálózati felületet, hogy az érdekelt egészségügyi és társadalmi szervezetek megoszthassák egymással a mentális egészség terén szerzett Covid19-vonatkozású ismereteiket és bevált módszereiket.

A Mental Health Europe (Mentális Egészség Európa) nevű ernyőszervezet által koordinált virtuális hálózat egyebek mellett a kiszolgáltatott helyzetű csoportok – hajléktalanok, korábbi egészségügyi problémákkal küzdő emberek, idősek stb. – szükségleteivel foglalkozik. A webhely virtuális könyvtárral is rendelkezik.

A kezdeti helyzetfelmérés eredményeiről tájékoztató első webináriumra 2020. október 16-án került sor, ennek központi témája az egészségügyi dolgozók mentális egészségügyi szükséglete volt.

Erőfeszítések

Az Európai Bizottság mindig is elkötelezetten munkálkodott azon, hogy javuljon a lakosság mentális egészségi állapota. Ezt korábbi tevékenységei is jól illusztrálják.

A Bizottság nem fertőző betegségekkel és mentális egészséggel kapcsolatos munkája nemzetközi szakpolitikai keretekre, nevezetesen az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, valamint az Egészségügyi Világszervezet által a nem fertőző betegségekre vonatkozóan meghatározott kilenc globális önkéntes célkitűzésre épül. A Bizottság erőfeszítései főleg az uniós országok szakpolitikáinak támogatására és kiegészítésére irányulnak.

Az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport (az uniós országok egészségügyi minisztériumainak képviselőiből álló szakértői csoport) 2018-ban jött létre azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a fenntartható fejlődési céljaik elérésében.

A Bizottság az irányítócsoport elé terjeszti a nemzeti és uniós prioritásoknak megfelelően kiválasztott bevált módszereket és közelítésmódokat. A tagországok ezt követően közlik hogy, a felkínált módszerek és intézkedések közül melyeket kívánják alkalmazni, illetve széleskörűen bevezetni.

A bevált módszerekre vonatkozó, nyilvános és célzott felhívások a bevált gyakorlatok portálján kerülnek közzétételre. A portál áttekintést nyújt továbbá az egészségügyi programok keretében társfinanszírozott intézkedések során begyűjtött és továbbított gyakorlatokról.

2018-ban az irányítócsoport a mentális egészséget választotta ki a bevált módszerek végrehajtásának témájaként. 2019 májusában az uniós országok megtekinthették a kiválasztott bevált módszerek listáját, amelyet ezt követően nemzeti prioritásaiknak megfelelően rangsoroltak.

Az egészségügyi program 2020. évi munkatervén keresztül pénzügyi támogatás állt rendelkezésre a legmagasabb besorolást elérő három módszer végrehajtásának társfinanszírozására. A következőkről van szó:

  • a mentális egészségvédelem Belgium által kidolgozott reformja, amely az ügyfélközpontú közösségi alapú szolgáltatások megerősítésére összpontosít,
  • az Ausztriában kidolgozott, többszintű nemzeti öngyilkosság-megelőzési program,
  • egy európai együttműködés keretében kidolgozott program a depresszió fokozatos beavatkozással való kezelésére.

2021-ben megkezdődött a mentális egészségvédelem reformjának és az öngyilkosság-megelőzés példáinak alkalmazását célzó együttes fellépésre vonatkozó javaslat (ImpleMENTAL) kidolgozása. A depresszió fokozatos beavatkozással való kezelésére irányuló program végrehajtására az Európai Szövetség a Depresszió Ellen EAAD-Best projektjén keresztül fog sor kerülni.

A mentális egészség területén kifejtett uniós erőfeszítések célja, hogy konkrét helyi intézkedéseket támogassanak azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak az uniós országok számára.

Kapcsolódó információk